Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-02 / 216. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 2., kedd RÉGIÓ MAI TÉMA Halottak napja a kereszténység előtt és ma Halottak napját minden év november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, amely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek az emberek a halottakkal „jóban lenni”, az elhunytak szellemeivel barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy „szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat”. A november 2-i Halottak napja konkrétan Szent Odiló clunyi apáttól (962-1048) ered. Ő volt az, aki ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette, hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, s a 14. századtól Róma is átvette. Halottak napján gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz több népi hiedelem is kapcsolódik; némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult leikecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Magyar területen szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor feldíszítik a sírokat: virágokat, manapság koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére. A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, a néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak az elhunytak. Sokfelé szokás volt, hogy megterítettek a halott hozzátartozók számára, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok még a temetőbe is vittek ennivalót, s ami megmaradt, azt a koldusoknak adták. Szeged környékén „mindönszentek kalácsa” vagy „kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve, ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Egy néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott, s az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni, ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre régen munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhatott a ház népére. Mára természetesen kevés helyen élnek a népszokások, sőt, van, aki nem tud, vagy nem akar kimenni a temetőbe - ők általában otthon gyújtanak gyertyát. Az ünneplés és a gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenednének Ady Endre fájóan szép sorai: 0 hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk, Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk. Halloween (maga a név az angolban a katolikus hagyományt idézi, ugyanis az All Hallows Eve, Mindenszentek estéje eltorzult formája) az egyik legrégibb ünnep, amelynek eredete évszázadokra vezethető visz- sza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki. Évszázadokkal ezelőtt a mai Nagy-Bri- tannia és Észak-Franciaország területén éltek a kelták, akik a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb számukra, aki a munkát és pihenést jelképezte, gyönyörűvé téve a földet és növesztve a termést. A kelta újévet november 1-jén ünnepelték egy nagy fesztivállal, amely a napszezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor. A hiedelem úgy tartotta, hogy az újév előestéjén, október 31-én Samhain ösz- szehívta a halottakat, akik különböző formában jelentek meg: a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, főként a macskáét. Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncuk jelezte a napszezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartották melegen az otthonokat és űzték ki a gonosz szellemeket. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére három napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween. Az I. században, amikor a rómaiak elfoglalták Angliát, sok hagyományt vittek magukkal. A következő évszázadok folyamán a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona- nap hagyományainak keveredésével jött létre az első őszi ünnep. • Összeállította: V.D. Mennyit költött a halottak napjára? Erzsi (nyugdíjas) Havonta egyszer kijárok a temetőbe a párom sírjához, ezért mindig van otthon néhány gyertya és mécses. Ráadásul már a virágokat is egy héttel korábban megvettem. Nem tartom észszerűnek az utolsó percekre hagyott vásárlást. Férjem iránti szeretete- met nem a pénz, hanem a gondoskodás fejezi ki. Béla (lakatos) Felháborítónak tartom az árusok nyerészkedéseit ha- lottainkon. Hihetetlen, hogy bizonyos emberekben nincs tisztelet a halot- taink iránt, és képesek piac vagy vásárhangulatot teremteni, perecet vagy éppen mézeskalácsot árulva. Ez nem illő ilyenkor. Gergő (diák) Édesanyámmal mentem ki a temetőbe, így nem kellett költenem. Mégsem sikerült megértenem, hogyan kerülhet akár egy szál virág is több száz forintba, még akkor sem, ha az árusok csupán pár napig tudnak dolgozni. Szerintem üzletet csinálnak a halottak napjából is. Ez egyértelműen elítélendő. Teréz (nyugdíjas) Négy különböző temetőben közel 30 sírt látogattam meg az elmúlt három napban. A sok utazás, virág, gyertya, koszorú több mint 5000 forintomba kerültek, bár az igazat megvallva ilyenkor nem a pénz számít. Ez egyszer van az évben, és az alkalomra mindig teszek félre elegendő pénzt. Újabb ügyben mentették föl Esztergom polgármesterét A veszprémi bíróság döntésével eddigi legjelentősebb állomásukhoz érkeztek a Meggyes Tamás, Esztergom fideszes polgármestere ellen hamis váddal, a polgármester véleménye szerint politikai indíttatásból kezdeményezett ügyek. A bíróság ugyanis október 28-án meghozott elsőfokú ítéletével bűncselekmény hiányában megszüntette a hivatali visszaélés vádjával indult eljárást Meggyes Tamás polgármester és munkatársa, a Városszépítés osztályvezetője ellen. A bírósági döntés indoklása megmutatta, hogy az esztergomi Városháza korábbi házasságkötő termének és más irodáinak felújítása során semmiféle bűncselekmény nem történt. A harmadik tárgyalási forduló végén meghozott döntést követően Meggyes Tamás elmondta, hogy véleménye szerint komolytalan a több, mint tucatnyi ügyben ellene indított eljárás. Megdöbbentőnek tartja, hogy ilyen kreált ügyek bírósági szakba juthatnak, ám neki más, ellenzéki párthoz tartozó polgármesterekkel együtt hozzá kellett szoknia a rágalmakra alapuló ügyekhez. A hivatali visszaélés tárgyában folytatott eljárás végére pont került, így ez már a hetedik ügy, amelyen hasonló ítélettel zártak le. A polgármester szerint az ötvenes éveket idézi a koncepciós persorozat, és az esztergomi önkormányzat MSzP-frakciója kezdeményezésére indított, csütörtökön lezárt ügy. Tanulságaként Meggyes Tamás azt emelte ki, hogy a bírósági határozat újabb bizonyíték az őt ért vádak képtelenségére és alaptalanságára. " • S.E. Kikerülték a parkolót Lekéren Mindenszentek ünnepe ugyan hétfőre esett, a legtöbben viszont már vasárnap ellátogattak halottaik sírjához. Ez leginkább a távolabbról érkezőkre volt jellemző. A lekéri temetőhöz vezető úton például vasárnap majdnem nagyobb volt a forgalom, mint a közutakon. Nemrégiben itt egy parkolót építettek a bejáratnál azzal a céllal, hogy Mindenszentek és Halottak napján ne zavarja a látogatókat a személy- gépkocsik zaja. A másik ok az volt, hogy esős időben a temető útját kátyúk borították el az autós közlekedés következtében. így rossz időben aligha lehetett „szárazon megúszni” a gyertyagyújtogatást, nem egyszer bokáig sárban cuppogva kellett a járókelőknek megtenni szeretteik sírHiába épült parkoló a temető mellé jához az utat. Míg máshol természetes, hogy a sírok között nincs gépkocsi-forgalom, itt még mindig nincs lezárva a terület az autós közlekedés elől. Pedig csak így védhető ki a határokat nem ismerő emberi lustaság. A személygépkocsik ugyanis az itt kialakított parkolót szisztematikusan kikerülték. Inkább választották az alig néhány méterrel távolabbi, a temető területén lévő füves területet megállóként. Sokan még azt a fáradtságot sem vették, hogy legalább innen gyalogoljanak el halottaik sírjához. Majdhogynem a sírok közé is behajtottak kocsikkal, nem kis bosszúságot okozva ezzel a csendesen emlékezőknek, imádkozóknak. Pedig nem ártana legalább egyszer egy évben venni a fáradságot, és inkább gyalogolni néhány métert, hogy szeretteink nyugalmát és a csendesen gyászolókat ne zavarjuk emlékezésükben. • CzM November másodikétól, azaz mától, hatodikáig, szombatig kézbesítik a december ötödikéi népszavazásokról szóló értesító'ket és tájékoztatókat a szavazásra jogosult polgároknak. A privatizációról szóló kezdeményezéssel kapcsolatban már korábban, nemrégiben pedig a kettős állampolgárság tárgyában is a Szent Miklós napja előtti vasárnapra tűzte ki Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke az ügydöntő népszavazást. Az értesítők postázása mellett a szokásoknak és a jogszabályoknak megfelelően november hatodika és tizenhar- madika közt a polgármesteri hivatalokban kifüggesztésre kerülnek a választói névjegyzékek is. Azok a választópolgárok, akik november hatodikáig nem kapják meg az értesítést, illetve a Elhúzódik a szüret a kürti szőlészetben. Ennek'ellenére sem a menynyiség- re, sem pedig a minőségre nem panaszkodhatnak. Korpás András mérnök- szőlőnemesítőtől megtudtuk, hogy mivel a vegetáció késik, ezért a szürettel is később végeznek. Kürtön egyébként nem panaszkodhatnak sem az idei szőlő minőségére, sem pedig a mennyiségre. A 190 hektáros ültetvényből 137 hektáron van a szövetkezetnek termőszőlője. Az idei hektárhozam kilenc tonnás, a szőlő átlagosan húsz fokos, vagy annál is több. A jó minőségnek köszönhetően itt nem okoz gondot a szőlő eladása úgy, mint például Zselíz vonzáskörzetében, településük polgármesteri hivatalában kifüggesztett névjegyzékben nem tüntetik föl őket, a településen működő helyi választási irodához fordulhatnak. Ezek az irodák a települések polgármesteri hivatalaiban működnek. Ugyancsak az irodához kell a népszavazást kezdeményező szervezeteknek, valamint a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak a szavazatszámláló bizottságokba delegált képviselőik jelentkezését eljuttatni november 19-én délután négy óráig. Az esztergomi választók bizalommal fordulhatnak reggel nyolc és délután négy, illetve pénteken déli tizenkét óráig az esztergomi polgár- mesteri hivatal közigazgatási irodájához vagy a helyi Választási Információs Szolgálat munkatársaihoz a 33/542-036, -067, -069 és -045 telefonszámokon. • NIL Mától kézbesítik az értesítőket Iható lesz az idei bor ahol a szőlősgazdák alig tudtak megszabadulni portékájuktól, és ha el is tudták adni a szőlőt, csak nagyon alacsony fel- vásárlási árak mellett. Kürtről ellenben Nyitrára, Bazinra, Kistapolcsánba és Morvaországba is szállítanak szőlőt. Ezekkel az üzemekkel Korpás András elmondása szerint már régi partnerek, a szövetkezetben termesztett szőlő a minőség garanciájának számít. Az idei év a Szentlőrincinek kedvezett leginkább, de nem panaszkodhatnak az Olasz rizling, a Chardonnay, illetve a Morvamuskotályra sem. A szüret Kürtön még legalább egy hétig eltart. • Czigler
