Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-25 / 233. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 25., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA Nagybörzsöny kincsei Kócos hegyek, a környező falvaktól igencsak eltérő településszerkezet. Németajkú település, a helységnév tábla kettős. Deutschpilsen, vagyis Németbörzsöny áll a zöld mezőben. A falu elején réges-régi templom, majd utcáin egyre beljebb bújva német sífalvakra emlékeztető házakat is látok. Megakad a gázpedál eg)' kert végében álló trafíkos fabódé mellett - hát ezt le kell fényképeznem. Valaha selyemcukorkát papírban, szál cigarettát árulhattak. Mintha kisebb léptékben járna itt az idő, a míves kovácsoltvas kerítések sem rozsdásodnak olyan ütemben, mint máshol. Bemutatkozom a falu idegenvezetőjének, Sári Zsuzsannának. Nagyon fiatal, csodálkozom, hogy fér ennyi tudomány és kedvesség egy ifjú lányba. A falu történetéről és műemlékeiről mindent tud, a XV század óta él itt családja. Azt mondja, az írásos anyag, a régészeti topográfia olyan száraz. Majd ő elmesél nekem mindent rendre. A művelődési házból lesétálunk a XVII. században épült Tájházba. Eredetileg az idetelepített bányászok főnöke, a bányagazda lakott itt. Aranyat és ezüstöt bányásztak ezen a vidéken, de nem itt vonták ki a kőzetből a nemes fémeket, elszállították Selmecbányára és Rudabányára.-Állítólag még ma is 2 gramm arany van a hegyekben tonnánként, Az a bizonyos trafik A bányásztemplom különböző ablakai de nem éri meg vele foglalkozni - teszi hozzá az öreg ajtóban jó húszcentis kulccsal matatva. Belépve rögtön a konyhába érünk, szabadkéményes kemencéje rabul ejt. Nézek fölfelé, látom a kormot, érzem a füst szagát, de el nem tudom képzelni, hogyan gomolyoghatott itt ösz- sze a három helyiség tüzének felhője. Körös-körül régi konyhai használati tárgyak, hatalmas káposztagyalu tölti öreg éveit az egyik sarokban.- Régen külön mesterség volt a gyalulás. A maga idejében körbejárt az ember a faluban és bérbe legyalulta a házaknál a káposztát. Balra a bányagazda irodája, Ruda- bányáról kapott korhű paddal, vitrinekkel és egy régebbi faragótábor bányász témájú alkotásaival. Az üveges szekrények lapjai mögött csákányfejek, szerszámok, ruhák. A szoba kialakítása jómódra utal, a belmagasság nagyobb az az idő tájt szokásnál, nem kell a fagerendák szigorától félteni a fejet. Még egészen a hetvenes évekig a mai állapotban lakott volt az épület, a konyha döngölt padlója azóta is őrzi a talpak nyomát. A múzeumot 1982-ben nyitották meg. A közelben, a szemközti domboldalon van a bányásztemplom. Torony nélküli, haranglábas épület, melyet az 1400-as években betelepített bányászok építettek maguknak, mert nem akartak keveredni az itt élő egyszerű emberekkel. A templomot Szent Miklós tiszteletére szentelték, gótikus részletei alapján építése a XV századra tehető.- A bányászoknak mindig volt pénzük, ha kinőtték, hozzáépítettek, ha jónak látták új ablakot tettek rá. Ebből adódik a stílusok keveredése, a szentélyben például három különféle ablak van - meséli Zsuzsa. - Az abszis eredetileg sima boltíves volt, később azt is átépítették sokszögzáródásúra. Egyébként katolikus templom, de a reformáció kora körül az evangélikus gyülekezetnek nem volt saját temploma, így a bányászok átengedték nekik használatra. Később az evangélikusok is újabb ablakot tettek az egyik oldalra, mert kevés volt a fény. Templomban szokatlan, nagy méretű kék cserépkályha áll az egyik sarokban.- Erről ne kérdezzen, csak annyit tudok róla, hogy Esztergom adományozta a templomnak. Inkább megmutatom ezt a műemlék orgonát - vezet egy szekrény nagyságú zeneszerszámhoz. A főhajóban áll és társaihoz képest nagyon kicsi. Érdekessége, hogy nincsenek rajta lábpedálok, csak kézi billentyűzet. Kijövet még megnézzük a gótikus, csúcsíves főbejáratot, felette a bányászjelvényt, majd egy másik nevezetesség felé indulunk. A falu bejáratának — merthogy zsákfalu — dombján emelkedik a Szent István templom. Az első ismertetések a néphagyományra támaszkodva, mely szerint Szent István király emelte a templomot, tévesnek bizonyultak. Építésének ideje a XIII. század elejére tehető. Még ma is látszik a tizenkét körbe rajzolt piros kőkereszt, amik a templom felszentelési pontjai voltak. A késő román stílusú katolikus templomot eredetileg temetkezési kápolnaként használták, az elhunytakat a templom udvarán küllő alakban, sugaras elrendezésben helyezték el. A templom körüli kőfalat a törökök rongálása után 1632-ben az eredeti nyomvonalra építve helyreállították, érdekes, hogy magát a templomot a törökök nem bántották. Falai a környékben található andezit kockákból épültek, a szentély külső köríves falán 18 szakállas férfifej található.- Ezek török fejek, a rossz szellemek távoltartására. Most is használják a templomot, főként a temetések utáni gyászmisék alkalmával. Egyébként felkapott hely lett, az ország különböző pontjairól jönnek ide esküvőt, keresztelőt tartani. Legutóbb Ákos, a zenész járt itt, a legújabb videoklippjét a templom kertjében forgatták. - Különben sokszor filmeztek a faluban, a „Napfény íze” első jelenetét is itt vették fel, a „Te rongyos élet”-ben pedig itt az iskola előtt feküdt a színész, a „tanulni-tanulni- tanuini” felirat alatt. Ma már persze nincs felirat, lemeszelte őket a kormányváltás pemzlije. Ja, és a „Julianus barát” jeleneteit is Nagy- börzsönyben vették fel - tár fel újabb kincseket a falu nevezetességeiből. • Lőrincz Zsuzsa Vonzó-e On szerint a régió turisztikai szempontból? Edina (keramikus) Feltétlenül. Ha a térség központjából indulunk ki,/ akkor a sort természetesen az esztergomi Bazilika nyitja. Nem is kell messzire menni ahhoz, hogy eg)' újabb történelmi csodával találkozzunk Visegrádon. Szentendre a botanikus kertjéről híres, Vácrátót úgyszintén.Testvéreim elmondása szerint gyönyörű az egész Felvidék. Gábor (tanuló) A környék nagyon jó turistacsalogató hely. A Vaskapuból szép az egész városra nyíló kilátás. Nem messze innen jó csónakázó és horgászhely a Palatínus tó. A Strázsa-hegy gyönyörű hely, odajárok barlangászni, de másoknak is kedvező a helyszín, pl. a siklóernyőt kedvelők számára. Lenke (nyugdíjas) Minden természeti adottsága megvan a régiónak ahhoz, högy felkapott turistaparadicsom lehessen, de nem használjuk ki a lehetőségeket. Valamit kellene kezdeni a Dunával, ami förtelmesen mocskos, a partja végig kiépítetlen és elhanyagolt. Fejleszteni kellene a múzeumokat, tájházakat és a hozzájuk vezető utakat. Marika (eladó) A régió csodálatos történelmi múltját számtalan tárgyi emlék őrzi a határon innen és túl is. Mindegyikre rá kellene, hogy épüljön valamiféle turisztikai célállomás. Fantázia van benne, de elkeserítő, hogy mennyire elhanyagolják a vidéket. A Mária Valéria híd megépülése nagyot lendít a turizmus szempontjából, a környéket egységes régióként lehet bebarangolni. A szelektív hulladékgyűjtés jövője Aki vért ad, életet ment - állítja a Vöröskereszt P I L I S C S É V A Kálmánfi Béla Kultúrotthon szolgált helyszínül a Piliscséven rendezett közmeghallgatásnak. A községből szép számmal megjelent lakosok meghallgathatták az önkormányzat évi tevékenységéről szóló beszámolót, és javaslatot tehettek a jövőbeli feladatok megoldására. Nagy Mária, a település polgár- mestere elmondta, hogy a rossz idő ellenére a falu lakói közül nagyon sokan jöttek el, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék a település ön- kormányzatának munkáját.- Megköszönjük hozzászólásaikat, mert jóindulatúan, figyelem fel kellően szóltak hozzá a községben végzett munkánkhoz, persze elismerő véleményüknek is hangot adtak tevékenységünkkel kapcsolatban - mondta Nagy Mária. A megjelentek beszámolót hallhattak az önkormányzat éves gazdálkodásáról, a beruházásokról, felújításokról, tehát a testület ez évi munkájáról. A meghallgatáson jelen voltak a Rumpold Rt. képviselői is, akik tájékoztatást adtak a január l-jétől kötelezően bevezetendő szemétszállítási díj fizetéséről. 2005-től ugyanis minden lakónak külön kell megkötnie a szolgáltatóval a szerződést. Eddig a szemétszállítási díjat az önkormányzat szedte be, és járult hozzá negyven százalékkal a lakosok szemétszállítási díjához. A következő évtől azonban a saját háztartási hulladékát mindenki teljes áron fogja kifizetni, a felsőbb jogszabályi előírásnak megfelelően. Ezáltal tehát megnövekednek a lakosság költségei, a szemét literenkénti elszállítása ugyanis 2,45 forint lesz.- Elmondtuk azt is a meghallgatáson, hogy az önkormányzat egy pályázaton nyert pénzből jövőre szelektív hulladékgyűjtő szigeteket helyez majd el, ami csökkentheti a háztartási szemét mennyiségét. Tehát nem lesz a háztartásban annyi szemét, ha elviszik a lakosok a műanyag palackot, üveget, kartonpapírt a szelektív gyűjtőbe. A pályázatot a Dorogi Kistérséghez tartozó települések nyújtották be a regionális fejlesztési ügynökséghez Székesfehérvárra, ahol a közép-dunántúli régió központja található. Minden település megnyerte a pályázott pénzt, így többek között Kesztölc, Leányvár, Bajna, An- navölgy a következő év második felében kihelyezi a szelektív gyűjtőket. A jövőbeli eseményekkel kapcsolatban Nagy Mária úgy informálta lapunkat, hogy november 29-én délután tartják azt a képviselő-testületi ülést, ahol bemutatják a 10-es út terveit. Ezenkívül szombaton, november 27- én délután öt órakor nyílik Gaál Lajos kesztölci képviselő fotóiból rendezendő kiállítás a kultúrotthonban. • GK Véradók Napja Nyergesújfali Vida Károly és családja külön elismerésben részesült a városi Véradók Napján, Nyergesújfalun. Az ünnepséget a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete rendezte a nyer- gesi Ady Endre Művelődési Házban. Az ünnepi hangulatot egy szavalat, valamint Lohner Kitti és Lohner Niki fuvolajátéka teremtette meg, akik a helyi Szabolcsi Bence Zeneiskola tanulói. A rendezvényen részt vett Tandi Andrásné, a Zoltek Rt. vezérigazgatója, mivel a nyergesi véradók több mint fele a helyi Zoltek Rt. dolgozói közül kerül ki. Az ünnepi beszédet Szilvási Réka, a Magyar Vöröskereszt Városi Szervezetének elnöke mondta. Kön Hegyi István Szabó Klára főorvossal szöntötte a többszörös véradókat, akik közül ez alkalommal 31-en részesültek elismerésben. A két ötvenszeres véradónak, Hegyi Istvánnak és Pintér Gábornak, valamint Vida Károlynak és családjának Miskolczi József, a város polgármestere adott át ajándékot. A Vida család azért részesült külön elismerésben, mert a család öt tagja is az aktív véradók közé tartozik. A többi elismerést Szilvási Réka és a helyi vöröskeresztes aktivisták adták át, emléklapok, virág és ajándék formájában. A Véradó állomás vezetője, Szabó Klára főorvos asszony, szintén köszöntötte a véradókat, megköszönve nekik tevékenységüket, amellyel sok emberen segítenek. Vimrázv Istvánná, a Magyar Vöröskereszt Komá- rom-Esztergom megyei titkára a rendezvén)' utáni fogadással egybekötött beszélgetésen méltatta a véradókat. • MAGYAR Bemutatkozik az Ebedi Citerazenekar A térségünk lakosainak zöme nyilván már hallotta játszani az Ebedi Citerazenekart, de sokan közülünk talán nem ismerik eddigi figyelemreméltó sikereiket. Az alábbiakban bemutatjuk csaknem negyedszázados ténykedésüket. i Az Ebedi Citerazenekar még 1970- ben alakult és az alapítók körülbelül 20 évig zenéltek együtt. Hozzávetőleg tízéves szünet után a régi zenészek új tagokkal kibővülve 2000 januárjában a menyecskekórussal Búzavirág néven újjászülettek. Két ízben is sikerült bejutniuk a Pozsonyban megrendezett „Tavaszi szél vizet áraszt...” néven ismert népzenei vetélkedő országos döntőjébe. Évek óta állandó szereplői a Csemadok és a környező falvak rendezvényeinek. Népszerűségükre jellemző, hogy májustól október végéig szinte minden hét végén szerepelnek valahol. Megfordultak Bécsben a Szent István ünnepségeken, de Magyarország számos városában felléptek már. 2003-tól zenéjükkel ők kísérik a kőhídgyarmati Üjhajtás néptánccsoportot. A tánccsoporttal együtt eljutottak a Magyarország keleti csücskében lévő Fehérgyarmatra, a „gyarmat” utónevű települések közös találkozójára. 2004 januárjában kettévált a csoport. Az énekesek vegyes kórust alapítottak, a hét citerás pedig a köcsögdudással Potfay Bernadett vezetésével Ebedi Citerazenekar néven szerepel, és öregbíti Ebed jó Hírét határon innen és túl. . -0-
