Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-22 / 210. szám
MAGYARORSZAG 2004. október 22., péntek • HÍDLAP 3 Politikusok az új alkotmány szükségességéről A rendszerváltás óta folyik a vita arról, hogy jó lenne új alkotmány Magyarországnak. Többször is módosították a politikusok az alaptörvényt, de még mindig az 1949-es dátummal jegyzi a jog. Vastagh Pál, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, volt igazságügyi miniszter véleménye szerint a szocialista párt programjaiban minden alkalommal szerepelt az új alkotmány megalkotásának az igénye. Vannak az alkotmányban olyan fehér foltok, olyan területek, amelyek hiányoznak, mint például a közpénzügyek szabályozása vagy a közigazgatásnak egy részletesebb, akár egy regionális szintet is megjelenítő fejezete az alkotmányban, aránytalanságok vannak az alkotmány szövegében az állampolgári jogok tekintetében, emberi jogok Vastagh Pál Salamon László tekintetében újabb lehetőséget látunk, amelyekkel ezt a katalógust bővíteni lehet. Nekem az a véleményem, hogy a szakmai muníció egy új alkotmányhoz a rendelkezésünkre áll. Legalább ilyen fontos, sőt, talán még fontosabb a politikai akarat. Ha az Országgyűlésben nincs ebben egyetértés, és eltérően ítélik meg ennek a szükségességét a politikai pártok, akkor nagyon nehezen lehet eredményesen végigvinni az alkotmányozási folyamatot. Salamon László, a Fidesz ország- gyűlési képviselője: - Magyarország egy olyan alkotmánnyal rendelkezik, mely a demokratikus és jogállami követelményeknek alapvetően megfelel. Nem állítom, hogy ennél nem lehet tökéletesebb alkotmányt alkotni, mindazonáltal azt gondoljuk, hogy ezek a kérdések a társadalmat, a magyar közvéleményt igazán nem foglalkoztatják, és ettől függetlenül sem jelentenek olyan problémát, amely miatt bármiféle alkotmányozási kényszerről lehetne beszélni. A mi véleményünk az, hogy ezeknek a megoldására kell koncentrálni, és nem egy új alkotmány megalkotásának kellene prioritást adni. Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője: - A Szabad Demokraták Szövetsége régóta azon az állásponton van, hogy természetesen az alkotmányon lehet javítani, mindig vannak olyan szabályok, amelyeket az élet kikövetel, hogy változtassunk, de alapvetően a Magyar Köztársaság alkotmányát helyesnek tartjuk. Senkinek nem tetszik az 1949-es dátum, de ez az alkotmány a '49-es szöveghez képest 99,9 százalékban más. Ez a rendszerváltás alkotmánya. Fodor Gábor Dávid Ibolya Dávid Ibolya, az MDF elnöke, volt igazságügyi miniszter: - Én a biztos és a kis lépések híve vagyok. Szülessék egyetértés legalább abban a pártok között, hogy az 1949. évi 20-ik törvényszámot viselő alkotmányunk eg)' egységes szerkezetbe foglalásával végre olyan évszámot viseljen, amelyik nem a legsötétebb Rákosi-korszakra emlékezteti a magyarságunkat. Azt is fontosnak tartom, hogy az Országgyűlés előtt áll néhány olyan alkotmánymódosítás, ezek az úgynevezett közjogi törvényeink, például az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, például a nemzetközi szerződések megkötésének rendjéről szóló törvénymódosítás vagy említhetném a jogalkotási törvényt, amelynek már a fele nem igaz, amelyet égető szükség- szerűség, hogy meg tudjuk változtatni az alkotmány ide vonatkozó szabályait. • (MR) Tiltakozik a Jegybank A Posta megorrolt a Fidesz hirdetésére A Magyar Nemzeti Bank közleményben tiltakozott amiatt, hogy az országgyűlés a magyar és az európai uniós egyeztetési eljárást megelőzve megkezdte a jegybanktörvényről szóló javaslat tárgyalását. A Nemzeti Bank emiatt nemzetközi intézményekhez fordul, és egyben felszólítja a kormányt, hogy az intézményi függetlenségét súlyosan sértő javaslatot vonja vissza - mondta a Nemzeti Bank szóvivő. Misura Gábor közölte: - A kormány monetáris politikáját úgy akarja ráerőltetni a Magyar Nemzeti Bankra, hogy két embert a monetáris tanács jelenlegi tagjai közül kizárna mandátumuk lejárta előtt és négy új embert nevezne ki, csak a miniszterelnök egyetértésével. A magyar Alkotmányban, a magyar jogszabályokban, az Európai Unió alapszerződésében és MagyarorAz Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt szorgalmazza, hogy végre reálisan tervezzék meg a gyógyszer- kasszát, ugyanis évek óta az a helyzet, hogy rnindig kevesebb pénzt szánnak gyógyszerekre, és az így keletkezett hiányt az állam mindig pótolja. Azonnali cselekvést ajánl az Állami Számvevőszék a "kormánynak a gyógyszerár-támogatási rendszerrel kapcsolatban. A gyógyszerkassza körüli anomáliák elsődleges forrása az alultervezés - mondta Bihari Zsigmond. Az ASZ főigazgatója jelezte: a kormány 30 milliárd körüli összeggel tervez kevesebb gyógyszerkiadást 2005-re a reálisan várhatónál. Ez a sokéves gyakorlat, amely azonban nevetségessé, bizonytalanná teszi a költségvetést, főként azért, mert a kassza túllépését minden évben kifiszág csatlakozási szerződésében is meg van erősítve, hogy akit kineveztek monetáris tanácstagnak, az kitöltheti a mandátumát. Úgy néz ki, hogy a törvénymódosítási javaslat ezt figyelmen kívül hagyja, az Európai Központi Bankot és az európai uniós egyeztetési eljárást mellőzve, hirtelen át akarja erőltetni a parlamenten azt, hogy ne kelljen ezt az egyeztetést végrehajtani, ki lehessen zárni ezt a két embert és új monetáris tanácstagokat lehessen kijelölni. Ez súlyosan sérti az MNB függetlenségét. Ezért Magyarország nevében nemzetközi intézményekhez fogunk fordulni, hogy nehogy Magyar- ország ilyen szégyenbe essen, hogy ennyire az Európai Unió normáival ellentétesen alakítsa a szabályozási környezetet. Mindenképpen tájékoztatjuk az Európai Központi Bankot, hogy mi történik Magyarországon. zetik. A gyógyszerfogyasztás 1998 és 2003 között nem nőtt, miközben a gyógyszerekre fordított összeg két és félszeresére emelkedett. A számvevőszék most azt javasolja a kabinetnek, hogy végre reálisan tervezze a gyógyszerkasszát, vizsgálja felül a gyógyszergyártók marketingjét korlátozó és vélhetően hatástalan intézkedéseket, és az új gyógyszer-finanszírozási stratégia mentén alakítson ki végre olyan adatbázist, amelyből megtudható, hogy az egészségügyi intézmények mennyi gyógyszert használnak föl évente, hiszen most erről csak a gyártók statisztikái adnak néhány gyenge támpontot. Egy új finanszírozási modell bevezetésével az állam az alacsony jövedelműeket úgy támogassa, hogy minden betegségcsoport vagy terápia esetén garantáljanak egy térítési szintet. • (MR) A Magyar Posta Rt. vezetése szerint rájuk nézve valótlan állítást tartalmaz a Fidesz privatizációs újsághirdetése. Szabó Pál vezér- igazgató ezért levélben fordult Orbán Viktorhoz, hogy nevezze meg azon településeket, ahol nem biztosítottak a törvényben előírt postai szolgáltatások. „Ha eladjuk a postát, még több kistelepülésen szűnhet meg a postai szolgáltatás”. Ez a mondat bosszantotta fel a posta vezérigazgatóját, olyannyira, hogy levélben kért helyreigazítást személyesen Orbán Viktortól. A Magyar Posta Rt. vezetése szerint a hirdetés szövege támadás, törvénytelenséget állít és a több tízezer postást vádol meg valamivel. Tomecskó Tamás, Magyar Posta Rt.: „A valótlan tényeket, függetlenül attól, hogy mely cégnek a vezetőjét érte a támadás, az adott cég vezér- igazgatója, vezetője helyre kell, hogy tegye. Ebben az esetben, ezzel a kijeNyolc év után csökkentek a reálkeresetek - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből, így a keddi politikai vitanapon Gyurcsány Ferenc nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a reálkeresetek 30 százalékkal nőttek - mondta Áder János, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség frakcióvezetője.- Világosan kiderül, hogy az elmúlt nyolc hónapban a reálkeresetek csökkentek az előző évihez képest. Az is világossá vált, hogy erre 1996 óta, nyolc éve nem volt példa. Gyurcsány Ferenc több szempontból sem mondott igazat. Azt is mondta, hogy a reálkeresetek növekedésének nagyobb része 2002 lentéssel a Fidesz 38 ezer postás munkáját, illetve azt kérdőjelezte meg, hogy a posta törvényesen működik.” A Fidesz szerint a hirdetés nem a Posta és a dolgozók munkáját kritizálja, hanem a magánosítástól félti a szolgáltatót. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője: „A posta vezérigazgatója úgy tűnik, hogy a pártpolitika mezejére lépett. A Fidesz által feladott hirdetés szövegéből mindenki számára egyértelmű, hogy miről van szó. Az elmúlt időszakban rengeteg kis településen zárták be a postahivatalokat bizonyos hatékonyságra hivatkozva és ezeken a területeken az ott élőknek megnehezült a postai szolgáltatások elérése.” A Fidesz szerint abban az esetben, hogy ha a posta tervezett privatizációját ez a kormány véghez viszi, akkor további kistelepülések kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy ugyan létezik mobil-szolgáltatás, de a lakosok gyakorlatilag nem tudják igénybe venni. • (hirtv.hu) és 2003-ban a Medgyessy-kormánynak köszönhető. Ez az állítás valótlan, mert az Orbán-kormány, a polgári kormány intézkedéseinek köszönhető az elmúlt három év reálkereset növekedésének nagyobbik része. Gyurcsány Ferenc megdicsérte saját magát és az előző szocialista kormányt, hogy az egészségügyben és az oktatásban milyen fantasztikus áttörést értek el. A KSH kimutatása szerint az oktatás területén az elmúlt nyolc hónapban közel négy százalékkal csökkentek a reálkeresetek, az egészségügyben három és félszázalékkal, a szociális ágazatban dolgozók esetében pedig szintén közel négy százalékkal csökkentek. • (MR) • (MR) / Az ASZ reális tervezést szorgalmaz Ader: csökkentek a reálkeresetek Pénz és nyugdíjkedvezmény • a véradóknak? Alkalmanként háromezer forintot kaphatnának az önkéntes véradók - javasolja a Magyar Véradók Szövetség. Több külföldi országban is hasonlóképpen, pénzzel honorálják a véradást, míg Magyarországon élelmiszerrel, itallal jutalmazzák csak az önkénteseket. A véradók szövetségének elnöke felvetetette azt is, hogy az önkéntesek a nagyobb társadalmi megbecsülés érdekében nyugdíjkedvezményt is kaphassanak. Magyar katonák iraki jelenléte Magyarország felkérést kapott arra, hogy továbbra is vegyen részt katonáival az iraki stabilizációban. A kormány az ideiglenes iraki kormánytól, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pedig lengyel kollégájától kapott ilyen tartalmú levelet a napokban. Az Országgyűlés novemberben dönt arról, hogy meghosz- szabbítja-e a magyar szállítókontingens ez év végén lejáró mandátumát. A honvédelmi minisztériumból származó információink szerint parlamenti felhatalmazás nélkül csak akkor küldhetnénk katonákat Irakba, ha a NATO saját hatáskörébe vonná az iraki műveleteket. Draskovics: 2010-ben csatlakozunk az eurozónához Draskovics Tibor pénzügyminiszter kitart amellett, hogy Magyarország 2010-ben csatlakozhat az eurozónához, bár brüsszeli elemzők szerint az ország még képtelen teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket Font: Hazugságot állít Dávid Ibolya A Lakitelek Munkacsoport szóvivője cáfolta, hogy a csoport néhány politikusa ajánlatot kapott a Fidesztől. Font Sándor szerint ez az álhír azért látott napvilágot, mert Dávid Ibolya eltökélt szándéka, hogy feloszlatja pártja frakcióját. Katona Kálmán, az MDF választmányi elnöke ugyanakkor úgy tudja: néhány képviselőnek a Fidesz felajánlotta, hogy egyéni jelöltként indítaná őket a legközelebbi parlamenti választáson. A politikus ugyanakkor elismerte, hogy erről csak hírek vannak, de közvetlen bizonyítékaik nincsenek. • (MR) Szerelik a Gripeneket Október elsején már megkezdők az első magyar Gripen összeszerelésének utolsó, körülbelül négy hónapos munkaszakaszát, a tervek szerint az első magyar felségjellel díszített vadászgép januárban gurul ki a szerelőcsarnokból. Már kiválasztották azokat a vadászpilótákat is, akik január elején Svédországban megkezdik a felkészülést a Gripen repülőgépek vezetésére. A hat százados egy év alatt oktatói minősítést is szerez. • (index)
