Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-26 / 234. szám
4 HIDLAP • 2004. november 26., péntek R E G i 0 INTERJÚ Menedék a rászorulók számára Az esztergomi Gondviselés Házat 2004 januárjától a Máltai Szeretetszolgálat működteti, előtte az önkormányzat üzemeltette két évig. Ez egy nappali melegedő, aminek a feladatai összetettek. Ezekről a feladatokról Czifráné Hidas Ágnest, a Gondviselés Házának vezetőjét kérdeztük.- Fő feladatunk, hogy a hajlék nélküli emberek számára valamilyen szinten pótolni tudjuk az otthont, tehát egy olyan bázis legyen, ahonnan ő képes lesz visszaintegrálódni a társadalomba, és belépni a munkaerőpiacra. Mi kell ehhez? Pihenés, tehát, hogy regenerálódni tudjon valahol, hogy melegben legyen, hogy megkapja a megfelelő szakmai segítséget. Például, ha találnak maguknak állást, akkor az ehhez szükséges telefonokat innen intézhessék el, illetve mi magunk is utánajárunk, és felderítünk számukra munkahelyeket. Ahhoz, hogy munkát tudjanak vállalni, fontos, hogy meg legyenek az irataik, de egy hajléktalan embereknek a személyes holmija igen gyakran eltűnik, ellopják, megsemmisül, mi segítünk nekik az eltűnt iratok pótlásában. Ehhez kapcsolódik egy másik szolgáltatás, hogy az értékeiket itt megőrizzük, mindegyiküknek zárható szekrénye van. Megfelelő higiénia szükséges ahCzifráné Hidas Ágnes hoz, hogy meg tudjanak jelenni a munkahelyükön, ami azt jelenti, hogy itt lehetőségük van arra, hogy a ruháikat kimossák, van lehetőségük zuhanyzásra, borotválkozásra, hajvágásra. A melegedő szolgáltatása még a megfelelő intézménybe juttatás, ha arra van szükség, akkor a kórházba, vág); ha találunk nekik egy átmeneti szállót, akkor oda, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, és nem képesek gondoskodni magukról, akkor az idősek otthonába. Segítünk az egyéb intézményi ellátásban, a nyugdíjaztatásban és a leszázalékolásban is, hiszen nem mellesleg nagyon nagy százalékuk csökkent munkaképességű.- Mettől meddig tart a krízisidőszak, és milyen plusz szolgáltatások vannak ilyenkor télen?-A téli krízisidőszak november 1-jé- től március 31-ig tart, ekkor a nappali melegedő éjszaka is nyitva tart, és a nappali ellátás is hosszabbodik: nyolc órától este hatig várjuk a rászorulókat. Este héttől reggel hétig tart az éjszakai nyitvatartás, ugyanis egy-egy óra szükséges a takarításra, rendrakásra. Most sokukat sikerült munkába állítani, ezért nincs olyan nagy tumultus napközben. — Egyébként hány fekvőhellyel rendelkeznek? — Hely hiányában maximum húsz fő éjszakázhat itt.- Elég ez a város igényeihez képest?-Ahogy csökken a hőmérséklet, úgy ez igencsak telítődik. — Körülbelül hány hajléktalan van a városban és környékén?-Jelenleg ötven fölött van a regisztrált hajléktalanok száma. De az utcai szociális munka, amit egy pályázat után most tudtunk elindítani, megemelte a létszámot. Ebbe az utcai munkába ugyanis bekacsoltuk nemcsak a hajlék nélkülieket, hanem a koldulókat, a kukázókat és a csellengő, csavargó gyerekeket is.- Mondhatjuk, hogy igyekeznek ellátni a funkcionális hajléktalanokat is?-Igen. Tévéből, rádióból hallani, hogy telente leginkább azok fagynak meg, akik otthon vannak, de nem tudnak fűteni. Az utcai szociális munkás feladata ezeknek az embereknek a fel- térképezése. Aztán sokan vannak olyanok is, ők is fokozottan veszélyeztetettek, akik nem tudnak bejönni a melegedőbe, mert pszichés állapotuk miatt képtelenek alkalmazkodni ahhoz, hogy szűk térben másokkal együtt létezzenek, egyszerűen a tolerancia-küszöbük nem teszi őket erre alkalmassá: ők a magányos hajléktalanok, akiknek többsége pszichiátriai beteg. Továbbá sok a fedél nélküli alkoholbeteg, és nyilvánvaló, hogy ittas állapotban nem tudjuk őket fogadni, így ők is fokozott veszélynek vannak kitéve telente. Ezért mindenképpen szükség van arra, hogy az utcán is foglalkozzunk a rászorulókkal, akinek a száma még húsz-harminc fő pluszban.- Miből finanszírozzák a melegedő működését?- A működtetési költségekre normatívát különít el a minisztérium, de ez önmagában nem elegendő, igyekszünk kipótolni pályázati forrásokkal, ráadásul idén 1,2 millió forinttal támogat bennünket az önkormányzat is. Ebből finanszíroztuk beruházásainkat: például előírás, hogy mindenkinek legyen zárható szekrénye, aztán az ANTSZ előírja a tisztítható matracokat, és ezek bizony nem olcsók. Plusz költség az is, hogy éjjel nyitva tartunk, így nem tudjuk levenni a fűtést, sőt éppen föl kell csavarnunk, ráadásul a téli időszakban lényegesen nagyobb a forgalom, többen jönnek be és használják az intézményt.- Számszerűsítené!- A regisztráltakon túl többen bejönnek mosni, zuhanyozni, átböngészni az újságok álláshirdetéseit vagy albérletet keresni. Aki szerez állandó bejelentett munkát, azt albérletbe tudjuk küldeni, olyan is van, hogy többen, barátok összeállnak, és úgy el tudnak menni egy albérletbe. De azért olyan harmincötén naponta bejönnek és valamelyik szolgáltatást igénybe veszik. A zuhanyzási és a mosási lehetőséget kitágítottuk, így a családgondozók is tudnak hozzánk küldeni olyanokat, akiknél mosásra, mosakodásra nincs lehetőség.- Van egy krízisautójuk, ez mire szolgál? Ha lakossági vág}' hivatalos bejelentés érkezik, hogy valahol hajléktalan van, el tudunk érte menni, aztán hajléktalanoknál gyakran előfordul, hogy egy kis betegség is életveszélybe sodorja őket, ilyen esetekben meg tudjuk oldani a kórházba szállítást. Arra lenne szükség, hogy feltérképezzük ezeknek az embereknek a búvóhelyét, ami nehéz, mert ők védik a kis területüket, bizalmatlanok másokkal szemben. Ezért fontosak a bejelentések, mert ahhoz, hogy létrehozhassunk például teaosztó helyeket, tudnunk kellene, hogy a rászorulók hol tartózkodnak. • Dege SAndor Szükség van-e hajléktalan szállóra? Márk (tanuló) Több embert is ismerek, akik olyan igénytelenül öltözködnek, hogy mindenki hajléktalannak nézi őket, holott házuk is van és munkájuk is. A látszat néha csal. Nem hiszem, hogy olyan sok hajléktalan lenne a környéken, hogy érdemes legyen fönntartani miattuk egy intézményt. Kristóf (pedagógus) igr -rí Nem tudtam, hogy Esz- I Jg t tergomban van a hajlékta- ' lanok számára menedék, de nagvon örülök a hírnek. Különösen télen, a nagy fagyok idején szorulnak rá ők a gondoskodásra. A mai világban egyik napról a másikra bármelyikünk elvesztheti a hajlékot a feje fölül. A társadalomnak kötelessége a szociális háló kiépítése. Áginc (kozmetikus) ■ '‘i Esztergomban nagyon 1 sok a hajléktalan. A városban a Máltai Szeretetszolgálat tart fenn egv hajléktalan szállót, de egy talán nem is elég. Ha jók az információim, az ott dolgozó munkatársak csak minimálisan kapnak juttatásokat azért, hogy a hajléktalanokkal foglalkoznak, ezért ez a megoldás csak átmeneti lehet. Marcsi (eladó) Zavar, amikor a bolt előtt látom a hajléktalanokat, néha egész családokat koldulni, kéregetni. Mindig megesik a szívem rajtuk, és egy kis apróval kisegítem őket. Nem tudok róla, hogy Esztergomban lenne hajléktalan szálló, mert akkor ezek a szerencsétlenek talán otthonra lelnének. Fájdalmas látni, hogy a kórházakban sem látják őket szívesen, holott az egészségi állapotuk kétségbeejtő és folyamatosan romlik. Az egyesületté formálódás lenne a megoldás A karsztvíz volt a téma a lakossági fórumon Dunabogdányban tartotta idei közgyűlését az Észak-Magyarországi Német Önkormányzatok Szövetsége. A helyszínválasztásban szerepet játszott, hogy Pest, Nógrád és Heves megye 40 német kisebbségi önkormányzata közül a dunabogdányi az egyetlen, amelyik települési önkormányzattá alakulhatott át A rendezvény célja az volt, hogy még szorosabbra fogja az együttműködést a német nemzetiségi önkormányzatok és a helyi kulturális csoportok között. Folytatás az 1. oldalról További lehetőséget jelent az esztergomi repülőtér, amely 50 kilométer sugarú körben az egyetlen ilyen létesítmény, és amely a jelenlegi két kifutópálya helyett egy szilárd burkolatú, 1,5 kilométeres leszállópálya kialakításával kereskedelmi célokra is alkalmassá tehető. A távlati célok között tehát szerepel a Mária Valéria híd által kialakított új geopolitikai erőtér kihasználása egy határon átnyúló vállalkozás-logisztikai övezet révén, amely az eurorégiót Budapest északi logisztikai kapujává képes tenni. Továbbá a logisztikai szerepkör erősítésével a jelenlegi közlekedés- politikai elveket befolyásolni fogja az Ritter Imre, a területi szövetség elnöke felhívta a figyelmet az Országos Német Önkormányzat új finanszírozási rendszerére, amely figyelembe veszi a német kisebbségi önkormányzatok, a nemzetiségi oktatásban résztvevő óvodai és iskolai csoportok számát és azokat a bejegyzett egyesületeket is, amelyek a nemzetiségi kultúra ápolásával foglalkoznak. Sok településen - ezek közé tartozik Dunabogdány is - a magas színvonalú sváb hagyományápolás ellenére még várat magára az egyesületté formálódás, amely a II. világháború előtt minMlO-es gyorsforgalmi út, az eszter- gom-párkányi új teherforgalmú (esetleg kombinált) híd, valamint az Érdet Garamszentkereszttel összekötő új főútvonal és az V/c helsinki folyosó megépítése érdekében. Végül a régió gazdasági és logisztikai szerepkörének erősítésével újabb befektetéseknek a régióba vonzása. Ehhez üzembe kell helyezni az Esztergom szénrakodó és-a Párkány papírgyár közötti teherkom- pot, létre kell hozni egy határon átnyúló vállalkozás logisztikai övezetet az érintett települések (Lábatlan, Nyergesújfalu, Tokod, Tokodaltáró, Dorog, Esztergom és Párkány) és a területükön működő nagyobb ipari tizeden községben természetes volt. Mivel a pályázati források többségéhez kizárólag egyesületi formában lehet hozzájutni, az Északi Regionális Iroda minden kulturális és hagyományok ápolásával foglalkozó csoportnak felajánlja segítségét az egyesületté váláshoz. A közgyűlés óta már számos közösség jelezte, hogy élni kíván a lehetőséggel. További felvilágosítás Szelt- nerné Winhardt Ildikó regionális irodavezetőnél, Tel.: 06-23-445-052, E- mail: ldu-rbnord@freemail.hu. • KOROMPAI mek részvételével. Az Ister-Granum Eurorégió elnöksége elfogadta a bizottság határozati javaslatát, és a közgyűlés elé javasolta a logisztikai övezet létrehozására irányuló előterjesztést. A teherkomp, illetve teherhíd ügyével ezen kívül külön előterjesztés is foglalkozott. Az elnökség támogatta a Közlekedésfejlesztési Bizottság az irányú javaslatát, hogy a közgyűlés kezdeményezze a régióban működő jelentősebb ipari vállalatoknál a teherhíd megépítésének támogatását, valamint szorgalmazza, hogy a két ország Nemzeti Fejlesztési terveibe egy korábbi időpontban kerüljön be ennek megvalósítása. • NIL Petróczy Gyula, Szentgyör- gymező városrész képviselője lakossági fórumot tartott. Apropóját egyfelől a választási ciklus félidejéig elért eredményekró'l és a hátralévő feladatokról való tájékoztatás szolgáltatta, másfelől terítékre került a karsztvíz kérdése. A fórum vendége volt Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere. A fórum elején Petróczy Gyula tájékoztatta a polgárokat a városrész aktuális ügyeiről, majd lakossági kérdésekre válaszolt. A legtöbb kérdés a még aszfaltozatlan utcákra, kátyúkra, illetve a helyi autóbusz-közlekedés hiányosságaira vonatkozott. Meggyes Tamás polgármester ígéretet tett, hogy 2006- ig újabb utcák, utak készülnek el Esztergom egész területén. A kátyúzást értelmetlennek nevezte, mert rövid távú megoldást kínál, helyette új kátyúmentes burkolatok építését szorgalmazta, de türelemre intette az embereket, mondván az útminőség nemcsak a várost, hanem az egész országot érintő probléma. Elmondta azt is, hogy a város új buszközlekedési rendszert dolgozott ki, új menetrenddel, új buszokkal és új útvonalakkal. Mindez az új autóbusz-állomás helyéhez van kötve, amelynek építése tavasszal kezdődik. A plénum második részében a karsztvíz ügye került elő. Meggyes Tamás szerint Esztergom Duna-víz- zel való ellátása értelmetlen kockázati tényezőt jelent, hiszen a város karsztvízben jól ellátott. Botos Tamás, a vízmű esztergomi vezetője elmondta, hogy az EDV Rt. is karsztvíz párti, de határozottan ellenzi a karsztvíz kizárólagos használatát. Véleményük szerint nem szabad teljesen felhagyni a Duna-víz felhasználásával, de olyan rendszer kidolgozását sürgetik, amely szennyezés esetén gyors átállást tesz lehetővé egyik forrásról a másikra. Botos szerint, miután a karsztvízrendszer összefügg, ezért ugyanúgy tartalmazhat szennyezéseket, ezért az egyetlen biztonságos megoldás a kétoldalú betáplálás lehet. Meggyes válaszában a vízminőségmérések eredményeit túl optimistának tartotta, hiszen - mondta - olyan anyagok is kerültek augusztusban az ivóvízbe, melyeknek még határértéket sem határoztak meg eddig. Elismerte, hogy a karsztvíz is tartalmazhat szennyező anyagokat, de kizárta, hogy gyógyszeripari melléktermékek legyenek benne, amelyek talán a legveszélyesebbek, hiszen hosszú távú élettani változásokkal fenyegetnek. • DS A régió Budapest északi logisztikai kapuja lehetne
