Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-12 / 224. szám

3 MAGYARORSZÁG 2004. november 12., péntek • HÍDLAP • Fidesz: hagyják abba a fenyegetőzést a kormánypártok! A Fidesz tegnapi közleményben kérte fel az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy „fejezzék már be a 23 millió ro­mán munkavállalóhoz hasonló rioga­tást és a félrevezető hecckampányt, amellyel a kórházak eladásáról akar­ják a figyelmet elterelni”. A kormány- párti képviselőket pedig arra kérik, hogy „kapkodó, zaklatott bejelentések előtt gondolják át, mit javasolnak”. „Ha már bejelentik a külhoni útlevél támogatását, akkor az érdeklődőknek többet is tudjanak róla mondani, mint azt, hogy majd valamikor kidolgozzák a részleteit” - áll a közleményben. Pető Iván (SZDSZ) mai sajtótájé­koztatóján kijelentette: sikeres nép­szavazás esetén a kettős állampolgár­ság kérdését az Országgyűlés nem tudná tavasszal megoldani. A Fidesz ezzel kapcsolatban arra kéri a kor­mánypárti képviselőket, ne fenyege­tőzzenek azzal, hogy a kettős állam- polgárság megszavazása esetén sem fogja az Országgyűlés tavasszal megalkotni az erről szóló törvényt. „Bízzanak abban, hogy lesz annyi bölcsesség a parlamenti képviselők­ben, hogy a népakarat kinyilvánítása után meg tudják hozni azokat a tör­vényeket, amelyek jók Magyaror­szágnak, és jók a határon túli magya­roknak” - teszik hozzá. • (MNO) Népszavazás: a Jobbik a köztársasági elnökhöz fordul A jobbik Magyarországért Moz­galom Mádl Ferenc köztársasági el­nökhöz fordult a kormány szerintük alkotmánysértő népszavazási kam­pánya ügyében. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírása óta a kormány több tagja számos alkalommal olyan értelmű nyilatkozatokat tett, amely­ben valótlanul és kiegyensúlyozatlanul utaltak a magyar állampolgárság köny- nyített megadása esetén bekövetkező, állítólagos hátrányos következmények­re. Ezen megnyilvánulások közül kü­lönösen kiemelendő Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök azon kijelentése, amely szerint a népszavazáson feltett kérdésre nemmel kell válaszolni, mi­vel a felelős döntéshez szükséges kö­rülmények nem ismertek. Az Alkotmánybíróság 52/1997. szá­mú, alkotmányértelmezés céljából ho­zott határozata leszögezi, hogy a nép­szavazásban érintett szervek (köztük a kormány, az országgyűlés és a köztár­sasági elnök) köteles tartózkodni min­den olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná a független és köz­vetlen hatalomgyakorlás megvalósítá­sát, és kötelesek más szerveket is távol tartani ettől. Ezzel szemben a kor­mány - amint arról több napilap be­számolt - tájékoztató kampányt indít a kedvezményes állampolgárság meg­adása negatív következményeinek is­mertetése céljából. Ez tehát nem más, mint deklaráltan a népszavazáson fel­tett kérdésre a NEM válasz melletti közvetlen kampány, ami az előzőekben kifejtettek alapján alkotmánysértő. • hirtv.hu Az MVSZ szerint abszurdum a külhoni magyar útlevél Patrubány Miklós elnök szerint az útlevél állami felségjel, amelyet az államok csak saját állampolgá­raiknak adhatnak. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke jogi abszurdumnak tartja a külhoni magyar útlevél fogal­mát, az útlevél ugyanis állami felség­jel, amelyet az államok csakis saját ál­lampolgáraiknak adhatnak - tartal­mazza Patrubány Miklós elnök la­punkhoz eljuttatott állásfoglalása. Hiller István, az MSZP elnöke a szerdai kormányszóvivői tájékozta­tón azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Petrétei Jó­zsef igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a le­hetőségét külhoni magyar útlevél bévezetésének a határon túli ma­gyarság számára, megszüntetve ez­zel a Magyarországra történő belé­pés minden akadályát. A Magyarok Világszövetsége nép­szavazást kezdeményezett arról, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgár­ságot azok, akik magyar nemzetisé­güket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatá­rozott más módon igazolják. A nép­szavazást december 5-én tartják meg. • (Kopai) Az EDDSZ a kórházprivatizáció ellen Az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete a kórházprivatizáció leállítását célzó népszavazás támogatására szólít fel. Az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének Tár­sadalmi Egyeztető Bizottsága arra szólítja fel a választókat, hogy igen­nel szavazzanak a december 5-i nép­szavazáson, tehát szavazzanak a kór­házak magánosítása ellen. Legalább 2 millió 100 ezer igenre van szükség ahhoz, hogy a kórházprivatizációs törvény egyszer s mindenkorra leke­rüljön a napirendről. — A valamennyiünk tulajdonát ké­pező kórházak és rendelőintézetek­nek nem szabad magánbefektetők kezébe kerülniük, mondja Simó Endre, a Társadalmi Egyeztető Bi­zottság koordinátora. Nem szeret­nénk, hogyha az egészségügy ketté­szakadna, egy gazdag és egy szegény orvosi ellátásra és a szegények kiszo­ruljanak a minőségi betegellátásból. Szóba szokott kerülni az is, hogy na igen, de ott van a hálapénz. Mi úgy ítéljük meg, hogy a privatizálás ezen a gondon nem változtatna, csak a tisztességes bérezés. Tehát európai fizetéseket kell biztosítanunk az or­vosoknak és az ápolóknak. Mi tehát azt javasoljuk, hogy az állam ne vo­nuljon ki a betegellátásból, maradjon kötelessége az egészségügy fejleszté­se, nekünk pedig meg kell védenünk a kórházainkat, mert az egészség nem áru és az élet nem eladó. • (MR) Fideszes képviselők szerint diszkriminatív, törvénysértő az Ok­tatási Minisztérium tervezete, amely hátrányos helyzetbe hozza az egyházi iskolákat. Harrach Péter úgy véli, az egyházi iskolák jövőre összesen 20 százalékkal kevesebb támogatást kapnának, mint az ugyancsak alulfinanszírozott állami oktatási intézmények. A fideszes politikus elmondta: az Oktatási Minisztérium - szerinte téve­sen - arra hivatkozva akarja jövőre az egyházi iskolákba járó gyerekek után járó költségvetési támogatást csökken­teni, hogy eddig több pénzt kaptak, mint az önkormányzati fenntartású ok­tatási intézmények. Megjegyezte, hogy eddig az egyházi iskoláknak járó nor­matívát az önkormányzati intézmé­nyeknek járó közvetlen állami támoga­tás átlagából számolták ki, de most egy ennél alacsonyabb összeget javasolnak. Az egyházi iskolába járó gyerme­keket 2005. január elsejétől a költség- vetési törvényben megállapított nor­matívák bizonyos köréből - törvény­sértően - kizárják. Harrach Péter el­mondta, hogy a tárca nem adna tá­Harrach Péter mogatást az egyházi iskoláknak a be­járó diákok után. Semjén Zsolt fideszes politikus a saj­tótájékoztatón közölte, az egyházi isko­lákat sújtó elvonás diákonként mini­mum 84, maximum 110 ezer forintot je­lent. Sérelmezte, hogy az egyházi isko­lákba járó gyerekek nem kaphatnak az önkormányzati iskolába járó gyerekeké­vel megegyező kiegészítő támogatást. • (index.hu) Demonstrálnak a gazdák Újra demonstrálni készülnek no­vember végén a gazdák, mivel a minisztérium felrúgta az év elején kötött megállapodást. Az év eleji agrárdemonstrációban résztvevő három érdekvédelmi szerve­zet újabb tiltakozóakciót szervez, miu­tán úgy véli, hogy a földművelésügyi tárca felrúgta az akkor kötött megálla­podást. A november végi akciót a Ma­gyar Gazdák és Fogyasztók Önvédel­mi Mozgalma, a Sertés- , illetve a Ba­romfitartók Szövetsége kezdeményezi. A gazdák azért készülnek ismét az utakra, mert az agrármegállapo­dásnak több pontját nem teljesíti a minisztérium - mondta Sákán An­tal, a Magyar Sertéstartók Szövet­ségének elnöke a Magyar Rádiónak. Hozzátette: három fontos kérdés szerepel a követeléseinkben, az ál­latjóléti támogatások ügye, amit a minisztérium jogtalanul állított le, a nemzeti 92-93 milliárdos földalapú támogatás kérdésköre és az áfa-ará­nyosítások ügyei. • (MR) Európa leggyengébb oktatási rendszerei között a magyar Magyarországon Európa egyik leggyengébb oktatási rendszere működik, derült ki az UNESCO ér­tékeléséből. Magyarország a 27. helyen áll a ranglistán, egyazon eredménnyel, mint Trinidad és Tobago - 96,8-as UNESCO-indexxel. A gyermekek ér­dekeit védő világszervezet Oktatást mindenkinek elnevezésű programja keretében többek között az írástudást, a képzettségi szintet, a tanuláshoz való hozzáférés lehetőségét, a létszám mi­atti esetleges zsúfoltságot, a nőknek az oktatásba való bevonását, a kormány­zat oktatási támogatásának mértékét, valamint az oktatási rendszerben el­töltött időszak hosszát vizsgálták. Norvégia vezető helyen áll az oktatás minőségét illetően, amelyet Dánia, Hol­landia, Dél-Korea és Finnország követi, Európából Lengyelország (7), Belgium (8.), az Egyesült Királyság (13.), Svédor­szág (14.) Írország (17), Ciprus(18.), Gö­rögország (21.), és Olaszország (19) előz­te meg hazánkat, míg mögénk került Ausztria (29), Portugália (34.), valamint Szlovákia és Csehország (36-37). • (euro.hu) Ismét sztrájkoltak Ismét sztrájkba léptek az egész­ségügyi dolgozók tegnap reggel. A szakszervezet úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy reggel 8-tól a Szegedi Tudományegyetem néhány klinikáján és Makón csupán kétórás lesz a figyelmeztető sztrájk. A veszp­rémi megyei kórházban ugyanakkor elmaradt a munkabeszüntetés. A sztrájkbizottság vezetője közlése sze­rint eddig valamennyi sztrájkban részt vettek - mintegy 200-250 dolgozóval de kedden és szerdán olyan sok mun­kája volt, hogy nem tudta megszervez­ni a csütörtöki munkabeszüntetést. Legközelebb november 19-én sztráj­kolnak majd a veszprémi kórházban, s 20-án pedig részt vesznek majd az or­vosi kamara és az egészségügyi dolgo­zók szakszervezete által közösen szer­vezett budapesti demonstráción. Az EDDSZ elnöke egy héttel ez­előtt jelentette be az október 7-én kezdett sztrájk-sorozatot mindaddig folytatják, amíg nem sikerül a kor­mányzattal érdemben tárgyalni a kö­vetelésekről, egy, a felek által kölcsö­nösen elfogadott platformon, ami nem lehet a szakminiszter által java­solt Egészségügyi és Szociális Ér­dekegyeztető Tanács (ESZÉT). A tervek szerint november 19-re, 22-re és 30-ra is munkabeszüntetést hirdet majd a szakszervezet - mond­ta Cser Ágnes. Hangsúlyozta: mivel a kormány látszólag nem veszi komo­lyan a sztrájkot, az orvosi kamara tá­mogatásával november 20-án de­monstrációt tartanak Budapesten az EDDSZ-székház előtti útszakaszon. • (katag) Batiz elsőrendű vádlott volt A Gyurcsány-kormány szóvivője 16 éves korában betörés miatt, elsőrendű vádlottként állt a bíróság előtt. Batiz Andrást - előéletére és fiatal korára tekintettel - a Bíró csak megrovásban részesítette, az evangélikus gimnáziumból pedig önként távozhatott. Az akkor 16 éves Batiz egy átmulatott éjszaka után betört egy ruhaboltba, és ott randalírozott - derül ki a Story magazinból. A kiérkező rendőrök elől elmenekült, de másnap hajnal­ban elfogták barátja lakásán. • (MNO) Szerződés nélkül fizetett a HM Az Állami Számvevőszék a héten nyilvánosságra hozott jelentésében a Honvédelmi Minisztérium eszköz- beszerzéseit vizsgálta. A dokumen­tum szerint az áttekintett 50 eljárás­nak alig harmada volt olyan, amely minden vonatkozásban szabályszerű körülmények között zajlott. A MiG­29-es harci repülőgépek javíttatásá­val kapcsolatban kiderült: a vadász­gépek alkatrészeinek felújítására szerződés nélkül fizettek ki 198 mil­lió forintot. Sok esetben pedig csak egyetlen helyről kértek árajánlatot sokmilliós munkák elvégzésére. • (G.K.) Fél év - 23 ezer munkanélküli Az első fél évben 356 cég 23 ezer dolgozója maradt munka nélkül. A létszámcsökkentések leginkább a tex­til- és az élelmiszeripart sújtották, ta­valy és az idén 58 ezer dolgozót me­nesztettek a feldolgozóipari cégek. Ugyanakkor dinamikusan bővül a szolgáltatási szektor és az építőipar. Elsősorban a meglévő vállalkozások bővítik létszámukat és vesznek fel új munkaerőt, az újonnan alapított cé­gek munkaerőigénye még csökkenést mutat az előző évekhez képest. • (Világgazdaságban.) Lemondott Gusztos Péter Lemondott Gusztos Péter a liberális párt ifjúsági tagozatának alelnöki tiszt­ségéről, mert szeretné átadni a helyét „az Új Generáció új generációjának”. Az erről szóló közleményében jel­zi, hogy a jövőben az Országgyűlés­ben, az SZDSZ ügyvivői testületé­ben és a párt zöld tagozatában vég­zett munkájára koncentrál. Gusztos az SZDSZ Új Generációjának egyik alapítója és egy ideig elnöke is volt. • (kata) Népi kezdeményezés indul Népi kezdeményezéssel a posta- törvény módosítását próbálja elérni a Zempléni Településszövetség (ZTSZ), az aláírásgyűjtő íveket el­küldték az Országos Választási Bi­zottsághoz (OVB). A ZTSZ azt szeretné elérni, hogy az Ország- gyűlés úgy módosítsa a postáról szóló 2003-as törvényt, hogy a Ma­gyar Posta Rt. csak ott vezethesse be a mobilpostai szolgáltatást, ahol azt igénylik, és amelyhez az önkor­mányzat hozzájárul. A kezdeményezéshez eddig or­szágszerte 751 település csatlako­zott, valamennyi önkormányzat elé­gedetlen a mobilpostai szolgáltatás­sal. Az aláírások gyűjtését novem­ber végéig szeretnék elkezdeni. • (csilla) Diszkriminatív és törvénysértő a minisztérium tervezete

Next

/
Thumbnails
Contents