Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-18 / 34. szám
LSTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2005. február 18., péntek BERNADETT Szt. Bernadett és Szt. Simon napja III. évfolyam, 34. szám Veled-Érted Egyesület Uj, szociális alapellátási támogató szolgálat kezdte meg munkáját február elején Esztergomban és a környéken ....................................................3. OLDAL Napi hírújság a régió életéről Egyenlőtlen iskolatámogatás A párkányi MKP megtámadta azt a tervezetet, mely aránytalanul támogatta volna a szlovák iskolát a magyarral szemben ...................................................4. OLDAL ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Távozóban a kapitány Benyújtotta lemondását Michael Cowan, a magyar rögbi válogatott új-zélandi szövetségi kapitánya .................................................7. OLDAL A földek helyett az utakon a gazdák Tegnap még csak gyakorlatoztak, hétfőtől útlezárásokra készülnek a termelők agrárkormányzat, a pártok és az agrárszervezetek szakértőinek részvételével. A Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában Sákán Antal, az MSSZ elnöke, a tegnapi megmozdulás főszervezője úgy fogalmazott, hogy a túlélés, a megmaradás érdekében most az azonnal megoldandó kérdésekre kell elsősorban összpontosítani. Ezek a 2004. évi földalapú és az 2004. évi uniós támogatások azonnali kifizetése, a gabonaintervenció elindítása. Sákán fontosnak tartja, hogy mindezeket szerződésbe foglalják, vagy fizessék ki a gazdáknak az ellenértékét, és végre hirdessék meg a 2005-ös állattenyésztési támogatások fő számait, mert a gazdák nem tudják, hogy mire számítsanak. (folytatás az 5. oldalon) Két beszéd, két világnézet Gyurcsány a politikai elithez, Orbán a társadalomhoz szólt MAGYARORSZÁG Több agárszervezet képviselői demonstráltak a budapesti Kossuth téren, és átadták petíciójukat a mező- gazdasági tárca illetékesének. A tegnapi tiltakozás csak az előszele volt a hétfőre tervezett országos méretű megmozdulásnak: a gazdák - köztük Komárom-Esztergom megye számos termelője - február 21-én már munkagépeikkel vonulnak a fővárosba. A tegnapi megmozdulás még csak jelképes volt, ezért elmaradtak a félpályás útlezárások. Az agrárágazat szereplői - a Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) mellett a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának Egyesülete (MAGFÖM) és a Dél-Alföldi Biokultúra - petíciójukban a lehető legrövidebb időn belül választ sürgetnek. A követelések között egyrészt azok szerepelnek, amelyeket már a tavaly novemberi, félpályás útlezárással járó demonstráción megfogalmaztak (például az elmaradt támogatások kifizetése), ám azóta sem teljesültek. Másrészt belekerültek a hosszú távra szóló stratégiai kérdések, feladatok, amelyeket véleményük szerint egy nemzeti agrárfórum keretében kellene megvitatni az MAGYARORSZÁ G Felpezsdítette a hazai közéletet Orbán Viktor szerdai évértékelő beszéde. Még a legkritikusabb ítészek is elismerően szóltak a közönség bevonásával megtartott politikai show egyes részleteiről, bár politikai elemzők konkrét alternatív politikai programját is hallani szerették volna. Talán a legbeszédesebb az új stílusú nagygyűlés társadalmi fogadtatására, hogy még a vezető országos baloldali napilap, a Népszabadság online kiadásának kérdőívében is azok szavazata került döntő többségbe, akik kitűnőre ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Megkezdte azon középületek országos listájának összeállítását a Mozgáskorlátozott Egyesületek Országos Szövetsége, ahol elmaradt a rendeletben előírt akadálymentesítés. Országos szinten mintegy 28 százalékos a középületek akadálymentesítése, így a kormány 2010-re tolná ki a határidőt. Foglalkoztatási és továbbtanuértékelték Orbán Viktor beszédét. Lapunk a zajos fogadtatásra tekintettel Fritz Tamás politológust kérdezte arról, miként értékeli a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc hételején, és az ellenzék vezetője által szerdán elmondottakat. Fritz szerint egy évvel a következő parlamenti választások előtt semmi mást nem várhat a hallgatóság, minthogy' megtudja, mily'en koncepciókat, milyen jövőképeket vázol fel a miniszterelnök, illetve a miniszterelnök-jelölt. Milyen elképzelésük, jövőképük van Magyarország elkövetkező egy évéről, illetve az ország távlati jövőjéről, valamint, hogy mi az, amiért érdemes rájuk szavazni. (folytatás a 2. oldalon) lási szempontból megyénkben szinte teljes mértékben megtörtént az intézmények akadálymentesítése. Flegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy csak olyan esetekben fognak bírósághoz fordulni, ahol a per megnyerése elég biztosnak látszik. Nem általános keresetekkel kívánnak élni, hanem olyan konkrét ügyekben keresik majd igazukat a bíróság előtt, amelyek károsultjai konkrét személyek. (folytatás a 4. oldalon) Nehezen jutnak álláshoz a diplomások MAG 'í k RO R 51 kG Harmincegyezerrel több munka- nélkülivel, ezen belül ötven százalékkal több diplomással és szakképzett fiatal munkanélkülivel nőtt az állásnélküliek száma az előző évben. Csak megyénkben több mint kilencezer regisztrált munka- nélkülit tartottak nyilván. A tavalyi év összesített KSFI-adatai kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet tükröznek. A 263 ezer munkanélküli 45,6 százaléka volt tartósan állás nélkül, míg az átlagos munka nélkül eltöltött idő hossza is elérte a 16,6 hónapot. Az országosan lesújtó átlagos mutatószámok a fiatal szakképzettek körében sem jobbak, hiszen 2003-hoz képest ötven százalékkal nőtt a diplomás álláskeresők száma. Csökkent a foglalkoztatottak aránya a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a textiliparban és egyéb feldolgozóipari ágazatokban is. A legfrissebb statisztikai adatok szerint több mint tizenötezer, régi és új diplomás munkanélkülit tartanak nyilván a munkaügyi központok, s ez a szám a rendszerváltás óta minden eddigi rekordot megdöntött. A korábbi évekhez viszonyítva is kimagaslóan rossz évet zártunk 2004-ben. A tapasztalatok szerint a munkanélküliek - különösen a diplomás munkanélküliek - csupán töredéke jelentkezik a munkaügyi hivataloknál. (folytatás az 5. oldalon) Csak papíron van esélyegyenlőség Öt évvel elhalasztották a közintézmények akadálymentesítését Zsugorodik a magyar dohánypiac Európa egyik legszigorúbb dohányzáselleni szabályozása a magyar M A G Y A R O R S Z Á G A hét végéig megszűnik a Dohány Terméktanács Magyarországon, jórészt a dohánytermékekre bevezetett túlzottan magas adótartalom miatt. Az Európai Unió tagállamai közül talán a magyarországi a legszigorúbb törvény, amely a dohányzás feltételeit szabályozza. Papp Ferenc a nemsokára megszűnő Dohány Terméktanács vezetője a megszűnés okáról elmondta: a kormány intézkedéseinek hatására a hazánkban működő termelő egységeknek korlátozniuk kellett magyarországi tevékenységét. A multinacionális cégek közül kettő az elmúlt évben kivonult Magyarországról, a nagykereskedelem pedig a dohánygyárak fennhatósága alá került. A tanácsra vonatkozó törvény szerint, ha valamelyik ágazatban nincsen meg az ötvenszázalékos képviselet, akkor súlytalanná válik és megszűnik a szervezet. A tanács meg- szűnése közvetve a kormánynak köszönhető, mivel az unióval kötött megállapodás értelmében (ami az adózás mértékre vonatkozik) Magyarországon 2009-ig kellett volna fokozatosan bevezetni a megnövelt jövedéki adót. A magyar kormány azonban nem vette figyelembe a határidőt, és a költségvetés bevételeinek növelése érdekében, alig két év alatt indokolatlanul magas adót vetett ki a dohánytermékekre. Ezért esett vissza drasztikusan a dohánytermékek forgalma, ami végül a gyárak kivonulásához vezetett - foglalta össze röviden a történteket Papp Ferenc. De nemcsak ez a baja a dohányszektornak, hanem az is, hogy az 1999 óta Magyarországon életben lévő, a nem dohányzók védelméről szóló törvény az egyik legszigorúbb az unióban. Surján László néppárti európai parlamenti képviselő lapunknak megerősítette, hogy komoly vita alakult ki a parlamentben a dohányzással kapcsolatos előírásokról. Azon folyt a polémia, hogy maradjon-e nemzeti hatáskörben a téma, vagy érvényesítsenek központi előírásokat. (folytatás az 5. oldalon) Védjegy a minőségi termékeknek Kiemelt támogatást kaphatnak a kistermelők Szlovákiában ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Az európai áruk versenyképességének növelése érdekében a zöldség- és a gyümölcságazat megreformálására törekszenek az Európai Unióban. A reformok egyebek mellett a kistermelők helyzetének javítására és a térségek közötti különbségek kiküszöbölésére helyezik a hangsúlyt. A FRUITVEB Magyar Zöldséggyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsának kommunikációs vezetője, Fodor Zoltán arról tájékoztatta lapunkat hogy: az 1996-ban kiadott uniós piacszabályozási rendelet egyes területei manapság kevéssé hatékonyak. Az új szabályozás több speciális kérdést is boncolgat. Ezek közül ki kell emelni, hogy a reformok a kistermelőket is kiemelten támogatnák. Emellett a szabályozás a regionális különbségeket is igyekszik mérsékelni, az elmaradottabb térségek támogatási szintjét ezen belül emelni szeretnék. A gyümölcstermesztés terén például ültetvény-kivágási program beindítása is indokolt, mivel az egyes ültetvények szerkezeti összetétele nem felel meg az uniós elvárásoknak. Ráadásul a piacra több millió tonna olyan termék kerül, amelyek fajtája és kora nem megfelelő. A regionális különbségek kiküszöbölésére, valamint a kistermelők hatékonyabb támogatására Szlovákiában is szükség lenne. A zöldségtermelőknek itt elsősorban a termékértékesítéssel van problémájuk. Czajlik Katalin, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter sajtószóvivője lapunknak elmondta, hogy a minisztérium döntése alapján az EU-s csatlakozást követően a termelők az úgynevezett Egyszerűsített Területalapú Támogatási Rendszer szerint kapják a támogatást, vagyis a megművelt terület nagysága után jár a pénz. így a zöldségtermelők is kaphatnak közvetlen kifizetéseket. A termény után ugyanis semmilyen juttatás nem járt volna nekik. Az ágazat külön támogatására azért nincs lehetőség, mert a minisztériumnak az uniós csatlakozás óta, az Európai Unió közös agrárpolitikáját kell érvényesíteni. (folytatás az 5. oldalon)
