Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-17 / 33. szám
4 HÍDLAP • 2005. február 17., csütörtök RÉGIÓ Kilóra adják-veszik az egészséges levegőt Kereskedelem a légszennyezéssel, egy tonna szén dioxid-kibocsátás ma tíz eurót ér Folytatás az 1. oldalról Az „üzlet” például úgy is létrejöhet, hogy egy kisebb emisszóval bíró országban más országbeli befektető korszerű technológiát telepít. A beruházás révén csökkenti saját országa károsanyag-kibocsátási kvótáját, a befogadó ország pedig az új technológiával jár jól, mert a fejlettebb eszköz nem szennyezi a környezetet. Az így megspórolt kvóták elvihetők a tőzsdére, felajánlva azokat újabb befektetőknek. Egy tonna szén dioxid-kibocsátás, vagyis kvóta ma tíz eurót ér - tudtuk meg Illés Zoltántól. Hozzátette: nagymértékű csökkentés nem várható az egyezménytől, hiszen a beruházások megtérülése lassú és a tőzsde is csak most indult meg. Magyarországot a kereskedelem amúgy sem érinti, legalábbis egyelőre, ugyanis a kormány nem készítette el az erre vonatkozó törvényi szabályokat.- A csökkentést meg kell valósítanunk, de a fent említett hiányosságok miatt nem tudunk belőle profitálni, hiszen nem csalogathatunk hazánkba befektetőket - mondta Illés Zoltán. A helyzet mégsem tragikus, ugyanis Magyarország a nyolcvanas évek végi kibocsátáshoz képest vállalta el a hatszázalékos csökkentést. Azóta tönkrement a magyar gazda- ság, így eleve nincs akkora mértékű szennyezőanyag-kibocsátás. Illés szerint éppen ezért nagyobb arányú csökkentést is vállalhatna a kormány, és ösztönöznie kellene mindazokat a beruházásokat, amelyek ezt lehetővé tennék. A jogi szabályozás nagy része egyébként már fél évvel ezelőtt létezett, de különböző gazdasági érdekcsoportoknak sikerült elérniük, hogy ne léptessék életbe. Környékünkön is számos gyárkéményt lehet látni. Szilágyi Gabriella, a Richter Gedeon Rt. dorogi fióktelepének mérnöke elmondta: eleve nem tartoznak az olyan kategóriájú gyárak közé, amelyeknek vállalniuk kellett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, ennek ellenére rendelkeznek légszennyezés-védelemmel. Benkovics Gábor az esztergomi polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense problémaként említette, hogy térségünkben a levegőszennyezés nagy része nem helyben keletkezik, hanem a Duna másik partján. Esztergomban az autók kipufogóiból származó légszennyezés játszik leginkább szerepet, ám a bánomi elkerülő megépülése óta sokat javult a helyzet. A város forgalmának elterelésére vonatkozóan folyamatosan keresik a megfelelő megoldást. A párkányi Kappa papírgyár egy éve helyezett ki egy szondát a Teraszok II. lakótelep közelében. A szonda valamennyi, az egészségre veszélyt jelentő káros anyag mértékét figyeli, és azonnal elemzi. Az adatok a városháza előtt felállított kijelzőn láthatók. A gyár egy évvel ezelőtt szereltette fel legújabb tisztítóberendezéseit, amelyek megfelelnek az európai normának, és megakadályozzák, hogy a határérték feletti káros anyag mennyiség kerüljön a levegőbe. Az energetikai részleg termeli a legtöbb szennyeződést, mivel itt jelentős mennyiségű szenet égetnek el. Az égéstermékek közül a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a pernye lehet veszélyes az egészségre, ezek határértéke az elmúlt egy évben állítólag folyamatosan határérték alatt maradt. • Gál-Bukovics Schmitt Pál, a Fidesz aletnöke, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja szerint a társadalom állapota nemcsak a gazdaság fejlettségével és a gazdasági tendenciákkal, hanem a környezet tisztaságával, védelmével, az egészségvédelemmel és az élelmiszerminőséggel is szorosan összefügg. Az Európai Unióban igen nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, nem úgy, mint nálunk, ahol csak a fővárosban évente egy egész városligetnyi felülettel csökken a zöldterület nagysága. Helyüket bebetonozzák, plázák, lakóparkok épülnek fák helyett. A helyzet egyre súlyosabb, amit az is bizonyít, hogy ma egy Kőbányán született gyerek várható étetkora 10 évvel kevesebb, mint a Budán, tisztább környezetben, zöldövezetben élő, hasonló korú gyereké. Vagyis egy ugyanazon városon belül 10 év a különbség az átlagéletkorban, ami tragikus és elfogadhatatlan. Ez a szomorú helyzet, vagyis hogy a magyarok általánosságban kevesebb ideig élnek, mint más európai uniós tagországok polgárai, egyértelműen visszavezethető a környezeti szennyeződésekre - szögezte le az atelnök. Újabb lakáshitel-engedmények Folyamatos hátrálás a Fészekrakó-programban Elképzelhető, hogy korrigálni fogják a Fészekrakó-program keretében meghatározott korhatárt. Az eddigi harminc helyett harmincöt év lesz az a meghatározott életkor, amely betöltése előtt igényelhető a kedvezményes lakáskölcsön - derül ki sajtójelentésekből. Gyuris Dániel, a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgatója szerint így sokkal bővebb kör előtt nyílik meg az állami garancia rendszer. Hozzátette, hogy a kamattámogatott hiteleknél ötmillióról hét-nyolc millió forintra emelkedhet a hitel keretösszege. E lépésre - fogalmazott a bankár - akkor szánhatja el magát a jogalkotó, ha a kamatkörnyezet csökkenése révén láthatóvá válik, hogy ez nem jár túlzott költségkiadásokkal. • DRUCZA LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Fütyülnek Kiotóra Tegnap nyolc éves türelmi időt követően életbe lépett a Kiotói Egyezmény, melynek célja, hogy az emberiség elkerülje, vagy legalábbis csökkentse a veszélyes mértékű éghajlatváltozást. A dolog a maga részéről több mint dicséretes összefogás. Azaz az lenne, ha a világ legnagyobb környezetszennyezője, az egyéb esetekben magát a Föld őrének beállító Amerikai Egyesült Államok, nem utasítja el a végül a 130 állam által ratifikált megállapodást. Az USA szerint ugyanis Kiotó nem más, mint egy kényszerzubbony, ami negatívan érintené az ország gazdaságát. A dolog újabb tanulsággal szolgált: sokadszorra válik nyilvánvaló, hogy a világ egyedül maradt nagyhatalma önmagára vonatkozóan csak azokat a nemzetközi megállapodásokat, akcióka érzi kötelezőnek, amelyekből ígyvagy úgy haszna származik. Mint az iraki beavatkozás, Afganisztán felszabadítása, hogy csak az utóbbi néhány év példáit említsem. Az USA-n kívüli világ pedig tehetetlenségében és kiszolgáltatottságában asszisztál ifjabb Bush elképzeléseihez. Márpedig az Egyesült Államoknak igenis komoly felelőssége van az üvegházhatású gázok kibocsátásában, lévén azok 36,1 százaléka Made in USA felirattal fémjelzett. Csak összehasonlításképpen, az egyezmény aláírásával szintén sokáig dacoló Oroszország - amely végül az Európai Unióhoz történő közeledés nem titkolt szándéka miatt adta be derekát - 17$ százalékkal járult hozzá a gáz-kibocsátáshoz. Magyarország 0,5-el, Szlovákia 0,4 százalékkal. Jó hír: egy szakértő elemzés szerint az amerikai cégek számára nehéz lesz úgy folytatni tevékenységüket, hogy közben a világ nagy részére vonatkozik a szabályozás, ezért hátrányba kerülnek idővel. Kétlem. Ennél valószínűbbnek tartom, hogy amíg például a magyar vállalatok súlyos pénzeket költenek a szükséges tisztító mechanizmusok fenntartására, addig amerikai társaik röhögve gyarapodnak. Persze lehet, hogy igaza van az elemzőknek, nem vagyok gazdasági szakember. Még szerencse. Ha az volnék, most valószínűleg megütne a guta. Ha csak nem amerikai lennék, mert akkor Hawai... / Eper után almafesztivál A régió termelői számára összefogást és minőségi termelést, valamint a gyomnövények hatékonyabb irtását szorgalmazza többek között az Ister-Granum Eurorégió mezőgazdasági bizottsága. Mindezekről kedden tárgyaltak soros ülésükön Esztergomban. Karva polgármestere, a bizottság elnöke, Tóth Tibor elmondta: sok problémával néznek szembe a termelők. A nagy áruházláncok alacsonyan tartják az árakat, ezért ők nem tudják állni a versenyt. Megoldást jelentene számukra, ha szövetségeket hoznának létre, közösen vásárolnák meg és üzemeltetnék az eszközöket. Ezáltal csökkennének költségeik, jobb áron termelhetnének és a szövetségek révén közösen tudnának fellépni érdekeikért. Az ülésen szóba került különböző termékfesztiválok megrendezésének lehetősége is, a tahitótfalui eperfesztiválhoz hasonlatos módon. A kulturális és közösségi jelleggel bíró események keretén belül népszerűsíthető lenne a termék, a termelő, a község és nem utolsósorban maga a régió is. Tóth Tibor polgármester például elképzelhetőnek tartja, hogy Karván már a közeljövőben almafesztivált rendezhetnek. A napirendi pontok között tárgyalták a karantén-gyomnövények helyzetét is. Céljuk, hogy röplapok segítségével ismertessék meg a gyomnövényeket az emberekkel. Ezzel összefüggésben szeretnék felvenni a kapcsolatot az iskolákkal is. Elképzelésük szerint egy-egy óra keretén belül ismernék meg a gyerekek a gyomnövényt, és mielőtt megbetegedést okozna, ki is irtanák az egészségre káros növényeket. Az Ister-Granum Eurorégió honlapjának aktualizálásáról is tárgyaltak a bizottság tagjai. Terveik szerint az interneten növényegészségügyi szakemberek bevonásával előre jeleznék a régió gazdái számára, ha például molyinvázió fenyeget, vagy peronoszpóra veszély van. • Gyergyó Katalin Életveszélyes az iskola Életveszélyes állapotba került a nagysápi iskola. A közel ötvenéves épület megsüllyedt, a berendezések, a vízvezetékrendszer szinte használhatatlan, több helyen omlik a vakolat. A község polgármestere szerint már csak az idei tanévet kell kihúzni, nyáron megkezdődhet a felújítás. „Negyvenöt éve épült az iskolánk, most már életveszélyes állapotban van” - tájékoztatta lapunkat Balogh Miklós, Nagysáp község polgármestere. „Nincs rá jobb kifejezés; borzalmas állapotban van az épület, a földszint annyira meg van süllyedve, hogy téglákkal kellett pótolni az alapzatot, a víz nem folyik a csapokból, az ablakokat nem lehet kinyitni, ugyanakkora a réseken befúj a szél, a ház épületgépészeti állaga katasztrofális, - nagy bátorság kell a szülők részéről, hogy beengedjék a gyerekeket ebbe az épületbe.” A katasztrofális helyzet megoldódni látszik: a nagysápi iskola végre hivatalosan is nyertesnek lett nyilvánítva azon a pályázaton, ami a községek- kistelepülések halaszthatatlan felújításait célozzák meg. 87 millió forintot kaptak az épület felújítására. Balogh Miklós polgármester elmondta, a napokban kiírják a közbeszerzési pályázatot, amit április-május környékén hirdetünk majd ki, és június elején szeretnék megkezdeni az építkezést. • -YÁNagy veszteség érte a borász szakmát A magyarországi borász szakma kiválósága, az egri Gál Tibor néhány nappal ezelőtt közlekedési balesetben elhunyt Dél-Afrikában. Régiónk két borásza, Gimeskövi Károly és Kamocsy Ákos szerint az egész országnak nagy veszteséget jelent halála. Negyvenhat évesen, nagyon fiatalon hunyt el Gál Tibor, aki 1998-ban az Év bortermelője, 2001-ben pedig a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést vehette át. 1993-ban hozta létre pincészetét Egerben, a mátraaljai borvidékhez tartozó Nagygomboson pedig 2000-től működtetett borászatot. A dél-afrikai Fokvárosba azért utazott, mert az éppen zajló szüretnél szükség volt szaktudására. Tőrségünk két ismert borásza közül Gimeskövi Károly, a kesztölci Gimeskövin Kft. vezetője csak tegnap értesült Gál Tibor haláláról, a hírt megdöbbenve hallotta. Annyit tudott csak mondani: elvesztése óriási veszteség a hazai borász szakmának. Kamocsay Ákos, a neszmélyi Hilltop Rt. főborásza szintén megrendültén beszélt a halálhírről. Véleménye szerint nemcsak az egri borvidéknek, hanem a magyar borászatnak is egyik nagy alakja volt, hihetetlenül aktív ember, élt-halt a borászatért. Kamocsay Ákos elmesélte, hogy egy angliai kóstoló alkalmával figyelt fel rá, ami után sokat beszélgettek. Mint a főborász mondta: más irányban tevékenykedtek, de elismerték és figyelemmel kísérték egymás munkáját. Gál Tibor temetése jövő hét pénteken, február 25-én lesz, Egerben. • GK
