Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-29 / 214. szám

4 HÍDLAP • 2004. október 29., péntek RÉGIÓ MAI TÉMA Tart-e a mérgezett fűszerpaprikától? Visszavonták a mérgező paprikakészítményeket A szakértők szerint csak nagy mennyiség fogyasztása (fél kilónál több) veszélyes Folytatás az 1. oldalról Az őrölt paprikával kapcsolatosan nem először merülnek fel gondok. Korábban kimutatták, hogy tégla­porral keverik, régebben pedig mini­um festékkel keverték a nagyobb ha­szon reményében. Ez utóbbinál azonban - mivel a festékanyag ólmot is tartalmaz - még az ólommérgezés veszélye is fennállt. Az őrleményt egyébként Dél-Ame- rikából importálták, a hazai rossz ter­més miatt, és a hazai fűszerhez kever­ték. Korábban már találtak aflatoxint a Brazíliából és Spanyolországból beho­zott fűszerpaprikában is. A gombák többféle aflatoxint termelnek. Különö­sen veszélyes a Bl-es, ezenkívül van még B2-3-4-es is. A szervezetbe akár a bőrön keresztül, vagy belélegzéssel is bejuthat. Célszerve a máj, ahol az örö- kítő-anyagokat, vagyis a DNS-t és az RNS-t gátolja. Sejthalált és annak szét­esését okozza. Mutagén és karcinogén hatású, ami azt jelenti, hogy az újonnan fejlődő sejt már rendellenes lesz, tehát akár máj daganat is kialakulhat belőle. Jelenleg a paprikában a megenge­dett mennyiség nyolcvanszorosa ta­lálható. A szakemberek szerint pá­nikra ennek ellenére nincs ok, a mér­gező anyagnak csak akkor lehet káros hatása, ha valaki a fűszerből legalább fél kilót elfogyaszt. Azok a csomagok viszont, amelyeken a 2005. április 15- i szavatossági dátum szerepel, vala­mint a konzervek és húskészítmé­nyek biztos, hogy nem fertőzöttek. A hatóságok szerint kizárt, hogy Szlovákiában a hivatalos kereskede­lem útján mérgező paprika került vol­na az országba a szomszédból. A ma­gánkereskedelem útján azonban főleg a déli határmenti területeken átjutha­tott ilyen termék a szlovák háztartá­sokba. A Magyar Rádiónak Varga Ti­bor, a pozsonyi magyar nagykövetség kereskedelmi kirendeltségének veze­tője elmondta: ez ügyben semmilyen konkrét megkeresés nem érkezett iro­dájukhoz és nem tud arról, hogy van-e Szlovákiában Magyarországról származó, de nem magyar eredetű fűszerpaprika. Mivel azonban Dél- Szlovákiából sokan járnak vásárolni a határon túlra, feltételezhető, hogy magánimport során bekerült az or­szágba dél-amerikai eredetű fűszer- paprika Magyarországról. Sánta Tibor lekéri paprika-felvá­sárló is elképzelhetőnek tartja, hogy jutott a fertőzött paprikából Szlová­kiának is.- Remélem, a cégek végre rájön­nek, hogy nem éri meg olcsó pénzért felvásárolni a külföldi, rossz minősé­gű, beteg paprikát. Inkább kellene több pénzt költeni a jó minőségű ha­zai termésre. A mi vidékünkön, gon­dolok itt Magyarországra, és Szlová­kiára is, nem szaporodik ez a gomba­fajta - mondta Sánta Tibor. A gombafajtáról egyébként tudni kell, hogy annak ellenére, hogy ná­lunk nem honos, könnyen megtele­pedhet, hiszen a fennmaradásához csak tíz és negyven fok közötti hő­mérsékletre van szükség. Sánta Tibor korábban lapunknak elmondta, hogy a jövőben valószí­nűleg beindulhat a kereskedelem az itteni termelők és Magyarország kö­zött.'így a magyarországi paprika­feldolgozó cégek jó minőségű pap­rikához juthatnak hozzá, és talán kevesebb külföldi, rossz minőségű paprika kerülne a piacra. Kovács Teréz, a zólyomi székhelyű Maspoma felvásárló-cég kihelyezett részlegének igazgatója is lehetséges­nek tartja, hogy Szlovákiába eljutott az őrlemény. Elmondta továbbá, hogy a térségben — Lekéren, Ud- vardon és Dunamocson - jó minősé­gű paprikát vásároltak fel az idén, an­nak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a paprikának. Arról nincs értesülése, hogy a Maspoma Magyar- országgal szerződne, ugyanis a cég­nek épp elég a szlovákiai piacot teríte­ni. Azt viszont elképzelhetőnek tart­ja, hogy az egyes termelőkkel, felvá­sárlókkal szerződik Magyarország. • Czigler Mónika Sokan a házi paprikaőrleményre szavaznak Petra (irodavezető) WT ""N* Hallottam erről a botrány- L ról, de engem nem érint. t t Fogyasztok ugyan fűszer- iáB' paprikát, de annak minősé­gében teljesen megbízom, hiszen a nagymamám készíti a saját kertjében termesztett zöldségből. A mérgezett fűszerpaprikáról a tévé­ben hallottam, úgy tudom, veszélye­sebb, mint a régi, téglaporos kivitel. Vencel (raktáros) Minden nap mást monda­nak a tévében. Egyik nap még nagyon súlyos mérge­zést emlegetnek, a másik nap azt mondják, hogy kiló a veszélyes mennyi­ség. Ennyit öt év alatt nem eszik meg az ember. Én továbbra is megeszem a fűszerpaprikát, ami­kor a vízszennyezésről írtak, akkor is megittam a vizet. Bori (túravezető) E Megeszem a fűszerpapri­kát, mert ha mindenen ide­geskednék, amiről kiderül, hogy mérgező, akkor éhen _______ halnék. Eddig nem hallot­tam arról, hogy bárki is kórházba került volna a fűszerpaprika miatt. Jó étvágyat mindenkinek! Sz ilvia (angol tanár) Mihelyst meghallottam az első híradásokat a mérgezett fűszerpaprikáról, azonnal kidobtam otthon az összest. Azóta nem eszem olyan éte­leket, amelyhez ezt a fűszert hasz­nálják. Állítólag bevonják és bevizs­gálják valamennyi ilyen terméket, de én nem bízom a hatósági intézkedé­sekben. Ezek után csak házi fűszer- paprikát fogok vásárolni csak fél Tudományos Diákköri Konferencia a főiskolán Szelektív szemétgyűjtés Ne szórd szét, inkább gyújtsd! Készül a hazai pálya Szerdán rendezte meg a Vitéz Já­nos Római Katolikus Tanítóképző Főiskola a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) háziversenyét. A társadalom-tudomány két szekció­jában két megosztott első helyezet­tet választott a zsűri. A kommunikáció - művelődés- szervező szakos hallgatók közül A hang új forradalma című dolgozatá­val Ciceri Andrea negyedéves, Köz- művelődési problémák és tennivalók a fiatalság körében - kistelepülések összehasonlító vizsgálata című dol­gozatával Segesdi Judit negyedéves és Szabó Gábor szintén negyedéves hallgató végzett az első helyen, aki Az iskolakörzetesítés problémája a kistelepülés társadalmában című pá­lyamunkájával vívta ki az elisme­rést. A szociálpedagógusok közül Lesták Zoltán negyedéves hallgató a Szolidaritás és szubszidiaritás az Európai Unióban és a Keresztény Egyház tanításában című dolgozatá­val ért el első helyezést. A regionális és a 27. országos TDK-ra a zsűri Ciceri Andrea 1., Csatári Léna és Szikszai Ákos 2. he­lyezetteket és Bürgés Anita 3. helye­zettet javasolták. Csak az országos megmérettetésen indulna Lesták Zoltán 1. helyezett, míg csak a regio­nális verseny résztvevője lenne Segesdi Judit és Szabó Gábor 1., Tol­nai Judit és Vessző Katalin 2. helye­zettek. A hallgatók felkészülését több tanár is segítette: Abai Ilona, Hartl Mónika, Dr. Kéri Teréz Riez And­rea, Tordai Vilmos és Tordainé Vida Katalin. A regionális és országos ver­senyeken részt vehetnek azok a ta­valy végzett hallgatók is, akik a 2003- 2004-es tanévben nyújtottak be pá­lyamunkát. A testnevelési és sporttu­dományi szekció 1. helyezettje Velkoff Anita Lovasterápia, míg a 3. helyezettje Körinek Boglárka Moz­gássérültek kutyás életmódja című munkája lett. Ezen szekcióban nem választott a zsűri második helyezet­tét. A versenyzők még az eredmény- hirdetés előtt megtekinthették Gémesi Gergely negyedéves hallga­tó csoporttársaival közösen készített Fénytörés című rövidfilmjét, ame­lyet szintén oklevéllel jutalmazott a főiskola vezetősége. • Sz.A. A szelektív hulladékgyűjtésről egyre több szó esik, és egyre gya­koribb, hogy a terveken túlmenően több helyen már konkrét formát ölt a hulladék szelektív gyűjtése, táro­lása. Ugyanakkor az emberi mu­lasztások, a felelőtlenség és a tu­datos környezetszennyezés tovább­ra is komoly problémát jelent azo­kon a településeken is, ahol már megteremtették a szelektív hulla­dékgyűjtés feltételeit. A háztartásokban természetes, hogy időrőlidőre felhalmozódnak a külön­böző anyagú hulladékok. Magyaror­szágon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, a szilárd települé­si, vagy háztartási hulladék 2/3-a váro­si, 1/3-a falusi jellegű településen ke­letkezik. Ez a mennyiség évente átla­gosan 2-3 %-kal nő. A települési szi­lárd hulladékok ártalmatlanítása or­szágos szinten kb. 85%-ban lerakással történik. A 3200 magyarországi tele­pülés közül 2700-nak van hulladéktá­rolója. A termelési hulladékok nagy részét - a veszélyes hulladékok kivéte­lével - szintén üzemi vagy települési hulladéklerakókba rakják le. A mint­egy 2700 kommunális lerakóhelynek csupán 30%-a felel meg többé-kevésbé a környezetvédelmi előírásoknak. Becslések szerint a meglévő lerakók rendelkezésre álló kapacitása mintegy 5 évre elegendő. - adta közre a Füg­getlen Ökológiai Központ Alapítvány. A szelektív hulladékgyűjtés régi­ónkban egyelőre még gyerekcipőben jár, de a fokozottan veszélyes anya­gok - gyógyszerek, elemek, akkumu­látorok, fáradt olaj stb - szinte min­den nagyobb településen leadhatóak azoknak a szervezeteknek, amelyek ezeket osztályozzák, illetve gondos­kodnak biztonságos tárolásukról. Horváth Zoltán, az esztergomi Környezetkultúra Egyesület kör­nyezeti tanácsadója elmondta, hogy a lakosság számára segítenek a sütő­zsiradék, a használtelem, valamint a lejárt szavatosságú gyógyszerek gyűjtésében. A civil szervezet az engedéllyel rendelkező Biofilter Kft.-vel közösen biztosítja a hulla­dékgyűjtést. Esztergom területén már közel 40 háztartásban gyűjtik 8 literes kannákban a sütő-zsiradékot, -olajat! Ezt a Környezetkultúra Egyesülethez vihetik be, ahol a ké­sőbbiek folyamán - egy nagy tar­tályba gyűjtve - a Biofilter Kft. el­szállíttatja. Bár még csak tervezés alatt áll ez az ingyenes szolgáltatás, azért bíznak a lakosság együttmű­ködésében. Emellett az egyesület­hez lehet vinni a használt elemeket és a lejárt szavatosságú gyógyszere­ket is. - fűzte hozzá Horváth Zol­tán. Ez utóbbiak gyűjtését törvény szerint 2005 január 1-jétől,végeznék a gyógyszertárak is. A gyűjtéssel kapcsolatban érdek­lődni lehet az egyesület címén hétfő­től péntekig 10 órától 16 óráig: 2500 Esztergom, Bajcsy-Zsilinszky út 4., 1. emelet, 104. ajtó. • Szalai Andrea A szlovákiai Béla település talán az egyetlen a régióban, amely - ideiglenesen - nem rendelkezik saját sportpályával. A község futballpályája egészen a közelmúltig adott otthont a bélai fut­ballcsapat mérkőzéseinek. Idén azon­ban lehetetlenné vált, hogy a focisták ezen a pályán játsszák le mérkőzései­ket, mivel az - bármilyen hihetetlen - magántulajdonba került. A pálya ugyanis a jelenleg éppen felújítás alatt lévő bélai kastély parkjának részét ké­pezi, amelyet nemrég vásároltak visz- sza eredeti tulajdonosai, a Németor­szágban élő Ullmann család. A maj­dan hotelként, konferencia központ­ként funkcionáló épületegyüttes ko­moly előnyöket jelent a falu számára, ezért a község úgy döntött, hogy má­sik futballpályát építtet. A kiszemelt területre már érvényes építési enge­déllyel rendelkeznek, nemsokára pá­lyázatot írnak ki a munkák kivitelezé­sére. „Az egész beruházás akár ötmil­lió koronába is kerülhet(ne), de akkora összegben nem is merünk gondolkod­ni” - mondta Varga Mihály, a község polgármestere. „A legszükségesebb földmunkák azonban 2-300 ezer koro­nából megoldhatóak. Terveink szerint jövőre elkészül a pálya vízszintezése, a füvesítési munkálatok, a kapuk kihe­lyezése, és a bélai csapat (amely jelen­leg Müzslán játssza „hazai” mérkőzé­seit) újra élvezheti majd a hazai pálya előnyét” - tette hozzá a polgármester. • BK

Next

/
Thumbnails
Contents