Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-19 / 35. szám
HID LAP • 2005. február 19., szombat magazin Időjóslás első kézből Lehet-e hinni a macinak? Varga Péter jegyzete Jégtörő Mátyás A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás-fáklyás felvonulásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűz- kultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyákkal világítanak. A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosz- szú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban felmelegedés, napsütéses idő van, a tél még hosz- szúnak ígérkezik. Bizonyára nem véletlen, hogy nagy királyunkat, Hunyadi Mátyást épp a „Jégtörővel” nevezték el. Már csak azért is, hiszen a legenda szerint a Duna jegén koronázták meg azzal a Szent Istvánnak tulajdonított koronával, amelyet máig is a magyar királyok koronázási ékszerének ismerünk. Hideg februárunk van. Vagy ta! Ián nem is hidegebb, mint máskor, annyi azonban bizonyos, hogy a medve megnézte az árnyékát és visszabújt a barlangjába. Hosszú télre számíthatunk. Ám mégis a tavasz várható közeledtét jelzi Zsuzsanna napja, február 19-én. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet. A délvidéken a megcsorduló eresz jó termést jövendöl. Szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit. Egy héber legenda szerint a szépségéről és jámborságáról ismert Zsuzsannát, akit tolakodó udvarlói a fürdőben megleptek, házasságtörés miatt perbe fogták, és halálra ítélték. Mivel férje nagyon szerette hitvesét, a legjobb jogtudóst kereste fel, hogy az asszonyt megmentse. Az ifjú és éles elméjű Dániel bíró beváltotta a hozzá fűzött reményeket: bebizonyította Zsuzsanna ártatlanságát, és vádlóit juttatta halálbüntetésre. Mátyások és Zsuzsannák, azért mindannyian várjuk a tavasz beköszöntőt! Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a népi hiedelmek ismerői szerint a tél további hosszára következtethetünk. A néphit úgy tartja, hogy ezen a napon jön ki a medve a barlangjából körülnézni. Amennyiben meglátja az árnyékát, akkor visz- szamegy a barlangba, mert még hosz- szú lesz a tél, hideg, fagyos, havas napok sokasága következik, szám szerint negyven. Amennyiben viszont nincs árnyék, mert felhős, hideg, havas idő van, úgy a medve arra gondol, hogy ezek már a tél utolsó erőfeszítései, közel a tavaszi kikelet, s kint marad a szabadban. Bár a népi megfigyelések szerint a „mackó” viselkedése előre jelzi a tél végét, nem szabad fenntartások nélkül fogadni a jóslást. A néprajz kutatóinak zöme állítja, hogy az „időjós medvét” Jókai Mór írta le először, mint erdélyi hagyományt az Új földesúr című regényében: „Van aztán egy napja a télnek, aminek „gyertyaszentelő” a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt néHat ország fiataljai között, két napon keresztül, három témában folytak előkészítő tárgyalások. Oktatásügy, migráció és környezet tematikára voltak kihegyezve a témakörök. A felkészülés már a kiutazás előtt két hónappal elkezdődött, hiszen a hat fiatal 18 évesen nem rendelkezett olyan ismerettel és angol szaknyelvi tudással, amellyel ott hatékony munkát tudott volna végezni. Hazai szervezeteket kerestek meg, adatokat gyűjtöttek és töltöttek le az internetről, jogi szabályokat ismertek meg, majd ezeket adaptálták angolra. zi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább. Ha azonban azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van, hordja a szél a hópely- het, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. S a medvének mindig igaza van.” Február első hete egyébként a hagyományos népi szokásvilágban és jósló tevékenységben igen zsúfolt időszaknak számít; több olyan jeles nap is erre a hétre esik, amely a régiek szerint egyrészt utalhat az esztendő alakulására, másrészt az akkor végzett szertartások hasznosak lehetnek a későbbiek során. ^lapjában véve a mackóhoz hasonló időjós a pacsirta is, a hiedelem szerint ugyanis, ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta, utána sokáig nem fog énekeim, mert hideg lesz. Ennek eredményeként ott már ezeket az ismeretek hasznosítva tudtak magas színvonalú munkát végezni - mesélte Szabó Péter angol tanár, aki a delegáció felkészítője volt. A diákok indítványokat dolgoztak ki és vitattak meg egymás között négy fázisban. Az elsőben a nemzetek saját csoportjaikon belül dolgoztak ki indítványokat, majd beszédeket tartottak ezekről angol nyelven. Harmadik fázisban ezeket a véleményeket felhasználva úgynevezett akciócsoportok alakultak, ahol a különböző országokból jött delegációk keveredtek és köIfjúsági parlament xrences diákokkal A Nemzeti Ifjúsági Parlament hagyományteremtő céllal indult Canterbury-ben. Magyarország képviseletében az angol város testvér- városaként Esztergomból, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumból küldték a delegációt. A fiatalok hosszú felkészülés után, február második hetében négy napot töltöttek a testvérvárosban. Gabi medvét hidegen hagyják a hiedelmek Nos, a Miskolci Vadaspark Gabi medvéje február 2-án előjött, majd visszament a barlangjába. Kemény másfél hónap következik - gondoltuk mindannyian a hír hallatán, s nem átalkodtunk új kesztyűt, sálat vásárolni, ha épp tönkrement a régi. „Gabi mindennap jár kint, és minden nap vissza is megy, ennek tehát semmilyen jelentősége nincs” - mondták Gabi gondozói, de mi nem hittünk nekik, s lám, jól tettük. Kemény, zimankós napok következtek, amelyeknek úgy tűnik, még mindig nincs vége. A szakemberek persze mosolyognak félelmeinken, szerintük ugyanis tévhit, hogy a medvék téli álmot alszanak, csupán annyi igaz a „rejtőzésből”, hogy a nőstények január vége felé hozzák világra bocsaikat és ebben az időszakban nem hagyják magukra a kicsiket. Hogy kinek van igaza, nem tudni, mindenesetre a „Maci-jóslás” népszerűbb és sokszor biztosabb, mint a valódi. Mindenesetre, ha a medve rossz időjósnak bizonyulna, Mátyásra mindenképpen számíthatunk, hiszen „Jégtörő Mátyáskor” már bottal sem lehet visszaverni a sást a földbe, mert a közeli tavaszt érezve hajtani akar. • SEM zösen próbáltak egy indítványt kidolgozni, melyet a parlament elé terjesztettek, mint napirendi pontot. A felkészítő tanár elmondta, hogy olyan problémák kidolgozását végezték a fiatalok, mint a menedékjogot kérők és a gazdasági alapon bevándorlók szabályozása vagy a politikai bevándorlók kérdése. A környezet témában olyan javaslatot is megvitattak, mint az üzemanyagok progresz- szív adóztatása (egy bizonyos meny- nyiség felett magasabb adó fizetése). Az oktatáson belül például javaslatként merült fel, hogy négy százalékban tanítsanak környezetismeretet. A plenáris ülésen részt vett Canterbury polgármestere, mint levezető elnök és felügyelt az alkotmányosság betartására is. Az ifjúsági parlament egy mini parlamentként működött. A hat indítvány közül hármat a magyar delegáció készített, és ez aktív jelenlétet bizonyított. A határozatok tovább élnek, hiszen a meghozott döntéseket hivatalos dokumentumként minden résztvevő ország parlamentjéhez eljuttatják. Nekik reagálási kötelezettségük van, melyek majd visszakerülnek Canterburybe, majd az Európai Parlament elé. Szabó Péter és küldöttsége Canterbury-ből egy több száz könyvből álló gyűjteménnyel tért haza, melyet az angol város adományozott Esztergomnak, valamint felvették több iskolával is a kapcsolatot a cserediák program kidolgozása végett. • AKAREE
