Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-26 / 17. szám

RÉGIÓ 2005. január 26., szerda • HÍDLAP 5 Veszteséges a szlovák sörgyártás Kevesebb sör fogy északi szomszédunknál Egyre nehezebb helyzetben a szlovák söripar. Tornyozódó gondok. o t­o Folytatás az I. oldalról A külföldi export 2003 óta 38 száza­lékkal emelkedett, de Roman Susták- nak arról egyelőre nincs tudomása, hogy a Magyarországra irányuló kivi­telt a 3-50 forintos magyar termékdíj eddig negatívan befolyásolta volna. Hasonló véleményen van Peter Svec, a Heineken szlovákiai sajtószóvivője, aki szerint Magyarországra nem exportál­nak olyan nagy mennyiségű sört, amely miatt komolyabb kiesést okozna a termékdíj bevezetése. A januártól érvényes, darab alapú termékdíjakat egyébként éppen a ma­gyarországi sörgyártók nyomására ve­zette be a budapesti kormány. A cégek ugyanis komoly veszteséget könyvel­tek el az elmúlt két évben az olcsó né­met és szlovák sörimport miatt. A gyá­rak azt remélik, hogy a kis alkoholtar­talmú dobozos söröket megdrágító ter­mékdíjak miatt a fogyasztók újra visz- szatémek a hazai gyártású, magasabb minőségű, de magasabb árú sörökhöz. • CZM/szszandra Magyarországon februártól átla­gosan 18-20 forinttal többet kell fizetnünk a dobozos sörért. Az év elején életbe lépett termékdíj a sörök árába is beépül. Az uni­ós előírások alapján a söröknél el kell érni, hogy a csomagolás 65 százaléka visszaváltható te­gyen. Az emelés ugyanúgy érez­hető lesz az import és az itthon gyártott dobozos sörök esetében is. Kiss Elemér, a Magyar Sör­gyártók Szövetségének elnöke la­punknak elmondta, az áremelés szerintük nem lesz nagy hatással a fogyasztás csökkenésére, csu­pán a vásárlók fogyasztási szoká sait fogja megváltoztatni. Vámos György, az Országos Kereskedel­mi Szövetség főtitkára ellenben úgy látja: továbbra is keresettek maradnak az olcsóbb import sö­rök, mert áruk az áremelés után sem változik jelentősen. A pénznek nincs szaga, pláne ha nincs Idén kevesebb pénz jut parlagfűirtásra Az idén mindössze az egy száza­lékos adófelajánlásokból fedezné a kormány a gyom irtásának költsé­geit Bár a legtöbb önkormányzat költségvetésében egy erre elkülö­nített összeg fedezi a kiadásokat az állami pályázati források létfon­tosságúak a települések számra. Az FVM-hez jelenleg két kiírásra lehet pályázatot benyújtani január 31-ig. Leányvár község polgármeste­re, Bánffy Miklós érdeklődésünkre elmondta: az FVM által kiírt mind­két pályázaton indulni fognak. Par­lagfűirtásra nincs elkülönített alapja az önkormányzatnak, de a pályázati források mellett közmunka, illetve közcélú munka szervezéssel oldották és oldják meg az irtást. Ám ha meg­szűnik az állam hozzájárulása és nem lesz igénybe vehető támogatás, nagy gondot fog okozni ennek a feladatnak a teljesítése. Tokodaltáró polgármes­tere is hasonló problémáról számolt be. Varga János elmondta: pályáza­tok nélkül nehéz lesz megoldani a gyomirtást, igaz, községfenntartási munkák címén a település költségve­tésében is szerepel a parlagfű-mente­sítés. A környezetvédő klub segítsé­gével és a lakosság bevonásával külö­nös figyelmet fordítottak - és a jövő­ben is így teszik - a közterületek fenntartásánál a parlagfűre.- Az lenne a legjobb, ha erre jóval több pénzt fordítanának központi szinten - mondta Varga János. Hoz­zátette: ha megvonják a támogatást, akkor is irtani kell az allergiás meg­betegedést okozó füvet, de még nem tudják, hogy miből. Esztergomban eddig is és ezután is saját költségvetésből finanszírozzák a parlagfűirtást, noha pályáztak már ehhez szükséges eszközökre. Nagy Attila, Esztergom városszépítésének közhasznú irányítójától megtudtuk: az ő feladatuk, hogy lenyírják a füvet a hozzájuk tartozó belterületeken; ha ott parlagfű van, természetesen azt is kiirtják. Sári Katalin a város tiszti fő­orvosa úgy informálta lapunkat, hogy az ÁNTSZ egészségvédelmi feladata a tájékoztatás és a prevenció. A hozzájuk érkező lakossági bejelen­téseket továbbítják az esztergomi ön- kormányzatnak, hogy intézkedjen az ügyben. Ez után a hivatalnak köte­lessége tájékozatni a városi ÁNTSZ- t arról, hogy elvégezték-e a munkát. Benkovics Gábor környezetvédelmi referenstől megtudtuk: hiányosság esetén felszólítják a terület tulajdo­nosát, hogy végezze el az irtás. Ha nem teszi meg, növényvédelmi bír­ságot szabhat ki rá az önkormányzat. Ha ezek után sem végzi el magánte­rületén a feladatot, akkor közérdekű védekezésként a hivatal levágatja a parlagfüvet, de a költségeket kiszám­lázzák a tulajdonosnak. • GK A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium január 31-es beadási határidővel két pályázati fethívást tett közzé: egyik a par­lagfűvel fertőzött területek fizikai mentesítéséhez szükséges hely­meghatározást segítő GPS (hely- meghatározó) eszközök beszerzé­sére, a másik a parlagfűvel fertő­zött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros fűkaszák be­szerzésére vonatkozik. Kinek édes a dél-amerikai paprikaüzlet? Folytatás az 1. oldalról Sánta Tibor lekéri vállalkozó ezen a tanácskozáson jelentette be: jövőre csak akkor vállalja a felada­tot, ha a vállalat készpénzben fizet a termelőknek. Jelenleg ugyanis a cégnek komoly tartozásai vannak a termelőkkel szemben. Hosszú idő óta halogatják a pénz átutalását - állította. Előbb decem­berre ígérték, majd január 20-ra, de még mindig nincs miből kifizetni a termelőket. Ez komoly gondot je­lenthet, hiszen egy kiló mag ára kö­zel háromezer korona (mintegy 19 ezer forint), és a magokat már most meg kell vásárolni. A cég a jövőben is csak azt tudja vállalni, hogy az idei áruért az összeg 50 százalékát decem­berben, a másik felét a következő év júniusában tudja kifizetni. Az új szerződések az idei évre a vásárlók és a termelők között egyébként már ké­szülnek, a" paprika felvásárlási ára ki­lónként 11 koronába, vagyis közel 70 forintba kerül Szlovákiában. Lapzártánkig nem sikerült elér­nünk a magyarországi illetékeseket, ezért holnapi számunkban visszaté­rünk a különös ügyre. • -erM­Az évi 8000 tonna fűszerpaprikát előállító hazai feldolgozóipar az elmúlt két évben összesen 2542 tonna, tíz országból származó, jó minőségű import fűszerpapriká­val igyekezett feljavítani a gyen­gébb minőségű magyar paprikát. A legnagyobb mennyiség Dél-Af- rikából érkezett (795 tonna), de Peruból is meglehetősen komoly szállítmány (611 tonna) került az országba. Spanyolország (480) és Brazília (255) szintén a jelen­tősebb importpiacaink közé tar­toznak, akárcsak Szerbia, ahon­nan 253 tonna fűszerpaprikát hoztak be a hazai cégek, ame­lyek további hatezer tonna őrle­ményt Indiából is importáltak. A kétszer 22 tonnás spanyol im­portból a második szállítmány volt mérgezett tavaly. Az érintett magyar vállalat annak ellenére, hogy az aflatoxin-szen- nyezés a megengedett határér­téket jóval meghaladta, ebből 4,7 tonnát összekevert 20 tonna magyar paprikaőrleménnyel. Elégedett lakóhelyének parlagfííhelyzetével? Sánta Tibor Jelöletlen tojások a boltokban Folytatás az 1. oldatról Az egyik ilyen problémabejelentő hely a fogyasztóvédelem helyi vagy országos kirendeltsége, a másik a Me­gyei Állategészségügyi Állomás - fo­galmazott. Az említett intézmények hivatottak eljárni és intézkedni a jelö­letlen tojások ügyében. Mint meg­tudtuk, a pecsételés több célt szolgál. Egyrészt az unión belüli nyomon kö­vethetőséget, származtatást, jelöli a tartás módját és tartalmazza a kibo­csátó ország betűjelét. Az utóbbit az unió minden esetben előírja feltün­tetni. Ezek mellett a csomagolásnak, függetlenül attól, hogy hatos, tizen­kettes esetleg ömlesztett csomagolás­ban kerül a boltokba, meg kell jelení­tenie az osztályozást és az eltartható­ságot, valamint kötelező feltüntetni, hogy hol csomagolták. • DRUCZA Kati (zöldséges) Egy időben, pár évig na­gyon erős allergiás tünete­im voltak, amelyek hála a természetes gyógymódok­nak és a megfelelő egészsé­ges táplálkozásnak, mára szinte tel­jesen megszűntek. Részt vettem már több parlagfűpusztító akció­ban, igaz ez elsősorban állami köz­feladat lenne. Ami a környéket ille­ti, ezen a téren elégedett vagyok. Nóra (idegenforgalmi asszisztens) A parlagfűirtás kötelező, ezért attól nem tartok, hogy elburjánzana bárhol is. Tet­szett az a kezdeményezés, amit a Művészetek Völgyé­ben láttam, hogy egy zsák leszedett parlagfű ellenértéke egy egész napos fesztiváljegy volt. Ilyen és hasonló gesztusokkal rá lehetne venni min­denhol a lakosságot, hogy besegít­sen a városvezetésnek. Antal (üzemvezető) Jó pár éve szenvedek az al­lergiától. Most már odáig jutottam, hogy tavasztól őszig szinte egyfolytában tüsszögök, könnyezem, viszketek, nagyon tudok szenvedni tőle. Ezért különösen dühítő, hogy személyesen is ismerek olyan em­bereket, akik a telküket nem mű­velik, teljesen elhanyagolják. Jani (tanuló) Szerencsére én nem vagyok allergiás, nem is igen tudom megérteni, hogy mit is je­lent ez a betegség, és hogy mit éreznek az allergiások. Tudtommal nálunk nincs parlagfű a környéken, bár én biztosan nem is­merném föl ezt a növényt. Mivel semmi problémám nincs, azt mond­hatom, hogy elégedett vagyok.-■ ■ A bajban kéznél lesz a kártya Raktáron maradt a káposzta Ógyalla. Hétfőn találkoztak Ogyallán az egyéni zöldségterme­lők. Az összejövetelt az országos kí­sérleti állomás hívta össze azzal a Ingyen lehet segítséget hívni az utcán bajba jutott, rászoruló haj­léktalanok számára. A kormány októberben fogadott el egy terve­zetet a hajléktalanellátás fejleszté­séről, amelynek keretén belül el­készültek az első barangolókár­tyák. A regionális diszpécserköz­ponthoz már decemberben három­száznyolc hívás érkezett. A Hajléktalanokért Közalapítvány a Finanszírozást, a Menhely Alapít­vány pedig a technikai hátteret bizto­sítja, segítségükkel jutott el az első ezer kártya a tatabányai székhelyű Közép-Dunántúli Regionális Diszpé­cserközponthoz. A központ a három felügyeletük alá tartozó megyében: Fejér, Veszprém és Komárom-Eszter- gom megyében osztotta szét ezeket. Bokrosné Nagy Margit az Utcai Szo­ciális Segítők Egyesület szakmai ve­zetője lapunknak elmondta: a kártyát olyan személyek kaphatják, akik be tudják jelenteni, ha bajba jutott haj­léktalant látnak. így a mentők, a rendőrség, Családsegítő és Gyermek- jóléti Központok, a Vöröskereszt, a Polgárőrség és városi lakosság köré­ben azok a civil bejelentők, akik rend­szeresen hívják ezeket a szerveket, in­tézményeket, illetve a lépcsőházak gondnokai már kaptak barangoló kár­tyát. A regionális központ elsősorban azokkal a szervezetekkel, intézmé­nyekkel, magánszemélyekkel veszi fel ez ügyben a kapcsolatot, akikkel napi szinten együtt dolgoznak.- Nem a hajléktalanok kapják a kártyát - bár lehetséges, hogy eljut- hozzájuk is - hanem azon személyek és szervezetek, akik potenciálisan se­gíthetik a bajba jutott utcán élő sze­mélyeket - mondta az egyesület szakmai vezetője. • GK A barangotókártya a rendszer működéséhez szükséges informá­ciókat és természetesen egy tele­fonszámot tartalmaz, amelyet in­gyen lehet hívni. A telefonáló in­formálja a bajba jutott hajlékta­lan helyzetéről a központot, és a továbbiakban a diszpécser intéz­kedik: vagy riasztja az utcai szol­gálatot, vagy sürgős esetben mentőt hív. A kártyarendszer egyenlőre kísérleti stádiumban van, legnagyobb hibája, hogy a rajta lévő segélyszám mobil tele­fonról nem hívható. A rendszer működését a tél végén, április körül értékelik, ekkorra derül ki: életképes-e a barangoló kártya. céllal, hogy a termelők eladási gond­jaival foglalkozzanak. A legnagyobb gondok a káposzta, hagyma, zöldség esetében mutatkoznak, a raktárakon milliós értékű termékek várnak el­adásra. A magánvállalkozók viszont csalódottan távoztak, mert nem kap­tak választ a legsürgetőbb kérdésük­re, hogy hogyan szabaduljanak meg termékeiktől - tájékoztatta lapunkat Sánta Tibor lekéri magánvállalkozó. • -cz­Községszépítő tagtoborzó Piliscsaba. Pénteken délután 5 órakor tartja közgyűlését a Piliscsaba-Klotildliget Községszépí­tő és Természetvédő Közhasznú Egyesület a piliscsabai Iosephinum Káptalan termében. Napirendi pontjaik között szerepel az egyesü­let beszámolója a 2004. évről, és megvitatják terveiket a 2005-ös évre vonatkozólag. Az egyesület tagjai kérik az összefogást a lakosság kö­rében településük fejlődésének ér­dekében. A helyszínen tagfelvételt is tartanak, amire minden vállalko­zó szellemű embert várnak. • SZS ZANDRA

Next

/
Thumbnails
Contents