Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-17 / 33. szám

2005. február 17., csütörtök DONÁT A szervita rend hét szent alapítója és Szt. Danát napja III. évfolyam, 33. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Hirdetések Magyarországról Szabályosan füstöljünk Egyre kevesebben dohányoznak tiltott helyen, az ANTSZ-nek a környéken tavaly nem kellett büntetést kiszabnia OLDAL ....................................................................5- OLDAL DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY AZ ERKÉLYEN ..... .. He lyzetértékelés A Dorog FC és az Esztergomi SC labdarúgócsapata a nehézségek ellenére is bízik a tökéletes felkészülésben ..........................................................7. OLDAL Ki lóra adják-veszik az egészséges levegőt Kereskedelem a légszennyezéssel, egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ma tíz eurót ér Tegnap életbe lépett a Kiotói Egyezmény. Előtérben a környezetvédelem MAGYARORSZÁG Életbe lépett a Kiotói Egyezmény, melynek célja a globális fölmelege­dést okozó gázok kibocsátásának korlátozása. Ezzel egy időben egy új üzletág, a forgalmazható engedé­lyek világkereskedelme is kialakult, ami új és korszerű technológia megjelenését teszi lehetővé az ipar­ban. Ezt pontosan tudják a Föld or­szágai, ám Magyarországon ezen a téren sincs rend: gazdasági érdek- csoportok lobbizása miatt nem ké­szült el időben a jogi szabályozás. Az egyezményt 1997-ben aláíró 38 fejlett ország vállalta, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szint­hez képest 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a szén-dioxid kibocsá­tását. Hatálybalépése az orosz ratifiká­lástól függött, amire ősszel Putyin el­nök igen mondott, így értelme lett az egyezménynek és február 16-án hatály­ba léphetett. Magyarország 2002 júliu­sában csatlakozott az egyezményhez és hatszázalékos csökkentés vállalt fel. Illés Zoltán, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságának tagja szerint óriási jelentősége van a Kiotói Egyezménynek. Oroszország csatla­kozásával világméretű emisszió-csök­kentés érhető el, és először kapcsolód­nak össze a gazdasági érdekek a kör­nyezetvédelmi szempontokkal. Hi­szen valamennyi ország előre megha­tározott kibocsátási kvótával rendelke­zik, a mennyiség pedig az új technoló­gia bevezetésével csökkenhet. A fenn­maradó kvótákkal lehet kereskedni, vagyis új tőzsde alakul ki, a forgalmaz­ható engedélyek piaca. (folytatás a 4. oldalon) Teljes tilalom a petárdákra ESZTERGOM Lamperth Mónika szerint az ál­lamnak magas szintű közszolgálta­tást kell nyújtania, e cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges an­nak reformja. A belügyminiszter kedden az esztergomi Várhegy Klub vendége volt. Lamperth Mónika elsősorban a köz- igazgatás megváltozott helyzetével in­dokolta a reform szükségességét. Miu­tán az ország az uniós csatlakozás óta bekerült az európai közigazgatási vér­keringésbe, elkerülhetetlenek a mély­reható változások ezen a területen is. A magas szintű közszolgáltatás érde­kében elengedhetetlenek a reformok, melyek során az új rendszert alulról kell felépíteni. Ezt azonban egyetlen kormányzati ciklus alatt nem lehet véghezvinni. A reform részeként át kell alakítani a közigazgatási eljárási törvényt, és feltétlenül fejleszteni kell az okmányirodái rendszert. A kistér­ségekre alapozva előbb a regionális, majd az országos hálózatot kell kiala­kítani. Hazánkban 168 kistérséget je­löltek ki, ezzel ösztönözve az önkor­mányzatok közös feladatellátását, és ami nem mellékes, a térségi felosztás révén az önkormányzatok közösen, nagyobb forrásokhoz is juthatnak. (folytatás a 3. oldalon) Mi csökkentenénk, Európában növelnék a munkaidőt ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Míg az uniós tendenciák a gazda­ságélénkítés érdekében az ellenté­telezés nélküli, vagyis fizetés nél­küli munkaidő-növelést szorgal­mazzák, addig nálunk éppen a csökkentés van napirenden. Az iga­zi kérdés az, hogy megéri-e heti néhány óra többletmunka a mun­kahelyek megőrzéséért? Munkaügyi szakértők véleménye szerint a munkához alkalmazkodó munkaidő lenne a leggazdaságosabb és a leghatékonyabb, nem pedig a munka­idő folyamatos növelése, vág)' éppen csökkentése. A jelenlegi uniós szabá­lyok értelmében maximum negyven- nyolc órát lehet dolgozni egy héten. Ettől csak lefelé térhetnek el a tagál­lamok. Magyarországon heti negyven óra az általános munkaidő, bár felmé­rések szerint - akarva, de sokszor in­kább akaratlanul - ennél többet kell dolgozniuk a munkavállalóknak. Szo­rosan hozzátartozik mindehhez, hogy hazánkban a harminc és harmincki­lenc év közöttiek túlóráznak a legtöb­bet. Hetente átlagosan több mint ti­zenegy órát, míg ezzel párhuzamosan a legkevesebb túlóra bért a huszonöt és huszonkilenc éveseknek fizetik ki - de­rül ki a KSH felméréséből. (folytatás az 5. oldalon) Egyedülálló ipari övezet a régióban ESZTERGOM A képviselő-testület még 2003 végén hozott határozatot egy vállal­kozási-logisztikai övezet létrehozá­sáról. Most, a Phare kiírás jóvoltá­ból az első lépések is megtehetőek. Esztergom 10 %-os, 3,7 millió fo­rintos önrészt biztosít a pályázaton történő induláshoz. A program kere­tében készülhetnek el azok a tervek, hatástanulmányok, amelyek a térség kis- és középvállalkozásainak, ipari parkjainak együttműködését készítik elő. Két dokumentum készül el a kö­zeljövőben - mondta Ocskay Gyula. folytatás a 3. oldalon) Esztergomi program munkanélküli cigányoknak Magyarországon mintaértékű a helyi roma-foglalkoztatási rendszer Miközben Gyurcsány Ferenc országértékelő beszédében méltatta a ci­gányok integrációját, Csík Tamás, az MSZP roma tagozatának elnöke ép­pen lemondott, mert nem értett egyet a párt romaügyeket irányító meg­bízottjának, Kállai Katalinnak a tevékenységével. Az országos szinten ta­pasztalható ködösítéssel szemben Esztergomban egy minden bizonnyal sikeresebb roma-foglalkoztatási program vette most kezdetét. Az áprilisban induló program nem csak azért válhat sikeressé, mert nem igényel külön önkormányzati önerőt. A pályázati pénzből működtetett közmun­ka-program támogatottjainak kiválasz­tását a helyi roma szervezetek is befo­lyásolhatták. A kezdetben öt cigány­származású munkanélkülit foglalkoztató rendszerben a pályázat alapján az el­nyert összeg 80 százalékát ezeknek a bé­reknek a kifizetésére kell fordítani. A megmaradó összeg az elvégzendő fel­adatokhoz szükséges eszközökre költhe­tő. A Roma Foglalkoztató és Oktatás- szervező Kht. az önkormányzattal együtt a későbbiekben is folytatni sze­remé a programot, Esztergom parkosí­tása, a vízelvezetők megtisztítása, vala­mint az esztergom-kertvárosi zöldterü­letek rendbetételére. Sztojka Attila, a közhasznú társaság ügyvezetője szerint az országosan is mintaértékűnek számí­tó program már a kiválasztási rendszer­rel elősegítette a sikeres működést. folytatás a 3. oldalon) Nincs fennakadás a közlekedésben A szakemberek egyelőre nem tartanak a zöldártól ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Az újabb, országos havazások felkészülten érték a közútkezelőket és az útra kelőket is. A hét végi, ónos eső miatti balesetek óvatosságra intet­ték a közlekedőket: tegnap nem történt jelentősebb baleset megyénkben. Tegnap kora délutánra már vala­mennyi út járható volt Komárom- Esztergom megyében, hókásás, la­tyakos utak csak néhány helyen for­dultak elő. A délelőtti órákban a tér­ségből elsősorban a Nyergesújfalu, Lábatlan, Bajót, Bajna környékéről jelezték a megyei közútkezelő kht. munkatársainak, hogy letaposott, ol­vadó hó veszélyezteti a közlekedést. A tűzoltóság és a mentőszolgálat munkatársai szerint az újabb csapadék felkészülten érte a térséget. Az eszter­gomi tűzoltóknak az elmúlt napokban egyszer sem kellett beavatkozniuk, en­nek ellenére - a hideg, csapadékos idő­szak végéig - a tűzoltók fokozott ké­szültségben teljesítenek szolgálatot. Ugyanez nem mondható el a men­tősök esetében, egészen egyszerűen azért, mert nem jut pénz a fokozott készültség fenntartására - mondta lapunknak a megyei mentőszolgálat sajtóreferense. A hét végi ónos eső miatt jelentősen - mintegy negyven százalékkal - megnövekedett a gyalo­gos balesetek száma. folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents