Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-23 / 37. szám

HÍDLAP • 2005. február 23., szerda RÉGIÓ Ezeréves kultúra « Párkány. A Párkány és Vidéke Kulturális Társulás Balassi Klubja február 25-én, csütörtökön este hat órától előadást szervez Párkányban, a Thermal Szálló konferenciatermé­ben. A Nér támid - Örök fény című program során az érdeklődők két előadást hallhatnak a zsidóságról. Paszternák Tamás liturgiatörténész A Könyv népe, míg Steiner Zsófia A micvák a nagyvilágban címmel tart ismertetést, betekintést adva a zsidóság ezeréves kultúrájába, mű­veltségébe és életvitelébe. A Gazdi nyert Leányvár. A község önkormány­zati képviselőtestülete mellett mű­ködő beszerzési bizottság hétfőn döntött a közétkeztetés ügyében. A beszerzési eljárás során a bizottsági tagok a Pilisjászfalun működő Gaz­di étterem ajánlatát fogadták d, hi­szen mind minőség, mind ár szem­pontjából a legjobbnak bizonyult. Ez utóbbi lényeges szempont a közétkeztetésben részesülő iskolá­sok, óvodások és idősek szempont­jából, informálta lapunkat Bánffy Miklós, polgármester. • GK Mennyit hoz a konyhára a biogazdálkodás? Hektáronként akár 900 euró uniós támogatás is igénybe vehető' jelentős változások következhet­nek be a mezőgazdaság szétapró­zott támogatási rendszerében azt követően, hogy az Európai Unió által vidékfejlesztésre biztosított 50 milli­árd forintos keretből tavaly az előző évinél négyszer többet fordítottunk a környezetkímélő módszerek elter­jesztésére. Az új program keretében 2004-ben 19 milliárd forinthoz jutha­tott legalább tízezer gazda. Miután az intenzív mezőgazdasági termelés miatt meglehetősen nagy mennyiségű, egészségre káros nö- vényvédőszer-maradvány került az élelmiszerekbe, Nyugat-Európában már jó tíz évvel ezelőtt megindult a biogazdálkodás térnyerése. Magyaror­szágon az utóbbi néhány évben szin­tén felismerték, hogy a tömegterme­léssel előállított termékek piaca szűkü­lőben van, így egyre nagyobb a keres­let a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő alternatív termesztési módszerek iránt. Ráadásul a piac ki­emelten értékeli az olyan húst és zöld­séget, amelyben nincs vegyszermarad­vány. Európában korlátlan a felvevőké­pesség az ilyen termékek iránt; a több emberi munkát honoráló magasabb ár mellett ugyanakkor ezen a módon új munkahelyek is létrejöhetnek. Az eddigi abraktakarmány-, gabo­na- és hústermelés fenntartása mellett szükség van az olyan munkaigényes módszerek elterjesztésére, melyek ré­vén a jobb termékminőség mellett a foglalkoztatás is növelhető. Ez utóbbi különösen fontos szempont, mivel az uniós csatlakozás után várhatóan több száz ezer gazdálkodó eshet ki végleg a támogatottak köréből. A Nemzeti Fejlesztési Terv agrár­környezetgazdálkodási támogatási fe­jezetének már fajsúlyos eleme az ag­rár-környezetvédelem. A mezőgazda- sági profilváltás, a többfunkciós me­zőgazdaság megteremtése mellett to­vábbi célként szerepel a megélhetési gondokkal küzdő gazdálkodók mun­kához juttatása is. Ennek következté­ben minden gazdálkodó - vagyis nagyjából 200-300 ezer földhasználati jogosultsággal rendelkező gazda - kö­zéptávon elvileg részesülhet azokból a támogatásokból, amelyek minőségileg változtathatják meg életüket. Az unió alapfilozófiáját követő cél­program tehát elősegítheti az olyan értékteremtő gazdálkodási módszerek elterjesztését, amelyekkel megőrizhe­tő a természeti környezet, ugyanakkor a támogatás jellegéből adódóan szoci­ális, társadalmi és vidékfejlesztői ha­tással is bír. Az új módszerekhez ezért szántóföldi programoknál hek­táronként 30-70 ezer forint, gyepgaz­dálkodásnál 18-30 ezer, speciális zöld­ség- és gyümölcstermesztésnél pedig akár 100 ezer forintnál is nagyobb tá­mogatás vehető igénybe. Parlamenti ellenzéki körökben a programba bevonható összeget egyelő­re keveslik, mondván: idehaza valami­ért még mindig a hagyományos föld­alapú és az állatállomány után járó tá­mogatási rendszernek van létjogosult­sága. Az Európai Unió régi tagorszá­gaiban ugyanis az agrár-környezetvé­delmi szabályok alapján vehetnek igénybe támogatást mindazok a gaz­dálkodók, akik legalább öt évre vállal­ják a táj és környezet védelmével, a ta­laj és a genetikai sokféleség megóvásá­val összeegyeztethető módszerek alkal­mazását. A támogatás összege a vállalt munkaigényes módszerek miatt elma­radó jövedelmek pótlására, a felmerült többletköltségek ellentételezésére szol­gál. Ez egynyári növényeknél hektá­ronként 600 euro (mintegy 162 ezer fo­rint), évelő növényeknél 900 (243 ezer forint), egyéb célú földhasznosításkor 450 euro (121 ezer forint). • Munkatársunktól Fiatalok a káros szenvedélyek ellen Kesztölc. Két héttel ezelőtt egy új csoport kezdte meg működését a Művelődési Ház és Klub égisze alatt. Az Ifjúsági Klub amely azokat a fiatalokat tömöríti, akik nem él­nek káros szenvedél­lyel, február 26-án már másodszor tart össze­jövetelt az intézmény kistermében. Jelenleg tizenketten vannak a cső portban, de számuk szerén cséré növekedhet a jövőben, hiszen a nyolcadik osztályos diákok is jelez­ték: szívesen részt vennének a klub életében. Ehhez persze egyelőre a szülők engedélye is szükséges. Az If­júsági Klub programja most ala­kul, terveik között színházlá­togatás és kirándulás is szerepel. Egyelőre azon­ban annak is örülnek, hogy van egy hely, ahol összegyűlhetnek, beszél­gethetnek, esetleg társas- játékozhatnak. Az a lé­nyeg, hogy ne egy füstös kocsmában legyenek - tájé­koztatta lapunkat a klubról Gaálné Kara Valéria, az intézmény vezetője. • Gál Megosztja a diákokat a tandíj tervezet A miniszter szerint a tudás árucikk, amit meg kell vásárolni LAP(SZ)EL Messze van-e még a messze? Nincs könnyű helyzetben, aki Letkésen a polgármesteri hivatal előtti el­ágazásnál azon gondolkodik, merre is induljon, ha Esztergomba megy. Alig tizenhárom kilométer választja el Letkést és Esztergomot egymástól, mégis ha valaki a határ átlépése vagy a Dunán való komp igénybe vétele nélkül szeretne eljutni egyik helyről a másikra, akkor az út örökkévalóság­nak tűnhet: a volán.hu adatai szerint közel öt óráig tart. A leghosszabb út Kemencén, Rétságon át vezet Budapestre, ahonnan a „gyors” esztergomi busszal érhetjük el célunkat. Ha reggel hétkor indulunk, délre a királyvá­rosba érünk, 146 kilométert megtéve. Nem rossz, ha azt nézzük, hogy Esztergom-Letkés távolsága a legrövidebb úton 13 kilométer. Napközben lehet célirányként venni a szobi kompot is, erre óránként jár a busz, de a Duna jobb partján két kilométeres séta - ha „jó” az idő, akkor megfázás is - vár az utazóra. Ennyire van ugyanis a Visegrád felől érkező busz megál­lóhelye, és ideális esetben másfél óra alatt már Esztergomban is vagyunk. Határátlépéssel Ipolyszalkán keresztül ugyanez az út csupán húsz perc. Ebben azonban van egy kis szépséghiba. Letkésről Esztergomba sokan járnak tanulni, dolgozni vagy orvosi ellátásra. Ok a határátlépéssel a Szalka-Párkány útvonalat választják, persze csak, ha nyitva az átkelő. Reg­gel nyolc előtt és este nyolc után a határ zárva. Letkés és Szalka már megkereste az Ister-Granum Eurorégi közlekedési bizottságát, hogy ha nem is a 24 órás, de a reggel hattól este 10-ig tartó határátlépő ügyét támogassák, ezzel könnyítve a lakosság és főként az Esztergomban dolgozók és tanulók helyzetét. Sokat javítana a helyzeten egy Esztergom-Párkány-Szalka-Letkés-Szob buszjárat is, ami a régió táv­lati elképzelései között is helyet kaphat. A minap Esztergomba látogató Lamperth Mónika belügyminiszter konk­rét kérdésre reagálva elmondta, hogy á szaktárcának az unió külső határai­dra kell tsSeéhtráirtfá! A SchcrigtiTi eg’gé^mcity ut;Tfi itt néfn lesz'határ. No persze, nem nekik kell addig is naponta megtenni áz"utat, ha dolgozni, is­kolába, bevásárolni vagy orvosi kezelésre menne. Csak azt kívánom, hogy ne kelljen Letkésről sürgős orvosi kezelésre vinni a miniszter asszonyt az éjszaka közepén. A váci kórház 45-50 percre van, míg az esztergomi... Folytatás az 1. oldalról A hálózat már 2004-től figyelem­mel kíséri a tandíj bevezetésének ügyét, de tiltakozás helyett inkább arra összpontosítanak, hogy kampá­nyokat szervezzenek, melyek során felvilágosítják a hallgatókat a tandíj bevezetésének várható következmé­nyeiről. Szakszón szerint munkájuk­nak köszönhetően a hallgatók már nem látják olyan borúsnak a helyze­tet, mint eddig. Márciusban, illetve április elején megbeszéléseket foly­tatnak majd a hallgatókkal Komá­romban, Nyitrán és Pozsonyban.- A Diákhálózat további lépései sokban függenek majd a szerdai kor­mányülés határozatától - tette hozzá Szakszón Norbert. Hétfőn az Oktatásügyi Minisztéri­umban Szigeti László oktatásügyi ál­lamtitkár fogadta a Diákhálózat, a Magyar Ifjúsági Közösség valamint az MKP Ifjúsági Csoport - Pozsony képviselőit. A találkozón megvitatták a diákkölcsönökről szóló törvényter­Szigeti László vezetet és a szervezetek képviselői is­mertették módosító javaslataikat. Vé­leményük szerint a törvényt módosí­tani kell ahhoz, hogy valóban a diá­kok érdekeit szolgálja. A három emlí­tett szervezet már 2004 júliusában el­készítette elemzését, amelyet folytat­va és kiegészítve nyújtott hétfőn át Szigeti Lászlónak. Ebben kritikaként fogalmazták meg, hogy a törvényter­vezetben a diákkölcsön alapkamatá­nak maximális mértéke nincs szabá­lyozva. Ezért javasolják, hogy állapít­sanak meg egy felső határt. A dokumentumban kifogásolják: bár a minisztérium korábban azt állí­totta, hogy az állam átvállalja az állami szektorban dolgozók kölcsönének tör­lesztését, a törvénytervezetben még sincs szó semmiféle kötelezettségről, mindössze ennek lehetőségéről. Ezért javasolják, hogy az állam törvény által kötelezze magát a törlesztésre. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a doktorandusoknak is kelljen tandíjat fizetni. Annak érdekében, hogy mi­nél többen szerezzenek több diplo­mát is, a három ifjúsági szervezet ja­vasolja: ne korlátozzák a hitellehető­séget egyetlen diploma megszerzésé­re. A módosítások között szerepel még a kölcsön kérvényezésének egy­szerűsítése és az is, hogy pontosítsák, maximalizálják a büntetőkamatot. • Révész-Czigler-Gál Perre mennének a német cégek A nálunk dolgozó üzletemberek nem kérnek a regisztrációs adóból Januártól tovább nőttek az autóvá­sárlók terhei, miután a tavaly má­jusban bevezetett regisztrációs adó nagyjából és átlagosan 30-32 szá­zalékkal magasabb lett. Az autó­árakba beépülő új adónemben az a legkülönösebb, hogy a parlament döntése értelmében áfát is kell fi­zetnünk utána, vagyis Magyarorszá­gon már az adót is megadóztatják. A regisztrációs adó valójában akár több száz ezer forintos áremelkedést is jelenthet a vételárakban, modellek­ről függően. Például a háromajtós Peugeot 206 1.1 Open alapmodell bruttó alapára 1 960 000 forint re­gisztrációs adó nélkül. Az átlagosnak Vr 1 o fián a tőki s a utó regisztrációs adója januárban 180 ezerről 189 ezer forint­ra nőtt. Az áfával növelt különbség azonban ennél jóval nagyobb: 56 250 forint, tehát ennyivel drágult az autó a számítás alapján. A regisztrációs adó miatti elégedetlenség szinte nap­ról napra növekszik. A használtautó­kereskedők értékarányos tehervise­lést sürgetnek, de egyelőre nincs fo­gadókészség a javaslataikra. A Magyarországon működő né­met cégek is protestálnak az adó mi­att, és lehetségesnek tartják, hogy vé­gül pert indítanak. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara csat­lakozott a használtautó-kereskedők regisztrációs adó miatti „harcához”. Donat Ebert, a 870 tagot számláló szervezet jogi szakértője szerint még csak vizsgálják a panaszokat, de elő­fordulhat, hogy pert is indítanak a német cégeket hátrányosan érintő szabályozás miatt. Számos tagjuk sé­relmezi, TŐ'gv az európai gyakorlattá? szemben túl magas a regisztrációs adó, amelyet az itt dolgozó, ide tele­pülő német szakembereknek, cégve­zetőknek is ki kell fizetniük, ha Ma­gyarországon akarják forgalomba he­lyeztetni kocsijukat - mondta Ebert. Azt is nehezményezik az itt dolgozó németek, hogy ha a Magyarországon forgalomba helyezett kocsijukat né­hány év múlva - amikor visszatele­pülnek hazájukba - magukkal viszik vagy netán exportálják, a befizetett adó arányos részét nem kapják visz- sza. Az uniós jogász szerint utóbbi eset akkor fordul elő, amikor egy itt működő német autókölcsönző egy­két éves használat után külföldön akarja értékesíteni a járműveit. Jódobronya János esztergomi au­tókereskedőtől megtudtuk, hogy az új autókhoz hasonlóan a Magyaror­szágon forgalomba kerülő használt- autókat nem érinti az adó bevezetése, ' azonban 1 ä kűftjFcffol behözorfak’át igen. Az új autóknál sem egyformán hárul az adóteher a vásárlókra, hi­szen például a Suzuki - egyedüli gyártóként - átvállalja azt.

Next

/
Thumbnails
Contents