Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-12 / 224. szám
3 MAGYARORSZÁG 2004. november 12., péntek • HÍDLAP • Fidesz: hagyják abba a fenyegetőzést a kormánypártok! A Fidesz tegnapi közleményben kérte fel az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy „fejezzék már be a 23 millió román munkavállalóhoz hasonló riogatást és a félrevezető hecckampányt, amellyel a kórházak eladásáról akarják a figyelmet elterelni”. A kormány- párti képviselőket pedig arra kérik, hogy „kapkodó, zaklatott bejelentések előtt gondolják át, mit javasolnak”. „Ha már bejelentik a külhoni útlevél támogatását, akkor az érdeklődőknek többet is tudjanak róla mondani, mint azt, hogy majd valamikor kidolgozzák a részleteit” - áll a közleményben. Pető Iván (SZDSZ) mai sajtótájékoztatóján kijelentette: sikeres népszavazás esetén a kettős állampolgárság kérdését az Országgyűlés nem tudná tavasszal megoldani. A Fidesz ezzel kapcsolatban arra kéri a kormánypárti képviselőket, ne fenyegetőzzenek azzal, hogy a kettős állam- polgárság megszavazása esetén sem fogja az Országgyűlés tavasszal megalkotni az erről szóló törvényt. „Bízzanak abban, hogy lesz annyi bölcsesség a parlamenti képviselőkben, hogy a népakarat kinyilvánítása után meg tudják hozni azokat a törvényeket, amelyek jók Magyarországnak, és jók a határon túli magyaroknak” - teszik hozzá. • (MNO) Népszavazás: a Jobbik a köztársasági elnökhöz fordul A jobbik Magyarországért Mozgalom Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult a kormány szerintük alkotmánysértő népszavazási kampánya ügyében. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírása óta a kormány több tagja számos alkalommal olyan értelmű nyilatkozatokat tett, amelyben valótlanul és kiegyensúlyozatlanul utaltak a magyar állampolgárság köny- nyített megadása esetén bekövetkező, állítólagos hátrányos következményekre. Ezen megnyilvánulások közül különösen kiemelendő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon kijelentése, amely szerint a népszavazáson feltett kérdésre nemmel kell válaszolni, mivel a felelős döntéshez szükséges körülmények nem ismertek. Az Alkotmánybíróság 52/1997. számú, alkotmányértelmezés céljából hozott határozata leszögezi, hogy a népszavazásban érintett szervek (köztük a kormány, az országgyűlés és a köztársasági elnök) köteles tartózkodni minden olyan döntéstől vagy mulasztástól, amely befolyásolná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását, és kötelesek más szerveket is távol tartani ettől. Ezzel szemben a kormány - amint arról több napilap beszámolt - tájékoztató kampányt indít a kedvezményes állampolgárság megadása negatív következményeinek ismertetése céljából. Ez tehát nem más, mint deklaráltan a népszavazáson feltett kérdésre a NEM válasz melletti közvetlen kampány, ami az előzőekben kifejtettek alapján alkotmánysértő. • hirtv.hu Az MVSZ szerint abszurdum a külhoni magyar útlevél Patrubány Miklós elnök szerint az útlevél állami felségjel, amelyet az államok csak saját állampolgáraiknak adhatnak. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke jogi abszurdumnak tartja a külhoni magyar útlevél fogalmát, az útlevél ugyanis állami felségjel, amelyet az államok csakis saját állampolgáraiknak adhatnak - tartalmazza Patrubány Miklós elnök lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása. Hiller István, az MSZP elnöke a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a lehetőségét külhoni magyar útlevél bévezetésének a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. A Magyarok Világszövetsége népszavazást kezdeményezett arról, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazást december 5-én tartják meg. • (Kopai) Az EDDSZ a kórházprivatizáció ellen Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a kórházprivatizáció leállítását célzó népszavazás támogatására szólít fel. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Társadalmi Egyeztető Bizottsága arra szólítja fel a választókat, hogy igennel szavazzanak a december 5-i népszavazáson, tehát szavazzanak a kórházak magánosítása ellen. Legalább 2 millió 100 ezer igenre van szükség ahhoz, hogy a kórházprivatizációs törvény egyszer s mindenkorra lekerüljön a napirendről. — A valamennyiünk tulajdonát képező kórházak és rendelőintézeteknek nem szabad magánbefektetők kezébe kerülniük, mondja Simó Endre, a Társadalmi Egyeztető Bizottság koordinátora. Nem szeretnénk, hogyha az egészségügy kettészakadna, egy gazdag és egy szegény orvosi ellátásra és a szegények kiszoruljanak a minőségi betegellátásból. Szóba szokott kerülni az is, hogy na igen, de ott van a hálapénz. Mi úgy ítéljük meg, hogy a privatizálás ezen a gondon nem változtatna, csak a tisztességes bérezés. Tehát európai fizetéseket kell biztosítanunk az orvosoknak és az ápolóknak. Mi tehát azt javasoljuk, hogy az állam ne vonuljon ki a betegellátásból, maradjon kötelessége az egészségügy fejlesztése, nekünk pedig meg kell védenünk a kórházainkat, mert az egészség nem áru és az élet nem eladó. • (MR) Fideszes képviselők szerint diszkriminatív, törvénysértő az Oktatási Minisztérium tervezete, amely hátrányos helyzetbe hozza az egyházi iskolákat. Harrach Péter úgy véli, az egyházi iskolák jövőre összesen 20 százalékkal kevesebb támogatást kapnának, mint az ugyancsak alulfinanszírozott állami oktatási intézmények. A fideszes politikus elmondta: az Oktatási Minisztérium - szerinte tévesen - arra hivatkozva akarja jövőre az egyházi iskolákba járó gyerekek után járó költségvetési támogatást csökkenteni, hogy eddig több pénzt kaptak, mint az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények. Megjegyezte, hogy eddig az egyházi iskoláknak járó normatívát az önkormányzati intézményeknek járó közvetlen állami támogatás átlagából számolták ki, de most egy ennél alacsonyabb összeget javasolnak. Az egyházi iskolába járó gyermekeket 2005. január elsejétől a költség- vetési törvényben megállapított normatívák bizonyos köréből - törvénysértően - kizárják. Harrach Péter elmondta, hogy a tárca nem adna táHarrach Péter mogatást az egyházi iskoláknak a bejáró diákok után. Semjén Zsolt fideszes politikus a sajtótájékoztatón közölte, az egyházi iskolákat sújtó elvonás diákonként minimum 84, maximum 110 ezer forintot jelent. Sérelmezte, hogy az egyházi iskolákba járó gyerekek nem kaphatnak az önkormányzati iskolába járó gyerekekével megegyező kiegészítő támogatást. • (index.hu) Demonstrálnak a gazdák Újra demonstrálni készülnek november végén a gazdák, mivel a minisztérium felrúgta az év elején kötött megállapodást. Az év eleji agrárdemonstrációban résztvevő három érdekvédelmi szervezet újabb tiltakozóakciót szervez, miután úgy véli, hogy a földművelésügyi tárca felrúgta az akkor kötött megállapodást. A november végi akciót a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalma, a Sertés- , illetve a Baromfitartók Szövetsége kezdeményezi. A gazdák azért készülnek ismét az utakra, mert az agrármegállapodásnak több pontját nem teljesíti a minisztérium - mondta Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke a Magyar Rádiónak. Hozzátette: három fontos kérdés szerepel a követeléseinkben, az állatjóléti támogatások ügye, amit a minisztérium jogtalanul állított le, a nemzeti 92-93 milliárdos földalapú támogatás kérdésköre és az áfa-arányosítások ügyei. • (MR) Európa leggyengébb oktatási rendszerei között a magyar Magyarországon Európa egyik leggyengébb oktatási rendszere működik, derült ki az UNESCO értékeléséből. Magyarország a 27. helyen áll a ranglistán, egyazon eredménnyel, mint Trinidad és Tobago - 96,8-as UNESCO-indexxel. A gyermekek érdekeit védő világszervezet Oktatást mindenkinek elnevezésű programja keretében többek között az írástudást, a képzettségi szintet, a tanuláshoz való hozzáférés lehetőségét, a létszám miatti esetleges zsúfoltságot, a nőknek az oktatásba való bevonását, a kormányzat oktatási támogatásának mértékét, valamint az oktatási rendszerben eltöltött időszak hosszát vizsgálták. Norvégia vezető helyen áll az oktatás minőségét illetően, amelyet Dánia, Hollandia, Dél-Korea és Finnország követi, Európából Lengyelország (7), Belgium (8.), az Egyesült Királyság (13.), Svédország (14.) Írország (17), Ciprus(18.), Görögország (21.), és Olaszország (19) előzte meg hazánkat, míg mögénk került Ausztria (29), Portugália (34.), valamint Szlovákia és Csehország (36-37). • (euro.hu) Ismét sztrájkoltak Ismét sztrájkba léptek az egészségügyi dolgozók tegnap reggel. A szakszervezet úgy tájékoztatta a közvéleményt, hogy reggel 8-tól a Szegedi Tudományegyetem néhány klinikáján és Makón csupán kétórás lesz a figyelmeztető sztrájk. A veszprémi megyei kórházban ugyanakkor elmaradt a munkabeszüntetés. A sztrájkbizottság vezetője közlése szerint eddig valamennyi sztrájkban részt vettek - mintegy 200-250 dolgozóval de kedden és szerdán olyan sok munkája volt, hogy nem tudta megszervezni a csütörtöki munkabeszüntetést. Legközelebb november 19-én sztrájkolnak majd a veszprémi kórházban, s 20-án pedig részt vesznek majd az orvosi kamara és az egészségügyi dolgozók szakszervezete által közösen szervezett budapesti demonstráción. Az EDDSZ elnöke egy héttel ezelőtt jelentette be az október 7-én kezdett sztrájk-sorozatot mindaddig folytatják, amíg nem sikerül a kormányzattal érdemben tárgyalni a követelésekről, egy, a felek által kölcsönösen elfogadott platformon, ami nem lehet a szakminiszter által javasolt Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács (ESZÉT). A tervek szerint november 19-re, 22-re és 30-ra is munkabeszüntetést hirdet majd a szakszervezet - mondta Cser Ágnes. Hangsúlyozta: mivel a kormány látszólag nem veszi komolyan a sztrájkot, az orvosi kamara támogatásával november 20-án demonstrációt tartanak Budapesten az EDDSZ-székház előtti útszakaszon. • (katag) Batiz elsőrendű vádlott volt A Gyurcsány-kormány szóvivője 16 éves korában betörés miatt, elsőrendű vádlottként állt a bíróság előtt. Batiz Andrást - előéletére és fiatal korára tekintettel - a Bíró csak megrovásban részesítette, az evangélikus gimnáziumból pedig önként távozhatott. Az akkor 16 éves Batiz egy átmulatott éjszaka után betört egy ruhaboltba, és ott randalírozott - derül ki a Story magazinból. A kiérkező rendőrök elől elmenekült, de másnap hajnalban elfogták barátja lakásán. • (MNO) Szerződés nélkül fizetett a HM Az Állami Számvevőszék a héten nyilvánosságra hozott jelentésében a Honvédelmi Minisztérium eszköz- beszerzéseit vizsgálta. A dokumentum szerint az áttekintett 50 eljárásnak alig harmada volt olyan, amely minden vonatkozásban szabályszerű körülmények között zajlott. A MiG29-es harci repülőgépek javíttatásával kapcsolatban kiderült: a vadászgépek alkatrészeinek felújítására szerződés nélkül fizettek ki 198 millió forintot. Sok esetben pedig csak egyetlen helyről kértek árajánlatot sokmilliós munkák elvégzésére. • (G.K.) Fél év - 23 ezer munkanélküli Az első fél évben 356 cég 23 ezer dolgozója maradt munka nélkül. A létszámcsökkentések leginkább a textil- és az élelmiszeripart sújtották, tavaly és az idén 58 ezer dolgozót menesztettek a feldolgozóipari cégek. Ugyanakkor dinamikusan bővül a szolgáltatási szektor és az építőipar. Elsősorban a meglévő vállalkozások bővítik létszámukat és vesznek fel új munkaerőt, az újonnan alapított cégek munkaerőigénye még csökkenést mutat az előző évekhez képest. • (Világgazdaságban.) Lemondott Gusztos Péter Lemondott Gusztos Péter a liberális párt ifjúsági tagozatának alelnöki tisztségéről, mert szeretné átadni a helyét „az Új Generáció új generációjának”. Az erről szóló közleményében jelzi, hogy a jövőben az Országgyűlésben, az SZDSZ ügyvivői testületében és a párt zöld tagozatában végzett munkájára koncentrál. Gusztos az SZDSZ Új Generációjának egyik alapítója és egy ideig elnöke is volt. • (kata) Népi kezdeményezés indul Népi kezdeményezéssel a posta- törvény módosítását próbálja elérni a Zempléni Településszövetség (ZTSZ), az aláírásgyűjtő íveket elküldték az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). A ZTSZ azt szeretné elérni, hogy az Ország- gyűlés úgy módosítsa a postáról szóló 2003-as törvényt, hogy a Magyar Posta Rt. csak ott vezethesse be a mobilpostai szolgáltatást, ahol azt igénylik, és amelyhez az önkormányzat hozzájárul. A kezdeményezéshez eddig országszerte 751 település csatlakozott, valamennyi önkormányzat elégedetlen a mobilpostai szolgáltatással. Az aláírások gyűjtését november végéig szeretnék elkezdeni. • (csilla) Diszkriminatív és törvénysértő a minisztérium tervezete
