Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-18 / 11. szám

KALEIDOSZKÓP 2005. január 18., kedd • HÍDLAP 7 Egyensúlyban Kiélezett, ingadozó gazdasági mutatóink és hasonlóképpen labilis időjárásunk közepette megnyugtató lát­vány, hogy vannak biztos (négy) lábon álló, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó dogok is. Igaz, hason­lóképpen mint a mindenkori pénzügyminiszter, ők is vékony jég(réteg)en táncolnak, és fennáll a veszélye a hanyatt esésnek, de ők sikerrel ragadják meg a legkisebb kapaszkodót is. Példaértékű és példamutató pro­dukció mindnyájunknak, kik - főleg így az év eleji áremelésektől bódultán botorkálva - szilárd támaszt kere­sünk. Egy biztos: a hajlékony gerinc itt is előny... Golden Globe-ot nyert a Csodálatos Júlia Itteni idő szerint hétfőn hajnal­ban osztották ki az idei Golden Globe díjakat. Vígjáték kategóriá­ban Annette Bening kapta a legran­gosabb elismerést, a Csodálatos Júlia című Szabó István filmben nyújtott alakításáért. Az idej Arany Glóbusz legjobb szí­nésznőnek járó díját a vígjáték kate­góriában Annette Bening nyerte el, a Szabó István rendezte Csodálatos Júlia című filmben nyújtott alakítá­sáért. A filmben Bening egy koroso­dó színésznőt játszik, akinek az életét teljesen felforgatja egy fiatal rajongó. Az elismerést minden, évben egy 90 tagú, Hollywoodi Külföldi Tudósí­tók Szövetsége nevű szervezet ítéli oda, 13 filmes és 11 televíziós kategó­riában. A legjobb filmért járó díjat Martin Scorsese vihette haza, az Aviátor című alkotásért, amely Howard Hughes milliárdos életéről szól. A legjobb színészi teljesítmé­nyért Leonardo DiCaprio kapott Arany Glóbuszt ugyanebben a film--' ben nyújtott alakításáért és ez a mű nyerte el a legjobb filmzenéért járó szobrocskát is. Robin Williams, öt­szörös Arany Glóbusz-díjas színészt életmű díjjal tüntették ki. Williams a díjat a tavaly elhunyt barátjának, Christopher Reeve-nek ajánlotta. • VI Háromezres könyvadomány Hétfőn elkezdte a Selye János Egyetem annak a 3000 tankönyvnek a szétosztását, amelyet a budapesti székhelyű Független Pedagógiai Szervezet ajándékozott a felvidéki magyar középiskoláknak. Az egyete­mi könyvtár a közvetítő szerepét vál­lalta a tankönyvek címzettekhez való eljuttatása során, nyilatkozta Héder Ágnes, az egyetemi könyvtár igazga­tója. Az intézmény igyekszik szoros kapcsolatot kialakítani a hazai ma­gyar középiskolákkal, hiszen jól tud­juk, a jövendő egyetemisták ülnek azok padjaiban.” A Független Pedagógiai Szervezet adományaiból mind a 63 felvidéki magyar középiskola részesül, a kiad­ványokat az egyetem munkatársai személyesen adják át. A könyvek va­lamennyi tantárgyat felölelik, a ma­tematikától a történelmen keresztül az esztétikáig. A tanárok a kiadvány­okból képet alkothatnak a magyaror­szági középiskolák tananyagáról, az új oktatási szemléletmódokról. A tankönyvek minden bizonnyal hasz­nos segédeszközül szolgálnak majd munkájuk során. • (p.p) Tolvajok ellen riasztós hátizsák Nemcsak az ergonómiai, környe­zetvédelmi és esztétikai szemponto­kat. hanem az emberek biztonságát is figyelembe veszi az az új irányzat, amely speciális tárgyak tervezésével veszi fel a harcot a bűnözés ellen. Angol kriminalisztikai szakértők felmérték, melyek azok a helyek, ahol a legtöbb bűncselekmény - fő­leg lopás és rablás - történik. A köz­tereken, nyilvános helyeken, bevá­sárlóközpontokban végzett felmérés alapján olyan tárgyakat fejlesztettek ki, amelyek a bűnözést hivatottak visszaszorítani. Nagy sikerrel mu­tatkoztak be a közelmúltban egy stockholmi kiállításon azok a brit tervezők, akik feltalálták a lopásbiz­tos széket. Az ülő ember két lába között a széken van egy ovális rész, ahová beakaszthatják a nők és a fér­fiak a táskájukat. Nyilvánvaló, hogy ha illetéktelenül odanyúlnak, azt akármilyen elmerült beszélgetés közben is észrevesszük. A másik, még nagyobb körben sikert arató újdonság az a hátizsák volt, amelyet szinte lehetetlen kinyitni vagy fel­vágni, olyan erős anyagból készül. A táska másik változata erőszakos behatolás esetén hangosan vijjogni kezd - a riasztó hangját természete­sen a tulajdonos maga választhatja ki. A hátizsákot azonban eleve elve­tik a kriminológusok, ha mégoly egészségesen osztja is el a súlyt a testen. Tanácsuk szerint inkább elől hordjuk a táskát, mert akkor nem kell lerakni a holminkat a földre, és kotorászni benne a pénz és a bérlet után. A felmérés szerint minél meg­lepőbb egy hang, annál jobban oda­figyelnek rá a tömegben. Soha ne azt kiáltsuk, hogy „Segítség!”, ha megloptak, vagy erőszakoskodnak velünk, hanem azt, hogy „Tűz van! ”, mert erre mindenki felfigyel - hangzik a klasszikus jó tanács. PÖltl ,Oxi” Zoltán írásai K 1 R Ö Korai séta Esztergomban Hétfőn a bank nem utal, hanem utál. Nem megy előre az élet, pang tehát, én I", még maradok ügyeim elintézetlen- ségében. Korán van. Az esztergomi főté­ren, egy passzív bankautomatánál topor- gok. Régen ilyenkor beültem az „én presszómba”, de most, hogy azt kilőtték az Úrbe, nincs, mese, gyötrődnöm kell itt lent a földi lét miegyébségein. A nőknek ilyenkor is könnyebb, ha nincs jobb dol­guk, hát jön a meditativ időszak, legfel­jebb elmennek a műköröm trénerhez, át- esztergáltatják az életükbe való kapaszko­dás tíz kicsi jelképét, a porcelánkarmot. No, de én férfiú vagyok, nekem vállvetve kell szítanom és izzítanom. Hídlapot gyűrök ujjaimmal, idegesen homlokráncaimat fedem, hogy ferdék a képek a falon Nyizsnij Novgorodban. 15 1 Magyarországról elrabolt képet állíta­nak ki most ott. Az oroszok a második világháború során hurcolták ki azt a tetemes kincset hazánkból, aminek csupán töredéke ez a 151 alkotás. A fel­becsülhetetlen értékeket már mindenféle paktum, szerződés és megállapo­dás alapján vissza kellett volna szolgáltatni Magyarországnak, Medgyessy Péter legjobb tanítómesterei mégsem teszik. Vajh miért? Tovább sétálok, a Zöldház (esztergomi művelődési ház) elé érek. Itt mikor is lehet valamit megtudni az igazgatói posztra kiírt pályázat eredményé­ről? Publikusat semmit, ehhez is korán van még, viszont azt hallani, hogy öten is beadtak pályázatot. Kettőt fordulok a belvárosban, egyből összefu­tok az egyik pályázóval, beszélgetünk, latolgatunk, hogy ilyenkor mi szá­mít, fontos-e egyáltalán, hogy most változás elé állítható a kulturális élet helyi bunkere, a „Bajor Ágost”. Szerinte és szerintem is fontos. A városi tervekben egy komplex megaművelődési központ vázlata alapján minden, az esztergomi belvárosban jelenleg enyésző fizikai és szellemi építmény­nek újjá kell épülni. Esztergom új idők elé néz, ehhez új gondolatokra van szükség. Ha Bela Lugosi lennék, azt mondanám, ide új vér kell, de több­ször is fordulhat a frisset szállító tartálykocsi. Végül felérek a Sionra, az Isten hegyére, oda ahol az Isten háza van, a Bazilika. Az esztergomi születésű gyerek, mivel helyi, művelt és már ennyit tud, így mondja kiskorában: a nevem Esztergomi Pistike, a La­bor MIM óvodába járok, kiscsoportos vagyok, kedvencem a káposztás tészta, a Bazilika meg száz méter magas. A Prímás Pince előtti parkoló­ban révedek a fene nagy emlékezésből, egy munkásokat szállító kisbusz fáról be mellém, fölöttünk a régi vár szelleme, ködcsuhás óriás hajnali lebegésben és persze a hatalmas templom. Kiszáll egy szaki, hogy meg­szólítson: „Jó reggelt! Te, merrefele van a Bazilika?” A mutatóujjam a timpanonra bököm és azt mondom: „ Ez itt mind a Bazilika, száz méter magasan”. Az esztergomi Bazilika a római Szent Péter után tényleg a második legnagyobb Európában. De ezek szerint nem elég nagy, itt, Eu­rópa szélén. Vagy csak korán van még? R 0 I N U Canterbury mesék Valószínű, hogy amikor Esztergom Vá- rosá Képviselő-testülete a testvérvárosi kapcsolatra gondolt, az utolsó dologként vette számításba, hogy Geoffrey Chaucer középkori író és Pier Paolo Pasolini, XX. századi olasz filmrende­zőnek köszönhetően már elég régóta be­költözött kulturális emlékeinkbe Canterbury városának neve. Ugyanak­kor a „Canterbury mesék”, még ha paj- i zánok is, a klasszikus történetek közé emelttettek. Történet például egy gaz­dag de máié uraságról, aki vénségére vette nőül a fiatal lányt. A szerelem tré­fás istenei időszakos vaksággal verték meg a vén atyafit, hogy annak pajkos felesége egy eperfa lombjai között lelje meg a besurranó szeretőjétől a várva várt szerelmet. Vagy láthatunk egy gonosz adószedőt, aki magával a Sátánnal köt barátságot, hogy még több pénzt hajthasson be a néptől gonosz furfanggal. Az Ördög, aki mikor még nem fedte fel kilétét, meg- ígértette az adószedővel, hogy az meglátogatja őt lakhelyén, miután ket­ten egy kicsit megsanyargatják a jó népet. így is lett, mivel az egyik sze­gény asszony, mert mással fizetni nem tudott, hát rézedényét vette el tő­le az adószedő. A szegény asszony azt az átkot mondta az adószedőre, hogy vigye el az Ördög a pokolba. Egy harmadik eset, ahol a mélyen vallásos asztalos eszén túljár a házába fogadott nyughatatlan ágyékú di­ák, aki szemet vet a féltve őrzött szép feleségre. A diák által megjósolt özönvíz elől egy rögtönzött bárkába elbujdosó asztalos nem láthatta, hogy asszonyát ágyba viszik. És végül egy epizód, melyben diákok visz­nek a hírhedten csaló molnárhoz kenyérlisztnek való búzát, tudva, hogy szemüket egy pillanatra sem vehetik le az őrölni valóról. De a molnár el­hajtja a lovat, melyen a diákok jöttek és a két tanonc kénytelen a búzaőr­lés után a gebét hajkurászni. A teli zsák a malomban marad, így a mol­nár a liszt egy részét korpára tudja cserélni. A két diák úgy áll a molná­ron bosszút, hogy éjjelre szállást kér tőle majd a sötétség leple alatt sze­relemre csábítják feleségét s leányát. A vidám mesék helyett persze ma már a testvérvárosi kapcsolatban rejlő erény az, ami az angolokkal való barátságra hív fel minket.

Next

/
Thumbnails
Contents