Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-18 / 228. szám

4 HÍDLAP • 2004. november 18., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA Csillagászok - amatőr csillagászat Esztergomban és környékén szá­mos amatőrcsillagász és több csil­lagászati szakkör is tevékenyke­dik, a legtöbben tagjai az Magyar Csillagászati Egyesületnek. 1996- ban került sor a helyi, esztergomi csoport megalakítására. Az eszter­gomi Regiomontanus Csillagászati Klub és az MCSE Esztergomi Cso­portja minden ősszel megrendezi öt-hat előadásból álló sorozatát Esztergomban. Idén is több, érde­kes előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Az MCSE Esztergomi Csoportja évente rendezi meg Esztergomban a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban „Csillagászati hó­nap” című programját. A hagyomá­nyos és igen kedvelt előadássoroza­ton országosan, sőt nemzetközileg is ismert és elismert szakmabeliek oszt­ják meg ismereteiket a csillagászati témákban. Ezen kívül rendszeresen tartanak távcsöves-bemutatókat, és igény szerint klubokban, iskolákban és egyéb intézményeknél is szívesen tartanak előadást. Szakköreik Dorog, Táton, Tokodaltárón és Mogyorós- bányán működnek. Csillagászat dióhéjban Már Kepler gyanította, hogy a bolygók pályamenti mozgása a Nap­ból származó erő hatására történik. Ezt Newton (1642-1727) bizonyította, aki a klasszikus mechanika alapjait képező törvényinek kimondásán kí­vül felfedezte az általános gravitációs törvényt is. Ennek egyenes következ­ményei a Kepler-törvények; és min­den, a Naprendszerben észlelhető mozgás Newton törvényeiből egy­szerűen levezethetőek. A XVIII. szá­zad nagy felfedezője (a csillagászat történetének egyik legjobb megfi­gyelője), Sir William Herschel, aki 1781. március 13-án felfedezte az Uránuszt a körülbelül 18 cm átmérő­jű távcsövével. Az üstökösöket nem számítva a században valamennyi égitest felfedezése az ő nevéhez fűző­dik (1787. Oberon; 1787. Titania; 1789. Enceladus; 1789. Mimas). Egy francia csillagász, Alexis Bouvard 1820-ban elkezdett olyan táblázatokat készíte­ni, amelyek a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz mozgását előrejelzik. Az Uránusz mozgását figyelve a csil­lagászok észrevették, hogy a bolygó nem követi pontosan a Newton-tör­vények által számára előírt pályát. Számos csillagász gyanította, hogy az Uránusz mozgását egy távolabbi, még ismeretlen bolygónak a gravitá­ciós hatása zavarja. Két matematikus, John Couch Adams Angliában és Urbain Leverrier Franciaországban - egymástól függetlenül - nekiállt ki­számítani, hogy hol lehet a hiányzó bolygó. A matematikai csillagászat (égi mechanika) óriási diadala volt, amikor 1846-ban felfedezték a Nep- tunuszt. A bolygó felfedezése a new­toni mechanika bizonyítékát is jelen­ti, de igazolja azt is, hogy a Földön érvényes mechanika érvényes az égi­testekre is. A Neptunuszon túli ki­lencedik bolygó elméleti kutatásával először W H. Pickering, P Lowell és Grillug foglalkozott. A munka orosz­lánrészét a Lowell-obszervatóriuban végezték. A szerencse egy fiatal csil­lagásznak, Clyde Tombaughnak ked­vezett, aki 1930. február 18-án egy ja­nuár 24-én készült fotólemezen meg­találta az új bolygót, a Plútót. A Plú­tó nagyon halvány égitest, ami nem is csoda, hiszen a Földünknél 40-szer távolabb kering a Naptól. Megfigyel­ni roppant nehéz. Pályáját sem volt könnyű bemérni, mert nagyon lassan mozog: felfedezése óta pályájának mindössze 1/4 részét futotta be. A XX. században 40 nagyobb égitestet (valamint üstökösök és kisbolygók ezreit) fedeztek fel. A kutatók egyre gyakrabban gondoltak arra, hogy ta­lán a Plútón túl is van még egy (Ti­zedik) bolygó. Úgy gondolják a kuta­tók, hogy a 10. bolygó (ha létezik) kétszer akkora, mint a Földünk. Csillagászati Hónap Esztergomban A Csillagászati Hónap alkalmából több előadáson is részt vehetnek az érdeklődők az esztergomi Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban. November 16-án Ürugrás címmel Zsombok Gábor amatőrcsillagász előadását hallgat­hatták meg a csillagászat szerelmesi. November 23-án, kedden Mérjük a világmindenséget! címmel Nyerges Gyula tanár, klubvezető tart elő­adást. November 30-án Az univer­zum gyermekkora címmel Hetesi Zsolt csillagász tart előadást. De­cember 7-én A Csillagvilág titkai címmel Mécs Miklós nyugalmazott szakkörvezető előadását hallhatják. • Összeállította: nil A bolygók láthatósága a hónap folyamán: Merkúr: Az esti szürkületben kereshető meg a nyugati látóhatár fölött. 21- én van legnagyobb keleti kitérésben, 22 fokra a Naptól. Vénusz: A hajnali égbolt legfeltűnőbb égitestje. A hó végén két és fél órával kel a Nap előtt. Fényessége -4,0m; fázisa 0,8-ről 0,9-re növekszik. Mars: Hajnalban látható a Szűz, majd a Mérleg csillagképben. A hó végén két órával kel a Nap előtt. Fényessége 1,7m, átmérője 3,7“. Jupiter: Kora hajnalban kel. A hajnali égen látható a Szűz csillagképben. Fényessége -1,7m, átmérője 32". Szaturnusz: Késő este kel, és az éjszaka nagy részében látható az Ikrek csillagképben. Fényessége o,om, átmérője 19". Uránusz, Neptunusz: Az esti órákban figyelhetők meg, az Uránusz a Vízöntő, a Neptunusz a Bak csillagképben. Késő éjszaka nyugszanak. Tud az esztergomi csillagá­szati előadássorozatról? Rezső' (bérszámfejtő) Ezzel a tudománnyal az a baj, hogy nem nagyon di­vatos és szinte csak a szaklapokban lehet halla­ni róla. Egyedül azok tudnak erről a témáról, akik konkrétan keresik a különböző szakmai médiumokban. Ami a csillagászati főszezont illeti, az augusztus hónapra tippeltem vol­na a csillaghullások miatt. Katica (szociális munkás) Nem tudtam az előadá­sokról, talán nem jól hir­dették. Nálunk Halason van egy kiépített csillag- vizsgáló, forgatható kupo­lával, hatalmas távcsővel. Ez legin­kább a gyerekeknek érdekes szóra­kozás, magam is gyerekként jártam oda kukkolni. Jópofa dolognak tar­tom az égbolt megfigyelését. Katalin (fogorvos) Hallottam róla, ha időm lenne, biztosan elmennék. Ha jól gondolom, ezt a kezdeményezést az eszter­gomi Regiomontanus csil­lagászati szakkör jegyzi, akik időn­ként kiállnak a Dobó gimnázium elé, vagy a Szabadidőközpont elé távcsövükkel, amibe bárki belenéz­het. Ott van néhány szakember, akik megmagyaráznak mindent az érdeklődőknek. Jolika (nyugdíjas) Azért nem mennék el, mert valószínűleg olyan szinten beszélnek ott a té­máról, amit már nem érte­nék meg. Nincsen előzetes tudásom, az idegen szakkifejezése­ket nem ismerem, nem hiszem, hogy lekötne vagy szórakoztatna egy ilyen előadás. A kettős állampolgárságról vitáznak Magyar jövőkép címmel kétna­pos konferenciára kerül sor no­vember 19-20-án a Kőszegtől 8 km-re lévő Velem-Novákfalván. A VII. Regionális Találkozóra az Ér­sekújvári és a Komáromi járás polgármesterei, valamint a Cse- madok Alapszervezetek vezetői kaptak meghívást - mondta el la­punknak a Csemadok járási elnö­ke, Dániel Erzsébet. A Csemadok Ersekújvári Területi Választmánya szervezésében évente megrendezésre kerülő konferencia helyszínéül első alkalommal válasz­tották Novákfalvát, ahová személye­sen a település tulajdonosának, Novák Tamásnak meghívására ér­kezik a felvidéki delegáció. A kétna­pos rendezvény fő témaköre a ket­tős állampolgárság kérdésköre lesz, amellyel kapcsolatban kifejti gon­dolatait Duray Miklós, az MKP parlamenti képviselője és Kövér László, a Fidesz Országgyűlési Vá­lasztmányának elnöke. A Csemadok jelene és jövője címmel az alapszer­vezet helyzetéről tanácskoznak majd a küldöttek, de Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának parla­menti képviselője tolmácsolásában meghallgathatják az érdeklődők az MKP stratégiáját a megyei önkor­mányzati választásokkal kapcsolat­ban, illetve egy előadást Pénzügyi decentralizáció és az önkormány­zatok címmel.- Legalább évente egyszer szüksé­ges összehívni a járás Csemadok-ve- zetőit és polgármestereit tapasztalat- cserére, valamint a következő év ter­veinek, elképzeléseinek egyeztetésé­re - fűzte hozzá Dániel Erzsébet. • BARTAL Lesz pénz a termálfürdő fejlesztésére Folytatás az 1. oldalról Döntéshozatalkor mérlegelni kel­lett a már eddig is jelentős kölcsönnel terhelt vállalat fizetőképességét, az újabb 85 millió korona kölcsön felvé­telének kockázatát, a volt katonai lak­tanya kínálta lehetőségek kiaknázását és a Vadas hosszútávú stratégiáját. A képviselők zöme egyetértett az­zal, hogy a néhány éve rohamlép­tekkel fejlődő fürdő lendületét nem szabad megtörni. A Vadas vezetése az elmúlt években rugalmasan és mesteri módon használta ki a csilla­gok kedvező állását - a Mária Valé­ria híd felújítását és a gazdasági helyzet kedvező alakulását (azt a tényt, hogy aránylag könnyen lehe­tett kölcsönökhöz jutni). Ennek eredményeként a 2000 óta megvaló­sított beruházások rendre túlszár­nyalták a tervezett bevételeket. Ilyen körülmények között a város ölébe hullott laktanya kínálta lehe­tőségek kiaknázásának elmulasztása és a Vadas fejlesztéseinek teljes leál­lítása óriási hiba lett volna. Ráadá­sul a „megörökölt” laktanya kény­szerhelyzetbe hozta a döntéshozó­kat, hisz az ott lévő ingatlanokkal a közeljövőben mindenképpen vala­mit tenni kell. Az épületek állagá­nak megóvása, az ingatlanok gyöke­res átalakítása nélkül kihasználatla­nok maradnának, sőt egy-két éven belül az enyészet martalékává vál­hatnának. Az eredeti beruházási csomag jelentős hányada éppen a laktanya kínálta új szálláskapacitá­sok kiaknázását célozza meg. A volt katonai épületekben hozzávetőleg 30 millió korona ráfordítással há­romcsillagos szálló komfortjának megfelelő szobák kerülnek kialakí­tásra. A csomagban ezen kívül a szolgáltatások bővítése is komoly hangsúlyt kap, hisz a tervezet 15,7 millió koronáért egy 350 férőhelyes parkoló megépítésével, négymillió koronáért a Vadas kezelésében működő mosodához kapcsolódó épü­letben egy bowling center kialakítá­sával számol. A „buszpályaudvar” mögött épülendő parkoló remélhető­leg enyhíteni fogja a város parkolási gondjait. A kuglipályával, bárral és internetes szolgáltatással üzemelő bowling center pedig egész évben ki­szolgálja majd a vendégeket. • (zc) Megszerettetni a népzenét az emberekkel Első alkalommal tartottak Népművészeti Estet Ebeden. Potfay Berna­dett, a rendezvény fő szervezője szerint összejövetelük remélhetőleg ha­gyományteremtő lesz. A rendezvény fő célja az volt, hogy a meglévő kapcsolatokat szorosabbra fűz­zék. Az est fellépői között szerepelt az esztergomi néptánccsoport, a kőhíd- gyarmati Üj Hajtás, az ebedi Vegyeskórus, a párkányi Ady Endre Alapiskola Pengető citerazenekara, a tá­ti Pincebarátok Köre éneklőcsoport, va­lamint a rendezvény szervezői, a Cse­madok helyi alapszervezet mellett mű­ködő citerazenekar. A műsor közben fellépett Verbók Zsuzsanna kőhídgyar- mati mesemondó, aki palóc népmesé­ket adott elő. Közreműködött Szabó Anett, a Pátria Rádió munkatársa. A citerazenekar vezetője, Potfay Bernadett lapunknak elmondta, hogy az említett csoportokkal már régóta tartják a kapcsolatot.- Az Új Hajtásnak már két éve kísé­rőzenekara vagyunk. Többször fel­léptünk már közös rendezvényeken, így például részt vettünk legutóbb a „Gyarmatok” találkozóján, és Bécs- ben is együtt voltunk a kőhíd- gyarmatiakkal. A műsor létrehozásá­val az volt a célunk, hogy felelevenít­sük a hagyományokat és szorosabbra fűzzük a szálakat az egyes fellépők kö­zött - mondta Potfay Bernadett. Nem volt mellékes szempont az sem, hogy megszerettessék az embe­rekkel a népzenét, ami nagy valószí­nűség szerint sikerrel járt, hiszen a majdnem teltházas műsor résztvevői többször is visszatapsolták a fellépő­ket. A meghívott vendégek között sze­repelt Burián László ebedi esperes­plébános, Polgár József, az Esztergom-Szentgyörgymezői Olva­sókör igazgatója, Magát László, Kő- hídgyarmat polgármestere, valamint Nagy Tibor, Ebed polgármestere. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents