Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-10 / 243. szám

MAGYARORSZAG 3 Alkotmánymódosításra is hajlandó az MSZP „Egyetértek és támogatom az MSZP kezdeményezését, hogy az 1990 előtt és 1944 után született állambiztonsági iratokat bárki, kor­látozásmentesen megismerhesse” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtöki rendkívü­li sajtótájékoztatóján. Szerinte Magyarország számára az az előnyös és az egyetlen járható út, ha a múltból hozott sebek begyógyul­nak. „Ki kell nyitni az aktákat, hogy a múlt lezárható legyen” - tette hozzá. Az elmúlt fél évben több ismert emberről derült ki, hogy a múlt rendszerben az állambiztonsági szer­vek beszervezték őket. Az MSZP képviselőcsoportja szer­dán rendkívüli ülésen arról döntött, hogy Burány Sándor frakcióvezető­helyettes vezetésével szakértő cso­port dolgozza ki a törvénytervezetet, amelyet várhatóan a jövő év tavaszán már megtárgyal a parlament. Gyurcsány megítélése szerint a szocialisták kezdeményezése a leg­bátrabb álláspont az összes közül. „Mindent megteszek, hogy a parla­ment megszavazza a törvényt” - mondta Gyurcsány Ferenc. A mi­niszterelnök szerint mindezért al­kotmánymódosításra is hajlandók. Hogv mely dokumentumokat érinti majd a teljes nyilvánosság, arra Gyurcsány Ferenc Gyurcsány azt felelte, hogy a törvény szerint jelenleg egy háromfős bizottság ellenőrzi az összes irat tartalmát, de most csak „azokról az iratokról beszé­lünk, amelyek nem sértenek nemzet- biztonsági érdekeket”. Ügy tudja, hogy a bizottság eddig 470 folyómétemyi iratot adott át a Történeti Levéltárnak, és még ugyanennyi vár elbírálásra. Szerinte megfontolandó, hogy ne csak a Történeti Levéltárban őrzött iratok, hanem más levéltárak állambiztonsági anyagait is nyilvánosságra hozzák. • (hvg.hu) mányos intézmények vezetőinek egy meghatározott köre” - hangsúlyozta a pártelnök, az Országgyűlés alelnöke. A politikus hozzátette: „remél­hetőleg egyszer majd nem csak egy szelete lesz látható az egykor történ­teknek, hanem az egész, egyben, a politikai mozgatórugókkal és a kiszolgálókkal együtt”. • (mtv.hu) Romlott az MSZP népszerűsége A népszavazással kapcsolatos kampány kedvezőtlen hatással volt az MSZP támogatottságára. A szo­cialista pártot december legelején a választásra jogosultak 25, a Fi­deszt viszont 37 százaléka válasz­totta volna, szemben a novemberi 30, illetve 34 százalékkal - áll a Marketing Centrum frissen közzé­tett felmérésében. A közvélemény-kutatás szerint az SZDSZ és az MDF 4-4 százalékot söpört volna be, az egyéb pártok pe­dig összesen szintén 4 százalékot. A bizonytalanok aránya 26 százalék. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a felmérésben a népszavazás­nak csupán a kampányból fakadó hatása mutatkozik meg, az ered­ményéből adódó még nem - figyel­meztet a Marketing Centrum. Egy biztos: a mostani és a korábbi felmérések szerint a Medgyessy- Gyurcsány csere egyértelműen nö­velte az MSZP támogatottságát. A nyári hónapokban jellemzően 13 szá­zalék volt a legnagyobb ellenzéki párt előnye a legnagyobb kormány­párttal szemben, ám ez az előny ok­tóber elejére 8, november elejére pe­dig 4 százalékra olvadt. Más kérdés, hogy a Fidesz népszavazási offenzí- vája ezt követően megtörte a szocia­listák lendületét. • (hvg.hu) Mérséklődik a gazdasági növekedés A bruttó hazai termék (GDP) 2004 harmadik negyedévében 3,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) csü­törtökön. Az adat megegyezik a de­cember elején közölt előzetes szám­mal. A GDP az első három negyed­évben 4,1 százalékkal nőtt 2003 azo­nos időszakához viszonyítva. A jelentés szerint a gazdasági nö­vekedést termelési oldalról alapvető­en az árutermelő ágazatok, azon be­lül is a mezőgazdaság teljesítmény­növekedése húzta. A felhasználási ol­dalon legdinamikusabban a felhal­mozás (lényegében a beruházás) nőtt. Az idén a második negyedév­ben a GDP 4,2 százalékkal bővült 2003 azonos időszakához képest. Tavaly a harmadik negyedévben a növekedés három százalék, az első három negyedévben 2,8 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszo­nyítva. Az idén az első három ne­gyedévben a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fo­gyasztás növekedése kissé elmaradt a GDP növekedési ütemétől, a kö­zösségi fogyasztás pedig csökkent. A magyar gazdaság teljesítményé­nek változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyan­akkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a har­madik negyedévben 1,6 százalék- ponttal) meghaladja az Európai Unióét - áll a KSH jelentésében. •(SZEREDAI BOTOND) 2004. december 10., péntek • HÍDLAP • Orbán: a létbizonytalanság vezette az emberek tollát A Fidesz elnöke szerint a népsza­vazás tanúsága: a létbizonytalan­ság olyan elementáris erejű, hogy a legtöbb esetben az „vezeti az emberek tollát”, s a két kérdésben ellenkező irányba vezette. Orbán Viktor elmondta: ha igaz, hogy a létbizonytalanság a legerő­sebb Magyarországon, akkor „ezen a szemüvegen keresztül” kell nézni a költségvetést, vagyis azt kell figye­lembe venni, hogy a büdzsé milyen hatással van a létbizonytalanságra. Orbán Viktor hozzátette, a kor­mányzat felelőssége a világos egye­nes beszéd, az emberek pontos tájé­koztatása és a személyes élet tervez­hetőségében való segítségnyújtás. Az ellenzéki politikus szerint ezért szociális tartalmú politikára és gondolkodásmódra van szükség, olyanra, amely a nemzet összetarto­zását és összefogását teszi első hely­re. „Amíg a létbizonytalanságot nem tudjuk csökkenteni, amíg a munka-otthon-biztonság ügyében nem jutunk eredményre, addig nem tudunk szélesebb nemzeti összefo­Orbán Viktor gást létrehozni, mint amit sikerült vasárnap” - mondta. A politikus úgy vélte, a kettős ál­lampolgárság ügye erkölcsi kérdés; rámutatott azonban arra is, hogy a népszavazást nem a Fidesz kezdemé­nyezte, így ahhoz nem is ragaszkodik. • (hiraoo.hu) A kormányzati gazdaságpolitika va­lamennyi irányítója ugyanúgy érvelt: szerintük a magas alapkamat miatt túl­értékelt a forint, ami a komolyan sújtja a kivitelre termelő cégeket, így előbb- utóbb elbocsátásokra, vagyis a munka- nélküliség növekedésére kell számíta­nunk. A politikusok szerint ugyanak­kor az egyre olcsóbbá váló import a ha­zai piacra termelő vállalatokat bünteti indokolatlanul. A jegybank árfolyam­politikája leginkább a magyar tulajdon­ban lévő, kis és közepes cégek számára tarthatatlan - vélik a kabinet illetékesei. Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kóka János gazdasági miniszter teg­nap találkozott magyar nagyvállalati vezetőkkel. A tárgyalás után a mi­niszterelnök közölte: „Folyamatos, lassú kamatcsökkentéssel a mainál kedvezőbb helyzetet, gyengébb árfo­lyamot lehet elérni”. Hozzátette: a jegybank monetáris politikája a „mi­nél rosszabb, annál jobb” politikája, ezért szükséges változtatni. Kóka János gazdasági és közlekedé­si miniszter úgy vélte, hogy a jelenlegi árfolyampolitika nemhogy csökkente­né, hanem „egyenesen növeli az inflá­ciót”. A miniszter elmondta: a kor­mány a költségvetést és államháztar­tást úgy alakítja, hogy megváltozhas­son a jelenlegi helyzet, és azt szeretné, ha a forint árfolyama visszaállna arra a pályára, ahová szerintük való. • (origo.hu) A kormányfő szerint szándékosan árt a jegybank Kormányzati össztűz zúdult a Magyar Nemzeti Bankra: a minisz­terelnök, a pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter is kamatcsök­kentést sürgetett a gazdasági ver­senyképesség növelése érdekében. Gyurcsány Ferenc szerint az MNB a „minél rosszabb, annál jobb” poli­tikáját követi. Kóka János Jövő csütörtökön fejezik be a munkát az iraki magyarok Az Irakban szolgáló magyar szál­lító kontingens katonái jó ideje a felszerelés összecsomagolásával, a hazatelepülésre való felkészüléssel foglalkoznak. Azt még pontosan nem tudni, mikor érkeznek meg, de a tárca vezetői azt ígérik: kará­csony előtt a katonák döntő több­sége itthon lesz. A magyar zászlóalj jövő hét csütör­tökön befejezi a szállításokat, de már most is csak a nemzetközi hadosz­tályparancsnokság jelenleg is tartó átköltöztetésében vesznek részt. A katonák ezzel a feladattal párhuza­mosan már jó ideje a hazatelepülés­sel foglalkoznak. A táborban hasz­nált eszközök java részét már becso­magolták, illetve leadták a raktárak­ba, legutóbb például az enyhülő idő miatt feleslegessé vált légkondicioná­lókat - közölte Skrinyár Eszter, a magyar alegység sajtótisztje. A több mint száz konténernyi felsze­relést a két héten belül várható indulás­kor először Kuvaitba szállítják, majd onnan érkezik hajón a szlovéniai Koper kikötőjébe. A járművek egy része Irak­ban marad, mert már nem érdemes ha­zahozni őket a magas futásteljesítmény miatt, erről azonban kormányhatáro­zatnak kell születnie. Azokat a teherau­tókat és páncélozott szállító járműve­ket, amelyeket hazahoznak a katonák, már felkészítették a hosszú utazásra és az itthoni időjárási körülményekre. A honvédelmi tárca biztosra ígér­te, hogy a december 23-ai budapesti visszafogadó ünnepségen a 300 kato­nából 270 biztosan ott lesz. • (MR) Külön úton a határon túli magyarok A VMSZ nem támogatja jelenle­gi formájában sem a magyar kor­mány javaslatát a nemzetpolgárság intézményéről, sem a Szülőföld­programot, és kezdeményezi a hatá­ron túli magyar legitim szervezetek nemzetközi konferenciáját - jelen­tette be szerdán Szabadkán Kasza József, a szövetség elnöke. A VMSZ tanácsa úgy döntött, hogy a január 6-7-én Szabadkán rendezen­dő konferenciára a MÁÉRT részt­vevőin kívül meghívják a Nyugat- Európában és a tengeren túl élő magyar közösségek képviselőit is. • (hirado.hu) NATO-misszió Irakban A honvédelmi miniszter szerint a magyar katonák biztonsági okok miatt vállalnak majd őrző-védő fel­adatokat a jövőre induló NATO- misszióban. A kormány tegnap döntött arról, hogy júniusban 150 magyar katona megy Irakba, de el­utasította a NATO-nak azt a kéré­sét, hogy a katonák szállító felada­tokat is ellássanak. Juhász Ferenc azt mondta: az objektumok őrzése kevésbé veszélyes, mint az Irakban most is végzett szállítási feladatok. A magyar katonák ugyanis a NA­TO kiképzőközpontját zárt körzet­ben védenék, és nem kellene megje­lenniük az utcákon, mint a szállítás­nál - tette hozzá a miniszter. • (szeredai) A Zengő a legalkalmasabb Műszaki szempontból továbbra is a Zengő-csúcs lenne a legalkalma­sabb a NATO-lokátorállomás tele­pítésére - derül ki a független vizs­gálóbizottság jelentéséből. A most nyilvánosságra hozott dokumentum szerint, ha Mórágy vagy Liszó kö­zelében építenék meg a radarállo­mást, akkor ez egyrészt több 10 mil­liárd forintos többletköltséget jelen­tene, másrészt nem lehetne teljesen lefedni az ország területét, és kiegé­szítő radarokra lenne szükség. A je­lentés kitér arra is, hogy ha a kor­mány nem a Zengőt választja hely­színnek, akkor a NATO-nál szerző­désmódosítást kell kezdeményezni. • (MR) Elítélték juszt Lászlót Jogerősen is elítélték Juszt Lász­lót lopás vétsége miatt, mert a súri vadásztársaság területén a tilalom ellenére kilőtt egy őzgidát és egy vemhes nyulat, s az állatokat eltu­lajdonította. A közismert televíziós műsorvezetőt 250 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtották, s elren­delték lőfegyvereinek elkobzását. • (MN) Leöntötték a Klebelsberg-szobrot Piros festékkel öntötték le Klebelsberg Kunó szobrot ismeret­lenek a XI. kerületben. A rendőrség rongálás miatt ismeretlen tettes el­len indított eljárást. Várhatóan a napokban vegyszerrel tisztítják meg a köztéri alkotást. Klebelsberg Kunó a két világháború között volt vallás- és közoktatási miniszter. • (lúgos i) Aktanyitás csak szankcióval! A Magyar Demokrata Fórum szerint fontos, hogy nyilvánosságra kerüljön az egykori ügynökök és hálózati személyek neve, de az aktanyitás mellé szankció is kell, ami összeférhetetlenséget jelent bizonyos közbizalmi tisztségek betöltésével — mondta Dávid Ibolya, a párt elnöke. „Ilyen legyen a választott politikai tisztség, a kormánytagság és az alkot-

Next

/
Thumbnails
Contents