Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-12 / 202. szám
2004. október 12., kedd • HÍDLAP 3 MAGYARORSZÁG Biznisz a környezetvédelemben Milliárdos üzlethez jutottak Gyurcsány üzlettársai Becslések szerint mintegy 4-5 milliárd forintos üzlethez jutott Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György korábbi üzlettársa, az Elektro-WASTE Kht. élén álló Kovács Árpád az elektronikai (számítástechnikai) hulladékok termékdíjából - jelentette ki Illés Zoltán hétfői sajtótájékoztatóján. Egy európai uniós irányelv szerint 2006. december 31-ig a tagországoknak gondoskodni kell a hulladékok újrahasznosításáról. Magyarországon becslések szerint 70-100 millió kilogramm feldolgozásra váró elektronikai és elektronikus hulladék keletkezik. A Környezetvédelmi Minisztérium az uniós direktíva szorításában döntött úgy, hogy megváltoztatja a termékdíjakra vonatkozó szabályozást, melynek keretében - egyebek között - a mobiltelefonokra is 1000 forintos kilónkénti termékdíjat vezetne be. Híradásokban szó esett arról, hogy megalakult az Elektro-Waste Kht., melyet Kovács Árpád, a Horn-kor- mány volt helyettes államtitkára vezet. Ennek a Kht.-nak a tagja a több milliárdos kárelhárító megbízásokat begyűjtő Terszol Szövetkezet, az Enviroinvest-Waste Kft., valamint a Kovács Árpád családi érdekeltségében lévő Ekofutur Kft. Az Enviroinvest-Waste Kft. jelenlegi tulajdonosa az az Enviroinvest Illés Zoltán Kft., melynek Kovács Árpád nemcsak tagja, hanem ügyvezetője is. Érdekesség, hogy 2002 májusáig a cég még a Szilvásy György és az akkor még aktív Gyurcsány Ferenc vezette Altus és Perfekt Kft.-k kezében volt. Ezekből adódóan több kérdés is felvetődik. A bevezetés előtt miért nem tájékoztatta a szélesebb közvéleményt a piaci lehetőség létrehozásáról? Miért nem állami feladat az újrahasznosítás irányítása, ha érdemes egy egész céghálózatot létrehozni rá? Miért éppen ennek a kht.-nak teremtett olyan monopolhelyzetet a kormány, amely becslések szerint mintegy 4-5 milliárdos üzletet tesz lehetővé? • (gál) Uj frakcióvezető-helyettesek Frakcióvezető-helyettesnek választotta Buránv Sándort és Kovács Tibort az MSZP képviselőcsoportja. Buránv a Medgvessv-kabinetben előbb a Pénzügyminisztérium államtitkáraként dolgozott, alig egy esztendeig. Majd az első kormányátalakításnál a munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai miniszteri posztot nyerte el. Azonban Medgyessy Péter második kormányátalakítási kísérletekor megvonta tőle a bizalmat. Gyurcsány Ferenc szintén mást látott szívesen a munkaügyi tárca élén, így október harmadikán fel kellett állnia bársonyszékéből. Ezt követően a fővárosi szocialisták elnöki posztjáért szállt ringbe, ám alulmaradt Molnár Gyula XI. kerületi polgármesterrel szemben. Kovács Tibor az MSZP költségvetési munkacsoportjának tagja, valamint az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának alelnöke. • (X-Press) Késő esti megemlékezés a Hősök terén A Budapesti Rendőr-főkapitányság csak este kilenc órára engedélyezte a Magyarok Világszövetsége által október 15-re, a Hősök terére meghirdetett Bocskai-emlékünnepséget. „Az egyetlen győzedelmes magyar szabadságharc 400. évfordulójának megünneplésére azért kerül esti sötétségben sor, mert délután a MAZS1HISZ tart rendezvényt a Hősök terén.” A rendőrség elutasította az MVSZ délelőtti időpontra tett indítványát is, azzal az indoklással, hogy a MAZSI- HISZ rendezvényének biztonsága érdekében egész napos „műveleti területet alakít ki” a helyszínen. • (E.J.) A kormány igényli a rendet A politika nem a kormányról, a pártokról szól, hanem a polgárokról. Ők bíznak meg minket, hogy könnyebbé tegyük az életüket - jelentette ki Gyurcsány Ferenc kormányfő a Belügyminisztérium hétfői vezetői értekezletén. Gyurcsány Ferenc elmondása szerint a kormánynak az a dolga, hogy segítséget nyújtson az embereknek a biztonságosabb, kiszámíthatóbb élet megteremtésében. A kormányfő arra kérte a BM munkatársait, hogy törekedjenek az igazságosságra a szolgáltató állam megteremtésében, hiszen a polgárok ezt előre megfizetik az adójukkal. Gyurcsány szerint a tárca vezetői, Lamperth Mónika miniszter, Szilvási György és Juhász Gábor államtitkárok értik, hogy az ország demokratikus politikai rendjében az ember áll a középpontban. A kormányfő úgy vélte, hogy Bene László, az új országos főkapitány tudja, hogy a demokrácia összeegyeztethető a közbiztonsággal. A miniszterelnök rámutatott: a kormány igényli a rendet, a közbiztonságot, a politikát pedig távol tartja majd a rendőrségtől. Mint mondta: „A miniszterelnöknek nem lesznek üzenetei, hírvivői a rendőrség világába, alkotmányos jogait a belügyminiszteren keresztül gyakorolja.” Gyurcsány egyértelmű elvárása a tárca felé, hogy a politika az alsóbb szinteken is jobban szolgálja a polgárokat. „Szeretném, ha a jövőben a politika fő színtere nem a központi kormányzás lenne, hanem a települések, ahol a polgárok találkoznak a közszolgáltatással,, - tette hozzá a miniszterelnök. A határőrséggel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc megjegyezte, hogy az egyre inkább megfelel a schengeni elvárásoknak. • Epress József Külföldiek vásárolják fel a magyar ingatlanokat Az idei év végére ismét hétezer fölé emelkedhet a Magyarországon magánszemélyként ingatlant vásárló külföldiek száma. Az elmúlt két év mélyrepülése után az első félévben hajszálnyival a 2001-es első félévi szint fölé, 3225-re ugrott a külhoni vevők száma, amely év végére több mint a duplájára emelkedhet. Idén robbanásszerűen nőtt, majdnem négyszeresére ugrott az ír vevők száma. A tavalyi 109 után idén már 416 ír vett ingatlant Magyarországon - derül ki a legfrissebb belügyminisztériumi statisztikából. Az aktívabb vásárlók között voltak az első és második negyedévben a hollandok, az amerikaiak, a britek, de a belgák is ide sorolhatók, várhatóan a román állampolgárságú vevők száma sem csökken majd a tavalyihoz képest. Bár a nemzetiségi megoszlás lassan változik, azért még mindig a német-osztrák tengely a meghatározó, hiszen 2004 első félévben is ez a két náció vette meg a külföldi kézbe került magyar ingatlanok mintegy 40 százalékát. A Belügyminisztérium adatainak feldolgozása során szembeötlő volt, hogy az ír vevők 95 százaléka (416 fő) Budapesten vásárolt ingatlant, ami az első féléves, 921 darabos fővárosi ingatlanforgalom 45 százaléka. (Tavaly még kisebb mértékű volt jelenlétük a fővárosi ingatlanpiacon, a 901 eladott budai és pesti lakásból akkor csak 108-at vettek meg.) Az ír állampolgárok vásárlásaik alkalmával egyszerre több ingatlant csomagban vesznek, különösen a belső kerületekben. Az írekkel szemben a hollandok kifejezetten kerülik Budapestet, vásárlásaik 99,9 százaléka vidéken csapódik le, főként Bács-Kiskun, Baranya, Nógrád, Pest és Somogy megyében. Az osztrák rangsorban elvitathatatlanul az első Győr- Moson-Sopron megye, emellett Vas és Zala megyét kedvelik. A románok továbbra is Békés, Hajdú-Bihar és Pest megye pártiak. Az ingatlanok típusa szerinti megoszlásból látható, hogy a korábbiaknál kissé nagyobb a lakások iránti kereslet, az idén az első félévben az aránya már mintegy 65 százalék volt, szemben a tavalyi egész éves 63 százalékkal, s nem nagyon változik az üdülők, hétvégi házak iránti kereslet sem - az összes igény 2-3 százalékát teszi ki. A tanya 4-5 százalék, a beépítetlen földterület tavaly 22, az idén eddig közel 19 százalék volt, az egyéb ingatlanok adták a fennmaradó 9-10 százalékot. • (MNO) Bor Zsolt akadémikus kapta a Bolyai-díjat Bor Zsolt akadémikus, a Szegedi Egyetem tanszékvezetője, a modern lézerkutatások kiemelkedő alakja kapta idén a Bolyai-díjat. A díjazott nevét Mádl Ferenc köztársasági elnök hozta nyilvánosságra. A díj az alapító okirat szerint azon magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, az utánpótlás nevelése és az eredmények társadalmi, gazdasági életben való hasznosítása terén. Az idén ezen kívánalmaknak Bor Zsolt felelt meg. A Bolyai díjazott nevét Mádl Ferenc köztársasági elnök hozta nyilvánosságra a Magyar Állami Operaházban megtartott ünnepségen, melyen megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is. Az idei Bolyai-díjas Bor Zsolt, a modern lézerkutatások kiemelkedő alakja. Munkásságának középpontjában a lézerek működésének megértése és használatának elterjesztése áll. A pikkelysömör gyógyítására olyan lézeres módszert dolgozott ki orvoskollégáival, amit az egész világon alkalmaznak. A mesterséges szaglás kutatása terén is kiemelkedő munkát végez. 13 szabadalma van, iskolateremtő személyiség, a magyar tudomány kiemelkedő alakja. Ezekkel a szavakkal méltatta Bor Zsoltot Roska Tamás akadémikus, a Bolyai János díj tavalyi kitüntetettje. Nemzeti privatizáció Nemzeti privatizációs stratégiát készített a Magyar Demokrata Fórum - jelentette ki a párt frakcióvezetője. Herényi Károly elmondta: - Ez tulajdonképpen nem más, mint egy felsorolás, hogy melyek azok az állami vállalatok, amelyek feltétlenül állami tulajdonban tartandók, és melyek azok, amelyeket nyugodtan lehet privatizálni, hiszen hatékonyabban működhetnének. Nemzetközi példák bizonyítják, hogy a privatizáció e területen előnyös lehet. - Teljességgel elutasítandó a privatizáció például a Szerencsejáték Rt. esetében, egyfelől nagy az éves nyereségszintje, nyereségtartalma, másfelől a szerencsejáték ily módon állami monopóliumot képez. Aztán ugyanilyen elképzelhetetlen a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja, vagy ugyanilyen elképzelhetetlen stratégiai szempontból a Paksi Atomerőmű privatizációja, tehát ilyen típusú vállalatok azok, amelyeknek a privatizációja szerintünk kizárt - közölte Herényi Károly. • (MR) • (MR) Bor Zsolt a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1949-ben született. Tudományos eredményei nemzetközi jelentőségűek. Az áltata alapított tanszéket a világban a szegedi optikai iskolaként tartják számon.- Miniszterelnök úr - mondta a kitüntetett a díjátadáson megjelenő Gyurcsány Ferenchez szólva! GDP-arányait tekintve Magyarország harmadannyit költ kutatásfejlesztésre, mint a világ fejlődésre ítélt, szerencsésebb része - mondta el Bor Zsolt. így világos, hogy nemzetgazdaságunk stabilitását nem a kutatás-fejlesztési kiadások veszélyeztetik, ennek ellenére gazdasági döntéshozói konokul el szoktak zárkózni az efféle kiadások növelésétől, mondván, hogy a kutatás támogatására sajnos most éppen nincs pénz. Műkedvelő történészként tudom, hogy még soha nem volt példa a világtörténelmében arra, hogy egy ország kutatás-fejlesztési kiadásai miatt ment volna tönkre. Az ellenkezőjére viszont nagyon sok példa volt, így például a Szovjetunió. Öt forinttal drágul a benzin Szerdától öt forinttal emeli a motorbenzin és a gázolaj árát a Mól. Az emelés oka, hogy a múlt héten a nemzetközi piacokon nőtt a kőolaj jegyzése, és emiatt a Brent típusú olaj ára rekordszintet ért el. Az áremelkedés oka a változatlanul erőteljes amerikai és ázsiai kereslet, és az, hogy a kőolajtermelő országok már csak nagyon kevés kapacitással rendelkeznek. • (andi) Önégetés Miskolcon az MSZP székháza előtt Információink szerint egy olimpiai bajnok sportoló édesapja gyújtotta fel magát szombaton este Miskolcon az MSZP székháza előtt. Szemtanúk elmondása szerint a férfi egy fémből készült ötágú csillagot akasztott a nyakába, betört egy kirakatot, és benzinnel locsolta le magát, amiből feltehetően ivott is. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a Borsod Abaúj Zemplén megyei kórház égési osztályán kezelt férfi állapota válságos, mert testének 90 százaléka megégett. Az ügyben teljes hírzárlatot rendeltek el, az mindenesetre látható, hogy az MSZP iroda bejárata megrongálódott, ma is deszkával fedett a betört ablak. • (hirtv) A Jobbik csatlakozik a népszavazási kezdeményezéshez Csatlakozik a Fidesz privatizáció leállítását célzó népszavazási kezdeményezéséhez a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A Jobbik szerint az utóbbi évek legnagyobb vitát kavaró privatizációs ügyei nemcsak erkölcstelenek, de jogtalanok is voltak, és a kormányok stratégiailag fontos, prosperáló cégeket herdáltak el. A párt úgy látja: az államnak meghatározó módon kell befolyásolnia a gazdaság folyamatait: szabályozással és tulajdonlással egyaránt. A Jobbik szerint - főként az energiaszektorban- szükséges egyes cégek állami visszavásárlása is. Díszpolgár lesz Avram Hershko Díszpolgári címet adományoznak Karcagon az idei kémiai Nobel-dí- jas, magyar származású Avram Hershkónak, Varga Mihály ország- gyűlési képviselő javaslatára. Az ön- kormányzat legközelebbi ülésén kerül napirendre a határozat. Hershkó Ferencnek várhatóan jövőre adják át az elismerést, amikor ismét Magyar- országra látogat. Az izraeli állampolgárságú tudós 1937-ben Karcagon született, és 1950-ben vándorolt ki. Két pályázatot felfüggesztett az agrártárca Az agrártárca kerettúllépés miatt felfüggesztette két uniós támogatási forma pályázatait. így október 15-től már nem fogadják be az állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többlet- költségek, illetve a társadalombiztosítási járulék finanszírozásához kért pályázatokat. Az október 12-ig a felvásárlóknak leadott állatok után a pályázatot még elfogadják, ha a kérelem 15-ig megérkezik. • (MR)
