Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-07 / 240. szám
2 • HÍDLAP • 2004. december 7., kedd SZLOVÁKIA Rossz helyzetben a zöldségtermelők Nem mindenkinek tetszik Jövőre több zöldségtermelő gazda is befejezi tevékenységét, mivel termékét nem tudja a megfelelő áron eladni. A nagy áruházláncok csak alacsony áron veszik meg a termékeket, így pedig nem éri meg termeszteni. A Szlovákiai Zöldségtermelők Uniójának igazgatója szerint a zöldségtermelők fele jövőre másból lesz kénytelen megélni. A szlovákiai zöldségpiacot a lengyel import áruk tették tönkre, akik terményeikre rejtett dotációt kapnak. A hazai zöldségtermelők magukat is okolhatják, mivel nem voltak képesek egy termelői-értékesítői szervezetet megalapítani. Megszűnnek a veszteséges buszjáratok December közepétől Nyitra megye több veszteséges buszjáratot is megszüntet, és az országban új menetrend lép életbe. A megyei hivatal közlekedési osztályának vezetője szerint próbálnak olyan megoldásokat találni az utazók számára, amik minden igényt kielégítenek. Egyelőre nem biztos, hogy időbeli eltérések lesznek-e, vagy egyes buszjáratok teljesen megszűnnek. Erősödött a szlovák korona A szlovák korona árfolyama az euróhoz képest új rekordot ért el, egy euróért 39,03 koronát adtak. A növekedéshez hozzájárult a külföldi befektetők érdeklődése is. Legerőteljesebben a Ford érdeklődött, amely Kelet-Szlo- vákiában szeretne gyárat építeni. A közeljövőben jelentősebb növekedés nem várható, csak egy jegybanki beavatkozás változtatna a helyzeten. Emléktáblát állítottak Radnóti Miklósnak Rimaszombaton avatták fel az első felvidéki Radnóti-emléktáblát, melyet a Rimaszombat és Vidéke Polgári Társulás és Nemesradnót ön- kormányzata helyezett el. Az avatáson ott volt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Simon Zsolt földművelésügyi miniszter, Komlósy Zsolt, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője is. Csáky Pál kijelentette, hogy szívesen támogatna egy Radnóti-szobor felállítást a régióban. A leleplezés után színházi előadás vette kezdetét, melynek teljes bevételét a Rimaszombatban felállítandó holokauszt-emlékmű elkészítésére ajánlották fel. Emelkedik a tanulók ösztöndíja A 2005-ös év elejétől növekedik a középiskolások szociális ösztöndíja. Az előzetes tervek szerint négyszáz koronával kapnak többet azok a tanulók, aki rossz anyagi körülmények között élnek, akik kollégiumban laknak, vagy ötven kilométernél messzebbről járnak iskolába. A rossz anyagi helyzetben lévő családok gyerekei idén júliustól kapnak ösztöndíjat, a kettesnél (Magyarországon négyes) jobb tanulmányi átlagot felmutató diákok havi 1200 koronát kapnak. A kettes és hármas között teljesítők nyolcszáz koronát, míg az ennél rosszabbul tanuló diákok hatszázat kapnak. az özvegyi nyugdíjról szóló törvény Ludovít Kaník reformtörvényeit a közelmúltban számos bírálat érte, ez alól nem kivétel az özvegyi nyugdíjról szóló jogszabály sem. Az alábbiakban erről adunk rövid tájékoztatást. A szociális biztosításról szóló törvény szerint erre a nyugdíjra az özvegy (férfi vagy nő) akkor jogosult, ha:- elhalálozott házastársának a 2004. december 31. után bekövetkezett haláláig öregségi, korkedvezményes öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat folyósítottak, vagy, ha e házastárs elhalálozásának időpontjához a nyugdíjbiztosítás szempontjából teljesítette az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj odaítélésének feltételeit- a házastárs üzemi balesetben vagy munkahelyi ártalom következtében hunyt el. Az előző időszakhoz képest változást jelent, hogy jövő évtől a kereső személy özvegyi nyugdíját fizetésének nagyságától függően nem változtatják meg. Azoknak az özvegyeknek, akik 2003. 12. 31. után teljesítették az özvegyi nyugdíj odaítélésének feltételeit és 2004.1.1-jéig keresetük nagyságának függvényében nem kaptak, vagy kevesebb özvegyi nyugdíjat kaptak, most kérvényezhetik e különbözet kifizetését. Ezzel kapcsolatban az özvegyi nyugdíj módosítását a szociális biztosítónak címezve személyesen írásban kell kérvényezni, és abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíj folyósítását leállították (nem elvételéről, csupán leállításáról van szó), ajánlatos a kérvényhez csatolni a szociális biztosító ezzel kapcsolatos határozatát. Az özvegy akkor veszti el jogosultságát az özvegyi nyugdíjra, ha:- időközben férjhez megy- a bírósági határozat - amely szerint a házastárs bűncselekmény áldozata lett, és a bűntényt maga az özvegy követte el - jogerőre emelkedik Az özvegyi nyugdíjat a házastárs halála után egy évig folyósítják, az özvegyi nyugdíjra való jogot viszont nem szűntetik meg. Egy év eltelte után az egyén akkor kaphat továbbra is özvegyi nyugdíjat, ha:- legalább egy kiskorú gyermekről gondoskodik, aki elhalálozott szülője után árvasági járadékot kap (ez akkor is érvényes, ha nem közös, hanem az özvegy gyermekéről, vagy az özvegy, illetve mindkét szülő által örökbefogadott gyermekről van szó)- több, mint 70 százalékos rokkantként tartják számon- betöltötte az öregségi nyugdíj- korhatárt. Abban az esetben, ha az özvegy valamilyen oknál fogva elveszti özvegyi nyugdíját (például megszűnik a kiskorú gyermekről történő gondoskodás ténye, vagy egészségi állapota gyökeresen megváltozik), egy bizonyos idő elteltével - ha ismét teljesíti ez előbb említett feltételeket - újra jogosult lesz az özvegyi nyugdíjra. Az özvegyi nyugdíj összege egyébként hatvan százaléka az elhalálozott házastárs:- öregségi vagy rokkantági nyugdíjának, amelyet halálának időpontjában folyósítottak neki (vagy, ha addig teljesítette e rokkantsági, illetve öregségi nyugdíj odaítélésének feltételeit)- 2004.1.1. előtt odaítélt rokkantsági nyugdíjának, ha halála előtt még nem töltötte be az öregségi nyugdíj- korhatárt, vagy a nyugdíjbiztosítás szempontjából még nem teljesítette a rokkantsági nyugdíj odaítélésének feltételeit (hiányoztak az évei)- korkedvezményes öregségi nyugdíjának, aki halála napjáig nem teljesítette a rokkantsági nyugdíj odaítélésének feltételeit. Abban az esetben, ha az elhalálozott házastársnak elismerték a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságát, és halála napjáig a nyugdíjbiztosítás, illetve a rokkantsági nyugdíjjogosultsága szempontjából elegendő évvel rendelkezett, az özvegyi nyugdíjat a nagyobb nyugdíjösz- szegből - a korkedvezményes vagy a rokkantsági nyugdíjból számítják ki. • (zc) Daniel Lipsic szerint a bűnösöket felelősségre kell vonni A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ismét foglalkozni akar Vladimír Meciar volt kormányfő által kihirdetett amnesztiák megszüntetésével. Egy olyan alkotmánytörvény elfogadását javasolják, amely megszüntetné Meciar amnesztiarendeleteit, és lehetővé tenné az ifjabb Michal Kovác elrablásának és az 1997-es NATO- népszavazás meghiúsításának a kivizsgálását. Dániel Lipsic igazságügyi miniszter és a KDH elnöke szerint ez az egyetlen mód, hogy a bűnösöket felelősségre vonják. „A bírók döntését még ma is részben ezek az amnesz- tiarendeletek befolyásolják. Úgy gondolom, hogy egy jogállamban elfogadhatatlan, ha a bűncselekmények büntetés nélkül maradnak”- jelentette ki Lipsic. Szerinte a jelenlegi helyzetet csak az amnesztiarendele- tek megszüntetéséről szóló alkotVladimír Meciar mánytörvénnyel lehetne orvosolni. A parlament 90 képviselőjének támogatása szükségeltetik ahhoz, hogy eltöröljék Meciar amnesztiarendeleteit. Lipsic elutasította azt a feltételezést, miszerint a KDH azért akarja az amnesztiarendeleteket eltörölni, hogy nehogy Ivan Lexa, a titkosszolgálat egykori vezetője szabadlábra kerüljön. A KDH javaslatára a parlament már háromszor is foglalkozott ezzel a kérdéssel, utoljára 2002. július 10-én, amikor az SDL-es képviselők nemleges szavazatai miatt bukott meg a szóban forgó javaslat. Vladimír Meciar 1998-ban kétszer hirdetett amnesztiát, amelyek összefüggésben voltak a titkosszolgálat által megszervezett ifjabb Michal Kovác elrablásával. Az alkotmánybíróság és az üggyel foglalkozó bíróságok Meciar amnesztiarendeleteire hivatkozva mindig a gyanúsítottak javára döntöttek. Sőt végül megszüntették Kovác elrablásával kapcsolatos büntetőeljárást is. Vladimír Meciar, az LS-HZDS elnöke elmondta, hogy az amnesztiarendeletek megszüntetése ellentétben lenne Szlovákia alkotmányával és az emberi jogok nemzetközi chartájával. • Rga Elnökre vár a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal Pavol Hrusovsky, a parlament és a KDH elnöke még nem tudja megjósolni, miként fog végződni a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal (NKÚ) elnökválasztása. A politikus szerint fontos lenne, ha az elnökválasztáskor a pártközi megállapodást és a szakmai szempontot tartanák szemük előtt a képviselők. Hrusovsky a TA3 televízió Politikában című vitaműsorában elmondta, hogy ezzel kapcsolatban nem tud semmilyen megállapodásról az LS-HZDS és az SDKÚ között. Az alkotmány szerint amennyiben a képviselőknek nem sikerül új elnököt választaniuk, Jozef Stahl jelenlegi elnök fogja a következő választásokig betölteni ezt a funkciót. Az LS-HZDS Ján Jasovskyt, a Smer pedig Pavol Pavlist jelölte a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnökének. Pavol Hrusovsky a múlt héten kisebb összetűzésbe került a kubai nagykövettel. A parlament elnöke ugyanis levélben fejezte ki aggodalmát az egyik kubai ellenzéki, Lius Ferrer sorsa miatt. Szerinte Caridad Yamiri Cueto Milián nagykövetasz- szony levele annak a bizonyítéka, hogy a „szabadság szigetén"”miként állnak a dolgokhoz és miként viselkednek. A levél diplomáciai körökben nagy felháborodást váltott ki, hiszen sokak szerint sértő hangvitele össze- egyezhetetlen a diplomáciai etikával. • RGA Varga Péter jegyzete Sikeres, de eredménytelen Lezajlott az ügydöntő népszavazás, amelyet joggal nevezett a legnagyobb ellenzéki párt elnöke „sorsdöntő” népszavazásnak. Sorsdöntő volt, hiszen a határon túl élő többmillió magyar sorsáról döntöttünk és hasonlóan sorsdöntő a kórházprivatizáció esetében, hiszen mintegy tízmillió honi magyar egészségének, kórházi ellátásának kérdésében mondtunk véleményt. Otven százalék fölötti részvétel esetén az eredményesség biztosított lett volna,. de jól tudjuk, a történelemben nincs létjogosultsága annak, „mi lett volna, ha.”. Ez lett, és ami lett, az jellemzi a hazai politikai kultúrát, de méginkább jellemzi az emberek viszonyulását a politikai elithez. Annak ellenére, hogy a résztvevők többsége mindkét esetben a kormánypártok ellen voksolt, az érdektelenség üzenet a teljes magyar politikai elit számára. Jelzi az emberek elfordulását a politikai élettől, jelzi a bizalmatlanságot és a bizonytalanságot, a „minden mindegy” hangulatot. Igaz, hogy mindkét esetben az ellenzéki akarat kapta a többséget, az eredménytelenség mégis jellemzi a pártok mozgósító képességét, még akkor is, ha a közszolgálatinak nevezett média és a kereskedelmi tévécsatornák mindvégig a kormánypárti érveket hangoztatták, számukra biztosították az in- * tenzívebb megszólalási lehetőséget, a miniszterelnök véleményének adtak hangot. Annak a miniszterelnöknek a véleményét szajkózták, aki a határozott és mindvégig hangoztatott NEM- mel már-már törvényt sértett -bár ezen nincs mit csodálkozni, hiszen egész regnálása illegitim. Gyurcsány Ferenc a tiszte szerinti tájékoztatás helyett mindvégig kampányolt. 2004. december 5- nek nincsenek győztesei, csak vesztesei vannak. Veszített a kormány, nem tudta magát megértetni az ellenzék, és leginkább veszített a magyarság a határokon belül és kívül egyaránt. Egyre volt jó a mögöttünk lévő néhány hét: elterelte a figyelmet az ország jövő esztendei katasztrofális költségvetéséről, az ország végső eladósítá- sáról. Arról pedig nem fognak kiírni 2005-ben népszavazást, hogy miért is élünk, ha lehet még rosz- szabbul, mint 2004-ben, mitől zuhan tovább az életszínvonal, mitől nő kétségbeejtően a munkanélküliség abban a Magyarországban, amelynek állampolgárai továbbra is maradnak alig tízmillióan. HÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balagc P. Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné. Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, c-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (l 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.
