Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-02 / 237. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. december 2., csütörtök INTERJÚ ; ____________________________ Ol csó állam drága pénzből Hadházy Sándor polgármester normatívákról és farkasokról Az új kormányprogramban központi helyen szerepelt az olcsó állam ígérete, a bürokrácia visszaszorítása. Bár a Gyurcsány-kor- mányban például húsz államtitkári poszttal van több, mint a polgári kormány idején volt, az alsóbb szinteken látszólag megállíthatatlanul folynak a létszám-leépítések. A takarékosság jegyében csökkentik az intézmények alapnormatíváit, ez pedig óvodák és iskolák százainak kényszerű bezárásához vezethet. A közszférában zajló folyamatokról, ezek emberi és gazdasági vonatkozásairól kérdeztük Hadházy Sándor visegrádi polgármestert, fideszes országgyűlési képviseló't.- Valóban alacsony hatékonyságú ma a közszféra Magyarországon?- A hivatalok és intézményeik működtetésére az önkormányzatok igen sok pénzt fordítanak, és minden erejükkel igyekeznek megtartani önállóságukat. Lehet olcsóbban működtetni ezt a rendszert, azonban akkor a települések jelentős részéről elvonjuk a hatásköröket, elkerülnek onnan az oktatási, egészség- ügyi és szociális intézmények. A polgármesteri hivatalokat is össze lehet vonni, csakhogy ebben az esetben az embereknek ügyes-bajos dolgaikat egy másik településen kell intézniük. Az utazás pedig több időt és költséget jelent a számukra. Hozzászoktak és igénylik is, hogy helyben intézhessék ügyeiket. Ha viszont ehhez ragaszkodunk, akkor ezt a rendszert kell tovább működtetni. Ezen belül a hatékonyságot Hadházy Sándor biztosan lehetne növelni, ugyanakkor az önkormányzatok jelentős része már most sem tudja megfelelően ellátni a feladatát.- „Megengedheti magának ” ez az ország a kistelepülések által külön-külön fönntartott intézményeket?- Ha nem helyben intézhetők az ügyek, akkor minden alkalommal el kell utazni oda, ahol erre lehetőség van. Sok időt igényel, az utazási költséget pedig az ügyfélnek kell viselnie. Ha tehát körzetesítünk és összevonjuk a feladatokat, akkor nem teszünk mást, mint hogy a fenntartási, működési költségeket a lakosságra hárítjuk. Az ügyek száma ettől nem lesz kevesebb, vagyis egy körzetközpontban több embert kell foglalkoztatni. Kétségtelen, hogy az államnak kevesebbe kerülne, az állampolgároknak azonban nem.- Ésszerűen hangzó érv a körzetesítés mellett, hogy például a nagyobb, jobban felszerelt iskolába járó gyermekek továbbtanulási esélyei jobbak. Ugyanakkor az ingázás nem éppen szerencsés megoldás egy alsó tagozatos számára.- Meg lehet szüntetni iskolákat, utcára lehet küldeni ezrével pedagógusokat. A kérdés az, hogy mi lesz velük. Előre kellene tervezni az oktatás- politikában 10-20-30 évre, és ennek tükrében elkészíteni a rövid távú terveket. Ehelyett mindig utána lépegetünk az eseményeknek, és ha látjuk, hogy valami sokba kerül, akkor kitaláljuk, hogyan lehet lefaragni a költségekből. Ha egy kistelepülésen megszűnik az iskola, akkor a szellemi bázis elvándorol. A megoldás ezért csak az lehet, hogy helyben biztosítsuk az oktatást és a munkahelyet. Ehhez bizony forrásokra van szükség. Az oktatás jó hefektetés.- Ön szerint tehát egy kistelepülésnek is lehet színvonalas iskolája?- Hogyne lehetne. A tárgyi eszközök egyébként szerintem mellékesek, a legfontosabb a jó pedagógus, egy színvonalas tanári kar.- Azt sem könnyű megoldani pénz nélkül.- Magyarországon semmire nincs pénz. Eddig működött a rendszer, ezután is működőképessé tehető. Ki döntheti el, hogy valahol szűnjön meg az iskola? Az ott lakók másodrendű állampolgárok? Kényszerít- hetjük a gyerekeiket arra, hogy járjanak be a körzetközponti iskolába? Hatéves gyerekek utazzanak nap mint nap?- A leépítések miatt utcára kerülő köz- alkalmazottak, köztisztviselők számára milyen megoldás kínálkozik?-Az átképzésekkel nem állunk rosszul, nagy a kínálat és államilag támogatott. A kérdés csak az, hogy ezek az emberek, akik mondjuk pedagógus életpályát választottak, szívesen foglalkoznának-e egészen mással. Mondjuk egy negyvenéves magyartanár szívesen vállal-e irodai munkát.- Erre azt szokták mondani, hogy ilyenek a „piacgazdaságfarkastörvényei”.- Nem farkasok vagyunk, hanem emberek. Az mond ilyesmit, aki farkasnak érzi magát. Itt emberekről van szó és nem pénzről. A pénz másodlagos dolog. Mindig az ember a lényeg.- A normatívák csökkentésével többcélú kistérségi társulásokba kényszerítik a településeket. Működőképesek-e ezek a társulások?- A kistérségek ebben az évben kaptak 7 milliárd forint külön támogatást, amelyhez pályázati úton juthattak hozzá. Jövőre 16,5 milliár- dot kapnak, azonban, ha jobban megnézzük, nyilvánvaló, hogy ezt a pénzt a normatívákból vették el. Ez tehát nem többletforrás, hanem átcsoportosítás. A jogi háttér rendezetlen, rövidesen kaotikus állapotok fognak kialakulni. Ráadásul a törvény szerint egy kistérségi társulás akkor pályázhat állami alapokra, ha a Parlament által határolt kistérségben lévő valamennyi önkormányzat tagja a társulásnak. Vagyis ha, akár egyetlen település nem hajlandó csatlakozni, akkor a többiek nem pályázhatnak támogatásra. • Korompai Eredményes volt-e idén a régiós kezdeményezés? Kis Róbert (Kisújfalu polgármestere) Az elnökségben is dolgozom, és amely problémák, tervek az elnökségi üléseken felmerültek, azt a közgyűlés szinte minden esetben egyhangúan elfogadta. Ez alapján úgy látom, hogy jó irányban indultunk el, az Ister-Granum Eurorégió elnöksége és közgyűlése által idén elvégzett munka véleményem szerint egyértelműen eredményesnek mondható. Magát László (Kőhídgyarmat polgármestere) KMipBl Eredményesnek ítélem a régió idei munkáját. A működés ugyan még nem zökkenőmentes, de amennyiben így folytatjuk a megkezdett munkát, akkor az meg kell, hogy hozza a gyümölcsét is. Annyi hozzáfűznivalóm van még az idei munkához, hogy jó lenne, ha ezek a fejlesztések, pályázatok még kevésbé lennének Párkány-Esztergom közpon- túak, hanem több teret engednének a régió kisebb településének is. Nagy Mária (Piliscsév polgármestere) Még ez év elején is úgy gondoltam, hogy nem vesszük elég komolyan ezt a régiós szervezkedést, de azóta sok minden megváltozott: nagyon sok fontos dolog került az elnökség és a közgyűlés elé. Komoly tervek, ötletek fogalmazódtak meg, amelyeket az egyes községek egyma- gukban képtelenek lettek volna elérni. Éppen ezért úgy vélem, hogy a kezdeti nehézségek ellenére eredményes volt az idei év, komoly eredményeket tudunk felmutatni. A három igen - Lakossági fórumot tartottak Esztergom-Kertvárosban a népszavazás kérdéseiről Fellélegezhetnek a beteg gyerekek Légzést segítő géppel gazdagodott a kórház Folytatás az I. oldalról Beszéde végén Osvai László a kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: „Remélem, tíz év múlva szégyenkezni fogunk. Szégyenkezni azon, hogy eddig toltuk magunk előtt ezt a fájdalmas problémát.” Mint mondta, érdemes és evidens lett volna jóval hamarabb felvetni a kettős állampolgárság gondolatát, hiszen erre a környező országok már sok évvel ezelőtt megoldást találtak. A lakossági fórum végén Meggyes Tamás polgármester szólt a hallgatósághoz. Rövid előadásában az esztergomi karsztvíz-bázisból nyerhető egészséges ivóvíz és a városi tulajdonú vízmű létrehozása mellett foglalt állást. Elmondta, a szakértők kutatásai alátámasztják, hogy a város környéki karsztvíz-bázis tízezer éve érintetlen. A polgármester hozzátette, olyannyira tiszta a víz, hogy palackozva is árusítható. Eddig feltehetően üzleti okokból mindig megakadályozták az átállásra vonatkozó kezdeményezéseket. A karsztvíz sokkal kevesebb kockázattal jár, mint az állandó szennyezésnek kitett Duna vizéből nyerni az ivóvizünket. Meggyes Tamás tisztázta azt is, hogy a város közösségének érdeke, hogy olyan szolgáltató működjék Esztergomban, amelynek a fejlesztésekkel és a díjak megállapításával kapcsolatos döntései a helyiek érdekeit veszik figyelembe. Az esztergomi városi vízmű ilyen lesz, ha a polgárok igennel szavaznak a feltett kérdésre. A polgármester mind a kettős állampolgársággal, mind a kórházprivatizációval vonatkozóan elmondta: ezek „egyszerű kérdések: jó, ha a határon túli magyarok magyar állampolgárságot kapnak? ha nem privatizálják tovább az egészségügyi ellátást? ha ezentúl tiszta vizet ihatunk? Igen!”. • SZARKA Stampay Napok Köbölkúton Légzést segítő gyógyszerporlasztó készülékkel gazdagodott az esztergomi Vaszary Kolos Kórház gyermekosztálya. A fontos, mindeddig hiányzó műszerhez a KFKI ISYS Informatikai Kft a Kék Csillag Alapítvány segítségével jutott hozzá az intézmény. Stampay János kántortanító és iskolaigazgató 140. évfordulójára emlékeznek a jövő héten Köbölkúton. A rendezvénysorozat ünnepi szentmisével kezdődik vasárnap délután két órakor a helyi római katolikus templomban. Geri Valéria, az alapiskola igazgatója lapunknak elmondta, hogy hatodik alkalommal rendezik meg a szakmai hetet a faluban. Az iskola 1999- ben vette fel Stampay János nevét.-Ez a hét olyan rendezvényeket tartalmaz, amelyekkel az iskolásokat, pedagógusokat és a falubelieket is szeretnénk megszólítani. Lesznek kézműves foglalkozásaink, ezekre az iskola szeretné megszólítani a falu idősebbjeit, szülőket, akik megtaníthatják erre a gyermekeiket. A csütörtöki Utazás Európába nevet viselő rendezvény tulajdonképpen rendhagyó nyitott nap lesz. Nem akartunk hagyományos óralátogatásokat a szülők részére. Ez a forma jobban bemutatja a tanulók rátermettségét, tudását. Lényege a projektmunka. Egy ország bemutatásán keresztül eljutnak az irodalomhoz, zenéhez, gasztronómiához, földrajzi és más jellegzetességekhez. A tanulók a díszletet is maguk tervezik és készítik, annak alapján, ami az éppen adott ország jellemzője - tájékoztatott Geri Valéria. A rendezvényen szívesen látják más iskolák pedagógusait is. Az egész hét lényege az iskola szellemiségének, munkásságának nyilvánossá tétele, a tanulók képességeinek fejlesztése, a pedagógusok továbbképzése. A vasárnapi ünnepi műsor szereplői lesznek a helyi Csemadok asz- szonykórusa, az egyházi Cantata Domino énekkar, az iskola diákjai, a mazsorett csoport, a végzősök pedig palotást táncolnak. Az együttműködést itt is szimbolizálja a három énekkar közös produkciója, a Híddal. Hétfőn délután a Köbölkút nagyjai című sorozatban Liszka József néprajz- kutató előadását hallgathatják meg az érdeklődők, de a jövő hét folyamán lesz vetélkedő Nobel-díjas magyarok címmel, helyesírási verseny, játékos informatikai vetélkedő, pénteken pedig a hét záró rendezvényeként továbbképzés az iskola pedagógusai részére. A szakelőadó Kerékgyártó Éva lesz Győrből. • CzM Az inhalátoros készülék elsősorban a kisgyermekek hurutos betegségeinek kezelésében használható. Megelőzhetőek vele az éjszaka fellépő ful- ladásos rohamok, illetve használata enyhülést jelent a súlyos asztmatikus megbetegedésekben szenvedő gyermekek gyógyításában is. A tizenöt férőhelyes gyermekosztály vezetője, dr. Sós Iván főorvos bízik benne, hogy a készülék segítségével kezelhetőek azok a súlyos, esetlegesen közvetlen életveszélyt jelentő betegségek, amelyeken eddig nem, vagy csak nehezen tudtak segíteni. Tusor Tibor, a KFKI ISYS Informatikai kft ügyvezető igazgatója beszédében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint, amennyiben egy cégnek módjában áll, hogy ehhez hasonló adományokkal segítsen másokon, akkor kötelessége ezt megtenni. „Bízunk benne, hogy a készülék beszerzésével hozzá tudunk járulni a Vaszary Kolos Kórház gyermekosztályának sikeres működéséhez. Korábban apróbb adományokkal próbáltunk segíteni, de most úgy gondoltuk, hogy az eddig átadott játékoknál többet jelent egy ilyen eszköz adományozása, amellyel a gyógyító munkát könnyítjük meg” - mondta az ügyvezető igazgató. Az ünnepélyes adomány-átvételt követően a gyermekosztály dolgozói azonnal működésbe helyezték a légzést segítő gyógyszerporlasztó készüléket, amely a remények szerint sok, légzési betegséggel küszködő gyermeknek nyújthat segítséget. • BK
