Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-18 / 249. szám

2 HÍDLAP • 2004. december 18., szombat ORSZÁG-VILÁG Kaotikus helyzet az utakon (H) Az ónos eső miatt balesetveszé­lyessé váltak tegnap az ország útjai. Többfelé járhatatlanok voltak az utak, sok volt a gyalogos baleset. Az M7-es autópályán az érdi csomó­pont közelében halálos baleset tör­tént. Szegeden tizenketten sérültek meg egy súlyos buszbalesetben. Takarókat osztanak (H) Több, mint 2500 katonai hálózsá­kot, matracot és takarót gyűjtöttek össze hajléktalanok számára Buda­pesten civil kezdeményezés eredmé­nyeként. Az Egyesült Államok kö­vetsége 300 hálózsákot és matracot, a német katonai attasé pedig 200 ka­tonai takarót adományozott. A jóté­konysági akció kezdeményezői több, mint 1800 takarót vásároltak a Ma­gyar Honvédségtől. A hálózsákokat a Menhely Alapítvány és a Szalma­szál a Hajléktalanokért Közhasznú Alapítvány munkatársai osztják ki a fővárosi hajléktalanoknak. • (MR) Csempészek buktak le a határon (SK) A szlovák vasúti rendőrség egy ti­zenöt tagú csempészbandát kapott el az osztrák-szlovák határon. Az embercsempészek 250 külföldit pró­báltak volna tehervonat segítségével Ausztriába juttatni. Az emberek kö­zött örmény, azerbajdzsáni, orosz és szlovák állampolgárok is voltak. A külföldiek nem kis pénzt, kétmillió korona körüli összeget fizettek a csempészeknek. A vasúti rendőrség 2003 óta nagy erőkkel próbálja meg­állítani a hasonló típusú bandákat. Elkelt a pécsi „magasház” (H) A világ legmagasabb üres épüle­teként a Guinness rekordok köny­vébe is bekerült, 80 méter magas, 18 ezer négyzetméter alapterületű pécsi „magasházat” 1989-ben nyil­vánították életveszélyesnek, majd kiürítették. A pécsi önkormányzat a napokban bruttó félmilliárd fo­rintért eladta a másfél évtizede üresen álló „magasházat”, amely várhatóan 2006 végétől egyetemi célokat szolgál majd. • (mtv.hu) Medián: 8%-kal vezet a Fidesz (H) A Medián felmérése szerint meg­közelítette egymást a két nagy rivá­lis párt. A közvélemény-kutatás adatai azt mutatják: a választani tu­dó „biztos” szavazók körében a Fi­desz nyolc százalékkal vezet az MSZP előtt. Az SZDSZ 5, az MDF két százalékon áll. A kor­mányfő megítélésével kapcsolatban az derült ki: bár Orbán Viktor a népszerűbb, Gyurcsány Ferencet hajszállal többen tartják alkalmas­nak a miniszterelnöki posztra. • (hirtv.hu) Gábor Dénes-díj (H) Hét tudós kapta meg idén a Gábor Dénes-díjat. Az elismerést minden évben azok kapják, akik kimagasló szellemi alkotásokat hoznak létre, és azokat a gyakorlatba is sikeresen átül­tetik. A Novofer Alapítvány által ala­pított díjjal idén orvosokat, fizikuso­kat, erdőmérnököket ismertek el. • (sz.) Orvosok mennek, nővérek jönnek Eddig ezernél több orvos kért igazolásokat ahhoz, hogy valame­lyik uniós országban vállalhasson munkát. A tapasztalatok szerint sokan csak átmeneti időre távoz­nak^ jönnek hozzánk is egészség- ügyi dolgozók, elsó'sorban a kör­nyező országokból.- A csatlakozás óta, május elsejétől a mai napig 1004 fő nyújtott be kérel­met, hogy adjunk ki számára különfé­le igazolásokat. Ebből az 1004 főből ténylegesen 475 az, aki Magyarorszá­gon él - közölte Páva Hanna, az Egészségügyi Engedélyezési és Köz- igazgatási Hivatal elnöke. Az első szá­mú célország a kérelmek alapján az Egyesült Királyság, illetve elég sokan mennének még Németországba, Ausztriába, valamint Svédország van még elöl a sorban. Ami a szakmákat il­leti, az aneszteziológiát emelném ki, de azt lehet mondani, hogy gyakorlati­lag minden orvosi szakma reprezen­tálva van, tehát gyakorlatilag minden­honnan, minden területről mennének. Páva Hanna elmondta: az adatok szerint 195 fő határon túli egészség- ügyi kérte, hogy az oklevelét, diplo­máját ismerjék el. Ezeknek a zöme nővér, tehát míg a kimenők között a legtöbb orvos, itt általában nővérek jönnek és elsősorban a. környező or­szágokból, tehát Szlovákiából, Ukraj­nából, Romániából. Az uniós tagál­lamból is vannak elvétve kérelmek, például Angliából, Olaszországból, de igazán elenyésző a számuk. • (MR) Jövőre már nem lesz felvételi 2005-től nincs felvételi vizsga, ha valaki felsőfokú oktatási intézmény­be jelentkezik. Néhány kivétel akad persze, de ez csak a doktori kép­zésre, a művészeti és testnevelési szakcsoportba jelentkezőket érinti. A felvételre jelentkezők száma né­hány éve nagyjából azonos szinten mozog, 160 ezer fő feletti, és az álla­milag finanszírozott felsőoktatási he­lyek mennyisége is változatlan, 62 ezer az a felvételi keretszám, ami rendelkezésre áll - mondta Magyar Bálint miniszter. Február 15-éig kell az űrlapokat fel­adni és az érettségi vizsgatárgyakra je­lentkezni. Aki nem ebben az évben érettségizik, azoknak a vizsgajegye középszintű érettségi vizsgára számít­ható át. Csak akkor kell egy tárgyból érettségiznie, ha még nem vizsgázott belőle, és az felvételi követelmény. Az érettségi vizsga nem évül el. Most is, mint azelőtt, 120 pontot le­het elérni összesen az osztályzatok és a vizsgák eredményeként, amihez to­vábbi 24 pont kapható, ha valakinek nyelvvizsgája vagy más egyéb ered­ménye van. Tavaly az összes középis­kolás megírt egy próbaérettségit, amely tapasztalataival készített elem­zés januárban kapják kézhez a szakta­nárok. Új az is, hogy januártól az interneten is be lehet adni a jelentke­zést. Az itt kitöltött űrlapot február 15-én éjfélig bármennyiszer meg lehet változtatni, a megjelölt helyek sor­rendjét pedig július 11-éig egyszer meg lehet változtatni a honlapon, vagy átutalással is kifizethetők a díjak. • (MR) Kevesebb jut a koraszülöttmentő alapítványnak Jövőre 50 millió forinttal keve­sebb állami támogatást kap a 3 éve működő koraszülöttmentő alapít­vány. Az országos hálózat 9 köz­ponttal működik, és egy évben 7 ezer beteg baba szállításában segít. Évente a 94 ezer újszülött 8-10 szá­zaléka jön a tervezettnél korábban a világra. Országszerte 500 orvos vagy ápoló dolgozik a koraszülött mentők­nél, többségük munkaidőn túl segít. Zeizler Ágnes a Magyar Koraszü­lött és Ujszölött Mentő Közalapít­vány irodavezetője elmondta: az ala­pítvány a 2004-es évben 350 millió Ft állami támogatást kapott és olyan in­formációk érkeztek hozzánk, hogy ez 50 millióval, 300 millióra fog csökken­ni, ez azért probléma, mert a rendszer nem főállású dolgozókkal működik. Az Egészségügyi Minisztérium­ból a támogatás csökkentését meg­erősítették, de nyilatkozni senki sem akart a tárcától. • (hirtv.hu) Egyesül az EuroTel és a Slovak Telecom Az Európai Bizottság jóváhagyta a pozsonyi EuroTel mobiltelefon­szolgáltató társaság és a Slovak Telecom egyesítését. A bizottság megállapította, hogy mivel a Slo­vak Telecom többségi tulajdonos az EuroTel társaságban, ezért a két társaság egyesítése nem lesz nagy befolyással a piaci versenyre. A Slovac Telecom már eddig is az EuroTel 51 százalékának volt a tulaj­donosa. Megegyezett az EuroTel 49 százalékával rendelkező Atlantic West B.Vkonzorciummal, hogy megvásárolja az EuroTel részvénye­it. A bizottság megvizsgálta az egye­sítés esetleges következményeit, és megállapította, hogy nem fogja meg­gyorsítani az EuroTel piaci részese­désének a növekedését. A bizottság ezenkívül arra a következtetésre ju­tott, hogy a tranzakció nem fogja megzavarni a gazdasági versenyt az unió és Szlovákia mobilpiacán. A Slovak Telecom részvényeinek az 51 százalékát a Deutsche Telekom Group, 34 százalékát a Közlekedés- ügyi és Hírközlési Minisztérium, 15 százalékát pedig a Nemzeti Vagyon­alap birtokolja. Az Európai Bizott­ság tévedésből már október 29-én bejelentette az EuroTel és a Slovak Telecom egyesítésének az elfogadá­sát, azonban később ezt a sajtóközle­ményt visszavonta. Az Európai Uni­óban a vállalatok és cégek egyesíté­sét az Európai Bizottságnak kell jó­váhagynia, ugyanis ilyen tranzakci­ók esetleg veszélyeztethetnék az uni­óban a gazdasági versenyt. Az érin­tett felek a határozat ellen még az Európai Bíróságon felebezhetnek. • RGA Sikertelen választás Nincs elnökjelöltje a Duna TV-nek A kuratórium elnökségének ülé­sén a huszonhárom jelölt egyike sem kapta meg a megválasztásá­hoz szükséges kétharmados több­séget - indokolta a meghiúsulás okát Bíró Sándor. A kuratórium meghatalmazta a je­lenlegi vezetést, hogy január 20-ig folytassa működését - jelentette be Bíró Sándor, a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának el­nöke. Az elnöki posztra ismét pályá­zatot írtak ki, amely ma jelenik meg két országos napilapban. A sajtószabadság és a demokrácia alapelveinek megcsúfolása, „hogy 14 évvel a rendszerváltozás után a politi­ka ilyen súllyal beleavatkozik a média irányításába és működésébe” - áll a közalapítvány kuratóriumának hatá­ron túli tagjainak és a civil szerveze­ouno T fc t £ V I L I O tek delegáltjainak közleményében. A Duna Televízió elnöki tisztsége szeptember óta betöltetlen. Jelöltet a parlamenti frakciók delegáltjaiból ál­ló kuratóriumi elnökségnek kell állí­tania és megválasztásra a nagykura­tórium elé terjesztenie. A kuratóriu­mi elnöki ülést megelőzően már két alkalommal, július 20-án, majd szep­tember 17-én bizonyult sikertelennek az elnökválasztási kísérlet. • (hvg.hu) Félszázalékos gazdasági növekedés A Statisztikai Hivatal aktuális elő­rejelzése szerint a szlovák gazda­ság ebben az évben 5,5 százalék­kal növekszik. Az Informatikai és Statisztikai Inté­zet (Infostat) előrejelzése szerint a GDP ebben az évben 5,3 százalékkal fog növekedni. Az infláció az év végén nem fogja meghaladni a 6,3 százalé­kot, amely megfelel a központi bank idei célkitűzésének. A Szlovák Nem­zeti Bank ugyanis az inflációt ebben az évben 5,7-7 százalékosra jósolta. Az eltelt háromnegyed év alatt az infláció átlagos mértéke 8 százalékos volt, a vizsgált időszak végén pedig 6,7 szá­zalékos inflációt állapított meg a Sta­tisztikai Hivatal. A munkanélküliség az idén előreláthatólag 18,2 százalékos lesz. A nemzetgazdaságban átlagosan 2,026 millió személy dolgozik. Az el­múlt háromnegyed évben a munka- nélküliség meghaladta a 18(1 százalé­kot. Ebben az évben az alkalmazottak havi nominális átlagkeresete az előze­tes számítások szerint 9,5 százalékkal fog nőni, tehát eléri majd a 15 730 ko­ronát. Szlovákiában előreláthatólag nemcsak a nominális, hanem a reális keresetek is növekedni fognak. Az Infostat a Statisztikai Hivatalhoz ha­sonlóan az évi és az év végi átlagos inflációt 7,6 és 6,3 százalékban hatá­rozta meg. A munkanélküliséget pe­dig 18,1 százalékban jelölte meg. A Statisztikai Hivatal 2005 első félév­ében 5 százalékos gazdasági növeke­dést jósol, a GDP pedig az első három hónapban el fogja érni a 333,7 milliárd koronát. Az infláció átlagos mértéke 2,9 százalékot, a munkanélküliség pe­dig 18,5 százalékot fogja elérni. • RGA Az Ericsson építi ki a T-mobile hálózatát A T-Mobile Magyarország és az Ericsson szándéknyilatkozatot írt alá a piacvezető hazai szolgáltató harmadik generációs (UMTS) háló­zatának kiépítésére. A legnagyobb magyarországi mobil- szolgáltató, a T-Mobile Magyarország Rt. a harmadik generációs szolgáltatá­si jogosultság elnyerését követően az Ericsson Magyarországot választotta UMTS hálózatának kiépítésére. A két cég illetékese által aláírt szándéknyilat­kozat harmadik generációs rádiós bá­zisállomások és mobil kapcsolóköz­pontok szállítására vonatkozik. A legújabb mobilkommunikációs hálózat segítségével a társaság ügyfe­lei megfelelő készülékkel a szélessávú internet mellett a multimédiás kom­munikáció (pl. videotelefonálás) szá­mos formája közül választhatnak majd - mondta Sugár András, a négymillió ügyféllel rendelkező táv­közlési cég vezérigazgatója és Staffan Pehrson, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója az aláírás alkalmával. • (MR) Szlovákia a többi tagállam álláspontját támogatta Az Európai Parlament csütörtö­kön elfogadta az Európai Unió jövő évi költségvetését. Az EU kiadásai elérik majd a 106,3 milliárd eurót (4117,9 milliárd koronát), tehát az unió bruttó hazai össztermékének egy százalékát. Az Európai Bizottság eredetileg 109,5 milliárdos kiadással számolt, az Európai Parlament 111 milliárd eurós költségvetést feltételezett, azonban vé­gül a tagországok 106,3 milliárd euróbán egyeztek meg. Szlovákia a költségvetésről szóló tárgyalások so­rán a többi tagállam álláspontját támo­gatta. Ivan Miklós pénzügyminiszter elmondta, a kiadások megemelésével Szlovákiának a bevételeinél is többet kellett volna befizetnie a közös kasszá­ba. „Ez a költségvetés mindenki szá­mára elfogadható. Az unió pénzügyi szükségletei és a takarékosság közti egyensúlyt tükrözi” - jelentette ki Sal­vador Garriga Polledo, a költségvetés parlamenti tudósítója. „Ez a költség- vetés lehetővé teszi, hogy a szükséges pénzügyi források segítségével foly­tathassuk az európai projektet” - je­gyezte meg Atzo Nikolai, az európai ügyekért felelős holland miniszter. Ez a 25 tagú Európai Unió első költségve­tése. Az idei évhez képest a kiadások a jövő évben 44 százalékkal fognak nő­ni. Az Európai Unió a kiadások felét, pontosan 49,1 milliárd eurót a mező- gazdaságra, harmadát (324 milliárd eurót) a regionális politikára fogja for­dítani. A csatlakozó országok felkészí­tésére pedig 2005-ben 2,1 milliárd eurót fognak szánni. • Rga

Next

/
Thumbnails
Contents