Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-16 / 206. szám
15 KALEIDOSZKÓP 2004. október 16., szombat • HÍDLAP • Balassi óriási ajándék Esztergomnak és a magyar irodalomnak Jókai Anna a városi könyvtárban Nagy örömömre szolgál, hogy sok fiatal arcot látok a hallgatóság között - köszöntötte a Babits Mihály Városi Könyvtárban összegyűlt vendégeket Jókai Anna. A Kossuth- és József Attila-díjas írónő a zsúfolásig megtelt klub helységben Balassiról, Babitsról és természetesen saját müveiről, apokrifjeiről mesélt a hallgatóságnak. Beszélgető partnere Rafael Balázs, újságíró volt. A beszélgetést elkezdve Rafael Balázs, visszautalt a művésznő korábbi esztergomi látogatására, ahol Balassi Bálint kapcsán kifejtette, Esztergomnak és a magyar irodalomnak is van egy óriási ajándéka: megadatott számunkra az, hogy - Nemeskürty István szavaival élve - ez a zseniális csibész „itt hagyta el az árnyékvilágot”. Elsőként Balassi Bálintról beszélt Jókai Anna, a költőről, aki nemcsak most, hanem már saját korában is óriási hatást gyakorolt a magyar irodalomra. O az élő bizonyítéka annak, hogy nem igaz az a mostanában közkeletű vélekedés, miszerint a költészet és az irodalom nem vállalhat semmiféle közszerepet. Ez egy veszélyes vélekedés, és nem állja meg a helyét. Balassi híres szerelmes versei mellett, megtalálhatjuk a katona verseket és a hazája sorsáért aggódóakat egyaránt - mondta Jókai Anna. Balassi és Ady kapcsán mesélt a két költő sorsa és élete között fellelt párhuzamokról. Több száz év választja el őket, de mindketten nagyon fiatalon haltak meg, a portrékról és képekről felénk tekintő, nagy lázban égő szemek is hasonlóak. Amit Balassi karddal, azt Ady az igen éles politikai polémiáival vívta ki. A szerelemben is mintha ikertestvérek lennének: mindkettőjük életében jelen voltak az apró kalandok, ugyanakkor az egyetlen eszményi szerelem egyaránt átfonta érzéseiket. Ezután egy másik, Esztergomhoz köthető nagy magyar költőről, Babits Mihályról kérdezte az újságíró Jókai Annát.-Amikor pedagógusként a gimnáziumban a „nyugatosokat” tanítottam, azt mondtam a gyerekeknek - mindegyiket ismerni kell, és többé-kevésbé lehet mindegyiket szeretni, de vétek, ha egyet kiemelünk a sok közül. Én nem csináltam titkot abból, hogy nekem Babits Mihály volt a legkedvesebb a sorból - kezdte eszmefuttatását a költőről Jókai Anna - majd hozzátette: éppen azt az erkölcsi bátorságot szerette és tisztelte benne, hogy egész életén keresztül megmaradt hitében, ugyanazon erkölcsi normák mentén. Beszéljünk egy harmadik költőről is, Jókai Annáról - kérte Rafael Balázs az írónőt a beszélgetés vége felé - utalva arra, hogy a pályája elején prózai műveket író művész az utóbbi pár évben versekkel is megörvendezteti közönségét. Jókai Anna pedig elmondta: a kilencvenes évek elején érezte először úgy, hogy érez olyan indíttatást magában, amit nem tud prózában kifejezni. De mégsem nevezte költeményeit konkrétan verseknek, inkább apokrifeknek, amelyek véleménye szerint a vers és próza között félúton járnak. Ezekben olyan egyetemes kérdésekre keresi a választ, ami az emberi lét értelmét, jövőjét kutatja. Egyik híres és sokak által emlegetett verse, apokrifja az Ima Magyarországért. Ennek keletkezéséről mesélt bővebben is az író. Amikor megtudta, hogy ezerfős tömeg előtt kell majd beszélnie, megérezte - ha most nem tud valami reménykeltőt mondani a csüggedt embereknek, abból baj lehet. Az előadás előtti napokban nyugtalanság érzése fogta el, aminek nem a közönségtől való félelem volt az oka. Délután a dolgozószobájában - pedig kizárólag délelőtt szokott dolgozni - ez a vers született. Az Ima Magyarországért nemcsak az előadáson aratott sikert, de egy budapesti templomban is olvashatjuk agyagba vésve, sőt kórusmű is született belőle. A továbbiakban szó esett a művész politikai indíttatásáról is. Jókai Anna kiemelte: nem titkolta sohasem, hogy milyen a politikai irányultsága.- Mindig benne vagyok a politikában, csak nem politikában fogalmazok - mondta a találkozón, amely a közönség kérdéseivel és dedikálással ért véget. Az író közvetlen és barátságos viselkedése okán jó hangulatban telt a találkozó. Sőt, amint a könyvtár igazgatónőjétől megtudtuk, Jókai Anna a rendezvény után még fél tízig időzött az intézmény dolgozóinak társaságában. • GK Rókák veszettség elleni IMMUNIZÁLÁSA Tájékoztatom a Lakosságot, hogy Komárom-Esztergom megye területén 2004. október 7-12. közötti időszakban végzik a rókák veszettség elleni immunizálását. A vakcinákat a megye területére légi úton juttatják ki. A vakcina emberre, állatra egyaránt ártalmatlan, veszélyt nem jelent, a szürkésbama csalétkekbe rejtett vakcinát tartalmazó fóliakapszulához ennek ellenére nem szabad hozzányúlni! A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Kerületi Főállatorvosa 2004. október 7-től 2004. október 26-ig ebzártatot rendelt el. Az ebzárlat alatt az ebeket megkötve vagy zárva kell tartani, és csak pórázon szabad közterületre vinni. A jelzett időszak alatt tilos a legeltetés! Dr. Csömör Sándor jegyző A Bajor Ágost Művelődési Ház Híradója A Filharmónia bérleti hangversenysorozatára bérletek eló'vételben már válthatók! Tervezett előadások: 2004. október 25-29. ABMIRAM DUÓ Kőhegyi András, B . Nagy Tünde - ütőhangszerek Műsor: afrikai xilofonzene. S. Reich: Clapping Music, mexikói népzene m a rim bán, m aj a táncok. G len t wort: Blues for Gilbert, Samuels-Friedman: Carousel, Andy Pape: Ca Dance 2005. január 17-21. BOHÉM RAGTIME BAND jazzhangvcrscnye művészeti vezető, lttzcs Tamás 2005. m árcius 1-4. SZVORÁK KATALIN és BARÁTAI népzenei hangverseny 2005. április 25-29. GYŐRI FILHARMONIKUS ZENEKAR közre ni üködik: A G y őri Ü tő egy ü ttes vezényel: Medveczky Ádám Műsor: Rossini - Respighi: Varázsbolt B izet - Scsedrin : Carm en-szvit Bérlet ára: 88o,-Ft HH-szövegek „Mi a véleménye a Heti hetesről? - Már nem az, ami volt. Közelebbről, elmúltak azok az idők, amikor a személyes kapcsolatok tették igazán vonzóvá a műsort. Miért hagyta ott az RTL Klubot, illetve a Heti hetest? - Egyrészt hívott a TV2, másrészt sok volt az öt év a Heti hetes-ben, és az RTL semmi olyat nem kínált, ami érdekelt volna. Jáksó beilleszkedése kérdéses volt a Heti hetesben. Sikerül ez Hajós Andrásnak, aki az ön székébe ült?- Egyszer a vendége voltam Hajósnak még a VIASAT3-on. Borzasztó merev volt, de azt érzékeltem, hogy működik az agya. Van pár komplexusa, amit szerintem egy ideig még nem fog tudni levetkőzni. Ettől persze sok sikert kívánok neki. Valóban annyi mindenhez ért, vagy csak a Heti hetesben ugratták a kollégái? Ön szerint Csiszár jobban illett a Heti hetesbe? - Csiszárt kedveltem, mint mondtam, Jáksó közömbös. Egyébként ez a „mindenhez értés”, ez valóban játék. Claudiával megértik egymást? Milyennek tartja őt? - Az erős túlzás volna, hogy megértjük egymást. Maradjunk annyiban, hogy elvagyunk egymással. Ami Claudiát illeti, van egyénisége. Vitatkoztunk, egyre jobban stabilizálódik a kapcsolat. Miért vállalta el a reggeli műsorvezetést? Nem gondolja, hogy ez egyrészt nem az ön műfaja, másrészt mint komoly újságíró, olyan mértékben alkuszik meg a kereskedelmi televíziózás alacsony színvonalával, ami nem méltó? - Azért vállaltam el, mert egy kereskedelmi csatorna nem minden nap ajánlja, hogy egy héten ötször két órát valaki a képernyőn legyen. Azon pedig elgondolkodhatna, hogy ha én tényleg komoly politikai újságíró vagyok, akkor vajon mekkora kedvem lenne ahhoz, hogy megint parlamenti tudósító legyek. Mit szól a Forró Tamásról szóló híresztelésekhez? - Röviden, rosszul vagyok, bővebben, iszonyúan rosszul vagyok. Még annyit, imádom a furcsa, véletlen- szerű egybeeséseket. Véletlenül éppen most szerzi meg valaki a főügyészségről Kulcsár vallomásának Forróra vonatkozó szó szerinti részletét...” Mindezt a béke és a tolerancia nevében. ESZTERGOM A TERASZRÓL Itt Tirana! Tirana London mellett volt található. Illetve hallható. Viccesnek tűnik, de nem az. Megmagyarázom. A rádió középhullámán következtek egymás mellett az adók imigyen (nem a Kossuth, hanem a másik part): Petőfi Rádió két-három vékonyka sávon, azután Monte Carlo, ez zenét sugárzott, azután Luxenbourg, ami minden éjszaka aktuális beat-pop-rock zenét, túl ezen pedig London jött be. Londonnak volt egy félórás magyar adása 23:30-tól, ezt illett hallgatni, 23:45-től 0:15-ig a pompás napzáró és még pompásabb napnyitó: Itt Tirana! Az albán rádió magyar adása. Aki először bukkant rá, lebénult és hálát adott az égieknek, hogy nem Rákosi korában él. (Kádár se volt vadnyúl, de mégsem Albánia.) A legforradalmibb kommunista eszme nevében különös akcentussal, különös forradalmi kiáltványok hangoztak fel ilyenkor. Például Albánia vezetése a SZU-Kína afférban Kína mellé áll érthető okokból. Máig feláll a szőr a hátamon, amikor felidézem. Mindezek ellenére valami perverz indíttatásból vágytam Albániába, a vérbosszú és a négyszemélyes bunkerek világába. Most pedig jön az ismertetés, mire készüljek, ha indulok. Egyéni utazóknak fel kell arra készülniük, hogy Albániában még csak kezdetleges a turizmust kiszolgáló infrastruktúra. Alig vannak olyan helyi utazási irodák, ahol szállást és más szolgáltatásokat találhatunk. Számítani kell rá, hogy nincsenek útjelző táblák. (Nyilván, hogy a megszálló orosz vagy amerikai katonák eltévedjenek.) Az utak minősége csapnivaló, a forgalom veszélyes, csak nappal és óvatosan vezessünk. Hiányoznak a kempingek. Gyakori az áram- és vízszünet, a szemételszállítás nem működik. Vonatok kevés városba járnak és naponta jó ha kétszer indulnak. Helyközi autóbuszok menetrend nélkül, magánvállalkozásban működnek, de bárhol bárkinek megállnak. Stoppolni csak pénzért lehetséges. A köz- biztonság jó, nem lopják el alólunk az autót, de persze vigyázni itt sem árt. Azt hiszem, várok néhány évtizedet. Amíg belépnek az EU-ba. Albánia megvár. _ N A P i K U L T A haza bölcse 201 éve Söjtörön született Deák Ferenc magyar politikus, akit kortársai „a haza bölcsé”-nek neveztek megfontoltsága és tisztessége miatt, és aki tető alá hozta a Kiegyezést. (Söjtör, sajna az MSZP-lakomáról inkább híres manapság, mint Deákról, valljuk be.) Az 1848. márciusában alakult Batthyány- kormány igazságügy minisztere, majd a Deák-párt vezetője. 1861-ben Ferenc József elutasítja az 1848-as törvények helyreállítását, az országgyűlés pedig nem enged az udvar nyomásának, a kompromisszumkísérlet elbukik. Ferenc József feloszlatja az országgyűlést. Az 1865-ben írott „Húsvéti cikk” az udvar és a magyar pártok tárgyalásai új szakaszát nyitja meg. 1867-ben létrejött az osztrák-magyar kiegyezés. A Habsburg-monarchia osztrák-magyar dualista monarchiává alakult át. A dualizmus idején Magyarországon jelentős ipari fejlődés veszi kezdetét. Ennek ellenére - Mikszáth sokat ír róla - a magyar kurucok életben tartják '48 emlékét. Nem alkusznak a labanccal. A kor embere Deákot se szereti olyan egyértelműen, mint ma. \ \
