Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-17 / 227. szám

MAGYARORSZAG 2004. november 17, szerda • HIDLAP 3 Vita a parlamenti pártok között a jövő évi költségvetésről A parlamentben kedden kezdő­dött a költségvetés részletes vitá­ja, melynek során a benyújtott módosító indítványaikat indokol­ták a frakciók. Az MSZP módosító indítványai az eredeti költségvetési tervekhez ké­pest növelnék az önkormányzati nor­matívákat, megteremtenék a helyha­tóságoknál a 13. havi juttatás fedeze­tét, több pénzt adnának oktatásra, egészségügyre - elsősorban a házior­vosi szolgálat megerősítésére -, ár- vízvédelemre, szociális kiadásokra, mezőgazdaságra, utakra, például a földutak megszüntetésére. Nagyobb összeget szánnak a rend­őrségnek és a határőrségnek is. Sza­bó Lajos vezérszónok elmondta: az önkormányzatoknak 8 százalékkal nagyobb támogatást adnak jövőre, mint az idén.- A költségvetés számainak kiala­kításakor döntenünk és választanunk kell. Döntéseinket felvállaljuk, mert hisszük,' hogy a társadalom nagyobb többségének ezzel a költség^óléVSel jobb lesz 2005-ben. A Fidesz 313 milliárd forintot cso­portosítana át a költségvetésben mó­dosító indítványaival.- Ezek a módosítások két forrást jelölnek meg - mondta Varga Mi­hály. Az egyik ilyen terület az állam- igazgatás működésének karcsúsítása. A másik terület pedig a kamatkiadá­sok területe: véleményünk szerint a 2005-ös évet a Pénzügyminisztérium várakozásainál alacsonyabb kamat­szint fogja jellemezni. A Fidesz a költségvetésben terve­zettnél több pénzt adna a kis- és közép- vállalkozások támogatására, a beruhá­zásokra, ezen belül turisztikára, út­fenntartásra. Nagyobb összeget javasol lakástámogatásra, a családok helyzeté­nek javítására, iskoláztatásra, és javíta­ná az önkormányzatok helyzetét is. Ezenkívül beterveznék a költség- vetésbe a mezőgazdasági támogatá­sok nemzeti kiegészítését, mert sze­rintük ez nem szerepel a büdzsében. • (MR) Egészségügy:­Orbán Viktor szövetséget ajánl Szakmai és társadalmi szövetsé­get ajánlott a Nemzeti Egészség- ügyi Kerekasztal szervezeteinek Orbán Viktor a 2006-os esetleges kormányváltás utáni egészségügyi reform megvalósítására. A Fidesz nem ellenzi a magántőke bevonását az egészségügybe, csak a kórházak eladása ellen van, mert az azzal fenyeget, hogy nőnek a társa­dalombiztosítás költségei, és ketté­szakadhat az ellátás gazdag- és sze­gényellátásra. Ez gond azokban az országokban, ahol erős a magángyógyító hálózat. A kórházakat a legjobban rászoruló idősek építették, az az ő tulajdonuk, tehát nem szabadna eladni.- A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szervezeteinek szakmai és társadalmi szövetséget ajánlot­tam a kormányváltás után, 2006­ban megvalósítandó egészségügyi reformra vonatkozóan, és azt kér­tem tőlük, hogy használják föl ezt a kerekasztalt arra, hogy ennek a re­formnak az alapvetése megszület­hessen - mondta Orbán Viktor. Te­kintettel arra, hogy az egészségügy nem üzleti kérdés, és pártalapon sem lehet megoldani, egy széles összefogást kell létrehoznunk, és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal ebből a szempontból kiemelkedő szerepet játszik. A kormány képviselői ezen a 14. munkaülésen sem vettek részt, mint ahogy a kormánypártok képviselői sem - annak ellenére, hogy Rácz Je­nő miniszter még államtitkárként megígérte a részvételt, a tanácsnak ugyanis az a feladata, hogy teljes egyetértéssel dolgozzon ki megol­dást az ellátásra. • (MR) Túl erős a forint? A forint gyengítése mellett érvelt Kóka János gazdasági- és közleke­dési miniszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsé­gének gazdasági fórumán. 2007 és 2013 között tízezermilliárd forintnyi fejlesztési pénz juthat Ma­gyarországnak az Európai Uniótól, így valódi esélyt kaphat az ország, hogy fölzárkózzon Európa vezető, ál­lamaihoz. Ehhez viszont hosszú távú programokra és több évre szóló ter­vekre van szükség — mondta a fóru­mon Kóka János gazdasági miniszter. Segíteni kell a működőtőke-áramlást, erősíteni kell a kis- és középvállalkozá­sokat itthon és a külpiacokon is. A miniszter úgy vélte: a magyar gazdaság az elmúlt évek nehézségei után ismét jó pályára állt, egyre több a beruházás, egyre nő az export és a versenyképesség, ahhoz azonban, hogy a régióban vezető pozíciót sze­rezzen Magyarország és kedvező be­fektetési célpont legyen, összehan­golt fiskális és monetáris politikára van szükség — mondta a miniszter. Kóka János szerint ugyanis az erős forint terheket jelent az exportőrök­nek, és rontja a versenyt is. A miniszter utalt arra, hogy az or­szágnak egyszerre kell csökkentenie a költségvetési hiányt - az uniós vál­lalásunknak megfelelően évi fél szá­zalékkal -, ugyanakkor most kell át­hidalni azt a szakadékot is, amely az élenjáró uniós országoktól elválaszt minket. Mindehhez új finanszírozási forma kell, amelyhez elengedhetet­len a magántőke felhasználása. • (MR) Dávid Ibolya újra elnök Ismét Dávid Ibolyát választotta al- elnökévé az Országgyűlés. A titkos szavazáson Dávid Ibolya 187 igen és 8 nem szavazatot kapott. Azért kellett szavazni a parlament MDF-es alelnökéről, mert az MDF képviselőcsoportjának múlt heti ide­iglenes megszűnésével a pártelnök elvesztette ezt a tisztséget. Dávid a szavazás után rögtön átvette az ülés vezetését, és megköszönte képviselő- társai bizalmát. Balogh László, az MDF-frakcióból kizárt független képviselő közölte: „Egyértelmű, hogy Dávid Ibolyát az MSZP választotta meg a parlament alelnökévé, a szavazati arány azt mu­tatja, hogy az MDF elnöke ellenzéki oldalról nem kapott szavazatot.” • (MNO) Kovács: az uniónak jó adó- és vámrendszer kell Kovács László szerint az Európai Uniónak - mint egységes piacnak - jó adó- és vámrendszerre van szük­sége. Sajtóértesülések szerint - egyebek mellett - ezt hangsúlyoz­ta az eredetileg az energiaügyek kérdésével megbízott volt külügy­miniszter Strasbourgban. Ismételt meghallgatásán kifejtette: az uniós tagállamok közötti adóver- j seny nem feltétlenül rossz, de vi­gyázni kell arra, hogy a verseny tisz­tességes legyen, és miatta lehetőleg ne csökkenjenek a bevételek. Kovács László külön nyilatkozat­ban jelezte, hogy á rendszerváltás előtt nem foglalkozott belügyekkel, bár igaz, hogy tagja volt az MSZMP-nek. Hozzátette azt is, hogy a rendszerváltás idején alapító­ja volt a modern szociáldemokráciát képviselő MSZP-nek. Hétfőn az új olasz biztos-jelöltet, Franco Frattinit hallgatták meg az uni­ós képviselők. A bel és igazságügyi poszt várományosa az olasz belpolitikát és elődjét, a vihart kavart Buttiglionét érintő kérdéseket kikerülte. Az Európai Parlament csütörtö­kön szavaz az új összetételű bizott­ságról, amelyet a legnagyobb frakci­ók, úgy tűnik, támogatnak. • (MR) Cseh képviselők Több jobboldali cseh euróképviselőt is aggaszt Kovács László adóügyi biz­tosjelölt kommunista múltja, ezért azt fontolgatják, hogy a szavazáskor nem fogják támogatni az Európai Bizottság kinevezését, írja a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. „Nem tudjuk elkép­zelni, hogy olyan jelöltet támogatnánk, akinek kommunista múltja van, és még a hetvenes években is egyetértett Cseh­szlovákia megszállásával”, nyilatkozta a lapnak Oldrich Vlasák, a Polgári De­mokratikus Párt európai képviselője. A lap értesülései szerint tizenegy cseh képviselő szavazhat az EB ellen Kovács ellen Kovács miatt. A Mladá Fronta Dnes információi szerint a polgári de­mokrata Jan Zahradil szerdán talál­kozik Jósé Barrosóval, hogy tolmá­csolja neki az elégedetlen cseh kép­viselők álláspontját. A Polgári De­mokratikus Párt európai képviselői támogatták az Európai Bizottság eredeti összetételét, függetlenül Ko­vács Lászlótól és múltjától, Vélemé­nyüket azonban időközben megvál­toztatták, mivel - szerintük - a bi­zottság tagjainak kinevezése politi­kai síkra terelődött. • (index) Princz ártatlannak vallja magát Tegnap megkezdődött a Fővárosi Bíróságon (FB) a mintegy 36,1 mil­liárd forintos hűtlen kezeléssel vá­dolt Princz Gábor kihallgatása. Az exelnök mindössze annyit ismert el: 2002-től valóban voltak kétes hitelek a banknál. A tárgyalást azért halasztották no­vember 16-ra, mert Princz védője, Nehéz-Posony István augusztus 10- én elhunyt, és a helyére lépő fiának, Nehéz-Posony Mártonnak kevés ide­je volt az iratok áttanulmányozására. A hajdani bankelnök, aki egyik vé- dőjeként Bárándy Péter volt igazság­ügy-minisztert jelölte meg, az FB előtt továbbra is ártatlannak vallotta magát. Elmondta, hogy 1988-ban lett a Magyar Nemzeti Bank főosztályve­zető-helyettese, s a rendszerváltást követően, a kétszintes bankrendszer kialakításakor kapott felkérést a Pos­tabank vezetésére. (A vádbeli időszak ugyan csak 1994-től kezdődik, a bírák azonban azt is vizsgálják, hogy ho­gyan alakultak a banknál a megelőző évek költségei és bevételei.) Ismét csökkent Az év első kilenc hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 7,9 százalékkal, a nettó 6,9 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A fogyasztóiár-index 7 szá­zalékos növekedése mellett ez 0,1 százalékos reálbér csökkenést je­lent - derül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) jelentéséből. A nettó átlagkereset nemzetgazda­sági szinten 91 400 forintnak felelt meg január-szeptemberben (ezen be­lül a fizikai foglalkozásúaké 68 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 117 900 forint), ez 6,9 százalékos növeke­dés a tavaly január-szeptemberhez képest, ami a 7,0 százalékos fogyasztóiár-index mellett 0,1 száza­lékos reálbér csökkenést jelent. A nemzetgazdasági szintű havi át­lagos munkajövedelem 148 300 forint (január-szeptemberi középárfolya­Az exelnök annyit elismert, hogy 1992-től már voltak kétes hitelek, az első kifogást azonban csak 1996-ban kapták az akkori bankfelügyelettől - mondta. A bíróság kitér annak vizsgálatára is, ki­nek milyen szerepe lehetett a kétes hite­lekben, illetve a különböző tisztviselők milyen jogkörrel rendelkeztek. Ismert: Princz Gábor, a Postabank Rt. volt elnök-vezérigazgatója és hat vádlott-társa a pénzintézetnél a Horn-kormány idején keletkezett 153 milliárd forintos vagyonvesztés miatt több mint 36 milliárd forintos hűtlen kezelés vádjával október 19-én álltak először a bíróság elé. A vád alapján akár nyolc év börtönbüntetés is ki­szabható a pénzügyi botrány fősze­replőire. Az üggyel az FB egyesítette azt a vizsgálatot, amelynek során a Hengermalom Kft.-nek folyósított, 2,6 milliárd forintos hitelügylettel kapcsolatban szintén Princz Gábor ellen 121 millió forint vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. A tárgyalás csütörtö­kön folytatódik. • (hirtv.hu) reálbér mon számítva 584 euró) volt, 8,7 szá­zalékkal több az előző év azonos idő­szakinál - mutat rá a mostani jelen­tés. A teljes munkaidőben alkalma­zásban állók bruttó átlagkeresete ez év január-szeptemberben 141 200 fo­rint volt, a versenyszférában dolgo­zóké átlagosan 134 600 forint. A legmagasabb átlagkeresetű gazda­sági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (306 000 forint), amit a vegyipar (188 400 forint), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (182 900 forint) és a közigazgatás, védelem, kötelező tár­sadalombiztosítás (176 500 forint) kö­vet. A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrter­mék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szál­láshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az épí­tőiparban foglalkoztatottak voltak. • (SZEREDAl) Nemzeti Fórum néven folytatják Nemzeti Fórum néven alakít egye­sületet a Lakitelek munkacsoport, kö­zölte Lezsák Sándor.A politikus el­mondta: létrehozták az egyesületet, bejegyzése rövid időn belül megtör­ténik. Szavai szerint egyesületben és nem pártban gondolkodtak, mert még ma sem tartja politikai illúzió­nak azt, hogy az MDF vissza fog tér­ni eredeti értékrendjéhez. Lezsák Sándor hangsúlyozta: 2005 május 8- áig függetlenként dolgozik a parla­mentben, május 9-én pedig vélhető­en már egy frakció tagjaként. • (MR) Eladó a Club Aliga Meghirdette a Club Aliga ingat­lanvagyonát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság.Az ötvenöt Balaton-par- ti épület (köztük három szálloda és 22 kővilla, fedett uszoda, jachtkikö­tő, sportpályák, konferenciatermek, vendéglátóhelyek) és a másfél kilo­méteres partszakasz irányára nettó 8 milliárd forint. Az üdülőtelep iránt előzetesen több hazai és külföldi be­fektető érdeklődött. • (VG) ítélet a Vizsolyi Biblia elrablói ellen A felbujtókkal együtt elítélték azo­kat a tolvajokat, aki ellopták a Vizso­lyi Bibliát. A vádirat szerint a 3 férfi és eg)' nő - bár nem vitte ki az érté­kes könyvet az országból -, arra ké­szült, hogy abból egy vagy két ere­detinek tűnő másolatot készít. Az el­követők egyikük komáromi lakásán rejtették el a Szentírást, amelyet másfél év nyomozás után találtak meg ott a rendőrök. Az encsi városi bíróság ítélete alapján a harmad és a negyedrendű vádlott egy-eg)' év fel­függesztett, míg az elsőrendű másfél, a másodrendű pedig egy év letölten­dő börtönt kapott főbüntetésként. • (MR) Érettségi pénzért Pénzért érettségizhetnek újra azok a főiskolára, egyetemre készülők, akik elégedetlenek korábbi vizsga- eredményükkel. Az írásbeli és a szó­beli 6 ezer, az emelt szintű nyelvi érettségi 10 ezer forintba kerül. Az idén már a felvételit is jelentő két­szintű érettségi rendszerben vizs­gáznak a diákok. Aki korábban érett­ségizett, de felvételizni szeretne, két dolgot tehet: vagy átszámítja a ko­rábban tett vizsga eredményét vagy - ha ezzel nem elégedett és javítani szeretne - újra megírja az érettségit, ez azonban már pénzbe kerül. Az érettségire és a felvételire február 15-ig lehet jelentkezni. • (NOL) Működőképes az ORTT Az Országgyűlés 313 igen szava­zattal újra az Országos Rádió és Te­levízió Testület (ORTT) tagjává vá­lasztotta Wéber Jánost. A szavazásra azért került sor, mert a Magyar Demokrata Fórum meg­szűnése, majd újjáalakulása követ­keztében a párt jelöltjét vissza kellett hívni az ORTT tagságából, melynek következtében a testület működés- képtelenné vált. Az MDF jelöltjének újbóli megválasztásával az ORTT ismételten ötfősre, azaz működőké­pességének határára bővült. • (lugosi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents