Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-13 / 225. szám

MAGYARORSZAG 2004. november 13., szombat • HÍDLAP 3 / s MÁÉRT: az államfő igen szavazatot és közösségvállalást kért a magyar választóktól Másfél éves szünet után ismét összeült a Magyar Állandó Értekez­let, a magyarországi politika képvi­selői és a határon túli magyar szer­vezetek egyeztető fóruma. Mádl Ferenc az alkotmányt idézte megnyitójában. Az államfő elmond­ta, hogy a Magyar Köztársaság fele­lősséget érez a határon túli magyaro­kért, a nemzet pedig 15 millió ma­gyart jelent. A nemzeti kisebbségek védelme az uniós jog részévé vált - jelentette ki Mádl Ferenc. Magyarország támogatja a régiók további európai uniós integrációját. Napjaink legfontosabb kérdése a kettős állampolgárság ügye - foly­tatta a köztársasági elnök. Az érin­tettek történelmi igazságszolgálta­tásnak tekintenék a magyar állam- polgárság megszerzését, amit szá­mukra a nemzetközi jog lehetővé tesz. Erre rengeteg példa van. Mádl Ferenc szerint a kettős ál­Gyurcsány Ferenc Mádl Ferenc lampolgárság megadása után nem várható tömeges exodus. Aki eddig kitartott szülőföldjén, ezután is megteszi. A magyar állampolgárság inkább javítaná, semmint hogy gyengítené gazdasági és kulturális helyzetüket. Mádl Ferenc arra kéri a magyar választókat, hogy vállalja­nak közösséget azokkal, akiket a tör­ténelem elszakított tőlünk. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: a kormány célja, úgy erő­síteni, megtartani a határon kívül élő magyarságot, hogy őseink szülőföldjét megőrizzük, és a szülőföldön maradás képességét megerősítsük. A nemzeti lelkesültséget és a nemzeti felelősséget együtt kell tartani, külön mindkettő tévútra visz - hangsúlyozta. Gyurcsány Ferenc közölte: a kor­mány most bejelentett átfogó szülő­föld-programja egységet próbál te­remteni a szabad mozgás, a határok lebontásának igénye és a határon tú­li, illetve határon belüli területek egységes gazdasági, társadalmi, kul­turális fejlesztése között. A külhoni magyar útlevél megoldaná, amit a magyar igazolvány nem tudott, a Szülőföld alap több forrást adna a határon túli gazdasági, oktatási, egészségügyi fejlesztésekre és azok­nak, akik nemzeti elkötelezettségük­re büszkék, lehetőséget adna, hogy befizetéseikkel adják jelét- a közös felelősségvállalásnak - mondta. Orbán Viktor a tanácskozásról jött ki sajtótájékoztatót tartani. A Fidesz elnöke azt mondta, hogy a már zárt ajtók mögött zajló tanács­kozáson a két legnagyobb határon túli magyar közösség vezetője, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Bugár Béla, a Felvidéki Magyar Ko­alíció Pártja elnöke arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnö­köt, hogy változtassa meg állás­pontját és mondjon igent a kettős állampolgárságra. Orbán Viktor el­mondta, hogy ő is csatlakozik ehhez a kéréshez. Szerinte a MÁÉRT mai küldetése, hogy minden magyar nyugodt lelki­ismerettel mondhasson igent. A Fi­desz javasolja, hogy álljon föl egy bi­zottság, ami még a december 5-ei népszavazás előtt meghatározná, hogy mit tartalmazzon a kettős ál­lampolgárság. Orbán Viktor szerint ebben szerepelnie kell egy magyar útlevélnek és annak, hogy ez semmi­lyen pluszkiadással nem járhat. • (MR) MSZP: két törvényjavaslat a népszavazás előtt Két törvényjavaslat elfogadását szeretné a kettős állampolgárságról szóló decemberi népszavazás előtt a Magyar Szocialista Párt - közölte Hiller Ist­ván pártelnök pénteken Budapesten. „Körvonalazódik az egyetértés abban, hogy nyújtsunk be törvényjavaslatot haladéktalanul, még a népszavazás előtt arról, hogy a határon túli magyarság számára milyen úti okmány járjon - nem az elnevezés érdekel, hanem a tartalom -, és nyújtsunk be törvényja­vaslatot arra haladéktalanul még a népszavazás előtt, hogy a szülőföld­program a magyar törvények sorába illeszkedjék” - jelentette ki az MSZP el­nöke a Magyar Állandó Értekezlet Vili. ülése idején tartott sajtóértekezletén. MDF javaslat A kettős állampolgárságról szóló népszavazás lehetséges következmé­nyeinek bemutatására egy elkülönített kommunikációs alap létrehozá­sára, a harmadik í százalék bevezetésére, valamint egy új országgyű­lési bizottság felállítására tett javaslatot a Magyar Demokrata Fórum. Az erről szóló dokumentumot a Magyar Állandó Értekezlet pénteki bu­dapesti ülésén osztották ki az újságíróknak. Megállapodtak: négyezer forinttal emelkedik a minimálbér Megegyezett pénteki ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) az 53 ezer forintos minimál­bér 57 ezer forintra emeléséről, il­letve arról, hogy 6 százalék bruttó keresetemelést javasol az ágazati és vállalati bérmegállapodásokhoz. Az induló érték a szakszervezetek­nél 62 ezer forint volt, a munkaadók­nál 55 400 forint. VVittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője el­mondta: a szakszervezetek között nem volt konszenzus az 57 ezer forin­tos minimálbérrel kapcsolatban. Az autonómok ragaszkodtak az 57 500 forintos minimálbérhez. A szakszer­vezeti igénynek megfelelően sikerült megegyezni abban, hogy szeptember 15-ig értékelik, hogy miként teljesül a versenyszférában a keresetemelési ajánlás. Amennyiben az országos gazdasági teljesítmény, az infláció és más mutatók tényszámai miatt nem valósulhat meg az ajánlott kereset- emelés, az OÉT-ben tárgyalásokat folytatnak a megoldás érdekében. A szakszervezetek azt is szerették volna elérni, hogy a helyi munkavál­lalói érdekképviseletek kapjanak véle­ményezési jogot a rendes felmondá­sok esetében, ezt a kérést a munkálta­tók nem tartották teljesíthetőnek A megállapodás része a kormányza­ti oldal által vállalt, az adó- és járulék- szabályokban érvényesített teher­csökkentések felsorolása. így többek között a melegétkeztetésnél az adó­mentesen nyújtható hozzájárulás 6 ezer forintról 8 ezer forintra, hidegét­keztetésnél a 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra emelése, valamint, hogy az átalányadó értékhatára általában 4 millióról 8 millióra, kereskedőknél 22 millióról 40 millió forintra emelkedik. • (MR) Terjeszkedne a MÓL Új piacok iránt érdeklődik a MÓL. A magyar olajtársaság már jelen van Ausztriában, de figyeli a szerbiai és lengyelországi lehető­ségeket is. A MÓL Rt. az idei erős pénzügyi évet követően terjeszkedni akar. A gázüzletág értékesítést követően pe­dig lesz is miből. A horvátországi akvizíciós tervek és a már meglévő szibériai olajmező utáni újabb kiter­melési koncessziók mellett a társa­ság a hírek szintjén már megszellőz­tetett új piacok felé lépne - közölte Mosonyi György vezérigazgató.- Vizsgáljuk azt, hogy Szerbiában mikor nyílik meg a privatizáció lehe­tősége és majd meglátjuk, hogy a lengyelországi események hogyan alakulnak - mondta Mosonyi György. Nem tettünk le arról, hogy a PKN-nel szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat. Nyugat felé, az, hogy bejöttünk Roth-tal az üzem­anyag-piacra Ausztriában, ez már egy jelzés, hogy úgy érezzük, hogy ott van keresnivalónk. Az osztrák Roth magáncég Graz környéki kútjain ugyanis Mól benzin kapható, miután a magyar vállalat megszerezte az osztrák társaság többségi tulajdonát. • (MR) Konferencia a roma holokausztról A roma holokausztról rendeztek tu­dományos konferenciát Debrecenben. Jelenlegi ismereteink szerint mint­egy félmillió áldozata volt a 11. világ­háború idején a roma holocaustnak. Ez a szám azonban a kutatások előre­haladásával valószínűleg bővülni fog, mivel ezt a területet még nem tárták fel a kutatók teljes mértékben - hangzott el pénteken azon a debrece­ni konferencián, amelyet a cigány népirtás hatvanadik évfordulója tisz­teletére rendeztek. Végvári Imre, a kulturális minisz­térium főtanácsosa elmondta: Ma­gyarországon is elindult egyfajta tár­sadalmi szintű közbeszéd a 60 évvel ezelőtti tragédiáról, így a probléma kiszabadul és az egész társadalom ügyévé válik. Hazánkban ma a ci­gányság politikai és másfajta üldöz­tetéséről nem lehet beszélni, a kor­mány ez ellen minden eszközzel fel is lép. Ez azt jelenti, hogy senkinek nem kell már félnie a múlt árnyéká­tól - mondta Végvári Imre. Farkas Flórián parlamenti képvise­lő, a Lungo Drom elnöke hozzátette: mindenkinek számot kell vetnie a múlttal, hogy a gyűlölködés és az előítélet soha többé ne kapjon teret. Ma ugyan szervezett népirtásról nem beszélhetünk - mondta Farkas Flóri­án -, de a lehetőségével számolnunk kell. Ha ugyanis a társadalom csak megtűri a cigányságot, ez könnyen átválthat rasszizmusba - jelentette ki a Lungo Drom elnöke Debrecenben. • (MR) Kuncze nyilvános vitára hívja Thürmert és Orbánt A szabad demokraták is népsza­vazási kampányt indítanak, a ki­sebbik kormánypárt azonban első­sorban a kórház-privatizáció kérdé­sére koncentrál, mert a kormány kettős állampolgársággal kapcsola­tos tájékoztatóját elegendőnek tart­ják. Kuncze Gábor pártelnök e kér­désről vitára hívta a Fidesz, illetve a Munkáspárt elnökét is. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nyilvános vitára hívja ki a népszava­zást kezdeményező Thürmer Gyulát, a Munkáspárt, valamint Orbán Vik­tor, a Fidesz elnökét a kór­házprivatizáció ügyében. Erről Horn Gábor és Gusztos Péter szabad de­mokrata országgyűlési képviselő, a párt ügyvivője beszélt pénteki sajtótá­jékoztatóján a budapesti Péterffy Sándor utcai kórház előtt. Az SZDSZ szerint katasztrofális helyzetbe hozná az egészségügyet Thürmer Gyula és Orbán Viktor ál­láspontja, a magántőke kórházakba va­ló bevonásának tilalma, közölték. Az SZDSZ a december 5-i népszavazásig a megyeszékhelyekre is kiterjedő or­szágos kampányt indít, amelynek ke­retében - ugyanúgy, mint az európai parlamenti választás kampányában - kérdéseket tesz fel, amelyekre megad­ja a liberális és a konzervatív választ. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kettős állampolgárság ügyében az SZDSZ jónak tartja a kormány vá­lasztóknak adott tájékoztatását, ezért a kórház-privatizációra koncentrál. • (index.hu) Dávid Ibolyát kizárják? Kádár György és Murányi Leven­te közleménye szerint az elnök asz- szony a kórház privatizáció kérdésé­ben szembeszegült a párt hivatalos álláspontjával, mert az MDF 2003. novemberi határozata támogatta a privatizáció megakadályozására in­dult népszavazási kezdeményezést. Dávid Ibolya a közelmúltban többször is ezzel ellentétes véle­ményt fogalmazott meg, és kijelen­tette, hogy a kórház privatizációról feltett kérdéssel nem ért egyet. A két MDF-es képviselő ezért az elnök kizárását kezdeményezi a pártból. • (MR) Internetbanki átvágás Az OTP Bank felhívja internetban­ki ügyfeleinek figyelmét, hogy a leg­nagyobb hazai hitelintézet sem e- mailben, sem telefonon nem kér ügy­feleitől személyes, illetve azonosító adatokat a bank elektronikus szolgál­tatásaival kapcsolatban. Amennyiben e-mail-ben bárki, bármilyen indok­kal arra kéri az internetbanki ügyfe­leket, hogy jelentkezzenek be az OTPdirekt internetes szolgáltatásá­ba egy megadott elérési útvonalon, az OTP Bank hangsúlyosan kéri, hogy ezt semmiképpen ne tegyék meg, hanem erről haladéktalanul ér­tesítsék az OTP Bankot az informa- cio@otpbank.hu e-mail címen. • (gAl) Forgalmasabb az M5-0S A matricásítás óta az M5-ös autópá­lya átlagos napi forgalma több mint kétszeresére, a teherautó-forgalom pe­dig több mint háromszorosára nőtt - jelentették be az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. tájékoztatóján. A régi fizetős kapuk bontásának ha­tárideje 2004. november 30-a. • (KM) Újabb Tesco-benzinkutak A budaörsi Tesco hipermarket mellett nyílt meg a Tesco Global Áruházak Rt. hetedik magyarországi benzinkútja. A 95-ös, 98-as benzint, illetve dízelolajat kínáló 12 állásos kút az első, ahol érintőképernyős kasszát, illetve egy olyan számítógé­pes rendszert használnak, amely je­lentősen gyorsítja és jól áttekinthe­tővé teszi a tankolást. A Tescónál vásárolt üzemanyag li­terenként 8-10 forinttal olcsóbb a pi­aci átlagárnál, s az áruházban törté­nő 15 ezer forintos vásárlás felett to­vábbi 5 forint kedvezményt kínál a vállalat literenként. A társaság az idén még legalább két kutat létesít. • (szeredai) Szabálytalan közbeszerzés Minden harmadik közbeszerzése sza­bálytalan volt a Honvédelmi Miniszté­riumnak az elmúlt 2 évben. Befejező­dött az Állami Számvevőszék ellenőr­zése, amelynek során 50 eljárást néztek át. A végleges jelentést elfogadta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is. A megvizsgált haditechnikai be­szerzések közül kettő politikai vitát is kiváltott. Az egyik a Gripenek, a másik az AN-26-os szállító-repülő­gép beszerzése volt. Mindkettőről egyedi eljárás keretében, közbeszer­zési pályázat nélkül döntött a kor­mány nemzetbiztonsági kabinetje. • hirtv.hu

Next

/
Thumbnails
Contents