Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-05 / 25. szám

\ Katasztrófa az Indiai-óceánon Még mindig beszédtéma, és valószínűleg hosszú ideig az is marad a 2004 karácsonyán bekövetkezett dél-ázsiai földrengés és szökőár, az emberi történelem egyik legsúlyosabb következményekkel járó természeti katasztrófája. mm • HÍDLAP • 2005. február 5., szombat __________________hlíllüpfHCl^ClZlTl Tö rténelmünk során bizony elő­fordult már súlyos, évtizedekre kiha­tó következményekkel járó természe­ti jelenség. Ha a közelmúlt, vagyis az elmúlt néhány száz év történéseit vizsgáljuk - a mostani szumátrai ese­ményt megelőzően — a közel 100 ezer halálos áldozattal járó, 1815-ben be­következett vulkánkatasztrófa, az in­donéziai Sumbawa-szigeti Tambora kitörése volt a legjelentősebb. Míg a Tambora megnyilvánulása nem járt jelentős szökőárral, a Szunda-szoros- ban terpeszkedő vulkánsziget, a Krakatau 1883-as erupciója annál in­kább. Ha a régebbi időkben kutako­dunk, az emberi történelem legsú­lyosabb következménnyel járó geoló­giai eseményét is fellelhetjük. Az időszámításunk kezdete előtt 1500 évvel, vagyis az ún. bronzkorban kö­vetkezett be az Egei-tengeren talál­ható Szantorin vulkán összeomlása, melynek számlájára írják a közeli Úfáétícmé A Chit« pátijain mentén kipattant lengtt/rcngás hullámai nyugati hányban néhány ára alatt áta/clték a Csendes ■ óceán 1 Banda Aceh városának műholdképe a szökőár előtt és után. (Forrás: IKONOS - CRISP) Kréta szigeti civilizáció és vele együtt a hellenisztikus kultúra pusz­tulását (Atlantisz legendája). A szö­kőárak pusztítása az 1960-as chilei földrengés idején is jelentős volt. Ha­lálos áldozatot nem írnak a számlájá­ra, ám valószínűleg minden idők leg- monumentálisabb szökőára követke­zett be az alaszkai Lituya-öbölben 1958-ban (bővebben erről az esetről cikkünk végén olvashat). E kis kitérő után térjünk vissza a decemberi, dél-ázsiai földrengésre és szökőárra. Az a tengerrengés, amely miatt a szökőár (japán nevén cuna- mi) kialakult, 10 km-es mélységben következett be, közel Szumátra part­jaihoz. A jelenség korántsem megle­pő ebben a térségben, hiszen öt tek­tonikai lemez ad e helyütt találkát egymásnak, ami miatt gyakoriak er­refelé a szeizmikus tevékenységek. Az Indiai- és az Ausztrál-lemez a Burmai-lemez felé nyomult, de ezutóbbira ugyanakkor északról az Eurázsiai-lemez, keletről pedig a Szunda-szigeteket hordozó lemez is nyomást gyakorolt rá. A földrengés kialakulásánál külö­nösen jelentős az úgynevezett szub- dukciós folyamat, amely során az In­diai-lemez a Burmai-lemez alá csúszik évi 5-6 cm-es sebességgel. Ezáltal a két lemez találkozásánál a tengerfenék megemelkedik. Az alábukás által ki­váltott decemberi rengés egyúttal fel­gyorsította az Indiai-lemez mélybe süllyedését. Azáltal, hogy ez a lemez sokkal gyorsabban csúszott a Burmai- lemez alá, több méterrel megemelte a tengerfeneket (a geológusok szerint kb. 15-30 méterrel). A december 26-i esemény után né­hány nappal a NASA műholdjai is kimutatták, hogy Szumátra és az in­donéz szigetvilág néhány kisebb szi­gete pár méterrel elmozdult helyéről. A lemezek függőleges elmozdulása miatti tengerfenék-felemelkedés ha­talmas víztömeget nyomott a magas­ba, és vízoszlopot hozott létre. Ebből alakultak ki a cunami hullámai. A ten­gerrengés után a hullám kettévált: az egyik fele a nyílt óceán felé haladt, míg a másik a szárazföldek irányába. A szökőárhullám sebessége a tenger mélységétől függ, például 4000 méte­res mélység esetében - amely átlagos mélység az óceánon - 720 km órán­ként. Így valószínű, hogy a hullám négy óra alatt megtette a 3000 km-es távolságot. Ahogy a hullám a part felé közeledik, frontja megemelkedik és le­lassul. A cunami Thaiföldnél valószí­nűleg 400-800 km-es óránkénti sebes­séggel haladt, a partokhoz közeledve vi­szont 45 km-es sebességre lassult, ám a hullám magassága elérte a 15 métert is. Megtörténhet, hogy egy földrengés fantasztikus következményekhez ve­zet. 1958. július 9-én a T betűhöz ha­sonló alakú alaszkai Lituya-öböl part­ján emelkedő meredek sziklafal olda­lán földrengés következtében hirtelen megmozdult egy roppant sziklatömb. Súlya nem kevesebb, mint kilencven millió tonna volt. (Érzékeltetésül megemlítjük, hogy ez a mennyiség az 1912-ben elsüllyedt híres Titanic, az akkori idők legnagyobb óceánjárója súlyának hozzávetőlegesen ezeröt- százszorosával egyenlő.) A történelem folyamán soha nem észleltek még olyan hullámzást, mint amilyent ez a szikla keltett, amikor kilencszáz méter magasság­ból belezuhant az öböl vizébe. A hullámóriás 160 kilométer óránkénti sebességgel száguldott végig a víz­felszínen, és a túlsó meredek parton 522 méter magasságig csapott fel. A fákat a szó szoros értelmében véve elsöpörte az útból, az erdőt valóság­gal leborotválta. Hozzávetőlegesen 10 négyzetkilométernyi területen egyetlen bokor vagy fa sem maradt meg, a 15-16 méter magas, 1 méter­nél vastagabb törzsű szálfákat is úgy törte ketté és úgy .sodorta el, mint a nádszálakat. Hasonló eseményre került sor 1936. szeptember 13-án a norvégiai Loen-tóban is, jóllehet, ennek mére­te alatta maradt a Lituya-öbölben le­zajlotténak. Norvégiában valamivel több, mint egymillió köbméternyi kőzetanyag zuhant az említett tó vi­zébe. A tó túlsó partját 69 méter ma­gas hullámóriás lepte el. (Dr. Hédervári Péter nyomán) • Érdi-Krausz Erika - Lieber TamAs A cunami Óriáshullám, japán elnevezése alapján a cunami (cu: óriás, nami: hul­lám). Ezt a jelenséget tenger alatti földrengések és vulkánkitörések okozhatják, mégpedig oly módon, hogy a felszabaduló gigászi erők ha­tására a tenger aljzatában - rendszerint egy-egy törési sík mentén - óri­ási tömegáthelyeződés megy végbe. A megbomlott egyensúly következ­tében a terület fölött gyűrű alakú hullám keletkezik, amely aztán nagy sebességgel terjed tova. A nyílt óceánon az esetek többségében mind- öszsze i-2 méteres hullámok akár 800-850 kilométert is befuthatnak óránként, s ilyenformán a nagyobbak 15-20 óra alatt akár az egész Csendes-óceánt átszelhetik! Ugyanakkor a hullámhosszuk is igen nagy, ami gyakran azzal jár együtt, hogy a széles hátú hullám - szerencsére - észrevétlenül rohan el az útjába kerülő hajók alatt. FELHÍVÁS Az Ister-Granum Eurorégió napilapja, A HÍDLAP a Felvidékről és Magyarországról HÍRT ADÓ, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ÚJSÁG­ÍRÓK, TUDÓSÍTÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJA! A RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK ÉLETÉRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓIKAT, HÍREIKET, RENDEZVÉNYEKRE VALÓ MEGHÍVÁSAIKAT KÖZVETLEN MÓDON IS VÁRJUK A HÍDLAP SZERKESZTŐSÉGÉBE! postacím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. e-mail cím: hidlap@axelero.hu tel/fax: 00-36-33-500-750 HÍDLAP - ITTHON VAGYUNK! I.STKR-CRANUM KUKORÉC;iÖ MEGRENDELOSZELVENY Név: Kézbesítési cím: Megrendelem 2005 ...............................í-től a HÍDLAP0T.......................példányban n 3 h ónapra ö 200-Ft 490,- Skk) □ fél évre (6 400.-Ft 980,- Skk) □ egy evre (12 900-Ft 1 840,- Skk) aláírás:................................................. A kitöltött szelvényt a következő címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4. ____________________________________________________________________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents