Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-14 / 204. szám
2004. október 14., csütörtök • HÍDLAP 3 MAGYARORSZÁG Az ellenzék elutasítja a bankadótervezetet Az elmúlt hetekben nagy vita folyt a bankokra kiróni javasolt különadóról. A parlament szerdán délelőtt folytatta le ennek a vitáját. Az igazságosabb közteherviselés jegyében javasolja a kormány a bankadót. Eszerint azért fizessen minden hitelintézet, lízing- és faktorcég hat százalék különadót a hitelekért beszedett és a betétekért kifizetett kamatok különbözeié után a következő két évben, mert öt esztendő alatt 37 milliárd forintról 300 milliárdra nőtt ennek az ágazatnak a nyeresége. Gőgös Zoltán szocialista képviselő a következőket mondta: „A pénzügyi intézmények eredményét néhány olyan intézkedés növelte az elmúlt években, amelyek állami szabályozásokkal vannak összefüggésben. Több olyan állami döntés született, amelyek lényeges többletbevételeket jelentettek a bankoknál úgy, hogy ez nem igényelt részükről lényegi teljesítménynövekedést”. A kormánypárti felszólalók nem tartanak attól, hogy a bankok a terhet ügyfeleikre hárítják, hiszen nagy a piaci verseny. Az ellenzék viszont úgy látja, hogy végül az ügyfeleknek kerül majd több pénzébe az új adó. Lenártek András fideszes képviselő az ellenzék aggályait fogalmazta meg: „Miért csak a hitelintézetekre terjed ki és más nagy nyereséget produkáló gazdasági szektorokra nem, ha az indoklás szerint a javaslat az igazságosabb közteherviselés érdekében történik”? Dancsó József Fidesz képviselő azzal érvelt a kormány elképzelése ellen, hogy a bankok nagy nyereségüket részben a hatékonyságuk javításával érték el, amiben az állam példát vehetne róluk. A legnagyobb vita arról folyt, hogy az ellenzék szerint a bankadó tönkreteszi a takarékszövetkezeteket, amelyek a lakáshitelezésből amúgy is kevésbé részesültek, viszont a kis falvakban gyakran veszteségesen is fenntartják fiókjaikat, és ezek megmaradása létfontosságú a településeknek. • (MR) * • Biztonsági intézkedések földön, vízen, levegőben Még a repülést is megtiltják a következő napokban Budapest és a Balaton felett a holnap kezdődő nemzetközi konferencia miatt. A rendőrségnek több mint 50 állam- és kormányfő, valamint mintegy 2500 delegációs tag védelmét kell megszerveznie. Ez mintegy 100 millió forintba kerül. A delegációk és demonstrációk miatt a fővárosban a következő napokban több helyen kell forgalomkorlátozásra és útlezárásokra számítani. Budapesten és környékén több nemzetközi konferenciát is rendeznek a következő napokban. Ezalatt a rendőrségnek 14 nemzetközileg is védett külföldi politikusra kell vigyáznia. A rendezvények közül a rendőrség az őszödi konferenciát kiemelten kezeli. A tanácskozáson ugyanis részt vesz Tony Blair, brit kormányfő is. A Köztársasági Őrezred biztonsági rendszere szerint ez a kettes védelmi fokozat szerint lesz megszervezve, ami azt jelenti, hogy földön, vízen, levegőben egy teljes körű biztonsági rendszert alakítottak ki. A konferencia miatt repülési tilalmat rendeltek el a Balaton és Budapest körzetében, ami azt jelenti, hogy csak az utasszállító repülőgépek közlekedhetnek a levegőben. A légteret a honvédség vadászgépei és helikopterei ellenőrzik majd. Az előzetes tervekkel ellentétben sem Gerhard Schröder német kancellár, sem Aleksander Kwasniewski lengyel elnök nem vesz részt csütörtökön és pénteken Balatonőszödön a balközép politikai vezetők Haladó kormányzás elnevezésű konferenciasorozatának magyarországi rendezvényén, ám így is tizenegy állam- és kormányfő érkezik Magyarországra, köztük Tony Blair brit miniszterelnök. A csúcstalálkozó és az azt felevezető szerdai és csütörtöki budapesti konferencia elsősorban azt a kérdést járja körül, hol tartanak a baloldal megújítását célzó erőfeszítések. Szó lesz többek között a társadalmi igazságosság biztosításának lehetőségeiről, esélyéről a globális világrendben, valamint a munkaerőpiac változásaira adható válaszokról is. • (mtv.hu) Tiltakozik az agrárvilág A mezőgazdasági érdekképviseletek közül legalább tíz tiltakozik az ellen, hogy az agrártárca visszavonta az agrárbéke megállapodásban rögzített állattartási támogatást a sertés- és a baromfiágazatban. A termelők és a feldolgozók úgy gondolják, hogy még bőven van a megállapított keretből, az agrártárca viszont azt mondja, hogy elfogyott az erre fordítható pénz. Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének titkára elmondta: „A mezőgazdasági termelők, elsősorban az állattenyésztők, megdöbbenve értesültek arról, hogy az FVM a sertéságazatban a 2 ezer forint per darabonként költségtámogatást, illetve a baromfinál a kilogrammonkénti 9,50-es támogatást felfüggesztette október 12-ei beszállítással. Ezeknek a támogatásoknak a meghatározása év elején a demonstrációs megállapodásban megtörtént, meghatározott mennyiségre, meghatározott mértékre vonatkozott. A támogatásoknak akkor lehet véget vetni, hogyha a keretek kimerültek, itt viszont teljesen világos, hogy a 3,6 millió darab sertésből mintegy 2,6 millió után fizették ki, és a baromfinál sem éri el a kifizetés a megígért mennyiségnek az 50 százalékát sem. Mindezek az intézkedések kihatással vannak a gabonatermelőkre, tehát gyakorlatilag az egész mezőgazdaságot érintik. Érdekképviseletek és a szakmai szervezetek úgy ítélik meg, hogy hasonló intézkedésekre már 2003-ban is sor került, ezért a szakma és a vidék társadalma előtt a minisztérium hitelessége megbízhatósága, szavahihetősége is elveszett”. Pásztóhy András, az agrártárca politikai államtitkára kijelentette: a támogatások leállításának az volt az oka elsősorban, hogy kifogyott az a forrás, amelyet az agrárbéke megállapodásban megkötött a minisztérium az érdekképviseletekkel. Hála Istennek a forrás biztosítás elérte a célját, mert emelkedett a sertés és, a baromfi felvásárlási ára is. • (MR) Mádl Ferenc kiírta az ügydöntő népszavazást A köztársasági elnök 2004. december 5-re kitűzte az egészség- ügyi közszolgáltató intézmények tulajdonlásával kapcsolatban az országos ügydöntő népszavazást - tájékoztatta közleményben lapunkat a Köztársasági Elnöki Hivatal. A népszavazáson feltett kérdés a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt”? A köztársasági elnök ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság 2004. szeptember 14-én hozott határozata értelmében alkotmányellenes helyzetet eredményeznek a népszavazás lebonyolítását szabályozó törvények hiányosságai. A szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé a külföldön tartózkodó, választójogosultsággal rendelkező magyar állampolgárok számára a népszavazáson való részvételt. Hiányoznak emellett a külképviseleti szavazás titkosságát biztosító garanciális rendelkezések is. Az Alkotmány- bíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének haladéktalanul tegyen eleget. A köztársasági elnök a vonatkozó jogszabályok alapján köteles a népszavazást kiírni, és ezt a kötelezettségét az Alkotmánybíróság határozata sem érinti. Az államfő ugyanakkor felhívja az Országgyűlést, hogy tegyen meg mindent az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő törvények meghozatala érdekében. Ezeknek a törvényeknek az elfogadása minden országgyűlési képviselő és valamennyi országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező párt felelőssége. • (gál) Unokáink is fizetni fogják Elfogadhatatlan, hogy a kormány eladja a magyar autópályák használati jogát azért, hogy az elkövetkező 20 hónapjukat finanszírozni tudják - jelentette ki Fónagy János, a Fidesz frakció gazdasági munkacsoportjának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondása szerint, a 2005-ös költségvetésből kiderül, hogy a kormánynak nincs pénze sem az ígért, sem a szükséges autópályák megépítésre. A 2003 őszén elfogadott - és a Fidesz által is támogatott - autópálya-törvény mellékletében 2004-re, 280 milliárd forint forrásszükségletet jelölt meg a gazdasági tárca. A költségvetés-tervezet szerint 2005-ben mindössze 15 milliárd forint fordítható a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére. ”Ez a 15 milliárd forint arra sem elegendő, hogy az építendő autópálya-szakaszok előkészítése megtörténjen.” - tette hozzá Fónagy Véleménye szerint hibás az a kormányzati szándék, amely az autópálya-építést kizárólag koncessziós keretek közt akarja megvalósítani. Fónagy rámutatott: ettől a kormány 180-200 milliárd forintos egyszeri bevételt remél, ám az évente fizetendő 15-20 milliárd forintos rendelkezésre állási díjjal 25-30 évre elviselhetetlen többlet-adósságterhet raknak a következő évek nemzedékei vállaira. Fónagy János megerősítette: a kon- cesszornak 25-30 évig évente fizetendő díj - az M5-ösnél 23 milliárd forint, az M6-osnál 14 milliárd - tartalmazza az autópálya-építés költségét, az ehhez Fónagy János szükséges felvett hitel kamatköltségét és a koncesszor magáncég hasznát. Emellett a sztráda üzemeltetésének profitja is a koncesszor zsebébe vándorol. Mivel az autópálya-építéseket, többnyire külföldi tulajdonba álló cégek kapják meg - 15-20 évre biztos piachoz jutva akik a koncessziós szerkezet miatt „lefölözik” azt a többletprofitot, amire egyébként nem lenne lehetőségük. Ezek után az új szakaszok kivitelezői is külföldi építővállalatok lesznek, ezzel pedig a magyar építőipari cégek hosszú időre kiszorulnak a belföldi autópálya-építési piacról. „A koncessziós szerződések miatt gyakorlatilag 20- 25 évre elzárják a magyar építőket a piactól” - tette hozzá Fónagy • Epress József Környezetvédők tüntetnek a költségvetés ellen Környezetvédő szervezetek szerint jövőre nemhogy több, hanem kevesebb jut a környezetvédelemre, mint eddig, ezért tüntetést szerveznek a költségvetés elfogadása ellen. Számításaik szerint a környezet- és természetvédelmi szerveknél leépítés várható, miközben az állam olyan kötelezettségeket vállalt a csatlakozáskor, melyekhez bővítésre lenne szükség. Tüntetést szervez több környezet- védő szervezet jövő hét csütörtökre az Országház elé, hogy így tiltakozzanak a költségvetés elfogadása ellen. A környezetvédők úgy látják, hogy ha a parlament úgy fogadja el a költségvetést, ahogy azt a kormány benyújtotta, több mint 10 százalékos leépítésre kerülhet sor a környezet- és természetvédelmi területi szerveknél, miközben az állam olyan kötelezettségeket vállalt a csatlakozáskor, melyekhez bővítésre lenne szükség. A költségvetés tervezete nem tartalmaz elég pénzt környezetvédelmi pályázatokra, ezért például az ön- kormányzatok, iskolák, civil szervezetek elenyésző támogatáshoz jutnak környezetvédelmi programokhoz. Nem lesz elég pénz a gyerekek környezeti nevelésére, a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmére, az illegális hulladéklerakók felszámolására - állítják a környezetvédők. Ugyanakkor a költségvetésben és az adótörvényekben olyan tervek szerepelnek, melyek negatív hatással vannak a környezetre: például sok zöld területet építenek be (bevásárlóközpontok, lakóparkok), és - a környezetvédők szorgalmazása ellenére - nem adóztatják meg a műanyag bevásárlószatyrokat sem. • (MR) A Fidesz adót csökkentené A Fidesz számításai szerint az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslataik százmilliárd forinttal csökkentenék az adóterheket - mondta Varga Mihály szerdai sajtó- tájékoztatóján, Budapesten. „Mi azt mondjuk, a helyes irány, ha csökkentjük az adóbevételek mértékét, mert ennyivel több forrás marad a gazdaságban” - jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese, volt pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint a 2005-re tervezett adómódosításoknak 800 ezer hazai vállalkozás lesz a vesztese, mert hozzávetőleg 100 milliárd forintot vesz el a Gyurcsány-kormány javaslata. • (gál) Thürmer: Gyurcsány rosszabb mint Medgyessy A munkáspárt elnöke úgy véli: Gyurcsány rosszabb mint Medgyessy Péter volt. Most nincs száz nap, az első naptól látszik, hogy az új miniszterelnök folytatja a Medgyessy-kormány legrosszabb hagyományát, és megpróbálja becsapni az embereket - mondta Thürmer Gyula. Nem adóztatja meg a gazdagokat és végrehajta az SZDSZ-nek megígért privatizációt. A munkáspárti vezető éppen ezért úgy gondolja: egyetlen lehetőség van: a népszavazás, szavazzanak az emberek a kórházak eladása ellen. Demszky helyett Mohácsi Az SZDSZ Mohácsi Viktóriát javasolja Demszky helyett az Európai Parlamentben. Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő elmondta, hogy a javaslatot november elején a párt országos tanácsa fogja jóváhagyni. • (hirtv.hu) júliusban lesz a Forma-i-es Magyar Nagydíj A Magyar Nagydíjat jövőre a szokásostól eltérően nem augusztusban, hanem július 31-én rendezik Mogyoródon. A Nemzetközi Automobil Szövetség szerdán közzétette a 2005-ös hivatalos versenynaptárat, ebből derül ki az új időpont. A jövő évi program szerint a brit futam Silverstone-ban lesz, és helyet kapott a korábban szintén kérdéses franciaországi és a San Marinó-i viadal. A várakozásoknak megfelelően jövőre augusztusban debütál a Török Nagydíj. • (MR) jön a közlekedési adó? A vállalkozók kommunális adójából, azaz az új közlekedési adóból fedezné a főváros a BKV több tízmilliárdos veszteségét. Az erről szóló módosító indítványt ma nyújtották be a parlamentnek, amely az adótörvények változásával egy csomagban, jövő héten tárgyalja a javaslatot: Munkavállalónként évi 20 ezer forinttal terhelné jövőre a budapesti gazdasági társaságokat a vállalkozások kommunális adója. Mint Bőhm András, a módosító indítványt benyújtó szabad demokrata képviselő elmondta, a befolyó összegből a BKV-t támogatná a főváros. A módosítás szerint az új adófajtát nem a kerületek, hanem a főváros vetné ki az iparűzési adóhoz hasonlóan. A javaslatot jövő héten tárgyalja a parlament, az adótörvények módosításával egy csomagban. • (index.hu)
