Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-26 / 40. szám

• HÍDLAP • 2005. február 26., szombat hídlapmagazin £ Varga Péter jegyzete Tavaszváró Lassan márciust írunk. Noha még a télbe lépünk ki az ajtón, a hírek hóakadályokról tudósíta­nak, a házak előtt ott tornyosul­nak a télutón vásárolt tüzifara- kások, mégis valójában már a ta­vasz reményében ébredünk...Március Mars ókori istenről kapta a nevét, nálunk azonban Bőjtmás havának is hívták. Márciusban szokták a lá­nyok megsétáltatni első tavaszi ruhájukat, és az új frizurákat is ekkorra álmodják meg. Ámor hónapjának is mondhatnánk, a szerelem havának . A télben megfáradt bőrnek a természet­hez hasonlóan nagy szüksége van a megújulásra, bár ez ter­mészetesen inkább a hölgyekre vonatkozik. Néhány tanács! Sá­padt, fakó bőrünk egyik termé­szetes táplálójának válasszuk a mézet, amely köztudottan az egyik legrégebbi szépségápoló szer. A méz nagy részét szőlő- és gyümölcscukor alkotja, vita­minokban, ásványi anyagokban rendkívül gazdag, mintegy 190 tápanyagot tartalmaz. A méz felfrissíti a fáradt bőrt, ha nincs időnk pakolás készítésére, elég, ha egyszerűen mézet kenünk az arcunkra, majd pár perc múlva lemossuk, máris feszesebb, ru­galmasabb lesz bőrünk. Ha időnk engedi, keverjünk a méz­hez tojássárgáját, túrót és egv citrom levét, az így kapott mé­zes pakolást kenjük bőrünkre, majd fél óra elteltével mossuk le a masszát. A mézes pakolásokkal dekoltázsukat is kényeztethetik, hiszen egyre több kivágott ruhát viselnek a hölgyek. Már nem sok idő, bizton számol­hatjuk a napokat és kémlelhe­tünk az égre - tavasz lesz ebből, bárki megláthatja! De a tavasz mégis leginkább a fák, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe .Várnunk kell még egy keveset, hiszen az igazi tavasz első napja március 19. és 21. közé szokott esni. Ekkor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Minden természetvallás megün- nepli ezt a napot, amikor a Ter­mészet felébred hosszú téli ál­mából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a Vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel föld­be rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszönthetjük e napon. Bizonyos hagyományok I szerint a Zöld Istennőt és a ~ Zölderdő Urát ünnepük ilyen­kor. Az istennő termékennyé te­szi a Földet, felébreszti Őt mély álmából, az Istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Jár­ja a zöldülő mezőket, öröme te­lik a természet bőségében. Nem sok időt kell már várnunk! Sokan tudni vélik, hogy Magyar- ország rangban első templomának jövője veszélyben forog. A főszékes­egyház a hódoltság után épült, ami­kor az esztergomi érsekség visszaköl­tözött a városba Nagyszombatból. Maga a várhegy épp a háborúknak köszönhetően meglehetősen romos állapotban volt, az egykori Szent Adalbert székesegyház is elpusztult. A középkori templom helyén újat kellett tehát építeni. Mindössze a Bakócz-kápolna maradt meg olyan állapotban, hogy 1600 darabra szét­szedve újjáépítették a tervezett új székesegyházban. A templom építése 47 esztendeig tartott, alapkövét Rudnay Sándor hercegprímás helyeztette el 1822- ben. A terv minden túlzás nélkül grandiózus volt, a magyar Rómát kí­vánták megépíteni azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy a vatikáni Szent Péter tér alaprajzait követve, mintegy a Szent Péter bazilika vala­melyest kisebb változatát emelték volna föl a várhegyen. Ez nem egé­szen sikerült éppen a várhegy sajá­tosságainak köszönhetően. Mindazo­náltal a majd fél évszázadnyi építke­zés eredményeként mégis itt tündök- lik Magyarország legnagyobb temp­loma. Négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú épületet, tervein pedig három építész dolgozott, míg­nem végső formáját Hild József ál­modta meg. Felszentelésére 1856-ban került sor, nagy ünnepség közepette. Liszt Ferenc erre az alkalomra írta a híres Esztergomi misét, melyet ő maga vezényelt a szertartás alatt. A belépőt görögkereszt alaprajzú belső tér fogadja, amely fölött a ha­talmas kupola uralkodik. Gazdag bel­ső díszítését az 1840-es éveket követő­en nyerte el. Alapszínét a szürke már­vány adja fehér és arany dekoráció­val, vörös márvány szegélydísszel. A Bakócz-kápolnát a templom balján helyezték el, míg a jobb oldalon a Szent István kápolna látható. Itt ke­rült elhelyezésre a kincstár is, fölötte a Prímási Levéltár és a Főkáptalan bi­zony nem kis súlyt képező levéltári anyaga. És itt el is érkeztünk az elhí- resült kérdéshez: vajon a levéltári anyagok sokaságának és terhének kö­szönhetően süllyedhet-e a Bazilika. Egészen biztosan állíthatjuk, hogy nem. Persze ez nem jelenti azt, hogy magának az épületnek ne volna egy alapvető mozgása, mert bár sziklára építették, sőt a biztonság kedvéért nyolc, sőt van ahol tíz méter földet is elhordták, statikai problémák mégis adódtak az idő múlásával. Süllyedni semmiképpen nem süllyed, egyszerű­en mozog. Nyilván nem véletlen, hogy a dunai homlokzatról a nagysúlyú szobrokat is el kellett távolítani egyko­ron. E mozgásnak számos oka van, tör­ténetesen például az, hogy már maga a kupola sem egységes szerkezetű, még akkor sem, ha összhatását tekintve ez A szökőnap oka Február 24-e 1585 óta, azaz pon­tosan 420 éve szökőnap. Hogy miért volt szükség szökőnapra, s ebből adódóan szökőév bevezetésére, s hogy mi köze mindennek a történe­lemhez, összeállításunkból kiderül... Egy kis történelem Rómában i.e. 46-ban Gaius Julius Caesar megreformálta á római nap­tárt, és helyette bevezette a róla elne­vezett - részben még a XX. század­ban is érvényes - időszámítást. Az idő múlásának kiszámítására különböző módszereket dolgoztak ki. Néhány nép a világ teremtésétől számította történelmét: a zsidók i.e. 3761-re, a bi­zánciak i.e. 5509. szeptember 1-jére, az alexandriai időszámítás megalkotói pedig 5492. május 25-re tették ezt az időpontot. A rómaiak i.e. 753-mal, vá­rosuk megalapításának évével kezdték időszámításukat. Az egyiptomiak új időszámításba kezdtek minden di­nasztiaváltással, a párthusok, bithüni- aiak és a szeleukidák első uralkodójuk trónra lépésének évétől kezdve szá­moltak. Az egyes időszámítások vi­szonyítását bonyolulttá tette az évek eltérő hosszúsága. Egy holdév 354, egy napév kb. 365 napból áll, ezért ik­tatott be néhány naptár szökőnapot. 1582. október 4-én a legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Ger­gely pápa által elrendelt és róla elne­vezett gregoriánus naptárreform (Gergely-naptár), amely szerint 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15-e követte. A naptárreform a Julián- naptár bevezetése óta a napév és a naptári év eltolódásából adódó tízna­pos időeltolódást szüntette meg. Meg­tartották azt a szabályt, hogy minden olyan év, amelynek utolsó két számje­gye néggyel osztható, szökőév legyen. Ha minden 400 évben három szökő­évet kihagynak, akkor a naptár még jobban hozzáigazodik a napévhez, így az eltérés 3333 évenként mindössze egy nap lesz. A Gergely-naptárt 1585 - ben a legtöbb katolikus ország átvette (Magyarország 1587-ben fogadta el)., Oroszországban 1700. január 1-jén I. Péter cár, hogy felzárkóztassa orszá­gát Európához, a napév szerinti számításon alapuló Julián • vezette be, amely a bizárn egyáltalában nem szembetűnő. Ami pedig a levéltári dokumentu­mokat illeti, nos „ők” vannak inkább veszélyben. Igen rossz raktározási kö­rülmények között helyezték el őket, a meglehetősen nagy hőingadozásnak köszönhetően - hiszen nincs fűtés - nyáron túlontúl fölmelegszenek, télen pedig a nagy hideg árt e páratlan érté­kű dokumentumoknak. -Nem véletle­nül született az elhatározás, miszerint az egyébként is nehezen hozzáférhető levéltári dokumentumok új helyre költöznek, mégpedig az Oszeminári- umba egy méltóbb és kutatóterem­mel is ellátott, immár „egészséges” környezetbe a tervek szerint 2006-tól. • Varga Péter Dénes ROM AVI **• CALEND ARÍI A GREGORIO XIII. RMREÍTITVTI täpSc*Ä> S D.N CLEMENTIS Vili. P.M, IVSSV EDITA. AuSarr CMIUSTO 1ÍIO RO CLAVIO »AUiO-ltCl.ítíI «OCiCTATtS iesv. Awfatax&Mmtwatn 'jTíC.'. v.k. tLut kábít. r&S í*.'-í<AÍíl^íM. tást váltotta fel. Kelet-EurÓDa ' Balkán-félsziget orto'J- " szágaiban is a használták' ' Görr hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati, vagy évszakok szerinti idővel. Az évszakok és a csillagásza­ti események nem egész számú na­pok szerint ismétlődnek, ezért a naptár, ami ugyanannyi napot tar­talmaz minden évben, elcsúszik a világ eseményeihez képest. Ha időnként beillesztünk egy plusz na­pot vagy hónapot az évbe - vagy egyéb módon időnként módosítunk az év hosszán - akkor ez a csúszás korrigálható. A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut. A szökőnapokat - amik a naptárat hangolják össze a csillagászati év hosszával - nem szabad összekever­ni a „szökőmásodpercekkel” vagy „UG"-'- •’mik. az ófó*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents