Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-09 / 221. szám

MAGYARORSZAG 2004. november 9, kedd • HÍDLAP 3 Ä jövő héten szavazhatnak az iraki magyar szerepvállalásról A házszabálytól eltérően tárgyal­ják a sorkötelezettséget és a ma­gyar katonák iraki szerepvállalását. Az Országgyűlés hétfőn dönthet a honvédelmi törvénynek a sorkötele­zettség eltörlésével kapcsolatos mó­dosításáról, a Ház ugyanis hozzájá­rult a házszabálytól való eltéréshez. Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióve­zető-helyettese a szavazás előtt „gye­rekesnek” nevezte a kialakult helyze­tet, és szerinte „alpári vádaskodás” folyik a Fidesszel szemben, mintha a párt és képviselőcsoportja nem kí­vánná a sorkötelezettség eltörlését. „A Fidesz, bár az alkotmány tekin­tetében sokkal jobb, szakmailag pon­tosabb módosítás lenne elvárható, hajlandó hozzájárulni a módosítá­sokhoz” — közölte Pokorni Zoltán, aki szerint ezzel a kormánynak „a magyar fiatalokat riogató” kampá­nyát is le lehet zárni. Vadai Ágnes (MSZP) azt mond­ta, össztársadalmi kérdésről van szó, ami nem válhat a „politikai csárdás” áldozatává. Kuncze Gábor (SZDSZ) szintén jelezte: megszavazzák a házszabály­tól eltérést, valamint az alkotmány és a honvédelmi törvény módosítását is azért, hogy a sorkötelezettség kike­rüljön a jogrendszerből. Az Országgyűlés a jövő héten hét­főn szavazhat az iraki magyar szerep- vállalás meghosszabbításáról, a par­lament ebben az ügyben a házsza­bálytól eltérő tárgyalás mellett fog­lalt állást. A négyötödös többséget igénylő döntésre 336-an mondtak igent, kilencen nemmel voksoltak, hárman tartózkodtak. • (csilla) Kilépések az MDF-bó'l Szili Katalin Herényit tekinti frakcióvezetőnek Hat képviselő távozik az MDF-frak- cióból. Ezt Ékes József és Medgyasszay László képviselők jelen­tették be hétfőn az Országgyűlésben. Ékes József elmondta: rajta kívül Csampa Zsolt, Fülöp István, Németh Zsolt és Pichler Imre távozik a demok­rata fórum frakciójából Medgyasszay László közölte: ő is független képvise­lőként folytatja a munkáját „Együttesen úgy döntöttünk, hogy amennyiben Lezsák Sándor és Ba­logh László a Magyar Demokrata Fó­rum frakciójából kizárásra kerül, úgy saját magunk is (...) abban az időpont­ban, ahogy ők kizárásra kerültek, ki­válunk a Magyar Demokrata Fórum frakciójából” - mondta Ékes József. Szili Katalin, az Országgyűlés el­nöke korábban elfogadta Herényi Károly MDF-frakcióvezető bejelen­tését két képviselő kizárásáról a ki­sebbik ellenzéki frakcióból, ezzel Lezsák Sándor és Balogh László hét­főtől független képviselő lett. Szili Katalin a házszabályra és a ko­rábbi ügyrendi bizottsági döntésekre hivatkozva elmondta: a Ház elnöke csak a frakcióvezetőtől fogadhat el tájé­koztatást az adott képviselőcsoportot il­letően azért, hogy „rendet tudjunk tar­tani”. Kitért arra, hogy a kérdésben az ügyrendi bizottsághoz fordult, amely levélben tájékoztatta: ugyanazt az eljá­rást tartja jogszerűnek és célszerűnek, mint a korábban kizárt öt képviselőnél, az összes eddig hozott ügyrendi állás- foglalást figyelembe véve járt el. A ház­elnök mozgásterét alapvetően az ügy­rendi bizottság által megfogalmazott állásfoglalások, illetve a házszabályban foglaltak rögzítik - mondta. • (szeredai) Az egyházak tiltakoznak a jövő évi költségvetés ellen Nyílt levélben tiltakoznak az is­kolafenntartó egyházak az őket érintő költségvetési javaslatok el­len. Szerintük a kabinet ellehetet­leníti a kistelepülési és az egyházi oktatási intézményeket. A tiltakozás alapja az, hogy az állam át akarja alakítani a normatíva rend­szert. Az egyházak számításai szerint az általuk fenntartott alapfokú oktatá­si intézmények finanszírozása 23 %- kai, művészeti iskoláiké pedig több, mint 50%-kal csökkenne jövőre. Ha­sonlóan hátrányos helyzetbe kerül­hetnek kistelepülési iskolák is. Az egyházak véleménye szerint a norma­tív finaszírozás megváltoztatása az egyik eszköz arra, hogy az egyházi in­tézményekben a tanulók száma ne nö­vekedjen 5%-nál nagyobb mértékben. A csökkentett állami támogatások nem elegendőek az egyházi iskolák működtetéséhez. A költségvetési ter­vezet megszünteti az egyházi intéz­ményekben a garantált közalkalma­zotti illetményt is. Az egyházak sze­rint a kormány ezzel azt akarja elér­ni, hogyha nem zárják be az iskolái­kat, akkor csökkentsék a pedagógusa­ik bérét. Másik megoldásként kínál­kozik a tandíjak bevezetése. Az egy­házak szerint azonban így sérülnek a pedagógusok és a szülők jogai is. Az egyházak szerint a kormány megszegte a velük kötött megállapo­dásokat, mert nem egyeztetett a ter­vezett módosításokról. Ráadásul a kormány nem hagyott időt az ellen- vélemény kifejtésére sem. A finan­szírozás megváltoztatásáról ugyanis november 2-án tárgyaltak először az egyházak képviselőivel, mindössze három nappal a módosító indítvá­nyok beterjesztése előtt. • (korompai) Működőképessége határán az ORTT - felélik a tartalékokat Finanszírozási gondok miatt mű­ködőképességének határán van az Országos Rádió és Televízió Testület - mondta el a szervezet elnöke. Kovács György annak kapcsán nyi­latkozott, hogy az országgyűlés szak- bizottsága általános vitára alkalmas­nak találta az ORTT jövő évi költ­ségvetését. Az elnök hangsúlyozta: a jogszabályok által meghatározott ösz­szegek és a valódi igények közt igen nagy a távolság, ezért továbbra is in­dokoltnak látja a médiatörvény mó­dosítását. Kovács György elmondta: mivel a testület működésére évek óta nem jut elég pénz, ezért tartalékaikat felélték, így jövőre még éppen ellátja feladatát az ORTT, de 2006-ra már erre nincs garancia. • (MR) Orbán a becsületes magyarokra számít A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos népszavazás csak az „európai útle­vél” megadásáról szól, anyagi ter­heket Magyarországnak nem jelent a döntés - mondta a Fidesz elnöke. A magyarországi szavazók arról döntenek majd, hogy akarnak-e sza­badságukból a határon túli magya­roknak átadni. Erre a kérdésre min­den becsületes érzelmű magyar igen­nel tud csak válaszolni. Orbán Viktor azt mondta, hogy a kettős állampolgárság ügyében erkölcsi döntést kell hozni, nem a pártálláspontra, hanem a lelkiisme­retére kell hallgatnia mindenkinek. „Aki a kettős állampolgárság ügyé­ben, az európai útlevélről szóló nép­szavazás ügyében nemmel szavaz, az nem lehet 15 millió magyarnak a mi­niszterelnöke, és nem lehet 15 millió magyar érdekét szolgáló párt tagja sem” - jelentette ki a Fidesz elnöke. A kórházprivatizáció leállításáról szóló referendum kapcsán azt mondta, hogy az egészségügyi szak- szervezetek, a szakmai szervezetek és az emberek elsöprő többsége to­vábbra is köztulajdonban szeretnék tartani a kórházakat. Hozzátette: nem csak a Fidesz szavazóira, de az MSZP híveire is számít. • (korompai) Az SZDSZ elnöke csakis egyenran­gú állampolgárságot tud elképzelni a határon túli magyarok számára. Kuncze Gábor a közszolgálati tele­vízió reggeli műsorában elmond­ta: ha a többség igennel voksol a december 5-i referendumon, ak­kor ő minden olyan törvényt meg­szavaz, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárságot. A politikus hozzátette: nem fogad­na el ugyanakkor olyan jogsza­bályt, amely esetleg másodrendű állampolgárságról szólna. Kuncze Gábor szerint nem lehet jó dön­tést hozni az ügyben, mert, mint fogalmazott, vagy az érzelmeket vagy a népszavazás lehetséges következményeit kell zárójelbe tenni. Úgy vélte, rendkívül felelőt­lenek voltak, akik elindították a referendum kezdeményezését. • (MR) Patrubány: Megadatott volna, hogy betemessék az árkokat A magyar kormány szembehe­lyezkedik a világ magyarságának 70 százalékával - véli Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövet­ségének (MVSZ) elnöke a népsza­vazás kapcsán. Patrubány Miklós hétfőn kijelen­tette: „Sajnálom, hogy egy olyan kérdésben, amelyikben megadatott volna annak a lehetősége, hogy a Magyarországon mélyen kiásott ár­kokat betemessék egy össznemzeti kérdésben, a kormányzó pártok a ne­met választották. Azáltal, hogy a kormány álláspontjára válaszul vala­mennyi határon túli magyar politi­kai szervezet a kormányzó pártokkal szemben foglalt állást, egy nagyon fura helyzet alakult ki. A kormány ezáltal, hogy szembe helyezkedett a magyarok egységét célzó népszava­zással, gyakorlatilag egy lejtőre lé­pett, amelyik biztos úton viszi az előrehozott választások felé”.- Miután ötmillió határon túli ma­gyar most már politikailag is állást foglalt az igen mellett, miután Ma­gyarország lakosainak többsége min­den felmérés szerint az igen mellett van, Magyarország kormánya abba a helyzetbe került, hogy szembe he­lyezkedik a világ magyarjainak 70 százalékával. Ez drámai és a magyar belpolitikai életet destabilizáló hely­zetet teremt - tette hozzá a Magya­rok Világszövetsége elnöke. • (MR) Kitiltották a kamerákat a parlamenti folyosókról Tilos forgatnia a parlamenti folyo­sókon a televízióknak, tartalmazza az Országgyűlés elnökének egy nemrégiben kiadott rendelkezése. Az ügy előzménye, hogy a TV2 Napló című műsora két héttel ezelőtt rejtett kamerás felvételeket is tartal­mazó riportot közölt a nemdohányzók védelméről szóló törvény parlamenti semmibevételéről. A riportból kide­rült, hogy az ÁNTSZ ellenőrzésekor a tilosban cigiző képviselők elszalad­tak az ellenőrzés elől, mert éppen ak­kor támadt sürgős szavaznivalójuk. A TV2 munkatársai frissen kineve­zett minisztert, exminisztert és szá­mos képviselőt kaptak azon, hogy a parlament folyosóján, a kijelölt do­hányzóhelyiségtől alig néhány lépésre tilosban dohányoztak. A képviselők közül ketten nyilatkoztak a műsornak, öten viszont kínosnak nevezve lebuká­sukat elzárkóztak az interjútól. A riport adásba kerülése után más­fél héttel Szili Katalin, az Ország- gyűlés elnöke úgy rendelkezett, hogy a tévétársaságoknak tilos a par­lamenti folyosókon forgatni. Szili Katalin házelnök tegnapi saj­tótájékoztatóján azt mondta: egy 1998-as házbizottsági döntést eleve­nítettek fel azzal, hogy csak az írott sajtó képviselőit engedik be a folyo­sókra. A házelnök visszautasította azt a feltételezést, hogy a TV2 ri­portjának köze volna a döntéshez, mint mondta sem az angol, sem pe­dig a francia parlamentben nem mo­zoghatnak szabadon a tévéstábok. Szili leszögezte, hogy a parlamenti frakcióvezetők kérték a korlátozás is­mételt bevezetését. • (index.hu) Koltay Gábor dokumentumfilm­sorozata megrázó erővel és szokatlan őszinteséggel teszi fel a kérdéseket és szenvedélyesen hangsúlyozza, hogy a ma is tartó trianoni folyamatról minden körülmények között beszél­ni kell. Emlékezni és emlékeztetni kell, hogy ne lehessen ismét szőnyeg alá söpörni a kérdést. A gyártó Korona Filmmel történt megállapodás alapján a Hír Televízió vállalta fel a teljes, „csonkítatlan” 14 részes filmsorozat sugárzását. A vetí­téssorozat 2004. november 7-én va­sárnap este kezdődött és azt követő­en azonos időben 13 alkalommal, 2005. február 6-ig folytatódik. • (hirtv.hu) Tétlenkedett a kormányfő Tétlenkedéssel vádolja a minisz­terelnököt- paprika-ügyben a Fi­desz. Mátrai Márta, az ellenzéki párt képviselője szerint már au­gusztusban be lehetett volna vezet­ni a szigorúbb ellenőrzéseket, ami­kor 60 tonna spanyol és brazil pap­rikát foglaltak le Bács-Kiskun me­gyében. A kormányszóvivő erre azt mondta: amint tudomásukra jutott, hogy a lakosságot érinti a paprika­ügy, a miniszterelnök utasította az ÁNTSZ-t, hogy éljen jogával és vetesse le a boltok polcairól az ösz- szes paprikakészítményt. • (MR) Csökken a gázolaj ára A MÓL Rt. szerdán 6 forinttal csökkenti a gázolaj literenkénti fo­gyasztói árát, a motorbenzin ára nem változik - közölte a társaság hétfőn. November 10-én nulla órától a csökkentés értelmében a gázolaj ára 231 forint lesz. A közlemény szerint az elmúlt na­pokban a nemzetközi piacokon to­vább csökkentek a kőolajárak, aminek nyomán a gázolaj jegyzésára is mér­séklődött. Ez utóbbit a tüzelőolaj­készletek növekedése is elősegítette. A 95-ös ólmozatlan benzin 247,50 forint­ba, a 95-ös keverék benzin 250,50 fo­rintba, a 98-as ólmozatlan benzin 256,50 forintba kerül változatlanul. • (csilla) Nőtt a magyar kivitel A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyaránt 17 százalékkal nőtt a magyar kivitel és a behozatal idén január és szeptem­ber között. A külkereskedelmi mér­leg hiánya összesen 940 milliárd fo­rintot tett ki, ami nem egészen 15 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Magyarország ipari gépekből és szállítóeszközök­ből, gyógyszerekből valamint hír­adástechnikai berendezésekből jóval többet vitt külföldre, mint tavaly, némi csökkenés volt viszont az élel­miszereknél. A behozatalban a villa­mos készülékeknél és műszereknél volt a legjelentősebb a bővülés, és érdekesség, hogy 30 százalékkal na­gyobb volt az élelmiszer- import. Nem volt telitalálat A hatoslottón telitalálat nem volt. Az egyetlen darab 5 + 1-es nyeremé­nye 10 millió 501 ezer 693 forint. Az ötösök 328 ezer 178, a négyesek 6732, a hármasok 1011 forintot érnek. Em­lékeztetőül a nyerőszámok: 21, 23, 24, 25, 32, 36. A pótszám: 20. A totón sem volt telitalálat. Az egyetlen 13 találatos nyereménye 3 millió 714 ezer 900 forint. A 12-esek 89 ezer 877, a 11-esek 5629, a 10-esek 1089 forintot fizetnek. A teljes tipp- oszlop: 1,1,1, X,1,X, 1,X,1, 2,1,1,X és a plusz mérkőzés X. Kitüntetés az unokának A Magyar Köztársasági érdem­rend Tisztikeresztjével tüntették ki Alexander Brodyt. Az író Bródy Sándor unokája azért kapta az elis- . mérést, mert rendszeresen támogat­ja magyar szerzők köteteinek megje­lenését. 1993-ban egy, a nagyapjáról elnevezett díjat alapított elsőkönyves íróknak. Brody 15 éves koráig élt Magyarországon, majd az Egyesült Államokban telepedett le. • (MR) Velünk élő Trianon - sorozat a HírTv-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents