Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-15 / 246. szám

• HÍDLAP • 2004. december 15., szerda ORSZÁG-VILÁG Századvég: nőtt az MSZP és a Fidesz közötti különbség Az ország fenyőfája (H) Ma délelőtt állítják fel a Parla­ment fenyőfáját. December 15-én délelőtt 10 órától áll majd az Or­szágház karácsonyfája a Kossuth té- j ren. A körülbelül 18 méter magas erdei fenyő a Fejér megyei Velencé­ről érkezik, ám csak a felállítás utáni ) napon fogják feldíszíteni. A kará­csonyfa a hagyományok szerint víz­keresztig áll majd a Parlament előtt. • (MNO) Meghalt az autista fiú (SK) Pozsonyban egy Mikulás-ünnepsé­gen édesanyja mellől tűnt el a hétvé­gén egy 15 éves autista kisfiú. A kör­nyezetével kommunikálni képtelen gyereket hétfőn este a pozsonyi rend­őrség holtan találta. A fiúra egy vasúti sín mellett leltek rá, Alena Tosevová, a rendőrség sajtószóvivője szerint az ér­kező vonat okozta az autista fiú halálát. Nem a margitszigeti úszó vb-re (H) Nem támogatja a főpolgármesteri kabinet, hogy a Margitszigeten ren­dezzék a 2009-es úszó világbajnoksá- got. A városvezetés a sziget védelmé­re hivatkozott döntésével. A sok láto­gató az indoklás szerint megterhelné a Margitsziget környezeti állapotát, mivel - például - igen nagy lenne a buszforgalom. A 2006-os úszó Euró- pa-bajnoksággal kapcsolatos kérdé­sekről csütörtökön dönt a kabinet. • (MR) Tovább csökken a benzin ára Szlovákiában (SK) A Slovnaft tegnaptól egy koronával csökkentette a benzin és 80 fillérrel a j gázolaj árát. A cég az árcsökkenést azzal magyarázta, hogy az elmúlt hé­ten a külföldi piacokon stabilizálód­tak a kőolajárak és a benzin, a gázolaj jegyzésárai is tovább csökkentek. A Normal 90-es literjéért 32,80-at, a Super 95-ösért 33,20-at, a Super 98- ért 35,80-at, míg a gázolajért 34,90-et kellett fizetni a Slovnaft kútjainál. A romák felemelkedéséért (H) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a társadalom előítéletességét kell megváltoztatni ahhoz, hogy a romák szegénysége megszűnjön. A kormányfő a parlamenti romanapon elmondta: fel kell számolni a roma­telepeket, mert a lakóhelyi elkülöní­tés csak erősíti a kulturális kirekesz­tést, az oktatást pedig úgy kell át­alakítani, hogy a roma gyermekek ne jussanak szüleik sorsára. Gyurcsány Ferenc utalt arra, hogy több százezer cigány ember nem végezte el a 8 általánost se, és emi­att esélye sincs arra, hogy biztonsá­gos munkahelyet szerezzen. Mól részvények a Varsói Tőzsdén (H) A magyar olajcég már megkapta a lengyel szakhatóságtól az úgyneve­zett nyilvános társaság státuszt, ami az egyik előfeltétele a börzérelépés- nek. A Mól értékpapírokra várható­an már az idén üzletet lehet kötni Varsóban. A hosszabb távú tervek szerint egyébként a magyar olajtár­saság egyesülne a lengyel PKN-el és J esetleg az osztrák OMV-vel is. * (MR) A népszavazás hatása megmutat­kozik a rendszeresen vizsgált poli­tikai preferenciákban. Nőtt a két párt támogatottsága közötti kü­lönbség, akár a teljes választókorú lakosságot, akár a magukat biztos szavazóknak nevezőket vizsgáljuk. A népszavazási kampány, majd an­nak eredménye aktivizálta a pártokhoz az átlagosnál erősebben kötődő válasz­tókat: a magukat biztos szavazónak vallók (tehát akik biztosan elmenné­nek most vasárnap választani) aránya régóta nem volt olyan magas, mint a mostani 65%, és ez az érték jóval ma­gasabb, mint az egy hónapja mért 57%. Hasonlóan ugrásszerű a biztos szavazó és pártot is választók részará­nya: a november közepi roppant ala­csony (38%-os) arány 49%-ra nőtt. A népszavazás hatása megmutatko­zik a rendszeresen vizsgált politikai preferenciákban. Nőtt a két párt tá­A képviselők egyebek közt átla­gosan 4,5 százalékkal emelték a családi pótlékot, például az egy­gyermekes családoknak 5100, a há­rom- és többgyermekes családok­nak gyermekenként 7800 forint jár januártól. Az évi eleji nyugdíjeme­lés nem lehet kisebb 1800 forintnál. A köztisztviselők illetményalapja 33 ezerről 35 ezer forintra nő, a köz- alkalmazottak bértáblázatának ga­rantált minimum összegei pedig ja­nuár 1-től 7,5 százalékkal, szeptem­ber 1-től újabb 4,5 százalékkal emelkednek. A közszféra mindkét csoportjában 65 évre szállítják le a foglalkoztatási korhatárt, kivéve, ahol külön törvény teszi lehetővé a munkát 70 éves korig. Az Országgyűlés jövő év június 30-ig meghosszabbította az átvilá­gító bírák megbízatását, ami idén december 31-én járt volna le. A törvény az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek esetle­ges állambiztonsági múltjának ellenőr­zéséről szól. Az ellenőrző bírák mandá­tumát meghosszabbító módosító javas­latot 338 igen szavazattal, 5 ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az indoklás szerint a hátralévő el­lenőrzések számára tekintettel az Gyurcsány Ferenc az Ab-határozat után sem gondolja azt, hogy a kon­zervatív megoldásra lenne szükség. A kormány a jogszabályokban to­vábbra is a gyógykezeléseket kívánja támogatni a büntetés helyett - mondta Gyurcsány Ferenc kedd reggel a Kossuth Rádió műsorában. Kijelentését azok után tette, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal ko­rábban, hétfőn, a drogfogyasztás szabályozásával kapcsolatban hatá­rozatot adott ki, melyben kimondta: a korlátozásoktól mentes „mámor­hoz való” jog még közvetve sem ve­zethető le az Alkotmányból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a taláros testület határozatá­ban „nem egy esetben formai, tech­mogatottsága közötti különbség, akár a teljes választókorú lakosságot, akár a magukat biztos szavazóknak neve­zőket vizsgáljuk. Egy hónappal ez­előtt 28% választotta volna a Fideszt és 22% az MSZP-t, mostani méré­sünkben viszont 32% a Fidesz támo­gatottsága, és 24% az MSZP-é. A biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz előnye 13-ról 19%-ra nőtt, mivel most vasárnap a biztos szavazó pártválasztók 53%-a szavazna a Fi- deszre (+3 százalékpont), míg 34% szavazna az MSZP-re (-3 százalék- pont). Adataink tehát azt mutatják, hogy a biztos szavazó pártválasztók csoportjának 11 százalékpontos növe­kedése nagyobbrészt a Fidesz táborát növelte (a teljes választókorú lakos­sághoz viszonyítva a biztos Fidesz- szavazók aránya 19-ről 25%-ra nőtt), de a biztos MSZP-szavazók tábora is növekedett, 14-ről 17%-ra. Az egyházi iskolák több pénzhez jutnak, mint amit a kormány eredeti­leg javasolt: megkapják az önkor­mányzatiaknak járó költségvetési normatív támogatások túlnyomó ré­szét, ideértve a nagyobb osztálylét­számokat ösztönző kiegészítést, amelyről olyan éles vita folyt. A kormány által nem támogatott módosító indítványok közül eddig mintegy húsz kapott többséget: pél­dául mégsem szüntetik meg az isko­lai testnevelés osztályzását. A vállalkozásoknak, köztük a szállo­dáknak jövőre sem kell üzemben tar­tási díjat fizetniük a tévékészülékek után, noha a törvényjavaslat szerint csak a háztartásoktól és a közintézmé­nyektől vállalta volna ezt át az állam. • (MR) Országgyűlés által megerősített át­világító bírák jövő év közepéig el tudják végezni munkájukat. Az átvilágítási folyamat lezárultát követően nincs szükség az átvilágítá­si törvény és az azt módosító törvé­nyek hatályban tartására, tekintettel arra, hogy az újonnan kinevezettek, illetve megválasztottak tekintetében az átvilágítás más formában is elér­hető. Ezért a most elfogadott tör­vényjavaslat rendelkezik e törvények egyidejű, 2005. december 31-vel tör­ténő hatályon kívül helyezéséről. nikai okokra hivatkozva” állapított meg alkotmánysértést, de „nem mi­nősítette alkotmánysértőnek a bün­tető törvénykönyv módosításának az alapvető gondolatát, hogy az al­kalmi fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy a büntetés helyett gyógykezelésben részesüljenek”. „A kormány drogpolitikája válto­zatlan, nem kíván visszatérni ahhoz az elfogadhatatlan drogpolitikához, ami a konzervatív kormányé volt, ami állandóan büntetni akart és nem meg­oldani a problémát” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc véleménye szerint az Alkotmánybíró­ság határozatában nem azt az ellenzé­ki álláspontot erősítette meg, amely szigorúbban büntetné a fogyasztást. • (MR) • (SZEREDAI BoTONd) Döntött az Országgyűlés Több pénz az egyházi iskoláknak Meghosszabbították az átvilágító bírák mandátumát • (mtv.hu) Marad a kormány drogpolitikája Panaszemelés a Szlovák Televízióval szemben A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma a Szlovák Televízió Tanácsánál és a Sugárzásért és To­vábbközvetítésért Feleló's Tanács­nál panaszt akar emelni a Szlovák Televízió hírszolgálata ellen. A minisztérium képviselői felhá­borodottan nézték Martina Utesená szerkesztő összeállítását a Kulturális Minisztérium Audióvízió elnevezé­sű programjáról. A szerkesztőnő a műsorban kijelentette, hogy 2004- ben a szóban forgó programra elkü­lönített 60 millió korona egytizedét azok a cégek kapták meg, amelyek valamilyen viszonyban voltak a pá­lyázatelbíráló bizottság tagjaival. Utesená szerint Juraj Jakubisko már hat éve hiába pályázik, hogy állami támogatást szerezzen, így támogatás nélkül maradt az általa szervezett Hegy és a város címet viselő feszti­vál is. Ellenben Anton Drobny által igazgatott Continental filmu projekt elnyerte a bizottság tetszését, nem­hiába, hiszen Drobny tagja volt a bi­StOVtNSKA TÉUVIZIA zottságnak. Zuzana Mistríková, a minisztérium média- és audiovizuá­lis osztályának az igazgatója el­mondta, hogy az Audióvízió prog­ram pályázati felhívására 327 pályá­zat érkezett, amelyből 83 pályázatot támogattak. Ebből öt pályázó volt rokoni kapcsolatban a bizottság va­lamelyik tagjával. Mistríková szerint a szóban forgó öt pályázat megfelelt a pályázati előírásoknak. Mistríková még azt is hozzátette, hogy az eluta­sított pályázatok között szerepelt a Médiaintézet pályázata is, amelynek ő az egyik alapítója, vagy például Márió Homolka és Ondrej Sulaj bi­zottsági tagok pályázatai sem nyer­ték el a bizottság tetszését. • RGA Vendégmunkások Írországban Az ír Szociális és Családügyi Mi­nisztérium legújabb statisztikai fel­mérése szerint az Európai Unió tíz új tagországából májustól mintegy ötvenezer ember, pontosan 49 710 külföldi állampolgár utazott be Ír­országba munkavállalás céljából. A munkavállalóknak majdnem a fe­le lengyel állampolgár volt, tízezren Litvániából, 5200-an Lettországból és 4189-en Szlovákiából utaztak Íror­szágba, hogy szerencsét próbáljanak. 2871 cseh, 1614 magyar, 115 máltai, 58 szlovén és 22 ciprusi állampolgár dol­gozik jelenleg Írországban. A minisz­térium statisztikai adatai csak a mun­kavállalás céljából beutazó külföldi állampolgárokat rögzítik, ugyanis őket nyilvántartásba kellett venni a hatóságoknak. Ebből kifolyólag a sta­tisztikai adatok nem tartalmazzák a más célból beutazó személyeket. A minisztérium szóvivője azonban el­mondta, nem valószínű, hogy valaki munkavállalás nélkül ott marad Íror­szágban. A bevándorlók többsége nőtlen vagy hajadon fiatal. A szóvivő szerint nem érkeztek százezresével a munkavállalók, mint azt sokan meg­jósolták. A szóvivő úgy véli, hogy az Írországba érkező munkavállalók könnyen találnak maguknak munkát. • Rga Gyurcsány Ferenc: változatlan a külpolitikánk A magyar kormány külpolitikája a romániai elnökválasztás eredményétől függetlenül változatlan marad, azt nem az adott politikusok személye, hanem azok politikája határozza meg - közölte a kormányfő egy kedd reggeli rádióin­terjúban. „A magyar kormány külpoli­tikája a szomszédos országok tekinteté­ben továbbra is ugyanazt az elvet köve­ti, mint eddig, (...) békében, együttmű­ködésben kívánunk élni, erős regionális, gazdasági, kulturális kapcsolatépítéssel” - mondta Gyurcsány Ferenc. A kor­mányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kapcsolatépítésben különleges szerepe van a határon túli magyarságnak. Gyurcsány Ferenc Románia uniós csatlakozásának és a verespataki be­ruházás környezetvédelmi kérdésé­nek összefüggésében a Fideszt fele­lőtlenséggel vádolta. „Nem látok annál felelőtlenebb po­litikát, mint amit ebben az ügyben a Fidesz folytat, hogy meg kívánja akadályozni Románia európai uniós csatlakozását” - mondta. A miniszterelnök szerint éppen Románia uniós csatlakozása akadá­lyozhatja meg az olyan környezet- szennyezéseket, mint amilyen koráb­ban a Tiszán történt. • (Sz.B.) Balassagyarmat: Civitas Fortissima Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyülésnak Urbán Árpád MSZP-s képviselő, melyben azt ja­vasolja, hogy Balassagyarmat kap­ja meg a legbátrabb város (Civitas Fortissima) címet. Erre azért szolgált rá Balassagyar­mat a politikus szerint, mert 1919. ja­nuár 29-én ellenállt a csehek támadá­sának, így az ellenséges csapatok nem tudták elfoglani a várost, és ez­zel sikerült megvédeni a megszállás­tól az ország egy részét. A képviselő szerint ezt a címet tör­vényi felhatalmazás nélkül már 1922 óta használja a város. Még Horthy Miklós kormányzó adományozta a leg­bátrabb város címet Balassagyarmat­nak, de minderről törvény máig nem született, bár Urbán állítása szerint Göncz Árpád korábbi köztársasági el­nök egy levélben megerősítette, hogy' Balassagyarmat a legbátrabb város. Urbán azt mondta, szerette volna, ha 2005. január 29-ig megszületik a törvény, de erre már szerinte nincs esély. Közölte, hogy már korábban is próbálkozott elfogadtatni javasla­tát, de eddig nem sikerült. Mint mondta, addig lobbizik, amíg át nem megy a javaslat. Jelenleg csak egy magyar város ren­delkezik hasonló címmel: az akkori Nemzetgyűlés Sopronnak a leghűsé­gesebb magyar város (Civitas Fidelis- sima)címet adományozta, mert 1921- ben, amikor a város választhatott egy népszavazáson, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz akar-e tartoz­ni, Magyarországot választotta. • [origó]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents