Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-04 / 239. szám

6 • HÍDLAP • 2004. december 4., szombat KALEIDOSZKÓP December jeles napjai és népszokásai December a régi római naptár ío. hónapja (decem) volt. Hazai elne­vezése: karácsony hava. A hideg december kora tavaszt, s jó észtén- dőt jövendöl. December 6. Miklós: Gyerekek és szülők kedves ajándék-osztó napja. A népszerű Mikulás-járás Szent Miklós emlékét idézi, aki történelmi sze­mély volt. Myrai püspökként vett részt 325-ben a niceai zsinaton, a krisztológiai vitákon. December 13. Luca: Luca nevé­ben a latin lux=fényesség, világosság jelentésű szó rejtőzik. Ebből követke­zett, hogy a középkorban a szemba­josok védőszentje lett, s mint ilyet, Dante is tisztelete. Szent Luca szűz, vértanú Szirakúzában élt. Az az ifjú, aki Luca kezét szerette volna elnyer­ni, bosszúból keresztény hitéért be­vádolta a pogány császárnál, aki kín­zások által megölette. A magyar nép­hit kétféle Lucát ismert, a jóságosat és a boszorkányost. A boszorkányok felismerésére szolgált a karácsonyi éjféli misén, Luca estjén elkezdett Luca széke. Az igái Luca-szék kilenc­féle fából készült. Luca napján vetik tálkába a megszámolt tavaszi búzát, így ellenőrzik a gazdák a vetőmag csiraképességét. A kikelt búzával ékesítik a betlehemi jászol környé­két. Luca napja előestéjén bosszantó tréfákat csináltak a faluban, elcserél­ték eldugták a kapukat, a házak felára Luca nevet meszeltek. December 21. Téli napforduló: Az ember ősidők óta ünnepli a téli napfordulót. Ekkor a déli féltekén a Baktérítő felett éri el a Nap a zenitet, innen fordul vissza északra. Ekkor leghosszabb az éjszaka és legrövi­debb a nappal. December 24. Ádám, Éva: Kará­csony vigíliája. A Megváltó születés­napja előtt most a két ősszülőre em­lékezünk. Régen szigorú böjti nap volt, hústilalommal, így érthető a ka­rácsonyi halfogyasztás szokása, mely most már a böjt eltörlése után is tö­retlenül tart. Ádám és Éva napja, egyben az adventi időszak utolsó napja is. E napon került színre haj­dan az úgynevezett paradicsomjáték, mely a bűnbeesés történetét elevení­tette fel dramatikus formában. E na­pon az ünnepi asztalra helyezett esz­közöknek különös jelentőséget tulaj­donított a néphagyomány. Legáltalá­nosabb volt a gabonaszemek abrosz­ra szórása, ezt az abroszt aztán ta­vasszal vetőabrosznak használták. Az asztalra mézbe mártott fokhagymát, diót és almát is raktak ilyenkor, mely a család tagjainak egészségét hivatott biztosítani. A karácsonyi morzsát nagy becsben tartották, gyógyító erőt tulajdonítottak neki. December 25. Karácsony napja: Karácsony Jézus születésének napja, az ajándékozás, a megbékélés, a szere­tet ünnepe. Ez a nap munkatilalom­mal járt, csak a halaszthatatlan dolgo­kat végezték el ilyenkor. A karácsonyi életfa, a termőág, az évről évre meg­újuló természet ősi jelképe volt. A ka­rácsonyfa-állítást először Elszászban jegyezték fel a 17. század elején. Ha­zánkban a 19. században jelent meg, először arisztokrata körökben, majd a polgárok és a parasztság házaiban. December 26. Karácsony más­napja, István napja: Az egyik leg­kedveltebb névünnep. Liturgikus színe piros, a vértanúság jele. Az énekelt és verses névnapköszöntők a 16. század második felében terjedtek el. Ezt a szo­kást istvánozásnak nevezték. Hasonló volt ehhez a regölés, a férfiak termé­kenységi köszöntője. Néha napokig járták a legények a lányos házakat kö­szöntőjükkel. A regölést archaikus rí­tuséneknek tartja a kutatás, amely a sá­mánénekkel is összefügghet. December 27. Szent János ünne­pe: E naphoz kapcsolódik a borszen­telés szokása. A szentelt bornak is má­gikus erőt tulajdonítottak, beteg em­ber és állatot gyógyítottak vele. Öntöt­ték boroshordókba is, hogy nem ro­moljon meg a bor. Szent János áldása, a búcsúzáskor meghívott utolsó pohár bor, még ma is sok helyen divatos. December 28. Aprószentek ün­nepe: A hatalmát féltő Heródes megölet Betlehemben és környékén minden fiúgyermeket kétéves kortól lefelé. Ezek a gyermekek halálukkal szolgálták a Messiást s nyertek kü­lönleges státust és tiszteletet a szen­tek táborában. A december 28-i kor­bácsolás a 15. és 16. században az egy­házi szentelmények közé tartozott. A Dunántúlon a téli időszak egyik je­lentős szokása volt. December 31. Szilveszter napja: A polgári év utolsó napja Szent Szil­veszter pápa ünnepe, egyben búcsú­zás az óévtől. Nagy Konstantin idejé­ben ő kormányozta az egyházat. Az új évre is átnyúló szilveszteri szoká­sok célja, hogy biztosítsa a következő évre az emberek egészségét, szeren­cséjét, az állatok szaporaságát és a termés bőségét. E szokásokban fon­tos szerepe volt a zajkeltésnek (kon­gózás, csergetés, pergőzés), de sokféle praktikát alkalmaztak a lányok jöven­dőbelijének megjósolására is. Ezen a napon tartják a templomokban az év végi hálaadást és az elmúlt évre vo­natkozó lelkipásztori beszámolókat. • Klotz József RENDŐRSÉGI HÍR EKN É V N A P Tegnap 10.30 órakor jelentette be Esztergom, Kölcsey Ferenc utcából egy hölgy, hogy szomszédja lakásá­ból füst gomolyog. A lakás ajtaja be­lülről kulcsra volt zárva, melyet a tűzoltók törtek be. A helyszínen megállapítást nyert, hogy a lakás tu­lajdonosa egy 67 éves nyugdíjas nő a gáztűzhelyen felejtette az ételt, ami égett és füstölt, és a hölgy eszmélet­lenül feküdt a földön. Az idős asz- szonyt a mentőszolgálat a városi kórház Belgyógyászatára szállította enyhe füstmérgezéssel. December 1-jén 6 órakor betöré­ses lopást jelentettek be, ismeretlen tettes 03:30 óra körüli időben Nyergesújfalu, Kossuth Lajos úton hengerzártörés módszerével hatolt be a Dohány - ajándék boltba és onnan dohányárut tulajdonított el. A lopási kár: 500.000.-Ft, a rongálási kár 4.000.-Ft. December 4. napján szeretettel köszöntjük Borbála, Barbara és Boróka nevű olvasóinkat! Borbála : A Barbara magyaros módosulata. Becézése: Bori, Boris, Bora, Borcsa. Magyarországon a 16-18. században rendkívül gyakori volt, ma ritka. Barbara : Görög eredetű név, jelentése ide­gen, külföldi nő. Becézése: Barbi, Barbika, Barbó, Barbus. Régi ma­gyar formája, a Borbála mellett újabban ismét használatos, sőt igen gyakori. Boróka : A Borbála régi magyar becézőjé- ből önállósult. Egyúttal egy nö­vénynemzetség (boróka, borókafe­nyő: Juniperus) neve is. • sem T U D T A 7 227 évvel ezeló'tt, 1777. december 4-én született Madame Recamier, civil nevén Jean Francoise Julie, Recamier bankár felesége, akiről a „rökamié” ülőbútort elnevezték. Madame Recamier 1794-ben nyitotta meg világhírű párizsi szalonját, amely hamarosan a francia társadalmi élet egyik központja lett, és így meg­lehetősen nagy politikai befolyásra tett szert. Bár Napóleon megszorító in­tézkedései nem tettek jót a vállalkozásnak, Recamier asszony a szalont a végsőkig fenntartotta. • sem A Z RÉSZLETES MŰSORA Szombat 10:00 Önkormányzati műsor - a 18-ai képviselő-testületi ülés. közvetítése fel­vételről. 17:00 Híradó (pénteki ism.), a tartalomból: Erzsébet szobor avatása, és városi Erzsébet nap; kábítoszer-fogás Esztergomban; adomány a kórház gyer­mekosztályának; eurorégiós ülés a vár­ban; reneszánsz dicséret Ballasi Emléké­re; iskolai jelképavató a Balassa iskolá­ban; jubiláló véradók köszöntése; lakás­átadások Nyergesújfalun. Műsorvezetők: Heer Orsolya és Éber Viktor. 17:25 Hír­sport - műsorvezető Varsányi Gergely (pénteki ism.). 17:30 Kafé - minden ami Közérdekű Aktuális Fontos és Érdekes (pénteki ism.). Műsorvezető: Váczy Ist­ván. 18:10 Kafé-disputa, téma: nyári kulturális élet Esztergomban. Vendégek: Pintér Zsuzsa, Stieglmayer Gábor, Koditek Pál. (pénteki ism.) 18:30 Híradó (ism.) 18:55 Hirsport (pénteki ism.) Vasárnap: 10:00 Híradó (pénteki ism.), 10:25 Hír­sport - műsorvezető Varsányi Gergely (pénteki ism.). 10:30 Kafé - minden ami Közérdekű Aktuális Fontos és Érdekes (pénteki ism.). 11:10 Kafé-disputa. (pén­teki ism.) 11:30 Hiradó (ism.) 11:55 Hír­sport (ism.) Hétfő 10:00 Híradó (péneki ism.), 10:25 Hír­sport - műsorvezető Varsányi Gergely (pénteki ism.). 10:30 Kafé - minden ami Közérdekű Aktuális Fontos és Érdekes (pénteki ism.), 11:10 Kafé-disputa. (pén­teki ism.) 11:30 Híradó (ism.) 11:50 Hír­sport (ism) 12:00 Önkormányzati műsor - a 18-ai képviselő-testületi ülés közvetí­tése felvételről. 19:00 Visszapillantó - hírek a múltból 19:05 Messzelátó - hírek a jövőből 19:08 Regionális időjárás 19:10 KUPAK - kulturális programaján­latok, tartalomból: rendezvény-ajánla­tok; filmajánló; horoszkóp; kiállítás­ajánlatok; tárlat-bemutató; interjú Balázs István fafaragóval, a Széchenyi téri bet­lehem alkotójával, és dr. Sasváryné Jahoda Erzsébettel a Kortárs galéria ak­tuális kiállítása kapcsán, Műsorvezető: Kassai Zoltán. 20:10 KUPAK (ism.) 23:10 KUPAK (ism.) Kedd 07:10 KUPAK - kulturális programaján­latok (hétfői ism.), tartalomból: rendez­vény-ajánlatok; filmajánló; horoszkóp; kiállítás-ajánlatok; tárlat-bemutató; in­terjú Balázs István fafaragóval, a Szé­chenyi téri betlehem alkotójával, és dr. Sasváryné Jahoda Erzsébettel a Kortárs galéria aktuális kiállítása kapcsán Mű­sorvezető: Kassai Zoltán. 10:10 Híradó (péneki ism.), a tartalomból: kampányhi- rek; Erzsébet szobor avatása, és városi Erzsébet nap; kábítoszer-fogás Eszter­gomban; adomány a kórház gyermekosz­tályának; eurorégiós ülés a várban; rene­szánsz dicséret Ballasi Emlékére; iskolai jelképavató a Balassa iskolában; jubiláló véradók köszöntése; lakásátadások Nyergesújfalun. Műsorvezetők: Heer Orsolya és Éber Viktor. 10:35 Hírsport - műsorvezető Varsányi Gergely (pénteki ism.). 10:40 Kafé - minden ami Közér­dekű Aktuális Fontos és Érdekes (pénte­ki ism.), vendégek: Erős Gábor futballbí­ró; Pozsgay Imre, politikus. Műsorveze­tő: Váczy István. 11:20 Kafé-disputa, té­ma: nyári kulturális élet Esztergomban. Vendégek: Pintér Zsuzsa, Stieglmayer Gábor, Koditek Pál. (pénteki ism.) 11:40 Híradó (pénteki ism.) 12:00 Hírsport (pénteki ism) 16:10 Hírsport 16:15 Sportdélután, benne: EKSE-Cornexi NBl-es női kézilabda-mérkőzés közvetí­tése felvételről. 19:00 Visszapillantó - hírek a múltból 19:05 Messzelátó - hírek a jövőből 19:10 KUPAK (hétfői ism.) 20:10 KUPAK (hétfői ism.) 23:10 KU­PAK (hétfői ism.) Minden egész órában jelentkezik napi hírösszefoglalónk a Visszapillantó, majd azt követően napi ajánlónk a Messzelátó, miután regionális időjá­rásjelentést láthatnak. \ D ti 0 J A R Á S Régiónkban változóan, gyakran erősen felhős lesz az ég, de néhol számít­hatunk rövid napsütésre, másutt kisebb eső fordulhat elő. Kissé megélénkül az északkeleti szél. Hajnalban o, +5 fok várható. A hőmérséklet csúcsér­téke 5, 10 fok között alakul. Vasárnap északon a változó felhőzet mellett pár órás napsütés lehet, de helyenként tartósan megmarad ä köd. Mérsékelt lesz a szél. Hajnalban -2, +3 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 4, 9 fok között alakul, a tar­tósan ködös tájakon 2 fok várható. Ister-Granum Eurorégió Hétfőn változóan felhős lesz az ég, egy-két órás napsütés is várható, de sokfelé tartósan megmarad a köd. Mérsékelt lesz a légmozgás. Hajnalban -3, +2 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 2, 7 fok között alakul. Átmeneti szünet után ma délnyu­gat felől ismét nagy nedvességtartal­mú levegő éri el hazánkat, melynek hatását napközben megérezzük. Ezt követően egyre jobban kiépül Euró­pa középső része felett egy anticiklon, amelynek csendes, párás, helyen­ként tartósan ködös időjárás lesz a követkeménye az elkövetkezőkben. SZENT BORBÁLA • DECEMBER 4 Borbála/Barbara egy pogány apa nagyon szép lánya volt. Valahányszor az apa kereskedelmi útra ment, lányát egy magas toronyba zárta. Egy ilyen távollétet ragadott meg Borbála arra, hogy felvételét kérje az Egyház közösségébe. A Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába, ame­lyen addig csak két ablak volt, vágatott egy harmadikat is. Apja hazatérve az ablakok számából fölismerte, hogy lánya elhagyta ősei hitét, emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie. Az apa Borbálát bíró elé hurcolta, aki fővesztésre ítélte a lányt. Az ítéletet maga az apa hajtotta végre, amikor azonban hazafelé ment, villám sújtotta őt, és nem maradt belőle más, csak egy maréknyi hamu. Borbála tisztelete a 9. század óta Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt. Apja villám általi halála miatt általában a villámcsapás és tűzvész ellen kérik oltalmát, ezért a vészharangra rá szokták vésni a képét. • sem

Next

/
Thumbnails
Contents