Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-27 / 235. szám

• HÍDLAP • 2004. november 27., szombat hídlapmagazin Egyházi iskolák kontra állami intézmények Jövő évtől az oktatási tárca „közelíteni" szeretné az önkormányzati és egyházi iskolákba járó diákok utáni nor­matívákat. A kialakult patthelyzetről Tokár János ferences szerzetessel, az esztergomi Temesvári Pelbárt Fe­rences Gimnázium igazgatójával Váczy István beszélgetett. Varga Péter jegyzete „ Csak akkor születtek... ” „Csak akkor születtek nagy dol­gok, ha bátrak voltak, akik mertek..” Elgondolkodom. Ha Párizsban jársz vagy Krakkóban, Prágában vagy Esztergomban... és sorolhatnám, nagy dolgok születtek. Templomaik és kolos­toraik mellett ifjakat nevelő isko­lák, kollégiumok születtek ezek­ben a városokban (is), hogy megalapozzák annak az ecclésiá- nak a kétezer esztendős hagyo­mányait, kultúráját, amelyből világra született a mai Európa. Tisztelettel hajtunk fejet Pan­nonhalma és Montecassinó előtt, lelki szemeinkkel látjuk a firen­zei, római utcákon tovasuhanó szerzeteseket, őket, akik mindar­ra megtanították Európát, amit az ókorból érdemes volt átörökí­teni és amitől olyanok vagyunk, amilyenek, európaiak. Sötét századok követték egymást, de mindig voltak bátrak, akik mertek. így történt 1950-ben is. Négy rend nyolc iskolájának „bátrai” indultak harca a megma­radásukért, ezredéves értékeik hagyománnyá tételéért. A bencé­sek Pannonhalmán és Győrben, a ferencesek Esztergomban és Szentendrén, a piaristák Buda­pesten és Kecskeméten és nem utolsó sorban a nővérek a fővá­rosban és Debrecenben. Emlékszem csak itt, szőkébb pátriánkban Antal, Kálmán és Márton atyákra, Boldizsár test­vérre, és az akkor fiatal generáci­óra, Vilmos, Pál és Balázs atyák­ra, Tihamér atyára, a rektorra és Ágoston meg Péter atyákra, akik mind-mind szent missziót telje­sítettek és igyekeztek átadni egy olyan értékrendet, ami az akkori rendszer számára már nem léte­zett. Hogy mit tettek velünk, fe­rences diákokkal? Pusztán sze­rettek és szolgáltak bennünket, kisdiákokat, hogy reményeik szerint mindazt közvetítsük majd fiainknak, amit ők érték­nek hittek, véltek és tartottak. De hasonlóan a más rendbéliek is mindannyian, akik érettségi elnökként vagy főigazgatóként jöttek el hozzánk - más színekkel és színekben érkezve - ide Esz­tergomba, de mindenekelőtt ér­téket képviselve és barátságot hozva. Ma már sok iskolában, kollégiumban működhetnek is­mét, és bízhatnak a Gondviselés­ben, hogy mindaz, amire föltet­ték az életüket a következő évez­redeket is túléli majd, megmutat­va a világnak, hogy „csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek!” Isten áldja meg mindnyájukat!- Magyar Bálint oktatási miniszter szerint sokkal komolyabb az egyházi isko­lák támogatása, mint az egyéb, nem álla­tni intézményeké. Ezért jövő évtől az ok­tatási tárca „közelíteni ” szeretné az ön- kormányzati és egyházi iskolákba járó di­ákok utáni normatívákat. Ez viszont azt jelenti, hogy 10 százalékkal csökkentik a tavalyihoz képest az egyházi tanulók utáni összeget. A Pénzügyminisztérium múlt hét végén ellenben azt közölte, az egyházi közoktatás finanszírozásában 3,5-4 százalékos növekedés várható. Mit tud a jelenlegi helyzetről? — A minden diák után járó alapnor- matíva valóban nő 248EFt-ról 259EFt- ra. Ebből kell fedezni a januári bér­emelést, és ebbe építették bele az ed­dig külön normatívaként járó pedagó­gus szakkönyvvásárlási támogatást. Az összes többi normatíva a tavalyi szinten marad. Ezek az összegek az is­kolák működési költségeinek legfel­jebb a 70%-át biztosítják. A fennmara­dó 30%-át a fenntartónak kell állnia. Ezt az önkormányzatok a saját adóbe­vételeikből tudják megtenni, mivel az egyházi fenntartók ilyen bevétellel nem rendelkeznek, ezen 30%-ot fede­ző összeget is az állami költségvetés biztosítja. Ez a kiegészítő normatíva a tavalyi 133Eft-ról csökken - a legbizta­tóbb feltételezések szerint is 115Eft-ra. Ez egy közepes méretű iskolát tekint­ve 8-10 MFt elvonást jelent.-Az egyházi iskolák tanulóinak állami támogatása körül kialakult patthelyzet kezd kultúrháhorúvá alakulni, ahol már nemcsak a pénzről szólnak a viták, hanem például olyan lelkiismereti kérdésekről, hogy mit tartalmazhatnak az imák egy közfeladatot átvállaló felekezet oktatási in­tézményében, és mit nem. Mióta jelent ez problémát? Kicsit kezdem magam úgy érez­ni, mintha az '50-es években járnánk...- Veres András püspök úr szavai nem a baloldali kormány elleni tiltako­zó imára szólítottak fel, hanem az isko­lák működőképességének megőrzésé­ért való imára. A működőképesség megőrzése pedig az intézményi közös­ség minden tagjának: szülőknek, taná­roknak, diákoknak elemi érdeke - po­litikai meggyőződéstől függetlenül.- Hiller István kultuszminiszter a tra­dicionális felekezetek vezetőinek egyezteté­sén azzal próbálta nyugtatni tárgyaló- partnereit, hogy az egyházi iskolákban dol­gozó pedagógusok státusa a továbbiakban is közalkalmazotti marad, valamint ha az intézményeket megillető alapnormatíva szerkezete egységes marad is, a kiegészítő normatíva tekintetében összegszerű elmoz­dulás azért történhet. Születhet mindenki számára megnyugtató megoldás?- Az egyházi iskolák alkalmazottai nem a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a Munka Tör­vénykönyvének hatálya alá tartoz­nak. Ez több ponton már eddig is kü­lönbséget jelentett (pl. végkielégítés). A bérezésre, a szabadság mértékére azonos feltételeket biztosított a Köz­oktatási törvény - teljesen érthetően azonos munkáért azonos bérezést. Az egyházi iskolák finanszírozásá­nak kérdése talán nem véletlenül ke­rült előtérbe. A kialakult vita elvonta a figyelmet a közoktatás egészét érin­tő megvonásokról. A beterjesztett költségvetési javaslat 10%-a, 15 oldal módosítja a Közoktatási törvényt! Csökkennek a vezetői státu-szok, el­tolták a teljesítménypótlék bevezeté­sét, a kisiskolák mellett a közepes nagyságú oktatási intézmények mun­kája is nehezebbé válik...- A tradicionális felekezetek, illetve az utólag egy közös tiltakozó levél erejéig be­vont kisegyházak és a kormány között ki­alakult finanszírozási vita holtpontra ju­tása annak az egyszerű ténynek köszönhe­tő, hogy a diákok után járó támogatás ki­számításának technikáját mindkét fél el­térő módon értelmezi. Mi az alapvető kü­lönbség a két számoszlop között?- A kormány hamis számításokkal próbálja a közvéleményt befolyásolni, aminek lényege, hogy a különböző szintű intézményeket (óvoda, általá­nos iskola, középiskola) finanszírozási szempontból egybemossa. Az óvodák kisebb normatívából gazdálkodhat­nak, mint az általános iskolák, és még ez utóbbinál is nagyobb a középisko­lai állami normatíva. Mivel az egyhá­zak kevesebb óvodát tartanak fenn, mint középfokú oktatási intézményt, ezért a három intézményi szint finan­szírozási átlaga az egyházak felé mu­tat nagyobb összeget. Pedig ez csak a számokkal való játék. Világos képet az intézménytípusonkénti kimutatások elkészítése mutathatna.- Miközben az egyházak most azért harcolnak, hogy megőrizhessék intézménye­ik újólag megkapott kiváltságaikat, többen aggályosnak tartják, hogy azok költségveté­se nem nyilvános. Ez valóban így van?- Attól függ, mit értünk nyilvános alatt. Olyan értelemben például nem nyilvános, hogy ki lenne akasztva az iskola bejáratára, vagy ha bárki bejön az utcáról, nem adjuk csak úgy a ke­zébe. De minden évben kétszer ellen­őrzik könyvvizsgáló cégek a költség- vetésünket, és kötelességünk minden hivatalos állami ellenőrzésnek rendel­kezésére állni. Sőt az OKÉV által ve­zetett, az OM által elrendelt ellenőr­zések az egyházi iskolák gazdálkodá­sát vizsgálják ebben a tanévben - ed­dig mindent a legnagyobb rendben találtak. Tehát ugyanazok a szabályok érvényesek ránk is, mint a többi ön- kormányzati iskolára. — Mennyiben érintené az esztergomi ferences gimnáziumot egy ilyen megszorí­tás? Pótolható volna ez a hiány más for­rásokból, vagy összébb kellene húzniuk a nadrágszíjat?- Ez az iskola az ennél mostohább körülményeket is túlélte, amikor az idejáró gyerekek szülei a 80-as évek végéig a saját zsebükből fizették gyer­mekeik taníttatását. Iskolánk akkor is képes volt minőségi munkát végezve országos elismertségre szert tenni. Ezek a megvonások a szülői közössé­günket különböztetnék meg hátrá­nyosan. Nekik kétszer kellene adót fi­zetniük gyermekeik oktatásáért. • VÁCZY TÖBfí VAGY KEVESEBB? Ai egyliáw én m önkormány/nli fenntartású ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZAT tervezett támogatásának ótwíehaswilífása 2005*ben Amennyibe« a kS8ségv*tést jelen formájában elfogadjak, akkor a ml Iskolánk fetsolätfoeafabatt tnüidéti stverrfc 60 062 Ft -tál kevesebbet kap ti adóffcrtók pátiéból attual, mini amt tu Snkormátmatí iskolába járd latsai Illeti tries. A bejár« tanútok «setében tevabbt 25 000 Ft Is hiányzik. Esztergomi adatok: A felső tagozatosok száma nálunk: 70 fő A bejáró tanulók száma nálunk: 2 fő így összesen ez a mi felső tagozatunknak (a fenti adatokat a létszámokkal szorozva és összesítve): 4.204.340 + 50.000 = 4.254.340 Ft. Iétszám*60 062 Ft bejáró létszám*25 000 Ft hiányt jelent. TÖBB VA G Y KE VESEBB? A * egyházi és itt önkormány Kati fenntartású KÖZÉPISKOLA Íerveiírtt támogatásúnak ím*eh»s<*nltTítsíi 2«*-ben ríXCimXr»»**' tWWirxt Ainewnyfoen a fcölüiégveiévi Jelén formájában elfogadják, akkor a Mii kS/.épiskot* okban windest gyerek 40 762 Ft 1*1 kevesebbet kap 9t. adófizetők pésurébót amiói mint süni kt önkormányzati iskolába járó tarnt illeti met. A bejár« tanulok esetében további 9 800 Ft l* hlanvzik, Esztergomi adatok: A középiskolások száma nálunk: 273 fö A bejáró tanulók száma nálunk: 11 fő így összesen ez a mi középiskolánknak (a fenti adatokat a létszámokkal szorozva és összesítve): 11.128.026 + 107.800 = 11.235.826 Ft. Iétszám*40 762 Ft bejáró létszám*9 800 Ft hiányt jelent.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents