Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-29 / 20. szám

KALEIDOSZKÓP 2005. január 29., szombat • HÍDLAP * 7 Ne csak a lábunk elé A téli gyalogosközlekedésnek külön szabályai vannak, és bizony nem könnyű őket betartani. A gyalogosoknak ugye még téli gumi és hólánc sem könnyíti a dolgát, ráadásul nemcsak alulról, hanem felülről is támad a fa­gyos veszedelem. Hogy melyik váltfaja a veszélyesebb, azt a fene tudja, de hogy sem a hasra/hanyatt esés, sem a felülről a nyakunkba zúduló hótömeg és jégcsap nem kellemes dolog, az biztos. Érdemes tehát külön taktikát bevezetni a téli közlekedésben, és a minimálisra csökkenteni a járkálnivalót. Gyilkos influenza a láthatáron Iszonyatos influenzajárványt jó­solnak a szakértők az idei évre. A brit kormány - előrelátóan - evaku­álási tervekkel és felfújható hulla­házakkal készül a hatalmas méretű járványra. 'Az emberek azt hiszik, hogy a terrortámadások je1'""- tik a legnagyobb szélyt, de sokkal va­lószínűbb, hogy az influenza fog a civilizált világ­ban pusztítani. A kilátások ré- misztőek, nem is nagyon hagynak aludni" - nyilatkoz­ta névtelenül a saj­tónak egy kormány- tisztviselő. Olyannyira azok, hogy a kutatók sze­rint hiába oltják be az emberiség 50-75 százalékát, negyvenmillió ha­lott így is garantált. Éppen annyi, amennyi áldozatot az első világhá­borúban legyengült emberiséget megtámadó (és kis híján kivégző) spanyolnátha követelt. A hatalmas influenza-támadás hátterében a madárinfluenza embe­ri vállfájával való keveredése áll, mely vírust még nem ismeri kel­lőképpen az orvostu­domány, így az elké­szített oltóanyag sem szolgál biz­tos védelemmel. Nyugtalan­ságunkat csak növelheti, hogy statiszti­kusok szerint már régóta ese­dékes egy nagy vi­lágjárvány. Utoljára 1968-ban volt világmé­retű betegséghullám, ak­kor Hong Kongból indult a ragály, és hétszázezer ember életét követelte. • -yA­Majmok vagyunk Alig másfél százalékban tér el az ember és a csimpánz génszerkeze­te, tehát valójában nincs köztünk sok különbség, azontúl, hogy nem értjük a nyelvüket. Egyébként minden másban ha­sonlítunk egymásra. Gesztusaink, szexuális,- étkezési,- temetkezési szokásaink is megegyeznek, - ameri­kai kutatók most bebizonyították, hogy az igazságtalanságra is egyfor­mán reagálunk. A kísérlet során ka­pucinusmajmokkal jutalom ellené­ben munkát végeztettek. Ugyanazért a munkáért egyes majmok sző­lőt, mások uborkát kaptak. (Tudvalevő, hogy a szőlőt imádják, míg az uborkától ki­rázza őket a hideg.) A rokoni vagy baráti kapcsolatban lévő állatok megosztották egymás­sal a szőlőt (az uborkát félre­tették), akik viszont nem is­merték egymást, hajba kaptak a gyü­mölcsön. Végül az uborkások letet­ték a munkaeszközt, és sértődötten elvonultak beszélgetni. Mondani sem kell, embertársaink éppen így reagálnának ilyen helyzet­ben, annyi különbséggel, hogy mi azonnal szakszervezeti főnököt vá­lasztanánk, ombudsmanhoz fordul­nánk, végül sztrájk lenne, és ha min­den jól meg)' fizetésemelés - no és egy szúrós kérdés: családtagjaink és barátaink is mindig kapnak a prémi­umból?... Tájékozódni nem tudnak, beszélni igen Eddig csak piszkálásnak vehették a nők, ha férfitársaik tájékozódási ké­pességeiket csúfolták, ezentúl már kutatási bizonyítékokat is az orruk alá dörgölhetnek. A rengeteg idővel rendelkező tudósok egy ideje már kutakodnak azon, mi állhat a nők csekélyebb problémamegoldó képes­ségének hátterében, és arra jöttek rá, hogy a szürkeállomány a tettes. Itt vannak ugyanis elrejtve az informá­ció-átvitelt és a megoldó-képességet szabályozó agysejtek. Fehér állo­mányból (itt "lakik" az érzelmi gon­dolkodás és a beszéd képessége) töb­bel rendelkeznek a nők, mint hímtár­saik. Félreértés ne essen, az intelli­genciahányados nagyságának semmi köze a tájékozódási képességhez... • -YÁ­Kamu-társkeresó' A következő hír is csak azt bizo­nyítja, hogy az emberek találékony­ságának nincs határa. A pekingi Ti­mes a napokban adta hírül, hogy le­tartóztattak egy kínai párt, akik internetes társkereső ügynökséget működtettek. Eddig rendben is vol­na, csakhogy minden egyes megbe­szélésre konzultációs díjat, minden egyes találkáért darab-díjat, és per­sze sok száz fontnyi tagsági pénz kellett befizetni a balekoknak. És ha ez még nem elég, a pár nem bíbelő­dött a magányos szívűek egymásra találásával, hol a férj, hol a feleség ment el a randikra. Egy év alatt 700 000 magyar forintnak megfelelő ösz- szegeket zsebeltek be a kis ügyesek. • ANDY Onagy Zoltán írása NAPI BULVÁR Végre egy jó nikotinhír Okos ember január végén már nem öli magát amiatt, hogy ez vagy az a fogadalma nem tel­jesült. Nem fogy naponta öt­ven dekát (mert nem is lehet), nem szokott le megszokott al­kohol-, szénhidrát-, és nikotin­mennyiségéről. Nem kel azzal, huszonnyolcadikán meg vég­képp nem, hogy "ma nem!". Egy a pszichiáterek egyik leg­főbb fegyvere: aprócska, önfe­gyelemmel megtartóztatott napok súlyosabb koncentráció nélkül. "Ma nem"! Akinél a dolog nem működik, azzal tölti a zavarodott napokat (most akkor van bennem aka­raterő, nincs bennem akaraterő?!), hogy sasként figyeli az olyanféle hír­adásokat, amelyek igazolják, nem kell minden riogatást azonnal szívre venni. Pl. a jó vörösbor jó időben, kellő mennyiségben vérképző gyógy­szerként funkcionál. Hogy például: a sör nyugtat. Aki álmatlanságban szenved, lefekvés előtt nyomjon be két sört, és addig alszik, mint egy ke­vésbé nyugtalan ember. Közismert információk. De a nikotinnak, a ma­gyar keresetekhez mérve aranyáron árult cigarettáról eddig annyit tud­tunk, hogy nyáron elriasztja a szelídebb szúnyogokat. Ami ugye nem perdöntő érv tüdő-, és gégerák-fóbia esetén. A szúnyogot elriaszthatjuk speciális kemikáliákkal is. Most viszont beesett egy svéd tanulmány a bűntudat elcsendesítésére. A Karolinska intézet kutatói a nikotin és az idegrendszer kölcsönhatása­it vizsgálták 52 ezer ikerpár tanulmányozásával. A feldolgozás azt mu­tatta, hogy a dohányosok - mindentől függetlenül - kevésbé hajlamosak a Parkinson-betegségre, mint a nem-dohányosok. A tudományos folyó­irat nem magyarázza, hogy mi e jelenség oka, csak feltevéseket kockáz­tatnak meg arra vonatkozólag, hogy ez a nikotinnak egyes sejtekre vagy enzimekre gyakorolt hatásából következik. A Parkinson-kór az idegsej­tek leépülésével járó betegség, és a dopamin nevű ingerület-közvetítő anyagot termelő sejteket támadja meg. A dopaminhiány mozgászavaro­kat, remegést és egyéb zavarokat idéz elő - a kezelés főleg dopamin- pótlással történik. A hír a dopaminhiányról és a Parkinson-kórról jelent némi megnyugvást számomra. De csak egy pillanatra. Meglehet, a nyu­gatról indult dohányzásellenességet egyre jobban érzékelő dohánygyá­rak nyújtanak pszichés motivációs támaszt a lelkileg billenékeny niko­tinbetegeknek: nyugi. Ha dohányzol, nem leszel reszkető fejű-kezű parkinsonos. Na persze, nem. Addigra elvisz más. Most aztán legyünk képesek eldönteni, örömhír ez, rémhír? ESZTERGOM A TERASZRÓL PC Nem, nem panasz. Más ez. Gyász. Hat éve nem történt lényeges tragédia a gépemben. Jó gép, szép gép, nagy gép. Szeretett dolgozni. Engedte, nem tiltakozott, amikor huszonnégy órán át zümmögött. Figyelmeztetett, ami­kor hülyeséget készültem tenni. Lepattant róla a legcifrább vírus is, mint az üvegfalról. Vigyázott a munkáimra, követte pénz és egyéb forgalma­mat, kezelte a leveleimet, kapcsolatot tartott a négy égtáj, öt földrész és száz ország felé. Egyszerre volt posta, bank, jóbarát és játszótárs. Engedel­mesen beállította munkakönnyítő sablonjaimat. Türelmesen bánt velem, mint a gyengeelméjűvel szokás, ha mellényúltam. Kezdtem azt hinni, nincs vele dolgom. Az utóbbi hónapokban azonban hi­ányzott belőlem a megbecsülés, munkája elismerése. így van, valóban így. Csak most veszem észre. Most, amikor nincs sablon, nincs címlista, nincs semmi, banki-, baráti kapcsolatok. Csak az újraalakuló, új gesztusrend­szerre épülő munkatársi viszony. N A P I K U L T Puskin, az áldozat 168 éve halt meg Puskin, akiről a középiskolából nem sok jó emlékünk maradt. Puskin - de főként az Anyegin, etc. - megértéséhez el kellett tel­nie néhány tapasztalatokat szállító évnek. Vagy egy laza magyartanár kellett, aki ismerte és el is mondta élete és halála körülményeit, a kora­beli orosz viszonyokat, a cárt, az orosz kultúrát, az orosz népleiket, a de­kabristák szövetkezését. Nekem nem ilyen magyartanárom volt, úgy­hogy az izgalmas és átfogó egészből maradt az Anyegin elemzése, hifiá­zása. Pedig ez egy igen érdekes életút a végéig. Az irodalomtörténet sze­rint, ha nem írja meg az Anyegin-t, akkor is ő az orosz irodalom legna­gyobb költője. Az "orosz felvilágosodás", egyenlő Puskinnal. Meg a ro­mantika is. A napóleoni háborúk végeztével (1815-ben) Puskin 16 éves. Baráti köre a felvilágosodás és a forradalmi eszmék ábrándos híve. Belő­lük alakul a polgárosodó orosz világról álmodó "dekabrista" mozgalom. Halálának körülményei: Egy d'Anthés nevű francia emigráns, ki a fővá­rosi szalonok divatos hőse volt, kihívóan otrombán udvarolt Puskin fele­ségének. Puskin ekkor nagyvilági sikereinek csúcsán volt. Puskin párbaj­ra hívta ki felesége becsülete védelmében, s ekkor érte halálos sebesülés: a golyó eltörte medencecsontját, két nappal a párbaj után meghalt. A Pannonica Kiadónál jelent meg néhány éve Puskin halála címmel egy újkori kutatásokkal körültámogatott kötet. Egy kor fülledt erotikája, léha arisztokraták kicsinyes intrikái és a mindenható cár diktátori figyelme árad a korabeli orosz szalonokból. • -YÄ-

Next

/
Thumbnails
Contents