Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-02 / 22. szám
RÉGIÓ 2005. február 2., szerda • HÍDLAP • A szomszéd főztje mindig vonzóbb Valóban az olcsóbb árak miatt szeretjük a szlovákiai éttermeket? Lesz-e eredménye a Fészekrakó Programnak? Vica (tanuló) Folytatás az 1. oldalról Az EU vendéglátó-ipari szabályozásának megfelelő rendszer kiépítése sok esetben igen költséges volt a vendéglősök számára. Ezért még ma is gyakoriak a hiányosságok, és az is előfordul, hogy a leginkább érintettek, az étteremtulajdonosok nincsenek tisztában a követelményekkel. Mindkét oldalon a tisztiorvosi szolgálatok (ÁNTSZ) ellenőrzik a rendszer működését, bár egyelőre még elnézőek a hiányosságokkal szemben. Ezt erősítette meg a Komárom-Esz- tergom megyei ÁNTSZ közegészség- ügyi felügyelője, Nagy Istvánná is, aki elmondta: egyelőre nem büntetik az élelmiszerbiztonságot lazábban kezelőket, de most már nemcsak kérik, hanem szigorúan elő is írják a teendőket. A tavalyi ellenőrzési adatokat még nem rendszerezték, de az már most bizonyos, hogy idén elkerülhetetlen a szigorúbb, következetesebb ellenőrzés. Már csak azért is, mert 2005-ben várhatóak az első uniós ellenőrzések, a brüsszeli hatósági szakértők pedig nem a vajszívükről híresek. Nagy Istvánná úgy véli, a HACCP-rendszer bevezetése azért megy ilyen vontatottan, mert a vendéglátósok többsége megrettent a kiadásoktól és a rengeteg elméleti tudnivalótól. Az esztergomi Szalma Csárda tulajdonosa sokkal optimistább, és mint a talajon két lábbal álló régi vendéglős, pontosan tudja, egyáltalán nem az uniós előírásoktól függ a szlovák éttermek varázsa, alacsonyabb ára. A szlovákiai restik ugyanis azért tudnak alacsonyabb árakkal működni, mert „más” a nyersanyag- normájuk, sokkal kisebb az ottani adó, olcsóbb a bérleti díj és a munkabér. Szalma József szerint a „más nyersanyagnorma” annyit jelent, hogy az a hússzelet, ami a Szalma Csárdában 20-25 dekagrammos, Szlovákiában mindössze nyolc-tíz dekás. I'alán nem mellékes, hogy a csárda vendégeinek hatvan százaléka éppen a híd másik oldaláról jön... Idehaza a legtöbb vendéglő már a HACCP szabályok alapján működik. Aki betartotta korábban is az előírásokat, annak csupán a rendszer kidolgozása és a nyilvántartások vezetése kerül pénzbe, illetve plusz időbe. A krómozott mosogatók és külön hűtőgépek beszerzése néhány százezer forintból megoldható, milliós költségei annak az étteremtulajdonosnak vannak, akinek falakat kell emelnie, esetleg bontania. A pozitív magyarországi példa ragadós, és igyekeznek meghonosítani Szlovákiában is, mert ott még nálunknál is elnézőbb a hatóság. A párkányi Cézár pizzéria magyar tulajdonosa, Bognár Norbert azt mondja: a konyha már eleve az EU-előírásoknak megfelelően készült, de a bonyolult adminisztrációra csak akkor tér át, ha valóban kötelezően életbe lép július 1- től a szigorúbb élelmiszerbiztonsági jogszabály Szlovákiában. Az élelmiszerminőség elvileg tehát mindkét országban garantált, ráadásul itt is, ott is hasonló cipőben járnak az uniós verdikt átvételével. Az átmeneti időszaknak azonban rövidesen vége, a krómozott mosogatók megléte könnyen ellenőrizhető lesz. Hogy azután is megmarad-e a különbözet a két Duna-part vendéglőinek árában, ma még nem látható, de félő: a nyomott szlovákiai élelmiszerárak, az alacsonyabb bérek, a kedvezőbb adórendszer és a kisebb haszonkulcs vélhetően még jó ideig szlovákiai kiruccanásra fogják késztetni nálunk a gasztronómiai turizmusban hívőket.- • bk/gk Az ANTSZ-nek a forgalomba kerülő élelmiszerek döntő többségének minőségével nincsen gondja, viszont sok esetben az árcikkek útja nem nyomon követhető. Sajnos több érdekvédelmi szervezet rosszul felfogott küldetéstudattói vezérelve éppenséggel a HACCP rendszer lényegét, a nyomon követhetőséget biztosító adminisztráció ellen küzd, annak eltörlését szorgalmazva. Háromnegyed évvel a csatlakozás után arra kell számítani, hogy lejárt szavatosságú vagy rossz minőségű élelmiszerek értékesítésekor a minőségvédelmi bírság minimum 50 ezer forint, (vagyis a régebben kiróható bírság alapösszegének 2,5 szerese), a tételesen kiróható bírságok összegének határa pedig a csillagos ég. Mivel számítani kell rá, hogy gyakran külföldről érkeznek ellenőrök, az ilyenkor hozott szigorú szankciók sohasem a „rajtakapott” vállalkozást sújtják, hanem egyértelműen az országot éri igen komoly gazdasági kár. A zöldség útja volt a gond a turistaház konyháján Tavaly ősszel, az üzemeltetővel egyetértésben bezáratta a váci ÁNTSZ a Magas-taxi Turistaház melegkonyháját. Azok, akik évek óta a börzsönyi sípályára jönnek síelni, most csalódva veszik tudomásul, hogy meg kell elégedjenek a büfében kapható néhány szendviccsel és üdítővel. A Dunakeszi városi ÁNTSZ részéről Dr. Vörös József elmondta, hogy a konyha működése több éven keresztül csak megtűrt volt, hiszen ott már évek óta nem felelnek meg a követelmények egy melegkonyha üzemeltetéséhez. Sem az adottsága, sem a műszaki állaga nem tette lehetővé, hogy a tisztiorvosi szolgálat továbbra is engedélyezze a működést. 2004. szeptember 30-ig kapott működési engedélyt és haladékot a tulajdonos, hogy rendezze a viszonyokat és elvégezze a szükséges átépítést. Bár a viszony jó a tulajdonos és az ÁNTSZ között, az 1875-ben már létező Magas-taxi Turistaház melegkonyháján helyhiány miatt a zöldség keresztezte a készétel útját. Ez pedig nem felel meg a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályoknak. Pogány Csaba a Magas-taxi projekt vezetője elmondta, hogy az átépítés költségei nagyon magasak, ezért pályázati úton próbáltak pénzt szerezni. Az elbírálás elhúzódott, de nem hivatalos források szerint a nyertesek között van a turistaház felújítási projektje. Mivel az építkezés nem indult meg, így az ÁNTSZ bezárási kötelezettségét úgy érvényesítette, hogy a céggel kötött közös megegyezés alapján a melegkonyhai szolgáltatás felfüggesztésre kerül, és csak úgynevezett mini büfét üzemeltethetnek. Pogány Csaba elmondta, hogy a felújítás és átépítés költsége mintegy 80-90 millió forint. A terveket az ÁNTSZ is jóváhagyta. Ezek alapján kibővített konyha, nagyobb étterem, tetőtér várja majd a turistákat. Az ügy közösséget érintő kérdését jelzi, hogy nemcsak a tisztiorvosi szolgálat és az üzemeltető között van jó viszony, hanem, az építési engedélyt kiadó Szokolyai Önkormányzat sem gördít akadályt a cég elé. Már csak a pályázat végére kell a pont, és a remények szerint tavasszal megkezdődhet az átépítés. • ÁK Biztosan lesz haszna, sokaknak fog segíteni, de valószínűleg nem lesz problémamentes a megvalósítása. Egy biztos: én még jó ideig nem szeretnék gyereket vállalni, rám nem fog vonatkozni ez a hosszú távú terv. Marika (dajka) Szörnyű, hogy milyen mértékben lazulnak az emberi kapcsolatok, mennyire nincs már értéke a családnak. Az emberek már nem merik összekötni az életüket, csak élettársi viszonyban élnek, alig tudnak a mai fiatalok normális párt találni, és nem vállalnak gyereket. Ha így folytatódik, elfogy a nemzet, amin szerintem ez a program sem igen tud változtatni. Az átlag magyar fizetés nem teszi ezt lehetővé. Dezső (mérnök) Egy ilyen programra szükség van, de nem értek egyet a megvalósítás részleteivel. Úgy tűnik számomra, hogy ez már megint az elitet szolgálja, ez ismét egy szociális intézkedés-köntösbe bújtatott spekuláció, hogy akiknek sok van, azoknak még több legyen. Ezzel is csak a gazdagok járnak majd jól. Virág (Gyesen lévő anyuka) Örülök, hogy van egy ilyen program, bár mi nem ezért választottuk a gyermekvállalást. Nagyon szeretjük egymást a férjemmel és mindketten jó nevelést kaptunk, családcentrikusak vagyunk. Szűkösen, de megélünk, bár még nem tudtunk különköltözni. Reméljük a Fészekrakó Program majd segít. Kevesebb gyerek tanul magyarul Jobban érvényesülhet, aki szlovák iskolába jár? Szlovákiai magyar iskolások Köbölkúton. Csökkenő tendencia Folytatás az 1. oldalról Ez az eset nem ritka a szlovákiai magyarság körében. Tarr Boldizsár a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola igazgatója szerint itt a hiba inkább a szülők felfogásában van. Ha magyar gyereket szlovákba íratnak, ezzel csak összezavarják őt. Az ilyen esetekben inkább visszamarad az előmenetelben a kisdiák. Az első osztályban amúgy is nagy nyomás nehezedik a tanulókra, hiszen a magyar és szlovák mellett még legalább egy idegen nyelvet is tanulnak. Szerinte az első osztályban csak az anyanyelv elsajátítására, a beszédkészzség fejlesztésére kellene összpontosítani. Az iskolába egyébként a héten mintegy húsz óvodás fog beiratkozni, ami itt viszonylag jó aránynak számít. Dolník Erzsébet, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselője, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Oktatási Bizottságának elnöke lapunknak elmondta: a szakmai háttér mellett nemzeti szempontból is komoly gondot jelent az asszimiláció kérdése Szlovákiában. A gyermek ugyanis, ha szlovák iskolába íratják, egy teljesen más szellemi közegbe kerül, idővel „megszűnik” 1 magyarnak lenni. Az MKP személyes példával, információs anyag közrebocsátásával, a magyar iskolák fejlesztésével igyekszik ezt az állapotot orvosolni. Elmondása szerint itt az adott megye tud a legtöbb segítséget nyújtani. Régiónkban már több településen végrehajtották a kisiskolák összevonását, hogy csökkentsék az intézmények fenntartásának költségeit. Az alapiskolák esetében ez a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, a középiskolák esetében a finanszírozás a megye kompetenciája, az egyetem alapítása pedig kizárólag a parlament hatásköre. Helyi szinten tehát az önkormányzatok döntenek a pénzelosztásról, illetve arról, hogy melyik intézményt tartják fenn. A támogatás mértéke függ az iskola típusától, az önkormányzatok támogatásától, a létszámtól, a fejkvótától, valamint attól is, hogy nemzetiségi iskola fenntartásáról van-e szó. A sajtóban felröppent az a hír, amely szerint a helyzetet javítaná az oktatási autonómia. Dolník Erzsébet szerint viszont az MKP nem törekszik arra, hogy a szakminisztériumtól függetlenné tegye a szlovákiai magyar oktatási hálózatot. Az autonómia kérdése politikai szinten óriási vitákat váltott ki. Elmondása szerint oktatási autonómiáról azért nem beszélhetünk, mert ahhoz új törvényeket kellene alkotni, valamint ki kellene építeni egy egész hálózatot. Az MKP-nak egyébként is van egy oktatásügyi államtitkára Szigeti László személyében, akinek a feladata, hogy figyelje a magyar iskolák sorsának alakulását. Komoly gondot okoz az is, hogy az iskolákban kevés a gyerek. Ez annak a ténynek is betudható, hogy az emberek egzisztenciája nem megalapozott. Az MKP ezért a munkanélküliség kezelésére összpontosítja a figyelmet. Nem mellékes szempont a családi pótlék, az anyasági támogatás növelése sem. Emellett Dolník Erzsébet szerint a fiatal családok felkarolására is szükség lenne. Jelenleg az oktatásügy területén az borzolta fel a kedélyeket, hogy a kereskedelmi középiskolák a törvénymódosítás alapján már nem a szakközépiskolák, hanem a gimnáziumok pénzelosztása alapján kapják a támogatást. Az említett középiskolák ez ellen tiltakoznak, de Dolník Erzsébet szerint ez a lépés elkerülhetetlen volt. Itt ugyanis nem annyira igényes az eszközellátás, mint a szakközépiskolák esetében, így a többi iskola hátrányban lett volna a kereskedelmi iskolákkal szemben. Frantisek Valko, a párkányi Összevont Középiskola igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy az iskola szakmai gyakorlatára jutó támogatása is csökkent. Azokban az esetekben, amikor a gyakorlatot nem az intézmény épületében végzik (például az eladók), nem kapnak támogatást. Dolník Erzsébet ezzel kapcsolatban elmondta: a szakmai gyakorlatok támogatása esetében többféle pénzelosztási módszert alkalmaznak. Abban az esetben, ha a gyakorlat keresési lehetőséggel is egybekötött, természetesen a támogatás nem jár. • CzM Fontos a szűrés Az emlődaganatok száma sajnos világszerte emelkedik. Magyarországon 2001-ben 4600 új esetet regisztráltak, és 2342 nő halt meg emlőrákban. Egyetlen lehetőség a másodlagos megelőzés - a korai felfedezés, mely csak szűrővizsgálattal valósítható meg. Hazánkban a népegészségügyi célú, szervezett emlőszűrés 2001 decemberében indult, a 45-65 éves korú hölgyek behívó leveleket kapnak és meghatározott időpontban a szűrőállomásokon várják azokat az érintetteket, akik az utóbbi két évben nem vettek részt mammográfiás szűrésen. Február hónapban a komáromi 45-65 éves korú hölgylakosok i kapják meg a mell-szűrésre a behívólevelet. Az ÁNTSZ Egészségfejlesztési-Szűrési- Koordinációs Osztálya kéri az érintetteket, hogy éljenek a lehetőséggel. Központban a farsang Piliscsév. A Kálmánfi Béla Művelődési Házban a február hónap a farsang jegyében telik. Csütörtökön szlovák táncházon vehetnek részt a gyerekek, amit farsangi fánk sütésével kötnek össze. Február 12-én ismét a báli szezon kerül a középpontba. E napon rendezik az iskolás gyermekek szüleinek farsangi bálját.
