Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-15 / 31. szám

HIDLAP • 2005. február 15., kedd RÉGIÓ Hogyan viseli Ön a közlekedési sztrájkokat? iTW Koó Judit (hostess) Eddig nem volt semmiféle problémám ezzel kapcso­latban, de most a BKV- sztrájk miatt le kellett mondanom egy alkalmi munkát. A fővárosban nem moz­gok otthonosan, ezért ha kimarad­nak a fontosabb járatok, akkor se­hová nem találok el. Ettől való fé­lelmemben kellett elodáznom ezt a lehetőséget, ezért nem örülök a mostani sztrájknak. Benke Gábor (műszaki informatikus) Ä Megértem, hogy sztrájkol­nak a buszsofőrök, mert a-------felelősséghez és a munka­me nnyiséghez képest való­ban nem keresnek jól. De látni kell azt is, hogy Magyarorszá­gon csak egy nagyon kicsi réteg ke­res jól. Meg kellene fizetni a szak­munkást is, az orvost is, a tanárt is, de nem sztrájkolhat mindenki. Gellért Ádám (nyugdíjas) A tévében láttam, az új­ságban olvastam, hogy mi­lyen jól keresnek a sofő­rök. Emellé nyilván még sokat zsebre tudnak tenni, amikor nem adnak jegyet az uta­soknak. Mindezek mellett a stílu­suk elfogadhatatlan, nem figyelnek oda az utasokra. Nyitrai Lenke (nyugdíjas) Nemrég Németországban jártam, ahol döbbenetes dolgot tapasztaltam. A buszsofőrök olyan illedel­mesek, mint itthon egy igé­nyes étterem pincére, és ráadásul megvárják a busz után bicegő idő­seket is, bármilyen messziről indul­nak is. Inkább nekünk, utasoknak kellene sztrájkolnunk, hogy itt is Leáldozóban a fekete munka Magyarországon Jöhetnének a külföldi idénymunkások, de nincs rájuk szükség Folytatás az 1. oldalról. Egy évben maximum 90, havonta pedig 15 napot lehet AM-könyvvel dolgozni azonos munkaadónál, és összességében az évi 120 napot nem haladhatja meg az alkalmi munkavál­lalásnak minősülő jogviszony. A munkavállalók védelmét szolgálja, hogy a „napszámosok”, idénymun­kások levonás nélkül naponta nem kaphatnak kevesebbet 1200 forintnál, igaz, járandóságuk nem haladhatja meg a 4000 forintot sem. Az alkalmi foglalkoztatási jogvi­szony talán legnagyobb értéke, hogy bürokrácia-mentes, hiszen a munka­adó a munkavégzés tényét mindösz- sze aláírásával és az úgynevezett köz­teherjegy (más néven bélyeg vagy matrica) beragasztásával igazolja. Va­gyis nincs szükség társadalombizto­sítási nyilvántartásra, az érintettek a bejelentési kötelezettség alól is men­tesülnek. A külföldi idénymunkások­ra elsősorban a mezőgazdaság tart nagyobb arányban igényt, és a csat­lakozást követően módosult szabá­lyoknak megfelelően ez is egyszerűb­Világbajnoki adomány a kismarosi iskolának Idén első alkalommal rendezte meg a kismarosi Vilcsek Gyula Ál­talános Iskola jótékonysági bálját. A rendezvényt Kismaros polgár- mestere, Podauf Gábor nyitotta meg, külön köszöntve a jelenlévők között Viski Erzsébet többszörös Európa- és világbajnok kajakozónőt, Kismaros szülöttét. A sportolónő maga is hozzá­járult az iskola fejlesztéséhez: egy olyan, neves sportéleti személyiségek aláírásával ellátott póló kínált fel árve­résre, amelyet többek között Schmitt Pál, Nagy Tímea és Bóta Kinga is ellá­tott kézjegyével. Az értékes ereklye vé­gül több mint 60 ezer forintért kelt el. • Hívért Gábor bé vált. Korábban a határ túloldalá­ról, a Felvidékről, Erdélyből vagy Kárpátaljáról eddig csak akkor jöhet­tek munkavállalók például szüretel­ni, ha munkavállalási engedélyt kap­tak. Ehhez azonban nagyon korán, még az év elején el kellett indítani a kérvényezési procedúrát a magyar gazdáknak, mivel átlagos esetben is minimum 60 napig tartott a munka- vállalási engedély elbírálása. A 2004. május l-jén módosított, a külföldiek magyarországi foglalkoz­tatásának engedélyezéséről szóló rendelettel az eljárás egyszerűsödött: lehetővé vált, hogy külföldi állam­polgár Magyarországon mezőgazda- sági (növénytermesztés, állatte­nyésztés, halászat) szezonális mun­kavállalási engedély alapján munkát végezhessen. E sajátosságok kielégí­tésére lépett életbe egy olyan eljárás, amelynek alapján a mezőgazdasági szezonális munkavállaló egy 12 hóna­pos időszakra meghatározott munka- időkeretet részletekben is igénybe vehet, és annak kimerítéséig a szezo­nális munkavégzés céljából többször, minél kevesebb adminisztrációval és költséggel utazhat be Magyarország területére. Az engedély iránti kérel­met az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújta­ni a munkaügyi központhoz, aki kö­teles azt 15 napon belül elbírálni. Közvetlen régiónkban a külföldről érkező alkalmi munkavállalók száma meglehetősen alacsony, s ennek több oka is van. Az egyik ilyen, hogy a külföldről érkező szezonmunkások­kal szemben országos viszonylatban kiemelkedően magas a folyamatosan alkalmazásban lévők száma, köszön­hetően a környékbeli cégeknek, ame­lyek előszeretettel alkalmaznak első­sorban felvidéki munkaerőt. Eszter­gom és Dorog környékén elenyésző a számuk, Komárom térségében azonban a megyei átlaghoz képest többen igénybe vették az egyszerűsí­tett, alkalmi munkavállalási lehetősé­get. Az elsősorban a bogyós gyümöl­csök termesztésében a mezőgazda­ságban érdekelt börzsönyi térségben is ritka a külföldi „napszámosok” száma. Vogel István, a váci munka­ügyi kirendeltség vezetője szerint a térség gazdáira nem jellemző, hogy külföldieket alkalmaznának szürete- lési munkáknál: általában családi vál­lalkozásokról van szó, ezért a napszá­mot megoldják kalákában, azaz ro­konságon belül. • -ú.-s., Bukovics A zselízi Mairan munkaközvetítő hivatal dolgozójától megtudtuk, hogy az idénymunkák iránt a szlo­vákiai munkanélküliek részéről lenne igény, a magyarországi vál­lalatok viszont inkább hosszú táv­ra szerződtetik a munkásokat. A zselízi munkaügyi központ is meg­erősítette a fentieket: nincs tudo­másuk arról, hogy hivatalos úton bárki is idénymunkát vállalna Ma­gyarországon. Annál gyakoribb a hosszú távú szerződések megkö­tése, jelenleg több magyarországi vállalatnál is számon tartanak munkásokat - mondta el lapunk­nak a kirendeltség munkatársa. Véget érnek az ingyenes évek? A szoftverrendőrség célpontjaivá válhatnak a tanintézetek .........................................., — Pöltl „Oxi” Zoltán LAP(SZ)ÉL Országjárás médium módra Az annál sokkal lényegesebb volt, hogy országértékelő beszédét megelő­zendő Orbán Viktor fontos városokban, helyeken járt, minthogy annak tá­lalását az egyes televíziók, napilapok, pártlapok miként végezték el. Mégis ezzel együtt járt, hogy hírt hallhattunk, láthattunk a turnéról, például a TV2-n, vagy az egyik helyi televízión, a KTV-n. A két médium viselkedé­se az országos állapotokat jelképezte, amit a TV2-n egy kérdés formájában kissé egyszerűen és muján meg is pendített a riporterhölgy, miszerint ho­gyan viseltetik Orbán Viktor az ország azon felével, amelyik nem igazán szereti. A volt miniszterelnök ügyes diplomata, még egy ilyen bulvártelevízió flegma riporternőjével is, akinek árnyalt cinizmusa jogosította a feladat ellátására. Orbán Viktor azt vála­szolta, hogy nem tudja, miként viseltessen az őt nem szeretőkkel, mert nem igazán ismeri azokat, mert nem szokott velük találkozni. Ez a kis pen­geváltás jelezte, hogy a bal-lib sajtó mit is bír gondolni az egész ügyről, ahol az ellenzék vezetője bejáráson, országúton van. A bal-lib sajtó elő­adásmódjában ez is egyfajta show műsor, egy politikai hakni, vagy valami hasonló. Van ebben valami rossz sértődöttség, mivel a TV2 Napló című műsorstábját nem engedték be a fórumok nagy részére, így a körülmé­nyek (utazás a vonaton, a miniszterelnök két bőröndje, a napi étkezés me­nüje), a körítés semmitmondó részletiben vesznek el, illetve veszejtik el nézőiket. A TV2 nem tette ezt a riportot hosszabbra, mint azt a szerintük vicces tudósítást, ahol a TV2 sztárriporterei disznót vágnak, belet pucol­nak, házi pálinkától mereven, sült hagymásvért esznek. Mivel a Political Capital Intézet ügynöklistás műbalhéja a kufármédiumoknak igazi nyámmognivaló, két riport között a műsorvezető szavazásra buzdítja a néző­iét, aki az egvhäzsZenTclvekre való átvílágftá* témájábán szavdzyäz mpbiité- IShmt wcHfies^fiétoégét riyefbtt. A? Cszte^omi KTV Äze1 sfcémbpn* ‘ többször is egy az egybéti fqadM, magát ä fórumot. Alert ez vök ä ténfyel. Ví -tttSfjf' Hz tw/?brg(>»m4fTjlÍG5t:A((^tálk.iz6ijW “Sftcfcíres loSdarri - és válasZftbavalója szopnák; akik őt várták T^líérdeZtck, Médiakutyulékos sületlenségek és sült vér helyett. Óriási anyagi megterhelést jelent­het egy-egy oktatási intézménynek, ha az állam nem jut megegyezésre a Microsofttal a Campus- és a School-szerződésekkel, az ingyenes Windows és Office csomagokkal kapcsolatban. Az esztergomi főis­kolának ío milliójába kerül, ha kereskedelmi áron kényszerül szoftvervásárlásra. A Campus- és a School-szerződések megkötése után az állam évente egymilliárd forintot fizetett az óriás­cégnek. A felhasználók - felső- és kö­zépfokú oktatási intézmények - in­gyen vagy minimális térítésért juthat­tak hozzá a'Microsoft Windows XP Professional operációs rendszerhez, az Office XP profi változatához, a FrontPage weboldalszerkesztőhöz va­lamint a Windows Akadémia CD ma­gyar verziójához. Amennyiben nem születik egyezség, diákok és tanárok ezreinél tehet látogatást jogtalan szoft­verhasználat miatt a BSA, azaz a szoft­verrendőrség. Ezt a Microsoft ügyfél­szolgálatán is megerősítették. El­mondták, hogy ha lejár a szerződés, és nem lesz megállapodás, akkor az isko­lák jogtalanul használják a szoftvere­ket, így azokat haladéktalanul le kell majd törölniük a felhasználóknak, il­letve a rendszert üzemeltetőknek. A három évre szóló szerződést még 2001-ben kötötte a Fidesz-kor- mány. Novemberi lejárta után feb­ruár végéig meghosszabbították, de a jövőre nézve egyelőre még nincs egyezség a Microsoft valamint az Informatikai és Hírközlési Minisz­térium között. Az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán kö­zel száz számítógépen vannak tele­pítve azok a programok, melyekhez az intézmények ingyenes juthattak hozzá. Az intézménytől megtudtuk, hogy amennyiben rákényszerülnek és meg kell vásárolniuk a programo­kat, akkor az gépenként körülbelül százezer forintos kiadást, összességé­ben pedig mintegy 10 millió forintos terhet jelent az intézményre. A felső­oktatási intézmények között az esz­tergomi az egyik legkisebb. Elképzel­hető, hogy milyen terhet róna az egyetemi központokra, ahol az okta­tók és a hallgatók több ezer gépet használnak az ingyenes (kedvezmé­nyes) szoftverekkel. Mint megtudtuk, léteznek úgyne­vezett ingyenes, internetről letölthe­tő szoftverek is, melyekkel lehetne üzemeltetni a gépeket és megoldha­tó a szövegszerkesztés is, azonban a Microsoft programjai jelenleg a leg­elterjedtebbek. Ha ez a lehetőség megszűnik, és az intézmény nem vásárolja meg a jogtiszta programo­kat, akkor ezekkel az egymástól kü­lönböző ingyenesen letölthető programokkal kell dolgozniuk taná­roknak és diákoknak egyaránt. Eb­ben csak az a probléma, hogy a többféle ingyenes szoftver nem is­meri fel a másik által használt for­mátumot, ez pedig sok feszültséget okozhat tanár és diák között például a dolgozatok leadásakor. • ÁK Budapest egy város, nem nemzeti park Meddig fékezi a zölddac a 10-es út átépítését? Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben félő, hogy az új el­kerülő út mentén, Budaörshöz ha­sonlóan megtelepednének a logiszti­kai központok és ezzel a pilisi táj szép, természeti értékeket hordozó arculata megváltozna. A 10-es főút forgalmának csökkentésére és a fővá­ros felé történő gyorsabb közlekedés­re a megoldást az jelentené, ha az Európai Unió által kijelölt észak-déli V/C nemzetközi útvonal Esztergom mellett épülne meg, a kétkomponen­sű vasúti-közúti dunai híddal együtt - mondta Ocskay Gyula. Tarlós István III. kerületi (Óbuda- bék^nyeg^'eri) polgármester a hír­törítépt 10-ef^.üg^6«rt * A Levegő Munícácsoport vajaira,..' jüEli! vizs gál j á%n n,fk a , * ami á bírósági beadványt vlsszavtoná­sához szükséges. Leszögezte: fontos­nak tartja a környezetvédelmi szem­pontokat, ám úgy látja, hogy az ilyen igényekkel fokozott körültekintéssel kell fellépni, nehogy bárki több kárt okozzon ezzel, mint hasznot. Az óbudai polgármester a zöldek vezetőjével folytatott megbeszélé­sen feltette a kérdést: ha sem kör­gyűrűt, sem sugár irányú utakat nem akarnak, akkor milyen elképze­lésük van. A kérdésére azonban nem kapott azonnali, egyenes választ, mindössze egy ígéretet, hogy ezen a héten tájékoztatják elképzeléseikről. Jelenleg tehát várják a Levegő Mun­kacsoport visszajelzését. A polgár- mester abban bízik, hogy sikerül kompromisszumos megoldást talál- nj ebbey nz Ügy bt n.- Orulniyk,. ha a környezetvédőit Biásfajtá 'tTiegíí^fetésf)Ql Vizsgáin át termés^s^}<^?,^crdéseÍ(íáTÍí^,>‘ szén nagyön'Sok más"dologgal lehet­ne foglalkozni - mondta Óbuda pol­gármestere. Hozzátette: lehetetlen és elképzelhetetlen, hogy Budapestet természetvédelmi környezetnek te­kintse bárki, inkább arra kell töre­kedni, hogy a realitás keretei között vizsgáljuk meg a kérdéseket. A polgármester szerint nem érde­mes görcsösen ragaszkodni ahhoz, hogy ne szélesítsék és építsék át a 10- es utat, mert ennek hiányában az észak-budapesti forgalom el fog lehe­tetlenülni. Mint mondta, nem ma­rasztalja el a Levegő Munkacsopor­tot, hiszen ők időről időre nagyon ér­dekes és hasznos gondolatokat vet­nek fel. Hangsúlyozta, nem az ő hi­bájuk, hogy nincsen szabályozva Ma­gyarországon ez a terület, tehát bár- • ki, Lámhkvn g/pk KöpcM-f 'tiltakof--: hát. es^inyflvífnífh'atja véleményét.' f?e sajnos ezen a téré it Juránkban, dé-$leg -mtcáhfci anaíehV»' vitt, mfnt demokrácia - nyilatkozta’’ lapunknak Tarlós István. • Muzslai-Gál

Next

/
Thumbnails
Contents