Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-04 / 239. szám
mw » HÍDLAP 2004. december 4., szombat Az évezredes titok: a Mikulás-legenda magazin Piros, prémes köpeny és süveg, hosszú, fehér szakáll... Ajándékokkal tnegtömött puttonytól görnyedő alak suhan csilingelő szánon a behavazott tájban - képzeletünkben így jelenik meg Szent Miklós püspök alakja december 6-a környékén. Figurája - főként a gyermekek körében - jóságos, titokzatos, ajándékosztó lénnyé vált. De ki is valójában ez az ember, akinek a nagylelkűsége és kedvessége legenda lett, s mi tartja életben a december eleji ajándékozást? Szent Miklós ^ eredeti legendája Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiá- ban, Patara városában született egy gazdag család gyermekeként. Alig kezdte el iskoláit, amikor Pataraban nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek árvaságra jutott, ezért a szüleitől örökölt, hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához költözött a város kolostorába. Iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanításának szentelte. Emberszeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott, s az emberek egy idő után kezdték imáikba foglalni a nevét. 52 évig volt püspök, s az évtizedek alatt megmutatkozó jósága, az emberekkel való őszinte törődése miatt annyira megszerették, hogy a hívek nem csupán püspöküknek, hanem vezetőjüknek is tartották. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal - halála után ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból. iMinden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. így történt a legendáját alkotó eset is: A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, akinek betevő falatra is alig jutott. Három, férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy segíthessen a családon. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, majd bedobta az ablakon. A lányok azt hitték, hogy csoda történt, ám Miklós püspök egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. A harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, így Miklós zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandallószerű tűzhelybe száradni, és az arany pont abba esett. Mivel mindig tél idején történtek a csodák, az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, hogy a közeli Taurus- hegyről maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott, hogy a jótevő maga Miklós püspök, ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek. Ezt felismerve már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő, de kiderült ez abból is, hogy a püspök december 5-én, a névnapja előestéjén rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Adakozásaiért a nép elnevezte „Noel Baba”-nak, ami azt jelenti: Ajándékozó Apa. A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, s hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét 326- ban angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt - az ebből áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez Miklós püspök utódát, a Mikulást. Krampusz Az ördög formájú figura ötlete osztrák területről származik, neve is az ausztriai németből való. A gyermekeket rémisztgető alak legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a láncát csörgeti, virgáccsal fenyegeti a gyerekeket, a rendetleneket pedig megbünteti. A Krampusz figurája minden bizonnyal a pogány-kori hiedelemvilág szellemeinek a téli napforduló idején jellemző testet öltője, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz-elképzeléseire vezethető vissza. Az ötlet maga valószínűleg azért született, mert a „jó” megtestesítője mellett szükség volt a „rossz”, a büntetést osztó megformálására is. A hagyomány A piros köpenyes, nagy szakállú, jóságos Mikulás és az őt kísérő krampusz a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztsághoz, népszerűsítésében az óvodák és iskolák nagy szerepet játszottak. Az orosz „Gyed moroz” tükörfordításaként az 1950-es években a télapó elnevezést kívánták a Mikulás helyett bevezetni, ma mindkét elnevezés egyformán használatos. Az ajándékozás ma ismert formája falvainkban körülbelül ötven éve terjedt el. Mára szokássá vált, hogy nemcsak az iskolákban, óvodákban, hanem a szülők munkahelyein is ünnepségeket rendeznek ezen a napon. Egy mai városi gyerek az említett helyeken kívül az áruházakban, üzletekben reklámcéllal felöltöztetett Mikulásokkal is találkozhat, s az ajándékozás — akárcsak más ünnepeken - ma már nemcsak az édességekre szorítkozik. Az időjárással kapcsolatban a bukovinai magyarok úgy tartják, hogy ilyenkor már jön a havazás: „Miklós megrázta a szakállát”. Baranyában hasonlóan vélekednek, de azt is tartják, hogy a Mi- klós-napi időjárás mutatja meg a karácsonyit. Az ünnep lényege, hogy mikuláskor minden gyerek egyforma, nincs jó és rossz tanuló, nincs bátor vagy félénk, szókimondó vagy beszédhibás - mikuláskor csak a GYEREK van. • SEM KÜLÖNLEGES KARÁCSONYI AKCIÓK Az Ister Granum Eurorégió napilapja, a Hídlap DECEMBER 1-TŐL CSAK 59 FT-ÉRT VÁSÁROLHATÓ MEG az újságárusoknál és a postán! 8 oldal friss hírekkel a régió magyar és felvidéki oldaláról, szombatonként plusz 8 oldalas kulturális magazinnal! Ajándékozzon karácsonyra Hídlap előfizetést szeretteinek most csak 9.500 Ft - 1.460 Skk éves díjért! (Az akció december 1-től 30-ig érvényes.) Legyen Ön is segítségére annak a közösségteremtő törekvésnek, melyet térségünk választott vezetői egyöntetűen támogatnak! Vásárolja, olvassa a régió híreit, ismerje meg közös dolgainkat! Hídlap - itthon vagyunk... Információ: +36-33/500-750 FELHÍVÁS Az Ister Granum Eurorégió NAPILAPJA, A HlDLAP a Felvidékről hIrt adó, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ÚJSÁGÍRÓK, TUDÓSÍTÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJA! A RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK ÉLETÉRÖL SZÓLÓ INFORMÁCIÓIKAT, HÍREIKET, RENDEZVÉNYEKRE VALÓ MEGHÍVÁSAIKAT KÖZVETLEN MÓDON IS VÁRJUK a Hídlap szerkesztőségébe: postacím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. e-mail cIm: hidlap@axelero.hu tel/fax: 00-36-33-500-750 Hídlap - itthon vagyunk! MEGRENDELŐSZELVÉNY AKCIÓ 2004 DECEMBER 1-TŐL! Név: Kézbesítési cím: Megrendelem 2004 ...... ....................1-tŐl □ fél évre (6 400.-Ft 980,- Skk) a HÍDLAP0T................ ......példányban □ 3 h ónapra (3 200.-Ft 490,- Skk) aláírás: .......... A kitöltött szelvényt a következő címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4. Szigorú idők - Földes Vilmos karikatúrája