Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-26 / 17. szám

KALEIDOSZKÓP 2005. január 26., szerda • HÍDLAP 7 Akadályosítás Míg Magyarországon egyre nagyobb jelentőséget fordítanak az elsősorban a mozgássérültek életét megköny- nyítő akadálymentesítésre, addig - úgy tűnik - hogy a Duna bal partján ennek mindenkire kiterjedő ellentét­je, az akadályosítás divatja hódít. A járdán keresztbe elhelyezett, esztétikusnak és praktikusnak legnagyobb jóindulatom ellenére sem nevezhető' beton virágtartó legalábbis erre utal. Nem is értem, tulajdonképpen, mi­re jó az ormótlan beton elem - amelyben egyébként virágnak nyoma sem található - hacsak arra nem, hogy időnként egy-egy elgondolkodott társunk keresztül bucskázzon rajta. Viccnek azért egy kicsit erős. Megvannak az Oscar-jelöltek Az Amerikai Filmakadé­mia nyilvánosságra hozta többek között azon fil­mek, fő- és mellékszerep­lők, illetve rendezők listá­ját, akik esélyesek az Oscar szobor elnyerésére. A legjobb filmre jelölt alkotások ötös fogatában szerepel Martin Scorsese háromórás eposza, az Aviátor, az Én, Pán Péter című alko­tás mellett, a hetvenöt éves Eastwood által rendezett Million Dollar Baby, a Ray Charles élettörténetét bemutató Ray című mozi és a Magyarországon február 3-ától látható Kerülőutak cí­mű alkotás is. Ezek után nem megle­pő, hogy Martin Scorsese, Clint Eastwood, a Kerülőutakat rendező Alexander Payne és a Ray-t jegyző Taylor Hackford is verseng a legjobb rendező kategóriájában odaítélendő arany szobrocskáért. Az öt legjobb férfi főszereplőjelölt között ugyan­csak négyen olyan filmekben játsza­nak, amelyek a legjobb film kategóri­ában is szerepelnek. így az esélyesek között találjuk a vak soul- és r'nb-leg- endát, Ray Chariest alakító Jamie Foxx-ot, a Pán Péter főszereplőjét, Johnny Depp-et, Leonardo DiCapriot, akit az Aviátorban látha­tunk és végül Clint Eastwoodot. Az „ötödik” jelölt Don Cheadle, akit a Hotel Rwandaban csodálhatnak meg a nézők. A legjobb női főszereplőnek járó díjak magyar vonatkozása miatt is izgulhatunk, hiszen jelölést kapott Szabó István filmjének, a Csodálatos Júliának főszereplője, Annette Bening. Morgan Freeman a Million Dollar Babyrben, Alan Aida pedig az Aviátorban nyújtott melléksze­replőként olyan alakítást, hogy az je­lölést ért. Jamie Foxx a Ray főszere­plője után a Collaterelban is felejt­hetetlent nyújtott, amit talán a leg­jobb férfi mellékszereplőnek járó szoborral jutalmaznak majd. Az Aviátor a női mellékszereplőnek, Cate Blanchett-nek is Oscart jelent­heti. Versenyben van még rajta kí­vül Laura Linney (Kinséy), Virgi­nia Madsen (Kerülőutak), Sophie Okonedo (Hotel Rwanda) és Natalie Portman (Közelebb!) is. Kihirdették a legjobb külföldi cím elnyerésére esélyes filmeket is, ame­lyek közül a magyar Kontroll sajnos kimaradt. Az Életműdíjat Sidney Lumet kapja. • Nil Felmondás után etetés Egy fehér farmer és két alkalma­zottja ellen indítottak pert Dél-Afri- kában. A vád ellenük az, hogy egy korábbi alkalmazottat bántalmaz­tak, majd megkötözve az oroszlá­nok elé vetették. A vádirat szerint a szerencsétlenül járt férfit a bűntett elkövetését taga­dó vádlottak a akkor ölték meg, ami­kor az visszatért a farmra - ahonnan korábban elbocsátották -, hogy ösz- szeszedje néhány otthagyott holmi­ját. A vádlottak állítólag ekkor tá­madtak rá, és egy machetével előbb megverték, majd egy fához kötözték. A vádlottak ügyvédje ezt elismerte, de hozzátette, hogy a két alkalmazott csupán a főnökük parancsát teljesí­tette. A fehér farmer ezt követően többször megütötte a védtelen áldo­zatot, és puskával fenyegette meg, hogy azonnal lelövi, de szándékától a jelenlévők kérésére elállt. Az éjszaka folyamán azután a megkötözött em­bert a három vádlott a közeli nemze­ti parkban található fehéroroszlán- menhelyhez vitte, és az oroszlánok elé vetette. A rendőrség a nyomozás során csak néhány csont- és rongyda­rabot talált az áldozatból. Az ügy Afrika-szerte nagy nyilvá­nosságot kapott, az emberjogi szerve­zetek szerint az eset rávilágít arra, hogy a fehér farmerek hogyan bán­nak fekete alkalmazottaikkal. A per alatt folyamatosan tüntettek, „há­romszoros életfogytiglani” büntetés kiszabását követelve a vádlottakra. •BK Halálra taposott fanatikusok Pánikba esett zarándokok tapos­ták egymást halára Indiában. A több mint háromszázezer hívő részvételével megtartott vallási ren­dezvényen kitört pánik oka egyelő­re nem tisztázott: egyes hírek sze­rint egy kisebb tűzeset miatt tört ki a riadalom, más források szerint egyszerűen a hatalmas tömeg nyomta össze a szerencsétlenül jár­takat. A Mumbaitól délre fekvő kegyhelyen legalább 150 ember vesztette életét. Drága pápa-káromlás Több, mint egymillió forintnak megfelelő zlotyira büntették a Nie című lengyel szatirikus hetilap fő- szerkesztőjét, mivel az lapjában gúnyt űzött a pápából. Jerzy Urban a pápa 2002-es lengyelországi látoga­tásakor írt általa humorosnak ítélt szatírákat a szentatyáról, gúnyt űzve annak életkorából és egészségügyi állapotából. Az olvasók azonban nem értékelték a szerkesztő viccét, és feljelentették a főszerkesztőt. A bíróság sem volt vevő az antiklerika- lizmusáról híres/hírhedt lap főszer­kesztőjének humorára, és a pápa - úgyis mint egyházi méltóság, és mint egy önálló állam, a Vatikán el­ső embere - nyilvános megsértésé­ért helyet adott az ügyészség kérel­mének, amely 3 évre felfüggesztett 10 havi szabadságvesztést és 20 ezer zloty pénzbüntetést kért a vádlottra. A főszerkesztő azzal védekezett, hogy csupán a szólásszabadság jogát gyakorolta, amikor vitriolos cikkét hetilapjában közreadta. Bukovics Krisztián írása HONNAN TUDNÁM Milan Hofija A magyarországi sajtót a napokban bejárta a hír, hogy az idén áprilisban három esztende­je elhunyt Hofi Gézát figyelte a csehszlovák titkosrendőrség. A csehszlovák államrendőr­ség, az STB aktái közül előkerült jelentést egy bizonyos Milan nevű ügynök készítette, aki a magyar sajtócenzúra hiányosságaira hívta fel felettesei figyelmét. Hofi Géza sze­mélye a rendszerváltás előtti és az azt követő időszak közéletének egyedi és megismételhe­tetlen jelensége. Sokan sokfélével magyaráz­ták azt, hogy a korabeli rendszer szinte kor­látozás nélkül megtűrte Hofi előadásait. Egyesek szerint Hofi azért kaphatott ilyen szintű szabadságot, hogy műsoraival kiengedhessék a gőzt az egyre inkább ingadozó rendszer ellenzőinek fejéből. Mások szerint a cenzúra igenis mű­ködött, a művész egyes műsorai komoly cenzúra után kerülhettek bemuta­tásra. Az igazság valószínűleg most is valahol félúton lehet, tény, hogy Hofi Géza műsorai a többi hasonló produkciótól eltérően nagyobb szabadságot kaptak, büntetlenül odamondogatott a rendszernek. Tette ezt olyan formá­ban, hogy a műsorát sokszor az első sorokból megnéző pártvezetőket is mosolyra fakasztotta. Egy rendszer humorista szimbóluma volt, összenőtt a változások előtti és utáni időszak embert próbáló és embert formáló tör­ténéseivel. Műsorai aktuálisak, a húsz évvel ezelőtti poénok ugyanúgy „ül­nek” most is. Nem csak a vele egyidős generációknak, de azoknak is, akik ezeknek az előadásoknak a születésekor még hátulgombolósban szaladgál­tak, mit sem sejtve a rendszer visszáságairól, cenzúráról, korlátozásokról. Nem csoda, hogy a Magyarország határain kívül élők ugyanúgy csüngtek a tévés felvételeken, mint a legvidámabb barakkban élők. Tették ezt töb­bek között azért is, mivel a nyolcvanas évek Csehszlovákiájában kicsit szo­rosabbra volt gomboltam a gallér, kvázi a maszek világ furcsa illatát hozó magyarországi tévé már akkor nézettebbnek számított, mint a csehszlovák adók kevert cseh-szlovák nyelvű műsorai. Pláne akkor, ha Hofi jelent meg a képernyőn, a maga szókimondásával, rendszerbírálatával. Senkit nem iz­gatott különösképpen, hogy miért mondhatja szabadon a művész mondó- káját, a lényeg az volt, hogy este főműsoridőben egy kicsit meglazult a gallér, elégedetten lehetett belekortyolni az akkor még valóban filléres sör­be. Valószínűleg a magyarlakta vidékek lakója volt Milan is - a szlovák ál­név talán éppen egy Zsoltot, Lászlót, Csabát takar -, aki a kellemest össze­kötve a hasznossal, a jelentések írásával, meglehet, az akkori idők torz szemléletének megfelelő kritikájával kommentálta Hofit. Persze honnan tudnám, hogy mi késztette Milant a jelentések írására, az azonban bizo­nyos, hogy működésének látható eredménye - akkor - nem volt. Mindez tovább erősíti azt a legendát, miszerint Hofi Gézát lehetett bírálni, kriti­zálni, szeretni és nem szeretni, de nem észrevenni nem lehetett. Olyannyi­ra nem, hogy évtizedes műsorainak nézettsége most, holtában is maga­sabb, mint a többi csatorna valódi és filmbéli ügvnökeinek ténykedését bemutató, Hofival egy időben sugárzott műsoroknak. A BAZILIKA ÁRNYÉKÁBAN Lenne hol és lenne mivel Komoly problémákkal kezdődött az idei év Párkányban, az önkormányzat jó­szerivel azt sem tudja, mihez kapjon nagy hirtelenjében. Először nemet mond a sétálóutcával megbízott kivitelező, majd nemet mond a szlovák busztársaság a tömegközlekedés fenntartására. Jön ä baj esőstől, mondhatni, az ember meg csak tekergeti a fejét, és nem érti. Nem tiszta számomra, hogy az évek óta dé­delgetett terv, a párkányi sétálóutca megépítése vajon miért halad oly keserve­sen. Az első stádiumban szemmel láthatólag megkezdődtek a földmunkák, de arra még nem lehetett azt mondani, hogy épül a sétálóutca, mivel „a hivatalos engedélyezés nem került elfogadásra”, vagyis nem a sétálóutca épül, csak an­nak előkészítése folyik. (Ismerős: pisztolynak látszó tárgy). Szóval épül is meg nem is. Na mindegy, minek nevezzük/nevezik, épül. Valami. Azután egyik napról a másikra nem épül. Erre már nehéz lett volna más magyarázatot talál­ni, már csak azért is, mert ha azt mondom, hogy jelenleg éppen nem a párká­nyi sétálóutca építése, hanem a nem sétálóutca előkészületi munkálatai nem zajlanak - akkor ez egyrészt hülyeség, másrészt nincs semmi értelme. Nem is ezt mondták, hanem azt, hogy a vállalkozó nem hajlandó a szerződésben fog­laltak alapján tovább folytatni a munkát. Amit szintén nem igazán értek, mert ha valami szerződésben van, akkor az világos és egyértelmű, mindkét fél szá­mára. Az önkormányzat tehát gondolkodik, valószínű szerződést bont (nem hivatalos információ), és másik kivitelezőt bíz meg. Most itt az újabb. A SAD (Szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat) értesíti az önkormányzatot, közvetve Párkány lakosságát, hogy februártól nem szolgál­tat, mivel ez az új törvény értelmében már az önkormányzatot terheli. Már­mint pénzügyileg. Az önkormányzat bólint, hogy ez így is van, csak ott van a bibi, hogy az ehhez szükséges állami támogatás a költségvetésből - egyelő­re - hiányzik. A képviselők pedig gondolkodnak, mindenkinek van tippje, amit holnap rendkívüli testületin dobnak össze, így azután lesz egy nagy tipp, amiből meg lesz sétálóutca, menetrendszerű buszjárat, meg amit akar­tok. Addig marad a feltételes mód: sétálnánk (ha lenne hol), buszoznánk (ha lenne mivel), ezek elmaradása ellen tiltakoznánk (ha lenne értelme).

Next

/
Thumbnails
Contents