Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-27 / 212. szám

MAGYARORSZAG 2004. október 27., szerda • HÍDLAP 3 MVSZ: lehet szavazni a kettős állampolgárságról A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint december 5- én, a kórházak privatizációjáról szóló ügydöntő népszavazással egy időben az emberek kinyilvánít­hatják véleményüket a kettős ál­lampolgárság ügyében is. Pat- rubány Miklós megjegyezte, hogy a vonatkozó törvény szerint lehető­ség van arra, hogy a köztársasági elnök ezt a népszavazást is decem­ber 5 - re tűzze ki, így a kiadások is csökkenthetők lennének. Az MVSZ által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy kedvezményes hono­sítással kaphassanak-e magyar állam- polgárságot azok, akik magyar nem­zetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.- Ha november 10-ig az Alkotmány- bíróság meghozza döntését, akkor még elegendő idő van arra, hogy ugyancsak december 5-éré tűzzék ki ezt a népsza­vazást - mondta Patrubány Miklós bu­dapesti sajtóreggelijén. Mint megjegyezte, a népszavazásról szóló törvény szerint ha már ki van tűz­ve egy népszavazás, „akkor egy másodi­kat is rá lehet időzíteni, legkevesebb húsz napos határidővel”. November 15- ig a köztársasági elnöknek módja van arra, hogy a második népszavazást is december 5-ére tűzze ki - tette hozzá. Az MVSZ elnöke azt mondta, hogy „egészen biztosan ez fog bekövetkez­ni”, hiszen egy népszavazás három mil­liárd forintba kerül, és az együttes ki­írással csökkenthető ez a kiadás. Szólt arról, hogy az Alkotmánybíró­Patrubány Miklós ság már harmadik hete foglalkozik a ket­tős állampolgárság ügyében ügydöntő népszavazást elrendelő országgyűlési határozat ellen benyújtott indítványok­kal. Patrubány Miklós hangsúlyozta: „ez a népszavazás (...) a trianoni sebeket próbálja bizonyos mértékben gyógyíta­ni, de politikai realitásokkal számolva mi nem határmódosításokban (...), nem el­csatolt területek visszacsatolásában gon­dolkodunk, hanem az új globális körül­mények között megteremthető nemzeti egységnek az útját járjuk”. Az Országgyűlés szeptember 13-án egyhangú szavazással rendelte el a népszavazást az ügyben. Az Alkot­mánybíróság keddi ülésén elutasította a kettős állampolgárság ügyében ügy­döntő népszavazást elrendelő ország- gyűlési határozat ellen benyújtott kifo­gásokat, s ezzel helybenhagyta a parla­ment szeptemberi egyhangú döntését. • (MTI) Az ingatlanhitelek növelték a háztartások tartozásait Augusztusban folytatódott a magyar gazdaság növekedése, lendülete azonban mérséklődött az előző hónapokhoz képest - kö­zölte a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) tegnap. A hivatal adatai szerint az iparra vo­natkozó augusztusi adatok alapján az Egyesült Államoktól eltérően az Euró­pai Unió 25 tagországának átlagában egymás után harmadik hónapja csök­kent a termelés növekedési üteme: az ipar termelése 1,5 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit, míg május­ban még 3,9 százalék volt az emelkedés. Az ütem mérséklődését a régebbi uniós tagországok termelése deter­minálta, de az új tagországok zömét is jellemezte. Nem volt kivétel a ma­gyar ipar sem: a munkanappal kiiga­zított index szerint a termelés, ami májusban még közel 10 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, augusztusban 3,6 százalékkal haladta meg azt. Január-augusztus­ban együttvéve az ipari termelés 9,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A fizetési mérleg hiánya az első fél­évben 451 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbit, s elérte a 3,8 milliárd eurót. Az első háromnegyed évben az államháztartás hiánya 1,3 billió forintot tett ki, 475 milliárddal többet az egy évvel korábbinál. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 1 billió forint volt, 447 milliárddal több, mint tavaly ilyenkor. A társada­lombiztosítási alapokban a múlt évi­nél 28 milliárd forinttal több, 285 milliárd forint hiány keletkezett. Január-augusztusban a foglalkozta­tottak száma 3,9 millió fő volt, lénye­gében ugyanannyi, mint egy évvel az­előtt. A háztartások bruttó pénzvagyo­na június végén 14,7 billió forint volt, folyó áron 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A háztartások tar­tozásai 44 százalékkal, 3,5 billió forint­ra emelkedtek. Az összeg közel felét az ingatlanhitelek tették ki, ezek növeke­dése volt a leggyorsabb a KSH szerint. • (gál) Aprópénzt kínáltak a Maiévért A Nemzeti Tankönyvkiadót szíve­sen megvennék, a MALÉV azonban úgy tűnik, egyelőre senkinek sem kell. A hazai piac harmadát birtokló Nem­zeti Tankönyvkiadóra három pályázat futott be az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-hez. A második fordu­lóban versenyben maradt a magyar Láng Kiadó, a Mozaik, valamint a len­gyel állami tankönyvkiadó, a Wsip. Visszalépett a magyar Wallis és a né­met Westerman, akik valószínűleg az árat sokallták, a szegedi Mozaik kiadó mögött álló befektetők ugyanis már az első fordulóban négy milliárd forint feletti összeget ajánlottak. Az NT va­gyonértéke egyébként három milliárd, éves nyeresége pedig meghaladja a négyszáz millió forintot. Megvan viszont a pénz a sármellé­ki repülőtér fejlesztésére: az ír befek­tető kifizette az első részletet. A rep­tér csaknem egy milliárdos beruhá­zással fontos charterrkikötővé válhat. Erősen megkérdőjelezhető viszont a MALÉV megvásárlására beadott egyetlen pályázat komolysága. A ma­gyar befektetői háttérrel rendelkező AS1 cég ugyanis mindössze 150 milliót adna a magyar légitársaságért, és a 36 milliós hitelállományt sem venné át. •(rtlklub.hu) Bajban a magyar oktatásügy A magyar oktatásügy bajban van, és a jövő évi költségvetést nézve ez a gond csak fokozódni fog - hangzott el Pokorni Zoltán keddi sajtótájékoztatóján. A rendszerváltozás óta nem fordult elő, hogy egy kormány ilyen gátlásta­lanul akarjon spórolni a gyermekeken. Miközben az államtitkárok száma ma már száznegyvennél jár, a gyerekektől elveszik a pénzt. A 2005. évi költségve­tés a közoktatási alapnormatívák te­kintetében egy új szempontot vezet be. Eszerint a normatíva teljes össze­gét a 2004/2005-ös tanévben csak azok az intézmények kapják meg teljes egé­szében, ahol a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 50%-át el­éri a gyereklétszám. Ahol a gyereklét­szám nem éri el ezt a küszöböt, ott büntetést rónak az intézményekre, va­gyis nem kapják meg a támogatást tel­jes egészében. Ez januártól 97 óvodát és 481 iskolát hoz lehetetlen helyzetbe. 2005 szeptemberétől tovább szigoro­dik a rendszer, ugyanis a belépő évfo­lyamok esetében már 75 %-os arányt kell elérni, ami várhatóan 463 óvodát és 1245 kisiskolát és az ide járó több százezer gyereket fenyeget majd. Eh­hez képest lehet beszélni a tigrisbuk­fencről is, de ezek talán húsbavágóbb kérdések - mondta a Fidesz alelnöke. Pokorni Zoltán véleménye szerint a jövő évi költségvetés vesztesei a zenét Pokorni Zoltán és művészetet tanulni vágyó gyere­kek, mert a művészeti iskolák támoga­tását csökkentik, és elrendelik a téríté­si díjak növelését; vesztesek lesznek a kollégista gyerekek, a kistelepüléseken élők és az egyházi iskolákban tanulók.- Az egyházi iskolák vezetői joggal protestálnak, mert a most bevezeten­dő kiegészítő támogatásból a kor­mány kizárná az egyházi intézmé­nyek tanulóit. A hírek szerint azon­ban a kormány csökkenteni akarja az önkormányzatoknak juttatott támo­gatást is, ami jelenleg valamivel több, mint 132 ezer forint gyermekenként - emlékeztetett Pokorni Zoltán. • (fideszfrakcio.hu) Az APEH kutathat a lakásban Az Alkotmánybíróság megsem­misítette a vállalkozási tevékeny­séggel összefüggő helyszín, gép­jármű, magánlakás átvizsgálását lehetővé tevő törvényi szabályo­kat, kimondta azonban, hogy az átvizsgálás intézménye nem te­kinthető alkotmányellenesnek. Az Alkotmánybíróság december 31-ei hatállyal megsemmisítette a vállalkozási tevékenységgel össze­függő helyszín, gépjármű, magánla­kás átvizsgálását lehetővé tevő tör­vényi szabályokat. Az indok, hogy ezek nem tartalmaztak elegendő ga­ranciát a magánlakás sérthetetlen­ségét garantáló alkotmányos alapjog érvényesüléséhez. Kimondta azonban, hogy önmagá­ban az átvizsgálás intézménye nem tekinthető alkotmányellenesnek. Emiatt a parlament előtt lévő módo­sítás az alkotmánybírósági előírások­nak megfelelő garanciális szabályok beépítésével iktatja be a törvénybe az átvizsgálás jogintézményét, Átvizs­gálást ezek szerint kizárólag az APEH végezhet, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal nem. A vizsgálat a vállalkozási tevékeny­séggel összefüggésbe hozható hely­szín, helyiség és gépjármű, valamint a helyszínen talált gépjármű rakomá­nyának ellenőrzésére vonatkozhat. Természetesen csak akkor, ha az adó­zó, képviselője, megbízottja vagy al­kalmazottja nyilatkozatai, nyilván­tartásai alapján feltehető, hogy az adózó az adókötelezettségei teljesíté­se szempontjából jelentős tárgyi bi­zonyítási eszközt elrejt, megsemmi­sít. Illetve akkor is, ha a vállalkozás valós körülményeit leplezi. Lakás át­vizsgálására azonban csak akkor van lehetőség, ha a lakás valamely helyi­sége a vállalkozási tevékenység hely­színe, vagyis munkahely. Az átvizsgálás során talált tárgyi bizonyítási eszközt az adóhatóság le­foglalhatja. Az eljárás során hozott határozatok, intézkedések ellen jog­szabálysértésre hivatkozással az adó­zó nyolc napon belül panasszal élhet. • (VG) Jöhetnek a módosító javaslatok Az Országgyűlés lezárta a jövő évi adótörvények részletes vitáját. Ez lehetővé teszi, hogy a jövő hé­ten a módosító indítványokról szavazzon a Ház, és a törvényt betartva november 15-ig kihirdes­sék a következő évre érvényes adó-jogszabályokat. A kormánypártok szavazataival elfo­gadta korábban az Országgyűlés a ta­valyi költségvetés végrehajtásáról szó­ló törvényt. Ebben módosították az idei büdzsét is, 35 milliárd forinttal nö­velve a központi költségvetés és 41 mil­liárddal az egészségbiztosítás hiányát. Elutasították viszont az új honvédel­mi törvény tervezetét. A sorkatonaság megszüntetését tartalmazó javaslat elfo­gadásához kétharmados többség kellett volna, de az ellenzéki képviselők nem értettek vele egyet. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy továbbra is be kell vonul­niuk a sorkatonáknak, hiszen a kor­mány már leállította a behívásokat, és egy határozati javaslat is létezik, bár nem tartós jogi megoldásként, de ren­dezi majd a kérdést. Erről az előterjesz­tésről várhatóan a jövő héten szavaznak. Az ellenzék korábban hangsúlyoz­ta: nem a sorkatonaság eltörlését el­lenzi, hanem azt, hogy vészhelyzet­ben túl nehéz és bonyolult lenne a hadkötelezettség visszaállítása. A mi­niszter ezzel szemben a szavazás előtt próbálta rávenni az ellenzéket álláspontja megváltoztatására.- Amennyiben a parlament nem nyom most igent, akkor megakadá­lyozza egy olyan alkotmányos szabá­lyozás létrejöttét, amely a sorkatonai szolgálati kötelezettséget és a hadkö­telezettséget egyáltalán kezeli, és ér­demben kezeli - így Juhász Ferenc. Az Országgyűlésben a napirend előtti felszólalások során főképp a fo­rint árfolyamával és a jegybanktör­vény tervezett módosításával kapcso­latos viták voltak. • (MR) Elfogadhatatlan a módosítás Az Európai Központi Bank elfogad­hatatlannak tartja, hogy - szerinte - a magyar kormány növelni akarja befo­lyását a jegybank fölött. Jean-Claude Trichet az Európai Parlamentben azt mondta, hogy a jegybanktörvény mó­dosítási javaslatának legalább egy ele­me elfogadhatatlan számukra. Az Eu­rópai Központi Bank elnöke szerint az, hogy a jegybank két elnökhelyette­se nem lenne a monetáris tanács tagja, nem egyezik meg a központi banknak a maastrichti szerződésben lefektetett függetlenségi elvével. A javaslat szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közvetlenül nevezhetne ki tagokat a monetáris tanácsba. Építhet a Beton út Rt. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a Nemzeti Autópálya Rt. veze­tése azt a sajtóinformációt, hogy a Be­tonút Rt. építhetné meg az M7-es au­tópálya Nagykanizsa és Becsehely kö­zötti szakaszát. Mint kiderült, az igaz­gatóság már meghozta döntését, vagyis az 5 jelentkező közül kiválasztotta azt, amelyik a legkedvezőbb árajánlatot tet­te. Ahhoz azonban, hogy a döntés vég­leges és nyilvános legyen, szükség van a gazdasági tárca jóváhagyására és a felügyelő bizottság rábólintására is. Ér­tesülések szerint a nyertes ajánlat kilo­méterenként kevesebb mint 2 milliárd forinttal számol, vagyis nincs szó a saj­tóban is megjelent összesen csaknem 60 milliárdos költségről. • (MR) Elbocsátások Diósgyőrben A diósgyőri gyár területén levő 70 cég áramellátását a továbbiakban más társasággal oldják meg . A DAM Energy Részvénytársaság tegnap arról tájékoztatta 113 dolgozóját, hogy har­minc nap múlva felmondanak nekik, mert a diósgyőri gyár területén levő 70 cég áramellátását a továbbiakban más társasággal kívánják megoldani. A cég további száz alkalmazottjának az év vé­géig szól a szerződése. A Vasas Szak- szervezet attól tart, a Bérgarancia Alap nem biztosíték arra, hogy a most érte­sített dolgozók teljes egészében meg­kapják bérüket és a végkielégítésüket. • (mtv.hu) Olajszennyezés a Dunán A szentendrei Duna-ágat teljes szé­lességében olajszármazék borította el. Még vizsgálják, milyen anyag került a folyóba - közölte kedden a Rádiós Se­gélyhívó és Infokommunikációs Egye­sület (RSOE). A tájékoztatás szerit nem sokkal 13 óra után a Gyöngy ne­vű átkelőhajóról jelentették, hogy a szentendrei Duna-ág befolyásánál olajszennyeződés úszik a Dunán. A szakszolgálat értesítette az illetékes ha­tóságokat, akik megkezdték a szennye­zés forrásának felderítését, és lépéseket tesznek annak megszüntetésére. • (szeredai) Folytatni kell a privatizációt Az SZDSZ elkötelezett a privatizá­ció folytatása mellett, mondta pártja keddi sajtótájékoztatóján Kuncze Gá­bor szabad demokrata pártelnök, aki az SZDSZ privatizáció párti plakátjait leplezte le. A plakátokon a privatizáció sikereit igyekeznek bemutatni, például a Gresham Palota segítségével, amely a plakát tanúsága szerint önkormány­zati tulajdonban pusztult, magánkézbe kerülvén viszont megszépült. • (lugosi)

Next

/
Thumbnails
Contents