Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-19 / 207. szám

6 KALEIDOSZKÓP • HÍDLAP • 2004. október 19., kedd Mindszenty bíboros az 1956-os forradalom idején Az esztergomi Bazilika centenáriuma Mindszenty Józsefet Esztergom mártír sorsú hercegprímását 1948. de­cember 26-án koholt vádak alapján le­tartóztatták és elhurcolták a Prfmási Palotából. A bíboros lelkileg felkészült a megpróbáltatásokra. 1949 február 8- án az évszázad leggyalázatosabb peré­ben legitimista összeesküvés, hazaáru­lás, valutaüzérkedés vádjával életfogy­tiglani fegyházra ítélték Mindszenty József hercegprímást. A katolikus egy­ház vezetését a Szentszék átruházta Grósz József kalocsai érsekre, akit ké­sőbb, 1951.május 18-án tartóztattak le és ítéltek 15 év fegyházra összeesküvés, kémkedés és valutaűzérkedés vádjával. A fogságában 44 kilóra lefogyott Mindszenty bíboros fegyház bünteté­sét egészségi állapotának megromlása miatt 1955-ben felfüggesztették és Püs- pökszentlászlóra, majd Felsőpeténybe az Almássy-kastélyba szállították Meghalt 1956. április 25-én Czapik Gyula egri érsek, a püspöki kar elnö­ke. A püspöki kar írásban amnesz­tiát kért Hegedűs Andrástól a Mi­nisztertanács elnökétől Grősz József kalocsai érsek részére. Az Elnöki Ta­nács május 12-én visszaadta az érsek szabadságát azzal a feltétellel, hogy Grősz József érsek az állam és az egyház közötti jó viszony ápolásáról tesz nyilatkozatot. Ezután már elfog­lalhatta érseki székét és a püspöki kar konferencia elnöki tisztét. Eközben lassan, bukóhullámként, alulról már érezhető az a társadalmi feszültség, mely 1956. október 23-án robban majd ki. Az MDP központi vezetősé­ge Rákosi Mátyást felmenti tisztsé­géből és a párt első titkára Gerő Er­nő lesz. Ennek hatására a bebörtön­zött papok és szerzetesek közül ki­lenc egyházi személyt részesít kegye­lemben és helyez szabadlábra az El­nöki Tanács július és szeptember kö­zött. Ugyanekkor Mindszenty bíbo­roshoz Felsőpeténybe magas rangú látogató érkezett. A látogatásnak egyetlen célja volt, rávenni a bíborost a megalkuvásra. Közelgett az eszter­gomi Bazilika felszentelésének száza­dik évfordulója, a bíboros pedig tisz­tában volt azzal, hogy a politikai, gazdasági és erkölcsi összeomlás szé­lén álló hatalomnak jól jönne egyet­len tömjénszem is. Ám Mindszenty nem alkudott, maradt rab. Az esztergomi Bazilika felszentelé­sének századik évfordulóján megren­dezett ünnepségről az Üj Ember című katolikus hetilap részletes beszámolót közölt. - Mellékes, de jellemző körül­mény, hogy a Dolgozók Lapja című, akkor egyetlen megyei napilap erről az eseményről egyetlen sort sem közölt. A centenárium alkalmából kb. tíz­ezer ember jött el Esztergomba. A főszékesegyház óriás oszlopainak lá­bazata és a kapubejárat fenyőgallyak­kal és virágfüzérrel volt feldíszítve. A kapu felett 1856-1956 évszám hirdette az ünnepi alkalmat. Grősz József ka­locsai érsek mondott ünnepi szent­misét felöltve Mária Terézia ajándé­kaként őrzött csillogó miseruhát. A budavári Nagyboldogasszony temp­lom ének és zenekara Liszt Ferenc Esztergomi miséjét adta elő. Az ün­nepségen a püspöki kar mellett Mik­lós Imre elnökhelyettes az Állami Egyházügyi Hivatalt, míg Eszter­gom város tanácsát Horváth Klára tanácselnök képviselte. Mindszenty József gondolatai so­kat elárulnak a kor viszonyrendsze­rérői is: „Menjek és tanúsítsam a jubileum örömében mi lett Eszter­gomból és közvetve pecsétemmel lás­sam el.?- írja naplójában. - Lássam mellette a magyar Sión egykori két vállát az elrabolt hatalmas szeminári­umot és a r.k. tanítóképzőt új szere­pében? És menjek tovább a múltjá­ból kiforgatott székvárosban? Ma Esztergomban van utcája Kun Bélá­nak, és Zalka Máténak. Sétányt ne­veztek el Leninről és Makarenkóról. Van a városnak Szabad Május sétá­nya, Vorosilov útja stb. Menjek jubi­lálni gyilkosok utcáin és kiabáló rab­lásokon át? A hajdani főváros min­den rangját elvesztette.” Az utca átnevezéseknél 1951-ben eltörölték a Mátyás király utca nevét is. A Prímási Palota utcájánál egye­sekben felmerült az az ötlet is, hogy Vágóhíd utcának kereszteljék át, ám a józan gondolkodásúak nyomására végül a mártír halált halt dr. Berényi Zsigmond városi tisztiorvosról ne­vezték el. Ekkor merült fel az az ötlet is, hogy Esztergomot Dózsafalva né­ven esetleg Doroghoz csatolják. • Muzsiai Zsitva Ágnes Könyvek a piacról Nem veszek, csak kivételes alkal­makon könyvet. Nem csak mert nem fér el, hanem mert azt se győ­zöm, amit recenzálásra kapok. Ami pedig fontos, az szerzői ajándék­ként megérkezik. Csakhogy nem úgy van az, hogy az ember dönt. Nem. A helyzet dönt. Egy napsütötte szombat délelőttön a piac területére tévedek, hetekkel az árus-demonstráció előtt. Véletlenül. Évek óta nem járok efféle plázson, le­szoktam a vásárlásról, nézelődni meg minek. A piacon alig lézeng vevő. Az árusok jobb mulatság nélkül egymással csevegnek. Van, aki pakol. Félútról for­dulok kifelé. Tekintetem megáll a köze­li pult könyvkínálatán. Megyek tovább, de az árus látva a lapos érdeklődést, utá­nam szól, 300-ért vihetem az egészet. Az összesét? - nézek vissza. Bólint. Fogd és vidd akció. Első ránézésre. Társa mellette hétezerért árul egy késkészletet. Később átnézem a két szatyorba ren­dezett könyveket. Összesen húsz kötet, darabja 15 forint. A húszból egy szét­ázott, négy-öt vadonatúj, hibátlan pél­dányok. Keménykötés mind, egy kivé­telével. És a könyvek? Nem folytatásos szexregény, vagy doktor mittudoménki legújabb esetei, nem divatjamúlt sza­kácskönyvek, és még csak nem is Lenin összes. Hanem Mészöly Miklós-re- gény, Mikszáth tói A fekete város, Jóka­itól két regény, köztük az És mégis mo­zog a föld. Sütő András itáliai útiköny­ve. Örkény novellák. Soroljam még? Hemingway. Galsworthy: Forsythe Saga (I-II. kötet). Sartre. Romániai el­beszélők vastag kötete, féltucat Caragiale- és Rebreanu-elbeszéléssel. Háromszáz forint az egy euró húsz cent. A közeli boltban adnak érte kiló- nyi banánt, vagy spanyol narancsot, vagy üveg csemege uborkát, de a kis­üveg Unicumhoz már kevés. S míg ka­nyarog hazafelé a rozzant Ikarus velem és a két szatyorban nyolc kiló magyar és világirodalommal, fogalmam nincs hirtelen, örüljek a bombaüzletnek vagy szomorkodjak. Gondoljam azt, hogy az irodalom halálának pillanata ez, a tetten ért értékmúlandóság. Hi­szen mi más lenne Hemingwayt hu- szadmagával megkapni 300 forintért. Nem tudom. Lehet, hogy a múlt, vagy jelen könyvkiadásával van a baj, túltermelés volt egykoron, sokat nyomtak Mikszáthból meg Jókaiból. Lehet, a tartalom kevésbé fontos a formánál, inkább kiadunk kétezer-öt­százat a szép, új borítóért, minthogy elolvassunk egy használtat - ingyen. Gondolkodom azon is, mi az oka, hogy az árus háromszázért elpasszolja ezeket a könyveket. Talán túl sokat hor­dozta hazulról ide, innét haza, és hetek, hónapok alatt nem kellett a kutyának se. Mert ha mondjuk az Örkény-novel- lákat eladja háromszázötvenért, és a többit kukába vágja, energiabefek- tetésileg jobban jár. Vagy talán sajnálta csak úgy, kidobni? Romantikus lélek vagyok, de ezt azért kevésbé hiszem. Valami lomtalanításból markolták fel, örökséget túrtak le az örökösök a bér­ház elé, és a gyűjtők tudták, több vele a vesződség, mint a haszon. Meglehet, lopták egy hétvégi házból, a többi szaj- rén túladtak, ez a nyakukon maradt. Végülis nem számít. Végkövetkez­tetés? Akad. De hát olyan régen élek ebben a rothadó világban, hogy már moralizálni sincs róla kedvem. • - onagyz ­KIÁLLÍTÁSOK Esztergom Nagy Ferenc festőművész kiállítása tekinthető meg a Sugár Galériában. Nyitva munkanapokon 8-18 óráig. Somogyi Győző festőművész kiállí­tása nyílt meg a Keresztény Múze­umban. Nyitva: hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig. Berkes Igor kiállítása tekinthető meg a József Attila Általános Iskolában, hétfőtől péntekig, 8-17 óra között. A Duna Múzeum Európai Közép Galériájában „Esztergomi model­lek” címmel nyílt kiállítás. Vincze László festőművész kiállítá­sa tekinthető meg október 28-ig a Szentgyörgymezői Olvasókörben. „Esztergomi magángyűjtők köz­szemlén” címmel új tárlat nyílt a Kortárs Galéria és Kiállítóte­remben. A kiállítás október 29-ig, hétfő kivételével naponta 14.00­18.00-ig tekinthető meg. Esztergom-Kertváros A Féja Géza Közösségi Házban Fe­kete István és Neje kő és gobelin képeiből nyílt kiállítás. Nyergesújfalu A Kernstok Művészkör őszi tárlata tekinthető meg a nyergesi Ady Endre Művelődési Házban. tudta? 259 éve, 1745. október 19-én hunyt el Oublinban Jonathan Swift ír-an­gol író és publicista, a Gulliver utazásai című regény szerzője. Swift röpirataiban, pamfletjeiben és regényeiben általában az angol el­nyomás alatt élő ír hazájáért lépett fel, feltárva kora időszerű politikai, egy­házi, társadalmi és tudományos életének problémáit. Bírálatait karikatúrái­ban és szatíráiban fogalmazta meg, amely a legkedveltebb műfaj volt ebben az időszakban. 1726-ban megjelent „Gulliver utazásai” című négykötetes re­génye a valóság szatirikus karikatúrája, amelyben a fennálló társadalmi rend utópisztikus ellenvilágát ábrázolta. Hőse, Gulliver kitalált országokba jut el csendes-óceáni utazásai során. Ialálkozása a törpékkel, az óriásokkal, az álla­ti és a tisztán értelmi lényekkel megkérdőjelezi a normális fogalmát, vi­szonylagossá teszi az emberi értékeket. Jonathan Swift 79 éves korában, el­borult elmével halt meg. • sem AICANTÄRAI SZENT PÉTER FERENCES SZERZETES » OKTÓBER 19. Pedro Garavito Estremadura tartomány egyik kisvárosában, Alcantarában született. 1515- ben, amikor a humán tanulmányok végeztével megkezdhette volna jogi, orvosi vagy teológiai tanulmányait, úgy döntött, hogy nem tanul tovább, hanem ferences lesz az obszervánsoknál. Be is lépett egy salamancai kolostorba, ahol a következő évben fogadalmat tett. 1524-ben pappá szentel­ték, 1525-ben házfőnök lett. 1536-ig több kolostorban is viselte ezt a tisztséget, mellette missziós körutakat tartott. Nem sokkal később egy társával Portugá­liába ment, s a tengerparti Arabidában remeteéletet kezdett. Teljes szegény­ségben, kemény szigorban élték imádságos, vezeklő életüket. Éjfélkor keltek, zsolozsmáztak, elmélkedtek és dolgoztak. Fekvőhelyük egy csupasz deszka volt, lábbelit nem viseltek, húst nem ettek, bort nem ittak. E kemény szigor ellenére egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Hazatérése után megalapította Pedroso kolostorát, amit egész sor kis reformkolostor alapítása követett. Alcantarai Pétert 1622-ben boldoggá, 1629-ben szentté avatták. • sem IDŐJÁRÁS A tegnapi kiadós esőt okozó pe­remciklon gyorsan elhagyott bennün­ket északkelet felé. Mára délnyugat felől ismét nedvesebb levegő érkezik, ezért több lesz felettünk a felhő. Eleinte változóan felhős lesz az ég, majd dél felől erősen megnövekszik a felhőzet és délután főleg délen, dél­nyugaton eső, zápor várható. Meg­élénkül a déli szél. Hajnalban 2, 7 fok várható. A hőmérséklet csúcs­értéke 13, 18 fok között alakul. Szerdán gyakran lesz erősen fel­hős az ég, de csak kisebb eső alakul­hat ki. Élénk, erős lesz a délnyugati szél. Hajnalban 6, 11 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 16, 21 fok között alakul. Huszárok Balas; Balassi Bálint születésének és halálának évfordulója tiszteletére érkezik szerdán délután egy órakor Esztergomba a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. A szövetség tagjai Balassagyarmattól Esztergomig október 16-20-a között ló­háton, korabeli öltözetben és fegyver­zetben teszik meg az utat. Párkány fe­lől a Mária Valéria hídon át, a Kossuth hídon, a Kis-Duna sétányon keresztül érkeznek a Széchenyi térre, ahol a vá­ros nevében Knapp János Pál alpolgár­mester köszönti őket. Ezt követően délután kettőtől az Erzsébet parkban lovas harci bemutatót tartanak, majd fél öttől díszőrséget állnak a Balassa szobornál, a koszorúzás idején. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET október 19-én kedden Esztergom: Piros Patika (Kőrössy L. út 4L) Telefon: 416-502 Dorog: Pharma Dr. Révay Gyógyszertár (Hősök tere 7/A.) Telefon: 509-600 i nyomában Koditek Pál, a kulturális és idegen- forgalmi bizottság elnöke lapunknak elmondta: szerdán kettős ünnepet is fognak ünnepelni. Illő tehát, hogy Balassi születésének 450., és halálá­nak 410. évfordulója alkalmából mél­tóképpen fogadják a 16. századbeli vi­seletbe öltözött huszárokat is. Ezzel a fiatalok számára is érdekessé szeret­nék tenni az ünnepet. Koditek Páltól továbbá megtudtuk, hogy a huszár-egyesület elnöke So­mogyi Győző festőművész. A szövet­séget nagyrészt magyarországi huszá­rok alkotják, de a Szlovák Kulturális Minisztérium támogatásának köszön­hetően Felvidékről, Komáromból is csatlakoztak huszárok a menethez. • CzM

Next

/
Thumbnails
Contents