Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-30 / 235. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 30., kedd RÉGIÓ MAI TÉMA Miben látja a vállalatok megszűnésének okát? Befektetőkre várnak a régióban A lekéri kft.-ben nem futamodnak meg a kihívásoktól Folytatás az 1. oldalról Sliva Judit szerint a Galícia azon részei, amelyeket a mai napig őriznek, sértetlenül maradtak, a többi épületet viszont megrongálták, és azóta már szinte teljesen szétlopták. Sliva Judit arra a kérdésünkre, hogy miben látja okát a cégek, vállalkozások, nagyobb üzemek szétesésének Dél-Szlovákia szerte, elmondta, hogy véleménye szerint az itt élő emberekből hiányzik a türelem és az elszántság. Az első nehézségek láttán hagyják magukat eltántorítani. Hozzátette, hogy 14 éves polgármestersége alatt tapasztalta, hogy a falu magánvállalkozói azért csukták be boltjaikat, mert nem volt türelmük kivárni, míg a körülmények javulnak. Sliva Judit elmondta továbbá: amikor az itteni mezőgazdasági szövetkezet, amely egyébként Helemba, Bajta és Kövesd földjeit egyesítette, tönkre ment, a falubeliek közül senki nem vállalta a folytatást. Egy rozsnyói cégnek kellett átvennie a szövetkezet működtetését, amely viszont nem tudja az eddigihez hasonló kapacitással működtetni. Az oroszkai cukorgyár a múlt század végén, 1893-ban épült egy részvénytársaság alapításában. Részvényesek a lévai Schöller Pál lovag, valamint a hatvani Deutsch és a bécsi Benies család voltak. Már az első kampány évében, 1894-ben naponta 120 vagon répát dolgoztak fel a gyárban. Ekkor az alkalmazottak száma nagyjából 150 volt, de a répakampány idején elérte az ezret is. A későbbi években a cukorgyárat többször korszerűsítették és bővítették. A részvénytársaság bérbe vette Breiner gróf hétezer hektáros birtokát, korszerűsítette a majori gazdaságokat, s ezeket 33 kilométer hosszú keskeny vágányú vasúttal kötötte össze. A cukorgyár közelében hatalmas, hatemeletes malom is épült, amelyben naponta egy vagon gabonát őröltek. 1923-ban korszerűsítették, ennek eredményeképp napi két vagon gabona őrlésére volt alkalmas. 1933-ban felépítették a kockacukor-készítő, később pedig a konzervgyártó részleget. 1948-ban tovább bővítették a gyárat. 1966-ban hatalmas, ezer vagon gabona tárolására alkalmas magtár épült, 1953-ban pedig mezőgazdasági kísérleti állomást is létesítettek itt. A kilencvenes évek azonban ezt a vállalatot sem kímélték. 1999. szeptember 30-án, a cukorgyári kampány elkezdése előtt csődeljárást indítottak ellene a pozsonyi kerületi bíróságon. Ekkor Michlian Etelka, Zalaba polgármestere előbb vezérigazgatóként, majd a vezérigazgató-helyetteseként volt funkcióban a gyárnál. Elmondása szerint az akkori tulajdonos komoly összeget vett fel fejlesztésekre, de azokra már nem került sor. Az üggyel jelenleg a bűnügyi osztály foglalkozik. Annyit azonban hozzátett az ügyhöz: szerinte ebben a témában a politika is szerepet játszik. Akkoriban kérte az MKP segítségét is, hogy fenn tudják tartani a gyárat, hiszen több száz ember számára biztosított megélhetést. Elmondása szerint csak egy kis támogatásra lett volna szükség az itteni vállalkozók megsegítésére. Próbálkozott azzal is, hogy nemcsak hazai, hanem külföldi cégek figyelmét is felkeltse a gyár iránt, de senkit nem érdekelt az ajánlat. Itt egyébként minden feltétel adott volt ahhoz, hogy jól működjön az üzem. Kedvező feltételek adottak a cukorrépa termesztésre, mégis arra kényszerültek az itteni termelők, hogy Dunaszerdahelyre szállítsák a termést. Manapság már ebben sem látnak jövőt, hiszen a szállítás költségei alig térülnek meg. Nemrégiben a gyárhoz tartozó épületek és az egész terület Oroszka tulajdonába kerültek át. A falu polgármestere, Nagy Lajos szerint a környékbelieknek megérte a mezőgazdaságban dolgozni, hiszen volt hová eladni portékájukat. A község jelenleg is azon fáradozik, hogy egy komoly befektetőt találjon, aki nem „szétdarabolja" a fennmaradt részeket, hanem munkalehetőséget teremt az itteni emberek számára. Itt leginkább egy élelmiszeripari vállalat beköltözése jöhet számításba. A polgármester ma sem érti, hogy miért épp az oroszkai cukorgyárat kellett megszüntetni, amikor itt kiváló feltételek adottak a működéséhez, mint ahogy azt sem, hogy a cukorgyárral együtt miért kellett a konzervgyárat is felszámolni. Számára az is kérdéses, hogy akkoriban mindent megtettek-e a gyár megmentése érdekében. Amennyiben egy befektető ide betelepülne, az nemcsak a munkahely, hanem az ingatlanadó szempontjából is jövedelmező lenne. Az épületek azonban mára eléggé romos állapotban vannak, így elég riasztónak tűnhetnek a befektetők számára. A község - hasonlóan a többi községben található vállalatokhoz - azonban reménykedik, hogy mégis találnak megfelelő vállalkozót, aki hajlandó invesztálni az újítási munkálatokba. Arra viszont még várni kell, hogy a határ menti térség iránt felébredjen a befektetők érdeklődése. Azok jelenleg inkább a szlovák nagyvárosok felé orientálódnak. így az itteni munkanélküliség problémájának orvoslására egyelőre kevés esély vän. Az egyetlen kiutat a kilátástalan helyzetből a külföldi munkavállalás jelenti. • Czigler Mónika Kosznovszki Henrietta (Helemba polgármestere) A falubelieket negatívan érintette a garamkövesdi szövetkezet megszűnése. Sokan munka nélkül maradtak, nagy részük azóta sem tudott elhelyezkedni. A szövetkezet épületeinek állaga is folyamatosan romlik. Tudomásom szerint még a községgel szemben is vannak tartozásaik. Jávorka Flórián (Für polgármestere) Az, hogy reális képet kapjunk az itteni vállalatok, szövetkezetek megszűnésének okáról, komolyabb elemzést igényelne. Any- nyit viszont elmondhatok: a rendszerváltástól bizonyára többet vártunk. Azt hittük, most már eljött a Kánaán, de rá kellett jönnünk, hogy talán még többet kell dolgoznunk. Bizonyára a cégek megszűnésében a privatizációnak és az akkori politikának is szerepe volt. lesina Georgina (Csúz polgármestere) Amikor az itteni szövetkezet tönkre ment, a falubeliek negyedrésze munka nélkül maradt. Nagy gondot jelentett az is, hogy csak néhány évvel a nyugdíj előtt bocsátották el őket, így nekik már kevés reményük maradt arra, hogy máshol munkát kapjanak. A községnek is kiesést jelentett ez az adózás szempontjából. Fontosnak tartom azonban, hogy harcoljanak az emberek, keressék a lehetőségeket. Ennek fontosságát talán mára már ők is megértették. Nagy csapás lesz a NEM A Mi, tizenöt millióan magyarok elnevezésű háromnapos rendezvénysorozat szombaton este ért véget egy jó hangulatú Kormorán koncerttel. A Pézsa Tibor Városi Sportcsarnokban tartott rendezvényen egy Nagyváradon élő ifjú hölggyel, Aranyics Orsolyával, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetének elnökségi tagjával beszélgettünk a közelgő népszavazás lényeges kérdéséről, a kettős állampolgárságról.- Az Erdélyben élő magyarok, hogyan látják: meg fogják szavazni az anyaországi magyarok a kettős állampolgárságot?- Inkább arról szeretnék beszélni, hogy mit jelente számunkra az igen és mit a nem. Az „igen" azt jelentené, hogy minden szempontból elfogadnak minket, mert megerősítenének abban, ami eddig is kőkeményen tartott minket, és, amit senki és semmi nem tudott megtörni, vagyis hogy magyarok vagyunk. Lelkileg pluszkötődést jelentene az igen. Sajnos, eddigi ismereteink és tapasztalataink alapján, nem tudunk ebben bízni. A „nem" csapást jelente, de úgy gondolom, hogy rajtunk már sokkal nagyobbat nem tudnak ütni, mint eddig. Már annyit kiálltunk a magyarság próbájából, hogy ez olyan nagy érvágás nem lenne. Viszont egy fontos szó elvesztené jelentőségét: az anyaország. Ez egy csapásra kitörlődne a szótárunkból. Nem tudom, hogy állnánk azokhoz a magyarokhoz, akik december 6-a után belépnének a házunkba. Az erdélyi ember híres vendégszeretetéről, soha nem kérdezzük meg, hogy honnan jött, és, hogy mekkora út áll még előtte. Valószínűleg ez után sem fogjuk megkérdezni, de nem biztos, hogy feltétlenül örülni fogunk annak, ha magyarként mutatkozik be. Úgy gondolom, hiába fogja valaki azt mondani, hogy én igennel szavaztam, nem tudunk majd mit kezdeni vele.- Nagyon lemondóan nyilatkozik, mintha biztos lenne abban, hogy a végeredmény negatív lesz.-Valamiért nekünk ez az érzésünk. Adja Isten, hogy ezt megcáfolja a december 5-i népszavazás, mi lennénk a legboldogabbak. Valamiért van egy ilyen érzésünk, és dicséretére legyen mondva Esztergomnak és a városvezetésének, hogy nagyon jól érezzük magunkat itt. Olyan pozitív csalódások értek bennünket az elmúlt három napban, amire nem számítottunk, mert annyi ellenpéldát éltünk már meg, főleg a mi vidékünkhöz. Bár közel vagyunk a határhoz, nem mindig örülnek nekünk. Reméljük azért, hogy igennel fognak voksolni, és érvényes lesz a szavazás, de úgy gondolom, hogy a nem mégiscsak a magyarországi magyaroknak lenne nagyobb csapás, mint nekünk.- Miért?- Mert azt utána vállalni kell. • GK Lakótelepek azbeszt-mentesítésre pályázik Esztergom Harmincmillió forintot szavaztak meg a képviselők az esztergomi lakótelepi tömbök azbeszt-mentesítéséhez szükséges pályázatokhoz. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága által kiírt Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelését célzó beruházások támogatása címet viselő pályázat sikere esetén, tekintettel arra, hogy az önrész aránya öt százalék, hatszázmillió forint áll majd a társasházak rendelkezésére a feladat végrehajtásához. A pályázat célja a lakótelepi lakások alagsorának és tetőszerkezetének azbeszt-mentesítése. Esztergom Város Önkormányzata az azbeszt-mentesítésre benyújtott pályázattal egyidejűleg a Belügyminisztérium által kiírt EU Önerőalap támogatásáról szóló pályázati kiírásra is benyújtotta pályázatát, melynek célja, hogy az uniós pályázathoz szükséges önerő hatvan százalékát visszaigényelhessék. így a város a harmincmilliós önrészből tizennyolcmillió forintot kaphat vissza. Meggyes Tamás polgármester hangsúlyozta, hogy a városvezetés számára lényeges szempont az, hogy az évtizedekkel korábban épült, és a veszélyes anyag felhasználásával készült lakótelepi házakban élők egészségét megóvják. Esztergomban jelenleg a következő területeken található lakótelep: Aradi téren, Budai Nagy Antal úton, Schweidel József úton, Móricz Zsigmond úton, Erzsébet királyné úton, Bánomi úton, Béke téren, és a Rényi Rezső úton. A pályázat keretén belül a lakótelepek felmérése történik, és a felmérés után lesz kijelölve az ösz- szes azbeszt-mentesítésre váró lakótelep. Az azbeszt-mentesítés során keletkező hulladék begyűjtésére és kezelésére is benyújtott pályázatot az önkormányzat. Olyan gazdaságfejlesztési programok, mint a teherkomp, az ipari park fejlesztése, a gazdasági portál, vagy olyan turisztikai fejlesztések, mint a tájházak felújítása, az Ister- Granum Eurorégió tájegységeinek bemutatása vagy az utazási iroda fejlesztése mellett ifjúsági, középiskolai oktatási és csereprogramok, egészségügyi hálózat kialakítása is szerepel a pályázaton eséllyel elindítható tervek között. Természetesen a határon átnyúló kulturális és társadalmi kapcsolatokat erősítő, immár hagyományos eurorégiós rendezvényeket is bevonásra javasol az önkormányzat, mint az Ister-Granum Népművészeti Fesztivál a régiós borverseny, az ifjúsági színjátszók „Vár a színhely" programja vagy a Hídünnep és a Fesztergom. Az infrastruktúra fejlesztése (kerékpár- és közutak, Ipoly-hidak építése) és a természetvédelmi együttműködés kialakítására is nyújt támogatást az Interreg-alap, amelyet az önkormányzat igyekszik igénybe venni • MÁ. Manapság verset mondani is hősiesség Hét végén került sor a Balassi Bálint és a reneszánsz dicsérete című magyar nyelvű nemzetközi vers és prózamondó versenyre. A verseny védnökei a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Versmondók Egyesülete, a Magyar írószövetség és Esztergom Város Önkormányzatai voltak. Megkoszorúzták Balassi Bálint szobrát is A versenyt hároin fordulóra bontották. Minden résztvevő egy emléklappal, és a Timp Kft. jóvoltából egy könyvvel lett gazdagabb ezzel is hangsúlyozva, hogy a megmérettetésen senki sem lehetett „vesztes", de mindenki kipróbálhatta magát kortól és nemtől függetlenül. A résztvevőket Bárdos István, a Komárom-Esztergom megyei Ön- kormányzattól és Koditek Pál Esztergom Város Önkormányzatának nevében köszöntötte. A szlovák és magyar résztvevők teljes odaadással vetették bele magukat a közdelembe. Mint minden versenynek, így ennek is csak egy „győztese" lehetett, Torma Mária. A zsűri elnökének Buda Ferencnek zárószavai méltón jellemezték ezt a viadalt: Manapság verset mondani is hősiesség. • SZSZANDRA
