Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-10 / 28. szám
KALEIDOSZKÓP 2005. február 10., csütörtök • HÍDLAP 7 Helikopterrel pizzát Az igaz szerelmes mindent megtesz szíve hölgye kedvéért. Egy brit katona azonban minden szempontból romantikus mutatvánnyal rukkolt elő: harci helikopterrel vitt pizzát barátnőjének. Bár megrovást kapott feletteseitől, de minden bizonnyal mégis megérte a mutatvány. A huszonöt éves pilóta-kadét az egy milliárd forint értékű Lynx helikopterrel landolt a barátnője előtt a sandhursti gyakorló pályán. Egyébként a hölgy is a hadsereg kötelékében szolgál, az „incidens” történtekor éppen fél kilométerrel arrébb gyakorlatozott. • YÄ Megdöbbentő és drága ajándékok Valentin-napra Gyémánttal kirakott virágcsokor, formatervezett mobiltelefon, romantikus éjszaka egy luxushotel királyi lakosztályában - csak néhány ötlet a legdrágább Valentin-napi ajándékok toplistájáról. Az amerikai milliomosok körében készített felmérés világosan mutatja: a határ a csillagos ég... Azoknak sem kell azonban elkeseredniük, akiknek szőkébbre szabottak az anyagi lehetőségeik. Ok is adhatnak kedvesüknek egyedi és meglepő ajándékokat, anélkül, hogy mélyen a pénztárcájukba kelljen nyúlniuk. Az Egyesült Államokban például a legújabb őrület a kényszerzubbonyba öltöztetett plüssmackó. A kedves állatfigura hátán a következő felirat olvasható: „Megőrülök érted!” Bár számos civil szervezet tiltakozik ellene, mivel szerintük megbé- lyegzi a mentális betegségben szenvedőket, a vásárlók előszeretettel lepik meg szerelmüket ezzel a meghökkentő ajándékkal. • Csorba Edit 6 méter hosszú - 5 méter magas Új Guiness-rekordot állítottak fel, ezúttal a Red Wing Shoes cipőgyár állt be a sorba: századik születésnapjuk alkalmából egy hat méter hosszú és öt méter magas lábbelit készítettek. Mintegy 80 tehén bőrét használták fel a gyártáshoz, továbbá egy 33 méteres (eg)' tízemeletes ház-magasságú) cipőfűző, eg)’ évnyi munka és számos daru szükségeltetett a Nagy Cipő elkészüléséhez. • AND Gyalázó-show Amerikában A közelmúltban hétről hétre, napról napra lehetett látni az amerikai csatornákon különféle elrettentő epizódokat a terroristák mindennapi életéből. Az amerikai producerek azonnal lecsaptak a témára, és csináltak ebből is egy valóságshow-t. Nem kellett sokat várni az ötlet megvalósítására: a Channel 4 tv-csatorna nézői válogatott kínzásokat és megalázó helyzeteket láthatnak a képernyőn. Ráadásul akad is szép számmal jelentkező az amerikai őrök durvaságairól el- híresült guantánamói fogolytábort mintázó valóságshow-ba. A játékosokat minden elképzelhető módon megkínozzák és gyalázzák: szélsőséges hő- mérsékleti különbségek, vallási meggyőződés rombolása, szexuális bántalmazás és alvásmegvonás szerepel többek között a listán. Dorothy Byrne, a csatorna hírigazgatója rendkívül cinikusan azt nyilatkozta, hogy a műsor legalább szembesíti a nézőket azzal, milyen technikákat alkalmaznak saját honfitársaik a foglyokon. Nem csoda: az egyik szereplő hét óráig bírta a kínzásokat, utána ki kellett vinni, mert majdnem kihűlt, egy másik játékos megállíthatatlanul hányt a forgatás alatt. Most már csak az a kérdés, hogy vajon az RTL Klub vagy a TV2 veszi meg a jogokat? • -YÄNégyévesen a volán mögött Korához szokatlan dolgot művelt a közelmúltban az Egyesült Államokban élő négyéves Adrian Cole. Miután szülei elzárták előle a videojátékokat, a kisfiú nem adta fel: egy éjszaka felkelt, kiosont a házból, beült anyja kocsijába, és a közeli videotékába hajtott. Útközben két autót is összetört, de szerencsére senki nem sérült meg. Az éjszakai kirándulás eredménytelen volt, hiszen éjjel kettőkor természetesen zárva volt az üzlet. Mivel a rendőröknek feltűnt a kivi- lágítatlan jármű, hamar véget ért Adrian kiruccanása. A hatóságok úgy döntöttek, nem indítanak eljárást a szülők, illetve a gyermek ellen.A kisfiút sokan faggatták, hogy honnan tanult meg vezetni, mire ő csak annyit felelt: a videojátékokból. Macskahullákkal élt együtt Szomszédok értesítették a rendőrséget az elviselhetetlen bűz miatt, ami eg)' angol nő lakásából szállongott. Alikor a rendőrök bekopogtak hozzá, Lockwood asszon)’ azt mondta, meghalt a macskája, és nem volt szíve megválni tőle. A rendőrök aztán mégis bejutottak a nő lakásába, ahol konstatálhatták ők is a tényt: a macska valóban elpusztult. Csak éppen nem eg)’, hanem százharminchat állati tetemet találtak. A nyomozást végző tiszt a sajtónak elmondta, hosszú évek óta végzi a munkáját, de ilyen szörnyűséget még nem látott. A szekrényekben, a hűtőben, a sütőben, a táskákban, dobozokban, de szinte mindenhol a lakásban macskahullákra bukkantak. Szegény jószágok többnyire alultápláltság, kiszáradás és bántalmazás miatt távoztak az élők sorából.A történtekhez további adalék, hogy Lóri Lockwood országosan ismert harcos állatvédő hírében állt, idáig. A nő otthonában találtak még huszonhat (alig) élő macskát, akiket rohammentővel szállítottak a Roswell Aíacskaklinikára. Az életben maradt cicákat az állatvédő szervezetek megbízható gazdiknak ajánlották fel örökbefogadásra. Erős Antónia alapítványt alapított Az RTL Klub dekoratív híradósa, Erős Antónia alapítványt hozott létre cukorbetegeknek, akik - mint azt a bemondónő a sajtó munkatársainak elmondta, - sokszor nem jutnak megfelelő ellátáshoz. Erős Antónia jelenleg nagy cégekkel tárgyal, és elegendő anyagi tőkét próbál összeszedni az induláshoz. „A legfontosabb az, hogy a méréseket mindenki elvégezhesse magán, s ha baj van, időben orvoshoz fordulhasson” - mondta a csinos bemondónő. • AND ü Bukovics Krisztián írása A BAZILIKA ÁRNYÉKÁBAN Szmogosok Szóval szmog-helyzet. Merthogy hiába vagyunk vidéken, van ilyen nekünk is. Nem is akármilyen, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy bolond az és életével játszik az, aki napközben Esztergom belvárosába merészkedik. Merthogy ott kacifántos a helyzet, szívjuk befelé a füstöt piszkosul, csak úgy tágul a tüdő, dülled a szem. Senki ne próbáljon meggyőzni arról, hogy nincs szmog Esztergomban. Az egész nap zsúfolt belvárosban már évek óta jelen van egy finom, mindent átható szag, aminek következtében hervadás- nak indul még a jégvirág is ilyentájt az ablakokon. Megfelelő időjárás esetén félhomályban úszik a város, a szmog először kényelmesen rátelepszik az utcára kirakott reklámtermékekre, majd egy-egy ajtónyitással bekúszik a boltokba, és mindenre ráül: a zöldséges kínálatára, a mutatós bőrcipőre, az Egészséget mindenekfelett kézikönyvre, a szőrmebunda bélésére. Otthon azután a szmogos Nagy szójakönyvből megfőzzük a szmogos-gomba levest, utána desszertként lenyomunk néhány szmog-gyümölcsöt, vastag szmogpaplant húzunk fejünkre és pislogunk ijedten az orvosi diagnózisra. Nem azért, de egyszerűbb megoldásnak tűnik a klasszikus öngvilok-módszer: kipufogógázt visszavezetni az autóba, azután szépen lassan lehanyatlani. A lassú önmérgezés vége ugyanez, de előbb végig kell járni a tüdőgyógyá- | szati szakrendelőket, költeni gyógyszerre, orvosra, gyógykezelésre, szanatóriumokra miegymásra. E hosszas vergődés vége tehát ugyanaz: a tüdő helyén egy darab megfeketedett valami, ami mindenre alkalmas, csak az életfunkciókhoz szükséges oxigénmennyiség biztosítására nem. És nem kell, nincs értelme ujjal mutogatni a szomszéd kéményére, a párká- | nyi gyárra, a dorogi hulladékégetőre. Tény, hogy ezek - EU-s szabványok betartása ide vagy oda - hozzájárulnak a levegő szennyezéséhez, de kizárólagos okozóként őket vádolni botorság lenne. Érdemes magunkba nézni is egy kicsit, beie-beleszimatolni a saját kipufogónkba, amikor eg)’ liter tejért és két zsemléért is autóval megyünk le a sarki boltba. Persze, érthető, hogy j a szomszéd bűze jobban csípi a szemet, mint a sajátunk, de mégis, nyűgöd- i junk bele, hajtsuk le a fejünket és valljuk be: bizonv szmog van, és bizony ebben nekünk is van némi szerepünk. Es mélységes tisztelet a kivételnek. HONNAN TUDNÁM A láthatatlan ember Az Úr megteremtette a Földet és az embert, és minden egyebet, ahogyan az írva vagyon, majd - amikor figyelme eg)' pillanatra lankadt - valaki sunyiban megteremtette a bürokratát. Ezt a különleges, furcsa valamit, amely élete jelentős részét az emberek mindennapjainak megkeserítésének szenteli. Magasan hordott orrú, szürke emberke, aki a csodával határos módon létezik: csak az íróasztal mögött él, egyéb nyoma nincs a világban. Nem fut össze vele az ember a piacon, nem ismerik a kocsmákban, nincs háziorvosa, bankszámlája, ismerősei és barátai. Nem látható az utcán, rendezvényen. Nincs nyoma annak, hogy egyáltalán bármi is kötné őt az ámyékvilághoz. Specifikusabb vállfájuk az, amellyel csak és kizárólag telefonon értekezik az ember. Egy hang az éterben, a telefon másik oldalán, határozott, ellentmondást nem tűrő, a rezgések azonban valami kisebbrendűséget sugároznak. Ezt titkolandó kifejezetten makacs, lenéző, magabiztos modort erőltetnek magukra. Könnyedén, egv-egy vállrándítással döntenek olykor egy egész vállalat, intézmény, ország sorsáról: letagadnak mindent, vagy éppen könnyedén kifecsegnek szigorúan titkos dolgokat, hangulatuktól függően. Embereket irányítanak, fosztanak meg lehetőségektől, információktól, megvető „Nem kapcsolhatom”-mal, vagy „Próbálkozzon később”-el köszönés nélkül teszik le a kagylót. Mindeközben semmilyen jel nem utal arra, hogy fizikai valójukban is léteznének, ha nem okoznának nap, mint nap annyi bosszúságot, elhinném: nincsenek. így azonban marad a bosszantó tudat, az örökre ismeretlen, kagyló mögött rejtőzködő, arctalan-testetlen bürokratától való függés, aki hangulatától függően befolyásolja életünket és a mi hangulatunkat is. Persze - mert hiszen honnan is tudnám én - lehet, hogy valami különös, titkos szövetség képv iselőiként mégis köztünk élnek, és néha - viharos, sötét éjszakákon - egyszerű emberek bőrébe bújva járják kigombolt ingnyakkal, félrecsúszott nyakkendővel a város utcáit, miközben vadul hadonásznak stemplijeikkel a kocsmapultoknál... SZEZONÁLIS A hétvégi házak biztonságáról A hétvégi ház mit sem ér borospince nélkül, hangsúlyozta nagyapám. Hogv igaza lehet ebben, soha nem kételkedtem, és az elmúlt hetekben elszaporodott hétvégiház-betörések megerősítették bennem az ebbéli hitet. Mert ugye a betörő oda tör be, ahol éppen nincsenek. (Ezért betörő és nem rabló, aki ugye a kárvallottak jelenlétében cselekszik). A hétvégi házakban pedig - lévén ez a neve - az emberek általában szombat-vasárnap tartózkodnak. Ha jó idő van. Mert a mostanihoz hasonló hidegben az ember nem kívánkozik a máskor sokat szidott központi fűtést felcserélni a jó öreg, öntöttvas kiskály- hára. A betörő is tudja ezt (mert nyilván neki is van központi fűtése, hétvégi háza) ezért ilyenkor szép kényelmesen kiballag, elvégzi az elvégzendőket, azután távozik. Mire a tulajdonos a tavaszi olvadások után kiballag a telekre, már - szó szerint - nyomát sem találja a gazembernek. Amennyiben azonban borospince is van a ház alatt, egészen más a helyzet. Először is az ilyen házon kétszer akkora lakat van, mint a pince nélkülin, másrészt a tulajdonos kijár, rendszeresen, mert ugye a központi fűtés nem minden, az mellet még élni-inni is kell. Javaslom tehát mindenkinek, aki hétvégi háza biztonságáért i aggódik, hogy - az asszony minden érve ellenére - a bonyolult és drága védelmi rendszerek helyett építsen pincét, kösse össze a kellemeset a hasznossal. A módszer nem mai találmány, régi, kipróbált dologról van szó, igaz, eleink a pincéhez még nem építettek „alibi” hétvégi házat.
