Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-04 / 24. szám

4 HÍDLAP • 2005. február 4., péntek RÉGIÓ Adóztatni fog Zebegény „Nincs más megoldás; helyi adó­kat kell kivetnünk.” - tájékoztatta la­punkat Krebsz Ferenc, Zebegény polgármestere. Mint mondta, 175 millió forint kiadása van a falunak, a költségvetés bevételi oldalán azon­ban csupán ötvenmillió forint szere­pel. A problémát csak növeli a múlt évben felvett csatorna-hitel idei tör­lesztési kötelezettsége. Mivel a helyi önkormányzat nem kívánja ingatlan- eladással növelni a büdzsét, marad a helyi adók kivetése. „A vagyonel­adás a legrosszabb megoldás lenne, az adók kivetésére ellenben vannak lehetőségeink” - mondta Krebsz Fe­renc. A döntés értelmében idegen- forgalmi- és szállásadó, lakóépület­adó, súlyadó, valamint iparűzési adó vár a község lakóira. • -YÁ­Észak-Duna menti ifjúsági találkozó Kismaros. A katolikus plébánia templomba várják február 5-én Kis­maroson az Észak - Duna menti if­júsági találkozóra érkező fiatalokat. A program délelőtt 11 órakor szent­misével és szentségimádással kezdő­dik, majd délután Házasságra ké­szülsz? Hogyan? címmel kiscsopor­tos beszélgetések lesznek a párkap­csolatokról és házasságkötésre való lelki felkészülés fontosságáról. A ta­lálkozó farsangi bállal zárul. ^ • MÁ. Régiós bizottsági ülés Február 17-én délután két órakor ülésezik az kter-Granum Eurorégió Oktatás és Ifjúságpolitikai Bizottsá­ga Esztergomban, a volt Megyeháza Gadányi termében. Manek János elnök elmondta: azért hívták össze a bizottságot, hogy meg­hallgassák Kulcsár Lászlót, a Szent István Egyetem professzorát és Az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány projektmenedzserét, Szencz Zsanet­tet. Az ülés témája a programrégióvá válás. A fenti előadóktól a bizottsági tagok informálódnak arról, milyen feltételekkel és milyen lépések megté­telével valósulhat meg ez a cél. • GK Megmérettek a diákok Párkány. Szerdán a párkányi Ady Endre Alapiskola 97 diákja kapcso­lódott be a Monitor 9 elnevezésű or­szágos tudásszint-felmérésbe. Idén első alkalommal minden kilencedik osztályos tanuló kötelezően vett részt a programban. Tavaly csak azokat érintette a felmérés, akik gimnáziumba készültek. A magyar iskolák tanulói magyar nyelvből és irodalomból, valamint matematiká­ból bizonyíthatták tudásukat. Fodor Zsuzsanna, az iskola igazgatónője la­punknak elmondta, hogy a diákok visszajelzése szerint a tesztek min­den bizonnyal jól sikerültek, a tanu­lóknak nem volt nehéz dolguk. Tankönyvekért hálóznak Csúz. A hét végén, szombaton a Szülői Szövetség és a helyi alapiskola szervezésében tartanak farsangi bált Csúzon a pedagógusok és szülők ré­szére. A belépő 100 korona, a tombo­lát a helyi vállalatok szponzorálják. A bál bevételéből az iskola diákjai szá­mára vásárolnak tanszercsomagot. • -ez­Olcsó lőrének híg a leve A régió bortermelői nem tartanak a külföldi behozatalból Választóvonal: olcsó külföldit, vagy minőségi magyart? Folytatás az 1. oldalról A magyar borászok továbbá nehez­ményezik azt is, hogy olyan orszá­gokból érkezik hazánkba a hazainál jelentősen olcsóbb importbor, ame­lyekben még mindig olyan növény­védő szerek vannak forgalomban, amelyeket Magyarországon már öt­ven éve betiltottak. Az Európai Unióhoz történt csatla­kozást követően újabb nehézségekkel kellett szembetalálniuk magukat a szőlőtermesztőknek: a csatlakozási megállapodások rögzítették, hogy Magyarország csak a csatlakozás előtt is használt területeken folytathat bor- gazdálkodást, azaz nem bővítheti a szőlőültetvényeket. A szakemberek szerint ez egy kis előrelátással elkerül­hető lett volna, ha időben, 2004 máju­sa előtt több, történelmi szőlőter­mesztő területen telepítenek szőlőt. Ezzel kiküszöbölhető lett volna az az újkeletű probléma is, amelyet a neve mellőzését kérő, Magyarország egyik legnagyobb történelmi borvi­dékének hegybírója vázolt: Vélemé­nye szerint a magyar bor ellenségei A szőlőből készült palackozott bo­rok ára Magyarországon 350-400 Ft-nál kezdődik, minőségükről ma­ximum annyi mondható el: szőlő­ből készültek. A középkategóriás borok 800 forinttól kezdődnek, és a minőség függvényében körülbe­lül 1500 forintig emelkedik az áruk. Az export és a hazai borok versenyét ebben a kategóriában egyértelműen a magyar borok nyerik. E fölött már felsőkategóri­ás borokat találunk, amelyek jó minőségűek, igaz az áruk a leg­több hazai fogyasztó számára megfizethetetlen. Ebben a kategó­riában a magyar piacon - éppen a vásárlóközönség árérzékenysége miatt - a nemzetközi borok nyo­masztó fölénye érvényesül. azok a direkt termő területek, ame­lyek nem tartoznak a bortermő vidé­kek közé, és az itt készített borokat feketén értékesítik a termelők. A régió borászai egyelőre nem ag­gódnak azmiatt, hogy az olcsó külföldi import elhódítja tőlük a vásárlókat. Gimeskövi Károly a kesztölci Gimeskövin Borászati Kereskedelmi Szolgáltató és Idegenforgalmi Kft. ve­zetője lapunknak elmondta: nem érzé­kelt változást a forgalomban a tavalyi májusi uniós csatlakozás óta. Egy ma­gyar cég vásárol tőle bort, aki aztán te­ríti a piacon, rajta kívül pedig még egy kereskedőnek értékesít, aki a vendég­lőkbe viszi a Kesztölcön termelt és pa­lackozott bort. Gimeskövi Károly meg­látása szerint a hazai piacon megjelent olcsó borokat az ember egyszer megve­szi, de ha minőséget akar fogyasztani, rájön: a magyarországi nedű jobb. A régió másik jelentős borterme­lőjét még kevésbé érinti a hazai pi­acra beáramló olcsó import. A Hill­top Neszmély Szőlészeti és Borá­szati Rt. termelésének kilencven százalékát ugyanis külföldön értéke­síti. A legtöbb bort Nagy-Britanniá- ba adja el, de jelen vannak a skandi­náv országok piacán is - mondta Kamocsay Ákos, főborász. Éves ter­melésük hét és kilenc millió palack között mozog, aminek tíz százaléka, körülbelül hétszázötvenezer palack kerül belföldön forgalomba. A belföldre való termelést négy évvel ezelőtt kezdték el. A piacnak azon a szegmensében vannak jelen, ahol a csúcsborászatok. így, igaz a vállalat életében ez a több mint hét­százezer üveg bor nem jelentős, még­is fontosnak tartják, hogy a legjobbak között szerepelnek itthon.- Ezen a piacon biztos óriási ver­senyt jelentenek majd a megjelenő olcsó borok, hiszen a hazai piacon ugyanabban az árban kapható borok­nál jobb minőségűek is lehetnek - mondta Kamocsay Ákos, hozzáfűz­ve, hogy „ha tisztességes árral és mi­nőséggel tudunk ott maradni a pol­cokon, akkor vissza fognak térni a vá­sárlók a hazaihoz”. Az újdonság érzése elmúlik és elő­térbe kerül majd a lokálpatriotizmus, ami a főborász szerint, ezen a téren, jellemzi a magyarokat. • ÁK/GK Tokaji név-párbaj Egyre kapósabb a Tokaji név használata, több európai, sőt tengerentúli ország bitorolja a tokaji márkanevet. Ma­gyarország évek óta hadban áll a név miatt Szlovákiával és Olaszországgal. Míg az előbbivel kétoldali tárgyalá­sokkal már-már rendezték az ügyet, az olaszok mellett újabb országok, Szerbia és Montenegro, Oroszország, Ukrajna és Ausztrália hoztak forgalomban különböző minőségű borokat Tokaji néven. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanakkor úgy érvel: a „Tokaji” védett földrajzi eredetű termék, az összes név- használati törekvés törvénytelen. Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint Vállalkozó-csalogató adókedvezmények Még szorosabb összefogás a Duna két partján A Fresenius Mú'veseállomás előadótermében tájékoztatót tartott a Vaszary Kolos Kórház vezetése. Az előadással is az egészségügyi kapcso­latot szeretnék erősíteni a Duna két partján fekvő országok között. D ö M Ö S Oömösön a képviselő-testület az éves iparűzési adót 1, 7 százalékról 1 százalékra csökkentette. A döntés különösen szembetűnő akkor, ha elgondoljuk, hogy a község az úgy­nevezett „önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű” települések egyike, igaz, sokadmagával az országban. Ez röviden annyit jelent, hogy ugyan el kell látniuk bizonyos orszá­gos feladatokat, ám ehhez az állami támogatást nem, vagy csak részben kapják meg. így került sor például az iskola kényszerű megszűntetésére is. A beiskolázottak létszáma nem érte el az országosan ideálisnak kikiáltott 20 főt, így a község nem kapta meg a normatív támogatást, sőt a meglévőt is csökkentették 10 százalékkal. Ennek ellenére ígéretesnek tűnik a 0,7 százalékos kedvezmény a vál- lakozóknak. Amint Hendrich István polgármester úr elmondta, már most érezhető az érdeklődés a be­fektetők részéről. A kevesebb adó reményében számos vállalkozó szí­vesen viszi a telephelyét Dömösre, ez pedig komoly bevételi forrást je­lent. Kézzelfogható bevétel például a fennmaradó 1 százalék adón túl a gépkocsik után fizetendő gépjármű­adó, amelynek összegét az önkor­mányzatok saját hatáskörben álla­pítják meg. Nem is beszélve azokról az indirekt támogatásokról, amelye­ket a vállalkozók a jó együttműkö­dés fejében az önkormányzatnak nyújtani tudnak. Ezek sorába tarto­zik például a helyi focicsapat tagjai­nak a hétvégi szállítása. Az önkormányzat más módon is szívesen támogatná a vállalkozókat a jövedelmező helyi befektetés remé­nyében. Szívesen biztosítanának te­lephelyet az arra igényt tartók részé­re, ám egy kormányzati döntés értel­mében, ha valamely önkormányzat értékesíteni kíván egy területet, azt előbb föl kell ajánlani a Pénzügymi­nisztériumnak. Ha ők nem kérik, ak­kor meg lehet kötni az üzletet. Egy területre most is volna külföldi be­fektető, ám a községnek meg kell vár­nia a minisztérium döntését. A kormányzati döntés nyilván ab­szurdum, alapvetően sérti az önkor­mányzatok önállóságát, magával az „önkormányzat” elnevezéssel is ösz- szeegyeztethetetlen, de úgy tűnik már csak ilyen világot élünk. Hendrich István polgármester úr mindazonáltal bizakodó. Bízik a sűrűn pergő fillérekben és abban, hogy a be­fektetők számának növekedésével a község győztesen kerül majd ki abból az anyagi kátyúból, amelybe az ér­vényben lévő jogszabályok taszították. • V.P. A tegnap megtartott tájékoztató az Ister-Granum Eurórégió felvidéki te­rületén dolgozó orvosoknak szólt az intézmény és a Sideria Istota szlováki­ai magán egészségbiztosító között lét­rejött szerződésről. A szerződés lehe­tővé teszi a szlovák állampolgárok szak- és fekvő ellátását. Sólyom Olim­pia a kórház igazgatónője a megjelen­teknek bemutatta a kórház működé­sét, a különböző osztályok felépítését. Beszédében arra is kitért, hogy jelen­leg is tárgyalásokat folytatnak további szlovák biztosítókkal, hogy minél több ember számára tudjanak szakszerű el­látást biztosítani. Mint elmondta, fo­lyamatosan kapcsolatba állnak buda­pesti klinikákkal is, az orvosok maga­sabb színvonalú szakmai képzése ér­dekében. Terveik között szerepel egy nagyobb beruházás, amely a laborató­rium modernebb felszereléseinek be­szerzésére irányul. A kórházban jelen­leg korszerű CT-vel és 3 dimenziós ultrahanggal dolgoznak, de tervezik a berendezések folyamatos újabbra cse­rélését is. A kórház által ellátott bete­gek száma az országos átlaghoz képest magas, és ezt hűen tükrözi, hogy a re­umatológiai ellátás mintegy 310 ezer embert lát el a megyében. Pák Gábor orvosigazgató elmondta, hogy a kór­ház 1985 óta komoly fejlődésen ment keresztül. A neurológiai-pszichiátriai osztályon 50 akkut és 20 krónikus be­tegséggel küzdő páciensnek tudnak helyet biztosítani. A kórház lehetősé­get nyújt a tőlük kikerülők egyéni, il­letve csoportterápiás kezelésre is. • SZSZANDRA

Next

/
Thumbnails
Contents