Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-17 / 33. szám
2005. február 17., csütörtök DONÁT A szervita rend hét szent alapítója és Szt. Danát napja III. évfolyam, 33. szám Napi hírújság a régió életéről ára: 59 Ft / 8 Sk, előfizetőknek: 49 Ft / 7 Sk Hirdetések Magyarországról Szabályosan füstöljünk Egyre kevesebben dohányoznak tiltott helyen, az ANTSZ-nek a környéken tavaly nem kellett büntetést kiszabnia OLDAL ....................................................................5- OLDAL DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY AZ ERKÉLYEN ..... .. He lyzetértékelés A Dorog FC és az Esztergomi SC labdarúgócsapata a nehézségek ellenére is bízik a tökéletes felkészülésben ..........................................................7. OLDAL Ki lóra adják-veszik az egészséges levegőt Kereskedelem a légszennyezéssel, egy tonna szén-dioxid-kibocsátás ma tíz eurót ér Tegnap életbe lépett a Kiotói Egyezmény. Előtérben a környezetvédelem MAGYARORSZÁG Életbe lépett a Kiotói Egyezmény, melynek célja a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának korlátozása. Ezzel egy időben egy új üzletág, a forgalmazható engedélyek világkereskedelme is kialakult, ami új és korszerű technológia megjelenését teszi lehetővé az iparban. Ezt pontosan tudják a Föld országai, ám Magyarországon ezen a téren sincs rend: gazdasági érdek- csoportok lobbizása miatt nem készült el időben a jogi szabályozás. Az egyezményt 1997-ben aláíró 38 fejlett ország vállalta, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatásban szerepet játszó hat gázféleség, főleg a szén-dioxid kibocsátását. Hatálybalépése az orosz ratifikálástól függött, amire ősszel Putyin elnök igen mondott, így értelme lett az egyezménynek és február 16-án hatályba léphetett. Magyarország 2002 júliusában csatlakozott az egyezményhez és hatszázalékos csökkentés vállalt fel. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának tagja szerint óriási jelentősége van a Kiotói Egyezménynek. Oroszország csatlakozásával világméretű emisszió-csökkentés érhető el, és először kapcsolódnak össze a gazdasági érdekek a környezetvédelmi szempontokkal. Hiszen valamennyi ország előre meghatározott kibocsátási kvótával rendelkezik, a mennyiség pedig az új technológia bevezetésével csökkenhet. A fennmaradó kvótákkal lehet kereskedni, vagyis új tőzsde alakul ki, a forgalmazható engedélyek piaca. (folytatás a 4. oldalon) Teljes tilalom a petárdákra ESZTERGOM Lamperth Mónika szerint az államnak magas szintű közszolgáltatást kell nyújtania, e cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges annak reformja. A belügyminiszter kedden az esztergomi Várhegy Klub vendége volt. Lamperth Mónika elsősorban a köz- igazgatás megváltozott helyzetével indokolta a reform szükségességét. Miután az ország az uniós csatlakozás óta bekerült az európai közigazgatási vérkeringésbe, elkerülhetetlenek a mélyreható változások ezen a területen is. A magas szintű közszolgáltatás érdekében elengedhetetlenek a reformok, melyek során az új rendszert alulról kell felépíteni. Ezt azonban egyetlen kormányzati ciklus alatt nem lehet véghezvinni. A reform részeként át kell alakítani a közigazgatási eljárási törvényt, és feltétlenül fejleszteni kell az okmányirodái rendszert. A kistérségekre alapozva előbb a regionális, majd az országos hálózatot kell kialakítani. Hazánkban 168 kistérséget jelöltek ki, ezzel ösztönözve az önkormányzatok közös feladatellátását, és ami nem mellékes, a térségi felosztás révén az önkormányzatok közösen, nagyobb forrásokhoz is juthatnak. (folytatás a 3. oldalon) Mi csökkentenénk, Európában növelnék a munkaidőt ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Míg az uniós tendenciák a gazdaságélénkítés érdekében az ellentételezés nélküli, vagyis fizetés nélküli munkaidő-növelést szorgalmazzák, addig nálunk éppen a csökkentés van napirenden. Az igazi kérdés az, hogy megéri-e heti néhány óra többletmunka a munkahelyek megőrzéséért? Munkaügyi szakértők véleménye szerint a munkához alkalmazkodó munkaidő lenne a leggazdaságosabb és a leghatékonyabb, nem pedig a munkaidő folyamatos növelése, vág)' éppen csökkentése. A jelenlegi uniós szabályok értelmében maximum negyven- nyolc órát lehet dolgozni egy héten. Ettől csak lefelé térhetnek el a tagállamok. Magyarországon heti negyven óra az általános munkaidő, bár felmérések szerint - akarva, de sokszor inkább akaratlanul - ennél többet kell dolgozniuk a munkavállalóknak. Szorosan hozzátartozik mindehhez, hogy hazánkban a harminc és harminckilenc év közöttiek túlóráznak a legtöbbet. Hetente átlagosan több mint tizenegy órát, míg ezzel párhuzamosan a legkevesebb túlóra bért a huszonöt és huszonkilenc éveseknek fizetik ki - derül ki a KSH felméréséből. (folytatás az 5. oldalon) Egyedülálló ipari övezet a régióban ESZTERGOM A képviselő-testület még 2003 végén hozott határozatot egy vállalkozási-logisztikai övezet létrehozásáról. Most, a Phare kiírás jóvoltából az első lépések is megtehetőek. Esztergom 10 %-os, 3,7 millió forintos önrészt biztosít a pályázaton történő induláshoz. A program keretében készülhetnek el azok a tervek, hatástanulmányok, amelyek a térség kis- és középvállalkozásainak, ipari parkjainak együttműködését készítik elő. Két dokumentum készül el a közeljövőben - mondta Ocskay Gyula. folytatás a 3. oldalon) Esztergomi program munkanélküli cigányoknak Magyarországon mintaértékű a helyi roma-foglalkoztatási rendszer Miközben Gyurcsány Ferenc országértékelő beszédében méltatta a cigányok integrációját, Csík Tamás, az MSZP roma tagozatának elnöke éppen lemondott, mert nem értett egyet a párt romaügyeket irányító megbízottjának, Kállai Katalinnak a tevékenységével. Az országos szinten tapasztalható ködösítéssel szemben Esztergomban egy minden bizonnyal sikeresebb roma-foglalkoztatási program vette most kezdetét. Az áprilisban induló program nem csak azért válhat sikeressé, mert nem igényel külön önkormányzati önerőt. A pályázati pénzből működtetett közmunka-program támogatottjainak kiválasztását a helyi roma szervezetek is befolyásolhatták. A kezdetben öt cigányszármazású munkanélkülit foglalkoztató rendszerben a pályázat alapján az elnyert összeg 80 százalékát ezeknek a béreknek a kifizetésére kell fordítani. A megmaradó összeg az elvégzendő feladatokhoz szükséges eszközökre költhető. A Roma Foglalkoztató és Oktatás- szervező Kht. az önkormányzattal együtt a későbbiekben is folytatni szeremé a programot, Esztergom parkosítása, a vízelvezetők megtisztítása, valamint az esztergom-kertvárosi zöldterületek rendbetételére. Sztojka Attila, a közhasznú társaság ügyvezetője szerint az országosan is mintaértékűnek számító program már a kiválasztási rendszerrel elősegítette a sikeres működést. folytatás a 3. oldalon) Nincs fennakadás a közlekedésben A szakemberek egyelőre nem tartanak a zöldártól ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Az újabb, országos havazások felkészülten érték a közútkezelőket és az útra kelőket is. A hét végi, ónos eső miatti balesetek óvatosságra intették a közlekedőket: tegnap nem történt jelentősebb baleset megyénkben. Tegnap kora délutánra már valamennyi út járható volt Komárom- Esztergom megyében, hókásás, latyakos utak csak néhány helyen fordultak elő. A délelőtti órákban a térségből elsősorban a Nyergesújfalu, Lábatlan, Bajót, Bajna környékéről jelezték a megyei közútkezelő kht. munkatársainak, hogy letaposott, olvadó hó veszélyezteti a közlekedést. A tűzoltóság és a mentőszolgálat munkatársai szerint az újabb csapadék felkészülten érte a térséget. Az esztergomi tűzoltóknak az elmúlt napokban egyszer sem kellett beavatkozniuk, ennek ellenére - a hideg, csapadékos időszak végéig - a tűzoltók fokozott készültségben teljesítenek szolgálatot. Ugyanez nem mondható el a mentősök esetében, egészen egyszerűen azért, mert nem jut pénz a fokozott készültség fenntartására - mondta lapunknak a megyei mentőszolgálat sajtóreferense. A hét végi ónos eső miatt jelentősen - mintegy negyven százalékkal - megnövekedett a gyalogos balesetek száma. folytatás az 5. oldalon)