Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-12 / 30. szám
KALEIDOSZKÓP 2005. február 12., szombat • HÍDLAP 7 Megjött a képeslap! A postásokkal gyakorta előfordul, hogy késve visznek ki egy- egy levelet, de ami a német postánál történt, talán kimeríti az elégtelen szolgáltatás fogai- „ mát. A minap képeslap ér- (i kezett a német parlamentbe, a következő címzéssel: „Herr T. 1945. január 23.” A kézírásos lap így kezdődött: „Drága Hitler vezérem!” A szakemberek szerint az egyértelműen homoszexuális viszonyra utaló írás minden szavával odaadásáról és hűségéről tett tanú bizonyságot a levél írója, a követke ző sorokat pedig már nem lehet félreérteni: „Annyira szeretlek és kedvellek. Én vagyok a leges- legjobb barátod és SS- bizalmasod.” A levél így folytatódik: „Köszönöm hogy meglátogattál este, kérlek jöjj el ismét. Vigyázz magadra és érezd jól magad. A kezedben van az életem, a szívem és minden pénzem. A Te hűséges Herr T-d:” No comment. • -YÁÚjra Desszert egykor népszerű ti. . J| IKvs/crt című műnokat ültettek le egy asztalhoz, akik maguktól nem vacsoráznának együtt. Majka a tőzsde elnökével és egy költőnővel adomázik majd, Csernus doktor pedig megpróbálja boncolgatni Hajós személyiségét, aki ellenben viccekkel kerülné el a konfrontációt, így mesél a fejre szórt lisztről, a fejbúbra csurgatott tojásról és a kinyitott majomról. Jövő csütörtök este fél tízkor az RTL Klub képernyőjén lesz az első rész, ezt pedig még három másik követi. Úrutazó csigák Olvashattunk már olyan emberekről, akik dollár milliókat fizetnének azért, hogy feljuthassanak az űrbe. A következő hír hallatán ők biztosan bánják, hogy nem csigaként születtek újjá. Az orosz űrhivatal ugyanis bejelentette: csigákat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra, így szeretnék tanulmányozni a súlytalanság egyensúlyérzékelésre gyakorolt hatását. A körülbelül ötven csiga ingyen nézheti majd Földünket az űrből. Bár valószínűleg itt is otthonosan fogják érezni magukat, hiszen jól megszokott csigaházukat is magukkal viszik. • NIL Bevizelt a postás az ablakon MMS-bélyegverseny Svjácban Évekkel ezelőtt még méregdrága különcségnek számított az MMS küldése, bár sejtettük, nem lesz ez mindig így. Ma már nem kunszt, hogy a társadalom jelentős része küldözgethet képeket telefonján. Svájcban olyan általánossá vált a MMS küldése, hogy a svájci posta felhívást intézett a kreatív lakossághoz: küldjék be MMS-eiket, s a legötletesebből bélyeget alkotnak. A kiírás szerint bárki (korra, nemre és egyéb más akadályozó tényezőre való tekintet nélkül) elküldheti telefonos képét, melyet a Svájci Postahivatal internetes weboldalán lesz megtekinthető, és egy emeltdíjas sms-sel (mi mással) szavazhat is a jó nép; kit nyaljon levélre a jövőben. Az első négy díjazottból nem csak bélyeg készülhet (névvel ellátva), de bizonyára a kreatív-cégek is kapkodni fognak utána, ahogy az már lenni szokott ebben a szakmában. • -YÁAblakon való bevizelésért tartóztatott le egy postást a rendőrség az Egyesült Államokban. A postai alkalmazottat nem a lakás huszonéves női lakói panaszolták be, hanem egy utcai rendőr járőr érte tetten. A rendőrség szóvivője közölte, hogy a postás tette elkövetésekor még nem lépett szolgálatba, de már egyenruhában volt. A fogkefe a megoldás? A kutatók, szakértők és különféle professzorok szabadidejükben őrültebbnél őrültebb összefüggéseket próbálnak bizonyítani, - a népek pedig minden esetben (ha nem is örömmel) készek feláldozni saját testüket a tudomány oltárán. Legutóbb 14 ezer középkorú japán polgárt vizsgáltak ki, s végül kiderítették, hogy kevésbé híznak el azok, akik minden étkezés után fogat mosnak. A kutatások szerint a kövér férfiak hajlamosak akár több napon keresztül nem mosni fogat. Bár maga a művelet édes keveset tesz hozzá a kalóriaégetéshez, a szakemberek szerint nem itt kell keresni a felfedezés titkát: „Azon embertársaink, akik gvakran mosnak fogat, minden más tekintetben is jobban törődnek magukkal, az egészségükkel. Ezért találni közöttük olyan kevés elhízottat.” Persze ettől függetlenül a fogorvosok továbbra is fogmosásra buzdítják vékony alkatú honfitársaikat is. • AND Pucér hajléktalan Kurnyikovánál Bizonyára meglepődött a híres és szexis teniszező, Anna Kurnyikova, mikor hazaérve egy meztelen férfira lelt a medencéjében. Nem kis áldozatot vállalt az a negyven éves hajléktalan férfi, hogy bejusson imá- dottjához. A világháló segítségével valahogy kinyomqzta a sportoló lakcímét, sőt még a nevét is a karjára tetováltatta. Mindez azonban nem hatotta meg Kurnyikovát, így a férfi rács mögött végezte. A kérdés csak az, vajon miből futja egy hajléktalannak tetoválásra? • NIL Erdélyben lep föl az Illés Négy éve is van már annak, hogy a legendás Nagy Csapat (gyengébbek kedvéért az Illés) a nagyközönség elég lépett Ezúttal ott koncerteznek, ahol eddig még soha: Erdélyben. Csíkszereda főterén mutatkozhat be először Romániában az Illés, az pedig már csak hab a tortán, hogy a Duna Televízió és a Magyar Televízió is sugározni fogja az eseményt. Az ingyenes koncert éppen két kilométerre lesz attól a helytől (Csíksomlyótól), ahol másfél évvel ezelőtt sok százezren látták az István a király című rockoperát, melytől aztán heteken át felfokozott hangulatban tobzódott Erdély magyar lakossága. Az Illés esetében is hasonló ovációra számító szervezők százötvenezer embert várnak a koncertre, ahol minden nagy slágert, valamint számos régi és új szerzeményt hallhat majd a nagyérdemű a két órás produkció során. • -YÄ3L Onagy Zoltán írása NAP ! B U L V Á R A japán csoda Az 50-es évek elején Japán segítséget kért a világháború győztes USÁ- tól a helyben járó japán gazdaság helyreállításához. Amerika nem szavazta meg a Marsall segélyt (ami a német gazdasági csodát beindította), inkább küldtek egy tanácsadót, név szerint Edward Demming matematika és statisztika professzort. Demming egyetlen dologra tanította meg a japánokat: miképpen kell a minőséget beépíteni a gyártási folyamatba, mit jelent a minőség biztosítása, a minőség tanúsítása a modern iparban és a korszerű kereskedelemben. A japánok gyorsan elsajátították a minőség-elvet, aztán tökéletesítették, így született meg a „nulla hiba” fogalma. Japánban ma is dicsőség egy- egy vállalat számára, ha elnyeri az évente kiadott Demming díjat. A Demming-díj az üzleti életben felér eg)’ magyar Kossuth-díjjal és egy nemesi oklevél. A 70-es évek olajválsága idején az USA érezte, hogy Japán gazdasága komoly veszélyt jelent a világgazdaságra, vele együtt természetesen az amerikai multikra is. Az amerikai cégek visszacsábították Demminget. Ettől kezdve TV csatornákon oktatta az amerikaiak millióit, a minőség módszertanáról. Demming 7 lépését, és a nagy pályatárs, Jurán professzor 10 törvényét, mint a minőség magasiskoláját emlegették sokáig. Alig volt amerikai gyár, ahol ne ezek lettek volna az üzem falára kifüggesztve. A minőségnek, a mai napig három, egymással rokon, mégis eltérő filozófiája követhető nyomon: Japán minden fölé helyezi az emberi tényezőt, az ember viszonyát a munkához, és a gyártási folyamathoz. Arra épít, hogy a dolgozó részt vállal a munkafolyamatok javításában. Egy amerikai a technikának ad prioritást, szerinte olyan gyártóegységet kell építeni, amely eleve kizárja a hibalehetőséget. Ezen a koncepción némileg módosítottak, mert saját bőrükön tapasztalták, hogy a legtökéletesebb technikai berendezés sem tud hibátlanul működni, emberi kiszolgálás nélkül. Az európai filozófia lényegében ötvözi a két szemléletet: odakötni az embert a jól megkonstruált munkahelyhez. Esztergom úri helyzetben van munkavállalói filozófia tekintetében. Egyszerre élheti meg a háború utáni Demming-projektet, és az NSZK-ban kultivált Jurán módszert. Ami nem jelenthet mást, minthogy előbb, vagy utóbb, Esztergom lesz Közép Európa egyik kisparadicsoma. ESZTERGOM A TERASZRÓL Hajmosás Megérkeztek. Vártuk őket, hát megjöttek a házalók. Tiszta Amerika! Mindaz, ami eztán olvasható, a mai napon hallottam a saját fülemmel, miközben a házalót behívtam egy forró teára. O megfagyva volt, nekem meg elegem lett a munkából. Ahogy kiengedett egy kicsit, megmelegedett a keze a bögrén, azonnal rákezdett. Amúgy pedig egy normális, szimpatikus kis fickó, negyvenes, borotvált, nagyfülű, öltönyben, az öltöny fölött rendes nagykabát, kezében sokzsebes fekete utazótáska. Tehát az előadás: A haj egyrészt természetes úton termel zsiradékot, másrészt folyamatosan piszkolódik a napok során, utcai szmog, kocsmai füst stb. Mit tesz ilyenkor az ember? Megmossa. Igen ám, de nem mindegy, hogy hogyan. Miért? (Ezt én kérdezem, hogy miért, mi a teendő, mert én meg utálok hajat mosni az éjszakában.) Ha ön hallott a legkisebb kényszer elvéről, akkor megérti. Ha nem hallott róla, akkor most elárulom önnek, mi a lényege: az egyensúlyi rendszerben olyan változások indulnak be, hogy a rendszert ért külső hatást, a lehető legnagyobb mértékben tudja kompenzálni. Ennek számos izgalmas következménye van, de maradjunk a hajmosás problematikájánál. A forgalomban lévő samponok tömények. Mindenki így keni a hajára. A tömény sampon gyorsan oldja le a hajról a szennyeződést, a zsírt. Ez arra kényszeríti a hajat, hogy gyorsan termelje újra a védelmi zsiradékot. Ebből a körből, ha nem tör ki, azt tapasztalja, hogy egyre sűrűbben kell mosnia a haját. Mi tehát a megoldás? Ön szerint mi? (Kopaszra, vagy nagyon rövidre vágatom, mondtam, de rá se fütyült, pedig ez az igazság, hajmosás ellen Philips hajvágó kell. Illetve félmondatban reagált, hogy na de és a felesége, az ő haja miatt nem aggódik? De, mondtam, aggódom.) A megoldás pofonegyszerű: a sampon felhígítása. Kisebb töménységben kíméletesen távolítja el a szennyeződéseket a hajszálaikról. Igaz. tovább tart a hajmosás, de a haj lassabban koszolódik el újra, ezek a tények. Az is tény, hogy nem minden sampon hígítható megfelelően, de ez, amit ajánl (a reklám- helye) ezerszeresen lepróbált, bőrgyógyászprofesszorok által melegen javallott, megszünteti a korpásodást, a hajhullást és növesztőszerként is kiváló. Vettem is egy kis flakonnal. És rájöttem, pályatévesztés áldozata vagyok. Szép szakma. N A P 1 í< U L T Darwin Majdnem kétszáz éve született. Néha feltámad a vita, összeegyeztethető-e a bibliai teremtés hite a modern természettudományos világképpel. A XIX. században élt két természettudós, Lamarck (1744-1829. francia) és Darwin (1809-1882. angol) feltevése, miszerint a különböző élőlények fajuk szerint az egysejtűekből fejlődtek ki évmilliárdok során akkoriban komoly viharokat okozott. Az emberről is úgy beszéltek, mint olyan főemlősről, amely az ún. emberszabású majmokkal közös őstől származik. Mindmáig az evolúció elmélete a legelterjedtebb és leginkább elfogadott tudományos magyarázat a fajok - így az ember - eredetére. A római katolikus egyház egy pápai enciklikában már a múlt század végén kijelentette, hogy ez nem I ellenkezik az egyház tanításával. 1996-ban II. János-Pál pápa pedig „kanonizálta” a tudományos tételt.
