Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-26 / 40. szám

X ISTERGRANUM EURORÉGIÓ www.istergranum.hu III. évfolyam, 40. szám Napi hírújság a régió életéről Hirdetések Magyarországról ,.6. OLDAL Visszalépett az EKSE Az EKSE visszalépésével véget ért egy sikerekkel és kudarcokkal tarkított fejezet az esztergomi női kézilabda történetében ...........................................................3. OLDAL Né pszerű szlovák mobilok A magyar és szlovák mobilszol­gáltatók egyre nagyobb gondot fordítanak a határ másik oldalán élő potenciális vásárlókra ...........................................................4. OLDAL 20 05. lr\ _____ február 26., IT\ ____ °== szombat CM 05 — ■ ■ . in ■ 0 ——ví O —O Os EDINA co " N­... Szt. Viktor 2 —­CD -----------------­CD HASSES “5 ---------------­00 == jj==r'~ h­és Győző napja I —----­O' ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Ismét a paprika miatt fájhat a fejünk Szlovákiában sincs rendben az élelmiszer biztonság; de mi sem örülhetünk ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Az élelmiszer biztonsági ellenőr­zések szigorodásával több mint ezer hiányosságra derült fény csak a múlt hónapban Szlovákiában. Magyarországon eközben ismét a vegyszerrel szennyezett import paprika okoz fejfájást az élelmiszer biztonsági szerveknek. Az európai uniós csatlakozás után Magyarországon és Szlovákiában is komolvabban oda kellene figyelnie az élelmiszerüzleteknek az egészségvé­delemre, és arra. mi kerül a polcokra. A fogyasztók ugyanis az élelmiszer minőségével kapcsolatban egyre ko­molyabb követelményeket támaszta­nak. Januártól valamennyi uniós tag­országban kötelező az élelmiszerek nyomon követhetőségét elősegítő jog­szabály alkalmazása. Az új normának köszönhetően elvileg a szántóföldtől az asztalig ellenőrizhetővé vált a teljes táplálkozási lánc. Biztonságos élelmi­szerről tehát csak akkor beszélhetünk, ha az állattenyésztés és az élelmiszer- termelés terén kimutathatóvá és azo­nosíthatóvá válik a kitermelés és a fel­dolgozás. Az uniós jogszabály átlátha­tóvá teszi a teljes élelmiszerláncot, azonban még mindig sok a kérdőjel az élelmiszer biztonság térén. Különö­sen télen gyakori, hogy érésgyorsítók­kal és más vegyi adalékanyagokkal si­ettetik a termelők a primőrök növeke­dését. A méregdrága fűtési költségek miatti kapkodás pedig nem ritkán oda vezet, hogy miközben a növé­nyek hozama és növekedése jelentő­sen javul, a minőség romlik. Ráadásul mivel a vegyszerek elbomlási idejét sem éri meg kivárni, előfordulhat, hogy vegyszerrel szennyezett pri­mőráru kerül a piacokra. A Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság a múlt hónapban összesen 2317 ellenőrzést végzett el, amelyek során 1094 hiá­nyosságra derült fény - tudtuk meg Czajlik Katalintól, Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter sajtószóvivő­jétől. Összesen 3026 intézkedésre (bírságolásra, árubevonásra) volt szükség. Ennek következtében mint­egy 41 ezer tonna árut vontak ki a forgalomból, amelynek összértéke 2,5 millió korona. Több, mint százfé­le termék árusítását betiltották, mivel azok szavatossági ideje lejárt. (folytatás a 5. oldalon) A kommunizmus áldozatairól emlékeztek ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Esztergomban is megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól. Esz­tergom polgári körei koszorúzással és mécsesek gyújtásával tiszteleg­tek a Mindszenty József emléktáb­lánál. Az ünnepség tegnap lapzár­tánk után kezdődött. Az Országgyűlés 2000 nyarán dön­tött úgv, hogy minden év február 25- én tartják a Kommunizmus Áldozata­inak Emléknapját. 1947. február 25-én koncepciós vádakkal tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazda- párt főtitkárát. A fogság és a munka­táborok annyira megviselték, hogy 1959-ben meghalt. Gvurcsánv Ferenc miniszterelnök a budapesti Terror Háza Múzeumot kereste fel tegnap. A miniszterelnök a múzeum nyitása előtt gyalog érkezett az emléktáblá­hoz, ahol virágcsokorral és egv perces megemlékezéssel tisztelgett. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Terror Házában az elhurcolt és kényszermunkára kárhoztatott ma­gyaroknak emléket állító kiállítást nyitotta meg. A tárlat megnyitásakor Szili Katalin, az Országgyűlés elnö­kének beszédét felolvasták. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a helyszí­nen mondott beszédet. • ÁK Keveset közeledtek az álláspontok Ma délelőtt újra demonstrálnak a termelők Budapesten MAGYARORSZÁG Tegnap folytatódtak a csütörtö­kön megkezdődött tárgyalások a gazdák és a minisztérium illetéke­sei által felállított három szakmai bizottságban. Balogh Zoltán, a gaz­dák delegációjának egyik képvise­lője szerint a felek álláspontja ke­veset közelített egymáshoz, lapzár­tánkkor már szinte biztosra vehető volt, hogy a gazdák ma délelőtt is­mét a Kossuth téren tüntetnek. Csütörtökön a gazdák képviselőinek fáradtsága miatt fél 7-kor befejezték, tegnap reggel kilenc órától viszont foly­tatták a tárgyalásokat. A termelők és az agrártárca képviselőinek tárgyalásaira szigorú és kölcsönös hírzárlatot rendel­tek el a felek, így a szakmai megbeszélé­sek részletei tegnap délután még isme­retlenek voltak. A három, meglehetősen nagy létszámú (10-15 fős) bizottságban folyó tárgyalásokkal kapcsolatban la­punk úgy informálódott, hogy a jelenle­gi megbeszéléseken a mindkét fél által felvetett problémák megismerése zajlik. Az eredményekről egyelőre egyik fél sem kívánta tájékoztatni a sajtót, a gaz­dák képviselői az egyeztetések után is­mertették a tüntetőkkel az elért ered­ményeket, és kialakították álláspontju­kat a folytatást illetően. (folytatás a 4. oldalon) Nem hisznek a könnyeknek ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A leendő APEH-elnök szigorítaná az áfa-bevallások ellenőrzését, de megszüntetné az uniós adószámmal rendelkezők hatósági átvilágítását. Draskovics Tibor pénzügyminiszter az APEH elnöki posztjára Szikora Já­nost, az adóhivatal Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei igazgatóját jelölte, miu­tán a korábbi vezető, Király László György múlt hét szerdán benyújtotta lemondását. Katona Tibor, a Pénzügy­minisztérium közigazgatási államtitká­ra szerint „Király nem menedzser, ha­nem inkább tudóstípusú” vezető volt. (folytatás a 5. oldalon) Segítő kéz Beregszásznak Egymillió forintos támogatással járul hozzá az idei költségvetéséből Eszter­gom képviselő-testülete a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola fenntartási költségeihez. A város nem először segít a határon túli intéz­ménynek, 2003-ban a díszterem teljes felújítása esztergomi hozzájárulással valósulhatott meg. (írásunk a 3. oldalon) Veszélyeztetett munkavállalók A szlovák cégek kevesebbet költenek munkavédelemre Tartósított konzerv-bajok ✓ Újabb bezárások várhatóak a tartósító iparban ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Míg Szlovákiában a leggyakoribb munkavédelmi kihágások a munká­sok hiányos iskolázottsága és az orvosi vizsgálatok terén mutatko­zik, addig Komárom-Esztergom me­gyében nem mernek „hazardírozni” a cégek, igyekeznek megteremteni az előírt feltételeket. A törvény értelmében az egészsé­get nem veszélyeztető és biztonsá­gos munkavégzés feltételeinek meg­valósítása a munkáltató felelőssége. Mozgáskorlátozott vág)' testi fogya­tékosok foglalkoztatása esetén pél­dául a környezetnek alkalmazkodnia kell az munkavállaló testi képessége­ihez. A munkáltató feladata továbbá a mentési terv készítése, vagy példá­ul a munkahelyi elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása. A dolgozók biztonságával járó követelmények megvalósításának költségeit a mun­káltatónak kell állnia, a törvény tilt­ja, hogy azt az adott vállalat a dolgo­zóra ruházza rá. (folytatás a 4. oldalon) Továbbra is képtelen kilábalni a magyar konzervipar a kilencvenes évek eleje óta tartó válságból. Az ágazat szövetségének képviselői szerint félő, hogy elvesztik a még megmaradt exportpiacot is, és ez­zel arányosan jó néhány konzerv­gyár bezárására is sor kerülhet. Amennyiben a tulajdonosi kör és a felszámoló cég meg tud egyezni, van remény arra, hogy életbe maradjon az üzem - jelentette ki tegnap Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkára a nagyatádi kon­zervgyárba. A január végén bezárt gyár a többi konzervgyárhoz képest akár szerencsésnek is mondhatná ma­gát, mivel a közeli, német érdekeltségű szigetvári konzervgyár fantáziát lát a nagyatádi termelés újraindításában. A nagyatádi konzervüzem csak egy a Magyarországon működő mintegy 300 konzervgyár közül, amelynek jövője bizonytalan. Ga­lambos József, a Magyar Tartósipari Szövetség titkára úgy véli, hogy a je­lenlegi termelésszerkezet nem tart­ható fenn, a kicsik szerepét újra kell gondolni, és elkerülhetetlen a folya­matos korszerűsítés. Az egyik lehet­séges megoldás a fennmaradásra a nagyatádi és a szigetvári gyárhoz ha­sonló egyesülés lehet, de ennél való­színűbb, hogy a legtöbb kis gváftó végleg kiszorul a piacról. A tartósítóipar mélyrepülése a leg­nagyobb felvevőnek számító szovjet piac megszűnésével kezdődött, amit a szektor privatizációja és a finanszí­rozási gondok követtek. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents