Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-18 / 228. szám

6 HÍDLAP • 2004. november 18., csütörtök KALEIDOSZKÓP Gyóni Géza - 120 éves volna A különösen tragikus sorsú költő­nek rövid életpálya jut: 1884-ben szü­letik Dabas-Gyónban evangélikus lelkészcsaládban, és 1917-ben hal meg a szibériai Krasznojarszk hadi- fogolytáborában. Édesapja Achim Mihály evangélikus lelkész, édesany­ja Bekker Gizella hét gyermeknek ad életet, hatodik kisgyermekük elvesz­tése azonban gyógyíthatatlan lelki válságba sodorja. Családi elhivatásra előbb a soproni evangélikus teológián kezdi meg tanul­mányait, miután egy párbaj miatt (nő­ügy) kirúgják, elindul a hírlapírói pá­lyán: a Nyugat-magyarországi Napló munkatársa lesz. Mély lelki válságokat él meg, többször kísérel meg öngyil­kosságot (1904-ben). Felépülve jegyző­gyakornok lesz Dabas-Gyónban. 1910-től újra hírlapíró, előbb a Sop­roni Napló, majd a szabadkai Bácskai Hírlap publicistája. Szintén Szabad­kán munkatársa a Színházi Élet című lapnak. Itt lobban fel utolsó szerelme, a szabadkai asszony emléke élete utol­só pillanatáig elkíséri. A költők fel-fel- lobbannak, csak győzzük azonosítani az alanyokat. Az asszonyok is fel-fel- lobbannak a költők irányába. Kész a tragédia. A korszak hamis lendületei (vadnacionalizmus, kisebbségellenes- ség) is elkapják Gyónít, nem csak a szerelem. A lobbanékony, ideggyenge ifjú költő azonban megküzd a fals hi­tekkel. Nem véletlenül minősíti Ráko­si Jenő (a vezető vadnacionalista) a ha­zafias költészet példájának. A kor ka­tonás, a kor harcos, benne Gyóni azt sugallja, hiszi is, mint a kisgazda párt­vezető majd száz évvel később, hogy egy magyar huszár felér tíz idegenszí- vű harckocsival. A múlt századelő virágzó Magyar- országát külső tényezők viszik 1914 nyarán az első világháborúba. A kor­szak ifjúsága meghallja a veszélybe került haza hívását - nem tehet mást. Hamvas Bélát például édesapja Hamvas József pedagógus versben búcsúztatja, Somogyváry Gyula édesanyjával viaskodva indult el a „zengő ifjú ezredek” útján. Gyóni Géza a zengő ezredek útján indul, ő azonban nem tér haza. Életműve nem teljesedik ki, így eldönthetetlen, mivé vált volna Trianon után. Rendkívül népszerű. Ismerek olyan versolvasót, akinek ő a kedvence. Ver­sei másolhatók, egyszerűek, műked­velő szavalok számára kimondottan jól előadhatók. Lehetséges, hogy min­den róla szóló vélemény félreértés. Nem volt még se jó költő, se dilettáns, legjobb esetben epigonnak nevezték. Nem futott ki, nem ért meg, nem ír­hatta meg középkori verseit, nem tud­hatni. Egyedül az igaz megfellebbez­hetetlenül, amit Juhász Gyula írt róla: „1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szo­lidaritás vértanúja esett el...” Gyóni Géza a háború előtt búbána­tos, lírai hangvételű műveket ír (Szo­morú szemmel, 1909), a háború kitö­rése és a körülzárt Przemysl vára mevgáltoztatja hozzáállását. 1914 au­gusztusától ott van az orosz túlerő ál­tal ostromolt várban a San folyó part­ján. Részese a súlyos küzdelmeknek, amikor november folyamán kiszorít­ják az erőd udvarára betört oroszokat. 1915 márciusában, a vár kapitulációja­kor hadifogságba esik. Halála után je­lentek meg háborús versei. Két híres, szép kötet foglalja magában e költe­ményeket: Lengyel mezőkön, Tábor­tűz mellett és a Csak egy éjszakára...! Ez utóbbi kötete több nyelven megje­lenik, leghíresebb verse, melyben a ki­zárólag a szavakkal hazaszeretőket szembesíti a San-part harcainak tragi­kus valóságával, rettenetével: „Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget, Hogy sírva sikoltsák: Istenem ne többet!” A krasznojarszki lágerben tífuszt kapva pontosan harmincharmadik születésnapján hal meg. Testvére, Gyóni Mihály főhadnagy ápolja, aki pár nappal előtte hal meg. A legyen­gült szervezetű költő számára ez már végzetes csapás volt. Utolsó napjai­ban a „véres harcok” által híressé vált költő magát, mint a „béke kato­náját” látta, és Isten felé fordult, majdnem, mint Balassi Bálint: „Térjetek meg és szeressetek! és csak Istené a dicsőség” Krisztusi korban halt meg. Néhány fájdalommal és elkeseredéssel dúsí­tott verse - egyik fele harcra, az ellen­ség „kibelezésére”, másik fele a béké­re buzdít, elismerve Isten mindenha­tóságát - megmaradnak a hadviseltek és hadat nem viseltek számára. • Bús AndrAs Egykori koronázóvárosunk Pozsony A reformkori Pozsony színhelyét jóllehet ma már kizárólag Bratislava néven ismeri a világ, de a szlovák fő­város magyar, német és zsidó múltját azért őrzik a történelem és az iroda­lom lapjai, őrzik a falaik között élő polgárok, a hajdani pozsonyiak, Presburgerek utódai. Szalatnay Rezső így ír erről: „ A nemzet története a városokban tük­röződik, mint a csillagok a folyó tükré­ben. Ez a város kincses Pozsony, ilyen tükrünk. Mindent látott és mindenre em­lékszik. Látta Balassi Bálintot, Páz­mányt Pétert, Csokonait és Petőfit, Kis- faludyt és Jókait, Tompát és Madáchot. Ezernyolcszázhuszonötben Széchenyi Ist­ván itt állott fel a Magyar Tudományos Akadémia tervével az országgyűlésen. Kossuthot hallották e falak és Kölcseyt és Wesselényit és Deákot. Királyok magyar esjtüjét, Liszt muzsikáját hallották és Zichy Gézáét. Fadrusz itt emelte föl a vé­sőt szikrázó szemekkel, itt dolgozott ti­tokzatos műhelyében Kempelen Farkas. Itt tanított és írt Bél Mátyás. ” A felsorolást folytassuk Éber Ti­bor soraival! „Mátyás király egyetemet alapított a városban. A híres Academia Istropolitanát, melynek építésére húszezer körmöd arany fejében 1464-ben engedélyt kapott II. Pál pápától. A prímáspalota tü­körtermében 1805 októberében írt alá bé­keszerződést Napóleon és I. Ferenc császár, és ugyanitt volt Görgey főhadiszállása Vi­lágos előtt, és itt írta alá a halálos ítélete­ket Haynau. A hajdani katolikus főgim­názium mellett á klarisszák temploma. A diákmiséken itt orgonáit Dohnányi Ernő, Bartók Béla meg Albrecht Sándor. ” Paloták, házak, kövek, emberek - maga a történelem. A változások a magyar feliratok hiányától eltekintve szembeszökőek. Gyönyörű lesz az óváros, felújított palotáival, templo­maival, polgárházaival. A barátságos és tiszta udvarokon díszkutak, dézsák­ban leander, felfutó borostyán, a kör­folyosókon mindenütt muskátlis lá­dák. A falakat nem csúfítja firka, és az utcákon sem hord szemetet a Dévény felől fújó nyugati szél. Frideczky Já­nos azonban, a Pozsonyi Casino feltá- masztója, lévén építészmérnök és régi pozsonyi, csak részben osztotta lelke­sedésemet. A történelmi óvárosban megmaradt épületeket szépen rendbe hozták; az eredetihez képest az min­denesetre változás, hogy nem lakások, műhelyek és üzletek lettek itt kialakít­va, hanem irodák, hatóságok, vállala­tok foglalták el a terek nagy részét, a földszinti helységek meg tele vannak vendéglátó-ipari egységekkel. Bevásá­rolni például már nem lehet az óvá­rosban azoknak a maradék lakóknak, akik még itt maradtak. Ennyit az óvárosról - szép - de Po­zsony nem az a város, ahogy én azt megszoktam valamikor - mondja Frideczky úr. — És ahogy manapság például Olaszországban a régi városok teli vannak élettel éjszaka is. Itt az élet megszűnik este, amikor bezárnak a kocsmák, a bárok. Ami a többit illeti, sajnos, ez a szép Pozsony nem csak az óvárosból tevődött össze. A száza­dok folyamán a városfalakon kívül is épültek városrészek, melyek magú-- kon hordták a kor pecsétjét. A ba­rokk korban nagyon sok új ház épült, aztán a biedermeier hatása alatt el­terjedt a klasszicizmus, ezek java saj­nos eltűnt. Voltak itt olyan városré­szek, ahol főleg zsidók és németek laktak, ezeket elűzték, a házaikat tönkretették, azaz nem törődött az épületekkel senki. Aztán meg nem volt pénz a javításra, és idővel ezek az épületek úgy tönkre mentek, hogy szinte mindet le kellett bontani. Az északi városrész még aránylag jól megúszta, az óváros és a vasútállo­más közt lévő területet a tizenkilence­dik század vége felé építették be pol­gári házakkal, főleg neobarokk és sze­cessziós épületekkel. Ezt a részt na­gyobbrészt magyar nemzetiségűek lakták, akik mégiscsak tovább marad­tak itt, mint a zsidók vagy a németek. Talán ezért is, sokkal nívósabb lakó­épületekben éltek, ezeket aztán úgy, ahogy megtartották. Most ezt a vá­rosrészt is kezdik javítani, felújítani. Keletre az óvárostól sajnos, sok min­den tönkrement, egyszerűen letarol­tak egy egész területet és lehetetlen épületeket építettek a helyébe. Itt van például a Grassalkovich palota esete is, a Grassalkovich család fölépített itt magának egy palotát, aztán ment az épület kézről kézre, az utolsó Habsburg-uralkodó rokona, Frigyes főherceg még lakott itt a monarchia idején, aztán átvette a csehszlovák ál­lam, jelenleg a szlovák elnök palotája. • CSERVENKA JUDIT MŰSORA NYOMÁN (MR) CLUNYI SZENT ODÓ BENCÉS APÁT • NOVEMBER 18. Odó I. Ebbónak, a burgundiai Déols urának a fia volt. 19 éves korában pa­pi pályára lépett, és csakhamar kanonok lett a tours-i Szent Márton katedrá- lisban. Már ekkor kialakult a Szűzanya és Szent Márton iránti különleges tisztelete, ami egész életében jellemezte. Szigorúságban és szellemi munkában töltötte az életét. A tökéletesebb élet után vágyódva 909-ben a baume-i kolostorba ment, és ott az iskola tanítója lett. Alázatossága és egyszerűsége elnyerte az apát bizalmát, ezért pappá szentelte, majd 927-ben kinevezte Cluny apátjává. Szerzetesektől körülvéve halt meg november 18-án. • sem T U D T A 1901. november 18-án született George Gallup amerikai statisztikus, a közvélemény-kutatás úttörője. Az 1936-os amerikai elnökválasztás eredményének előrejelzésére a Literary Digest című magazin a történelem legnagyobb közvélemény-kutatását hajtotta végre. Teljes bizonyossággal állították, hogy a nyertes Alfred Landon lesz; elő­rejelzésük téves volt, és ez a lap csődjét jelentette. Amekkora kudarc volt mindez a Literary Digest tekintetében, ugyanakkora volt a siker George Gal­lup számára, aki a megkérdezetteket úgy választotta ki, hogy a teljes minta összetétele néhány lényeges szempontból - mint a kérdezettek neme, iskolai végzettsége, jövedelme - hasonló legyen a választópolgárok összességéhez. Ez­zel a módszerrel Gallup 1948-ig mindig sikeres előrejelzést adott. • sem N É V N A P November 18. napján a következő névnapokat ünneplik: Csende: Újabb magyar névalkotás a csend szóból „e” kicsinyítő képzővel. Szórványosan fordul elő. Jenő: Honfoglalás kori törzsnévből vált keresztnévvé. Török eredetű, jelen­tése: „bizalmas”, „tanácsadó”, „miniszter”. A XIX. században mesterségesen azonosították az Eugén névvel. Becézés: Jenci, Jencike, Jenőke, Jenőcske. Ritka. Jolán: írói névalkotás nyomán született, Dugonics Andrásnak a Jólánka, Etelkának leánya című regényében (1803)bukkan fel először. Forrása a közép­kori magyar Jóleán (jó leány) név. A görög eredetű Jolanda, Jolánta magyarítá­sának is tekintették. Becézés: Joli, Jolika, Jolka, Jolcsi, Jola, Lola. Igen ritka. • SEM IDŐJÁRÁS Régiónkban csütörtökön gyakran erősen felhős lesz az ég, kisebb eső, zá­por előfordulhat. Erős, helyenként viharos lesz a délnyugati, nyugati szél. Hajnalban 1, 6 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 8, 13 fok között alakul. Késő este 6, 11 fok lesz. Pénteken eleinte az erősen felhős, borult égből eső, havas eső várható, délután északnyugat felől felszakadozik a felhőzet és futó hózáporok alakul­nak ki. Erős, helyenként viharos lesz az északnyugati szél. Hajnalban 4, 8 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 5, 9 fok között alakul, mely a délelőtti órákban áll be. Időjárásunkat a tőlünk északra kialakult markáns ciklon áramlási rendsze­re határozza meg. Erőteljes nyugati áramlással néhány .fokkal enyhébb leve­gő áramlik fölénk, a sok felhő miatt azonban csak kevés napsütésre számít­hatunk. A következő 36 órában melegfronti hatásra kell számítani, gyako­ribb lehet a fejfájás és a migrénes panasz. Ister-Granum Eurorégió 1 11 ^ »11 ^ gyenge szél közepes szél erős szól

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents