Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-05 / 219. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 5., péntek RÉGIÓ I MAI TÉMA A Széchenyi-kártya és ami mögötte van Nemrég ünnepelte kétéves születésnapját az elsősorban kis- és középvállalkozások számára meghirdetett Széchenyi-hitelkártya. A nemzetközi szinten is elfogadott üzleti bankkártyát 2002 nyara óta számos szóróanyag, plakát, tv- és rádióreklám hirdeti, ám úgy tűnik, egyre nő a programmal elégedetlen vállalkozások száma. A Széchenyi terv mostohatestvéreként emlegetett Széchenyi-hitelkártya az eredeti elképzelések szerint elsősorban a kis- és középvállalkozások számára nyújt segítséget a vállalkozásban felmerülő és elszámolható kiadások fedezetére. Bevezetését követően a kártya hamar közkedvelt lett, mert úgy tűnt, valóban gyors és éppen ezért hatékony segítséget tud nyújtani a vállalkozásoknak. A kártya megálmodóinak célja az volt, hogy az általában a piacon található hiteleknél olcsóbb és gyorsabb hitelhez juttassa a vállalkozókat. 2002 nyara óta több mint húszezer kártyát bocsátottak ki, körülbelül ötven-, hatvanmilliárd forint hitelállománynyal. A konstrukció iránti nagy érdeklődés annak is köszönhető, hogy a hitelkeret nagysága a kezdeti egymillió forintról - többszöri emelést követően - ez év júliusától már tízmillió forintra nőtt, és valószínű, hogy ez még mindig nem a végső határ. Az idei nyár különösen felpörgette a kártya iránti igényeket. Amíg az elmúlt évben, havi átlagban 780 kártyát igényeltek, addig idén júliusban 1999, augusztusban pedig már 2200 igény érkezett. Valóban népszerű és korszerű? Amikor a Széchenyi-kártya hosz- szas vajúdás után 1 millió forintos hitellehetőséggel elindult, komoly ■eredmény és egyben remek lehetőség volt a vállalkozások számára. Az egymilliós hitel arra volt jó, hogy bebizonyítsa, a magyar vállalkozók többségében meg lehet bízni. Aki ilyen kártyát szeretne, annak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vagy a kereskedelmi és iparkamarák irodáiban kell jelentkeznie, ahonnan a kérelmet előzetes hitelvizsgálatot követően - amennyiben a vállalkozás megfelel a követelményeknek - továbbítják a konstrukcióban részt vállaló bankokhoz. A hirdetések szerint a kártya kiadásával kapcsolatban minimális hitelvizsgálatot végeznek, azaz a leendő befektetések és a vállalkozás minősítése a kártya fedezete, nem a vállalkozás mögött álló vagyon. Nem kérnek ingatlanfedezetet és az igénylő magánvagyonát sem, szükség van viszont a tulajdonos, esetleg egy társ kezességvállalására, hiszen ha a tulajdonos nem hiszi, hogy vissza tudja fizetni a hitelt, akkor nem is kaphat. További feltétel, hogy az adott vállalkozás nyereségesen működjön, és a vállalkozó tisztességesen adózzon. A hitelt elbírálók nem vizsgálják, hogy a pénzt mire akarják felhasználni, vagyis a hitel szabad felhasználású. Pénzfelvételnél az egyszeri felvétel nagysága van csak korlátozva, az is a kártyatulajdonos saját érdekében. A hitelt a vállalkozó akkor fizeti vissza az év során, amikor akarja, és akkor veszi fel, amikor célszerűnek tartja, a futamidő végén a pénznek és a támogatott kamatnak viszont meg kell lennie. A kártya jellemzői banki szempontból A kártya a mikro-, kis- és közép- vállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. A kamattámogatás mértéke 2004. december 31-ig évi 3 százalék, 2005. január 1-jétől 2006 decemberéig évi 2 százalék. A Hitelgarancia Rt. a hitelkeret és a kamat összegének 73 százalékáig vállal kezességet. A Széche- nyi-kártyához kapcsolódó rulírozó hitelkeret jelenleg 500 ezertől 10 millió forintig terjedhet. Bár a Széchenyi-hitelkártya a piacon az egyik legolcsóbb pénzügyi termék, és - papírforma szerint - gyorsan, egyszerűen, kevés hivatalos dokumentummal, ingatlanfedezet nélkül juthatnak hitelhez az egyéni vállalkozók és a vállalkozások, sokak szerint a program valójában nem az, mint aminek látszik. Van például olyan vállalkozó, aki csupán 500 000 forintot szeretett volna igényelni, de a hitelt elbírálók „elenyészőnek” találták az összeget, és tájékoztatták az ügyfelet, hogy magasabb összeg igénylése esetén „jobban jár”. Persze, ez csupán egy eset a sokból. Van olyan vállalkozó is, aki betegség miatt nyolc hónapra bezárta az üzletét, ám vállalkozói igazolványát nem adta le, tovább adózott. Amikor az újrakezdéshez szüksége lett volna a pénzre, nem fogadták el a hitelkérelmét, mert a vállalkozás nem produkált bevételt. A beígért kéthetes határidő és a gyors, egyszerű ügyintézés is mézesmadzagnak tűnik, legalábbis azok szerint, akik két-három hónapot szaladgáltak a legkülönfélébb papírokért, esetleg kezesért, mire egyáltalán elfogadták a hitelkérelmüket. Úgy tűnik, a negatív tapasztalatok ellenére hónapról hónapra nő a kártyát igénylők száma, ami - valljuk be - nem csupán a program pozitívumait fémjelzi. Tudjuk, hogy a vállalkozók egyre nehezebb helyzetben vannak, igyekeznek tehát minden követ megmozgatni, hogy pénzhez, lehetőségekhez jussanak. A kártyaigénylők folyamatos növekedésének lendületet adott az értékhatár két alkalommal történt emelése (3 millióról 5, majd 10 millió forintra) is, hiszen az ügyfelek közül majd minden harmadik kezdeményezte a keretemelést. • K.E. Hallott már a Széchenyi kártyáról? Margit (könyvtáros) ■ Napjában rengeteg újságot elolvasok, mégsem hallottam a kártyáról. Pontosabban részinformációim van- _________ nak. Valószínűleg valamilyen marketingprobléma okozhatja azt, hogy nem kavart túl nagy port ez a kártyás hitelfelvételi lehetőség. Akik a témában érintettek, azok bizonyára tájékozottabbak a bankok nyújtotta lehetőségek világában, de a többség valószínűleg nem hallott még róla. Az igazat megvallva, én személy szerint nem szeretem a hitelfelvételeket. Pi sti (vállalkozó) Nemrégiben egy ismerősömtől hallottam a Széchenyi kártyáról. Úgy tudom, hogy elég kedvező hitelfelvételi lehetőségeket kínál, s viszonylag alacsony a hozzá kapcsolódó kamat. Az előnyei mellett szól még az is, hogy nincs vele sok probléma, gyorsan lehet hitelhez jutni. Bár úgy tudom, ehhez is szükség van egy indoklásra és a hitel felhasználására vonatkozó tervezetre, illetve a fedezetre, de a banki körülményes ügyintézés helyett ennél a kártyánál kevesebb a bürokratikus útvesztő. András (nyugdíjas) Mint nyugdíjas nem tarto- i zom azok közé, akik érde- I keltek lehetnének a témá- | ban. Őszintén szólva nem is lJ hallottam még erről a kártyáról. Bár manapság egyre többen élnek a sokféle hitelfelvételi lehetőségek valamelyikével. Valószínűleg az emberek többsége rá is van utalva erre a segítségre. Az persze más kérdés, hogy ez a segítség mekkora áldozattal jár majd a későbbiekben. Elkészül a kilátó KÖBÖLKÚT A hónap végéig szeretnék befejezni a Párizs-mocsár mellett lévő kilátó építését. A munkálatokat már tavasszal megkezdték, akkor úgy számoltak, hogy a kilátó április végére fog elkészülni. Technikai okok miatt azonban elhúzódtak a munkálatok. Mihálik Gábor, Köbölkút polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy a projektet időközben meg kellett változtatni. Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy a kilátót a földben cölöpökön helyezik el, de mivel mindenütt vízbe botlottak, ezért az új tervek szerint félméteres beton-alapra helyezik az építményt, ami mostanra már el is készült. Erre építik majd a faszerkezetet, és a nádtetőborítást. A tervek megvalósítása megközelítőleg 250-300 ezer koronába kerül, az építmény alkalmas lesz tanulmányutak lebonyolítására is. Több iskola már kora tavasszal jelezte ilyen jellegű szándékát. Mihálik Gábor korábban azt is elmondta, hogy mivel természetvédelmi területről van szó, ezért nem ajánlatos a kilátót nagymértékben a turistaforgalom számára hozzáférhetővé tenni. Az építmény inkább a védett mocsárvilág állatvilágának megfigyelésére fog szolgálni. Ezt a célt szolgálná az információs táblák elhelyezése is a mocsárvidéken. • -aA második világháborúra emlékeztek Dorogon Sokan vettek részt a dorogi Arany János Városi Könyvtárban megtartott ünnepségen, amelyen szemtanúk emlékeztek a második világháború befejezésének dorogi eseményeire. A „Hatvan éve történt” című összejövetel szervezője a Dorogi Kábeltelevíziózást Támogató Egyesület volt A megemlékezésen jelen volt a 92 esztendős Bottyán István, aki jelenleg Pécsett lakik, de eddig is minden alkalommal részt vett a dorogi rendezvényeken. A műsor első részében két előzetesen felkért előadó tárta fel a múlt eseményeit. Bottyán István egyike annak a sok száz embernek, aki szovjetunióbeli viszontagságai után 1946-ban haza tudott térni Magyarországra. Az idős ember előadásában felelevenítette a régmúlt emlékeit. A dorogi születésű Schmidt József a második világháború befejezésekor tízéves volt, így gyermekkorát idézte fel a nagyközönségnek. Bihari Lajos és Földes Imre visszaemlékezéseikben szemtanúként számoltak be a Kisújszállás térségében történtekről. • Kovács Ágnes Pető Iván: népszavazás - mérhetetlenül felelőtlen kezdeményezések-Abban a fura helyzetben vagyunk, hogy körülbelül tíz éve az egész világ sorsát jelentős mértékben meghatározza az, ami Amerikában történik - jelentette ki Pető Iván országgyűlési képviselő, az SZDSZ országos tanácsának elnöke az esztergomi Liberális klub rendezvényén. A Technika Házában tartott fórum házigazdája Varga Győző liberális politikus volt.- Érdekes helyzetben van az SZDSZ, hiszen az 1998-as és a 2002- es választások kapcsán is sokszor merült fel az a kérdés, hogy egy viszonylag kis pártnak milyen szerepe van egy ország életében. Talán az elmúlt nyár után nem kell bizonygatni, hogy egy kis pártnak is, ha parlamenti erő és ha a kormányban szerepet vállal, igenis van politikai jelentősége és szerepe - jelentette ki Pető Iván. Hozzátette: Az elmúlt egy hónapban fordulat következett be a nyilvános közbeszédben, hiszen ma a kormány irányít míg az ellenzék inkább csak reagálni képes, de semmiképpen sem tudja átvenni a politikai kezdeményezést. A szabad demokrata politikus a december 5-re kiírt népszavazásról elmondta: - Mérhetetlenül felelőtlen kezdeményezéseknek gondolom. Ha van olyan a politikában, hogy közveszélyes populizmus, akkor ezek azok. Olyasmiben szavaztatják meg a lakosságot, aminek a következményeit nem igazán közlik az emberekkel. Valójában életveszélyes ügyekről van szó, mind a három levegőben lógó népszavazásra érvényes ez. Ha ezekre a feltett kérdésekre a választójoggal rendelkező lakosság 25 százaléka - tájékozatlanság miatt - igent mond, akkor annak a következményeit mindenki viselni fogja. Beszéde elhangzása után a megjelent érdeklődők kérdéseire válaszolt a SZDSZ országos tanácsának elnöke. • GK Készülnek a tervek a köbölkúti kerülőút megépítésére Tovább húzódik a köbölkúti kerülőút megépítésének ügye. Az ügyben csak annyi előrelépés történt a múltban, hogy nekifogtak a tervek kidolgozásának. Az út megépítése - amelyet a község egyébként erőteljesen szorgalmaz - csak az anyagiak miatt késik. A kerülőút megépítése a Nyitrai Kerületi Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Mihálik Gábor polgármestertől megtudtuk, hogy idén nyáron egyeztető ülésen vettek részt, ahol megtudták, hogy a megyei önkormányzat már kapott az út megépítésére némi pénzt, és hozzáfogtak a projektek kidolgozásához. A község feladata csak az volt, hogy jóváhagyja az út megépítésének tervét, illetve kijelölje a számukra megfelelőnek tartott útvonalat. Mindezt a helyi önkormányzat már rég megtette, ennek ellenére a projekt megvalósítása több évig is elhúzódhat. A falu polgármestere korábban lapunknak elmondta, hogy a község vasúti hídja alatt kamionok nem férnek át, ezért más falvakon keresztül, kerülő úton kénytelenek közlekedni.- Ez nagy fejfájást okoz Köbölkút- nak. A kerülőút feladata egyrészt az lenne, hogy megkerülje a települést, így a teherkocsiknak nem kellene a falun keresztül menni. Másrészt viszont meggyorsítaná a forgalmat is. Az út elkészítése azért is lenne fontos, mert a közelmúltban balesetek is előfordultak emiatt a községben. Az út megépítése háromszázmillió koronába kerülne, de az államnak a polgármester szerint jelenleg erre nincs pénze. Az anyagiak miatt tehát még mindig folyik körülötte a huzavona. • CzM
