Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-25 / 233. szám
ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2004. november 25., csütörtök KATALIN, KATINKA Alexandriai Szt. Katalin és Liza napja II. évfolyam, 233. szám Megegyezésre kell törekedni Orbán Viktor: a törvényalkotásban is szükség lesz bizalomra, és sem az MSZP, sem a Fidesz nem ellensége az országnak ............................................................3. OLDAL Napi hírújság a régió életéről ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Megújult az alkotóház A bajnai kézműves táboroknak otthont adó alkotóházfelújítása befejeződött, így tavasztól fogadhatja a gyerekeket ...........................................................5. OLDAL Döntetlen Dunaszerdahely ellen Párkány labdarúgócsapata a téli szünet előtti felkészülési mérkőzésen döntetlent játszott ...........................................................8. OLDAL Zöld út a helyi Kedvezményes tarifarendszert javasolnak népszavazásnak Az Esztergomi Városi Bíróság tegnap elutasította az Északdunántúli Vízmű Rt.-nek a november 22-én benyújtott, a helyi népszavazás kiírásával kapcsolatos határozatát, így elhárult minden akadály, és december 5-én - az országos szavazással egy idó'ben - külön lapon szavazhatnak a város polgárai a garantált tisztaságú karsztvizes ivóvízellátásról - tartalmazza az esztergomi önkormányzat sajtóközleménye. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az esztergomi lakosok közvetlenül, népszavazás útján döntsenek arról, hogy „egyetértenek-e azzal, hogy az esztergomi polgárok egészséges ivóvízzel történő garantált ellátása érdekében Esztergom Város Önkormányzata karsztvizek feltárásával váltsa ki a sérülékeny, szennyezhető dunai vízbázist és a képviselőtestület kérje ki az állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon tulajdonjogát városi vízmű üzemeltetése céljából?” Esztergom érdeke, ahogyan azt a november 9-i ülésen a képviselők megfogalmazták, hogy' „a dunai vízbázist egészséges karsztvíz-bázis váltsa fel, melyből a teljes közigazgatási terület vízellátása biztosítható.” • SZEREDAI ISTER-GRANUM EUR0REG10 Az Ister-Granum Eurorégió legutóbbi elnökségi ülésén a régió Közlekedésfejlesztési Bizottsága több határozati javaslatot nyújtott be a tizennégy tagú elnökségnek. Az egyik a Budapest-Vác-Párkány vasútvonalon kedvezményes tarifa bevezetését kezdeményezi, míg a másik a határátlépési helyek támogatásáról szólt. Mindkét javaslatot elfogadta az elnökség, és a közgyűlés elé terjesztette. A szlovák-magyar határon átnyúló együttműködések fejlesztése érdekében a magyar Belügyminisztérium számos úgynevezett határátlépési hely kijelölését kezdeményezi. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy a határ menti turistaútvonalakon közvetlen ellenőrzés nélkül haladhatnának át a gyalogos és kerékpáros turisták. Az Ister-Granum Eurorégiónak jelenleg két nemzetközi közúti határ- átkelőhelye van, amelyből a Letkés/Szalka pillanatnyilag ideiglenes nyitva tartású (reggel nyolctól este nyolcig üzemel). A tervezett határ- átlépési helyek természetesen nem pótolhatják a közúti határátkelő helyeket, csupán a Schengeni Egyezményhez való csatlakozásig lehetőséget teremtenének az eurorégió lakóinak, illetve a régiót felkereső turistáknak a határon való könnyebb átjutás- hoz. A magyar Belügyminisztérium jóval több helyet javasolt, mint a szlovák fél. A minisztériumtól kapott tájékoztatás alapján e határátlépési helyek megvalósulását még inkább elő tudná segíteni, ha az adott települések polgármesterei, illetve az Ister- Granum Eurorégió is támogatná a tervezetet. A régió elnöksége elfogadta és javasolja a közgyűlésnek, hogy támogassa a Vámosmikola-Ipolybél (Bielovce), Vámosmikola-Ipolypásztó (Pastovce), Ipolytölgyes- Ipolykiskeszi (Maié Kosihy), Szob- Helemba (Chlaba), TésaBernecebaráti-lpolyvisk (Vyskovce n. Iplom), valamint a Lábadan-Karva (Karvany n. Dunajom) közötti határ- átlépési helyek kialakítását. (folytatás az S. oldalon) Reális volt a strand vételára ISTER-GRANUM EUROREGiO Újabb fordulatot vehet a lepencei strandfürdő ügye. Az igazságügyi szakértői vélemény alapján köny- nyen lehetséges, hogy a népszavazással kikényszerített pert Visegrád Város Önkormányzata elveszíti. Tisztázódik viszont Hadházy Sándor polgármester ügye, akit az eladással kapcsolatban - a vélt értékaránytalanság miatt - egyesek korrupcióval gyanúsítottak meg. 2000 szeptemberében az önkormányzat 98 millió forintért eladta a lepencei strandfürdőt az azt korábban is üzemeltető Castrum Visegrád Kft.-nek. A Visegrádi Vállalkozók Egyesülete azonban népszavazást kezdeményezett a következő kérdésekkel: Támogatja-e, hogy az önkormányzat kezdeményezze a lepencei strand adásvételi szerződésének közös megegyezéssel történő felbontását? Kívánja-e, hogy Visegrád ön- kormányzata visszavonja a strand elidegenítésére vonatkozó határozatát, és felbontsa az ingatlan adásvételi és opciós szerződéseit? Kívánja-e, hogy a helyi önkormányzat feltűnő értékaránytalanság címén keresettel támadja meg a strand adásvételi szerződését? Elvesztette-e a bizalmat a helyi önkormányzat a lepencei strand eladásával? A 2001. március 17-én megtartott népszavazáson az arra jogosult 1338 lakos 54 százaléka, azaz 724 ember vett részt, s a voksolók 84 százaléka (595-en) válaszolt igennel mind a négy kérdésre. Mivel a Castrum Kft. nem volt hajlandó közös megegyezéssel felbontani a szerződést, az ön- kormányzatnak bírósághoz kellett fordulnia. A per elhúzódott, a bíróság 2003 nyarán igazságügyi szakértőt rendelt ki. A szakértő 2003 szeptemberében tekintette meg a fürdőt. A szakértői vélemény a 98 milliós vételárral szemben 106 millió forintban állapította meg a fürdő értékét. Mivel az eltérés a 10 százalékos határon belül van, az önkormányzat ügyvédje szerint a bíróság valószínűleg nem fogja elfogadni az önkormányzat érvelését a feltűnő értékaránytalanságról, és nem bontja fel a szerződést. Amennyiben mindkét fél elfogadja a szakértői véleményt, akkor ez lehet az elszámolás alapja. Mivel (az eltérő ÁFA-tartalom miatt) a nettó eltérés csupán egymillió forint, a bíróság ennek megfizetésére kötelezi majd a vevőt, a jelentős perköltség viszont a felperest - vagyis az önkormányzatot - terheli. Az eltelt időszakban a „másik oldal” képviselői egyre indulatosabban kértek felvilágosítást a polgármestertől az ügyben. Hadházy Sándor most közmeghallgatást tervez, amelyen nem csupán a bírósági fejleményekről tájékoztatná a lakosságot. Azt is elmondja majd: számításaik szerint két év alatt mintegy 120 millió forint adóbevételtől esett el a város, mivel a huzavona miatt ennyivel később épült meg az új szálloda és fürdő a Lepence-patak túlpartján. • K.Cs. Az egyetemek egyesülését szorgalmazzák S Z L 0 V A K I A Martin Frone oktatási miniszter úgy véli, hogy Szlovákiában jelenleg túlságosan sok egyetem és főiskola működik. Ebből kifolyólag arra szeretné ösztönözni a felső- oktatási intézményeket, hogy egyesüljenek. Az ösztönzést anyagi támogatásban képzeli el. Frone a trencséni Alexander Dubcek Egyetemen a hallgatóknak még azt is elmondta, hogy amennyiben az azonos régióban illetve városban található egyetemek vagy főiskolák az egyesülés mellett döntenek, az ezzel járó kiadásokat messzemenően támogatni fogja. Az oktatási miniszter már több egyetem rektorával is tárgyalt az egyesülésről.- Az anyagi támogatás mértéke valószínűleg nem volt elég jelentős, ezért még ebben az évben megemeljük - tette hozzá. Szerinte ugyanabban a városban lévő, vagy egymáshoz közel eső egyetemeknek lenne ésszerű egyesülniük. A 10-50 kilométeres távolságban található egyetemek egyesülését minden gond nélkül meg tudnák valósítani. folytatás a 2. oldalon) Ügynöktörvény-javaslat (H) Ismét benyújtja az Országgyűlésnek a közéleti szereplők átvilágításáról szóló, úgynevezett ügynöktörvény-javaslatot az SZDSZ. Tóth Károly MSZP-s képviselő szerint elhibázott az indítvány, mert ez alapján mindenkit újra át kellene világítani. A fideszes Demeter Ervin szerint elölről kellene kezdeni az ügy tárgyalását, méghozzá úgy, hogy ezúttal következménye is legyen, ha kiderül valakiről az ügynökmúltja. Az MDF is egyetért azzal, hogy hozzon törvényt az Országgyűlés a közszereplők ügynökmúltjával kapcsolatban. • (hirtv.hu) 5 Szabolcs-Szatmár IGENT mond (H) A Fidesz javaslatára a december 5-i népszavazáson való részvételre és igen voks leadására buzdító politikai nyilatkozatot ad ki a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés - döntött a képviselőtestület. A közgyűlés névszerinti szavazással 24-20 arányban hozta meg határozatát. A támogató voksokat a Fidesz-MKDSZ-Kisgazda Polgári Egyesület, az Összefogás Szabolcs- Szatmár-Bereg Megye Felemelkedéséért Egyesület, valamint a Független Polgármesterek a Megyéért Egyesület együttesen 27 tagú frakciójának a többsége adta le. A nemmel szavazók - így a 21 tagú MSZP-frakció jelen lévő tagjai is - azt szerették volna, ha a nyilatkozat a részvételre buzdítás mellett nem foglal állást az igen, vagy- nem kérdésében. • (MNO) Veszteséggel zár a rádió (SK) Idén 155 millió koronás veszteséggel zárja az évet a Szlovák Rádió. Eredetileg 120 millió koronás deficittel számoltak, de ezen rontott a koncessziós díj-kiesés - magvarázta a rádió anyagi helyzetét Jaroslav Rezník, az SRo vezérigazgatója. A koncessziós díjak csökkenése miatt évente 264 millió korona kiesés éri a rádiót. • -KKapjanak-e magyar állampolgárságot? Elérhető közelségbe került a kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára, most már csak arra van szükség, hogy az ügydöntő népszavazáson legalább kétmillió anyaországi mondjon igent a kezdeményezésre. Önnek mi a véleménye? Kuczmann Imre (a Nyitrai Kerületi önkormányzat Pénzügyi Osztályának Főellenőre) Hosszú utat kellett bejárni addig, amíg lehetőség nyílt arra, hogy egyáltalán ez a kérdés felmerülhessen. Volt idő, amikor Magyarországon úgy folyt a nevelés, hogy az emberek ne tudatosítsák, a magyar nemzet tagjainak jelentős hányada az ország határain túl él. Volt idő, amikor évente csak kétszer lehetett Magyarországra utazni. Ma, miután Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja a kettős állampolgárság megadásának elsősorban pszichológiai jelentősége van. Más a helyzet azonban az erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarság viszonylatában. Az ott élő magyaroknak szükségük van egy ilyen megerősítésre, mert már több mint nyolcvan éve állandó asszimilációs nyomásnak vannak kitéve. Esetükben a határvonalaknak nem csak formális jelentőségük van.A negyven év szocialista befolyása képtelenné tette a magyarországi választópolgárok jelentős részét arra, hogy valós érdekeit látva szavazzon, ne pedig a televízió által erőszakolt kép alapján. Ebben rejlik a kiírt népszavazás kockázata. Egy esetleges elutasító eredmény vagy csekély részvételi arány azoknak kedvezne, akiknek a nemzet érdeke csak mellékes szempont. Bízzunk benne, hogy a népszavazás mégis a képmutató erők kudarcával fog végződni és a többség a nemzethez való tartozás méltóságának jogát megkérdőjelezhetetlennek fogja elismerni.
