Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-02 / 196. szám

MAGYARORSZAG 2004. október 2., szombat • HÍDLAP 3 A felelőtlen privatizáció kormányprogramja A szocialisták új kormányprogram­ja jórészt általánosságoktól hem­zseg, de ha alaposabban megvizs­gáljuk, kiderül, hogy a kormány leg­fontosabb szándéka a minden terü­letre kiterjedő' privatizáció kiteljesí­tése. A Fidesz minden eszközt meg­ragad annak érdekében, hogy a költségvetési vitában tegyen a kor­mány privatizációs céljai ellen, hogy a magyar társadalom többségét bi­zonytalanságba taszító felelőtlen po­litika ne érvényesülhessen - mondta Pokorni Zoltán a Fidesz Ügyvezető Elnökségének pénteki tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján. Pokorni Zoltán elmondta, hogy elolvasva a kormányprogramnak nevezett irományt, nem igazán de­rül ki belőle, hogy mi vár ránk a kö­vetkező tizennyolc hónapban. A program egyik legfontosabb mon­data úgy szól, hogy folytatjuk és befejezzük a privatizációt. A Fidesz alelnöke hangsúlyozta: mára olyan helyzet alakult ki az or­szágban, hogy minden eladó: a Sze­rencsejáték Rt. privatizációs szándéká­ról pénteken érkeztek hírek; a Magyar Villamos Művek, benne a Paksi Atom­erőmű privatizációra előkészített; na­pirenden van a Volán társaságok és a Nemzeti Tankönyvkiadó értékesítése.- Minden esetben olyan területekről van szó, amelyek nélkülözhetetlenek az állami alapfeladatok ellátásához, az or­szágban élő emberek kiszámítható és nyugodt életéhez - mondta Pokorni Zoltán. Nem véletlen, hogy az OECD országok többségében az energetikai vállalatok állami kézben vannak. A szö­vetség alelnöke kijelentette: nem hiteles az a lózung, mely szerint az állam rossz gazda, a magánbefektető pedig jó gaz­da. Ha ez így lenne, akkor mi a magya­rázata annak, hogy a francia állam tulaj­donában lévő csatornázási vállalat meg­vásárolja a Fővárosi Csatornázási Mű­veket; mi a magyarázata annak, hogy a német állam tulajdonában lévő energe­tikai vállalat erőműveket vásárol Ma­gyarországon. Nem egyszerűen privati­zációs bevételekről, hanem mindennap­jaink biztonságáról van szó; arról, hogy növeljük-e kiszolgáltatottságunkat a külső szereplőkkel szemben vagy sem - tette hozzá. Pokorni Zoltán rámutatott, hogy Magyarországon a magántulajdon részaránya már így is magasabb, mint számos európai uniós országban, ezért nincs szükség további privatizációra, mert az az ország biztonságát fenyegeti. Mint mondta, egyetlen magyarázat le­het a kormány magatartására, az a „tü­csöktempó”, amely a hátralévő másfél évben mindent pénzzé akar tenni, ami mozdítható. De a kormány nem számol a kockázattal, hogy a privatizációt álta­lában áremelkedés, munkanélküliség, korrupció és kiszolgáltatottság követi - jelentette ki a képviselő. A kormányprogramban megjelenik az egészségügy privatizációjának gon­dolata is. Az ideológia szerint külső források bevonására van szükség, mert közpénzből nem finanszírozható az egészségügy. Azonban azt is tudja mindenki, hogy egy magánbefektető nem azért fektet be az egészségügybe, hogy a pénzét elköltse, hanem azért, mert profitot, bevételt akar magának. Nem emberbaráti érzületből fektet be valaki, hanem üzleti célból - mondta a Fidesz alelnöke. A Medgyessy-kor- mány egyik legnagyobb botránya a kórházprivatizáció volt, amit most Gyurcsány Ferenc folytatni kíván - tette hozzá Pokorni Zoltán. A kormányprogram általánossá­goktól hemzseg, de ha alaposabban megvizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a kormány legfontosabb szándéka a minden területre kiterjedő privatizá­ció, ami egyben a legelfogadhatatla­nabb is. A Fidesz minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a jövő évi költségvetésről szóló vitában tegyen a kormány privatizációs céljai ellen, hogy a magyar társadalom többségét bizonytalanságba taszító felelőtlen politika ne érvényesülhes­sen - hangoztatta a Fidesz alelnöke. • Lugosi János­Kivonult a Fidesz Göncz Kinga bizottsági meghallgatásáról Kivonultak a fideszes képviselők az ifjúsági és sportbizottság üléséről, melyen Göncz Kinga ifjúsági, család­ügyi és esélyegyenlőségi miniszter­jelöltet hallgatta meg a bizottság. Szijjártó Péter fideszes képviselő az ülésen javaslatot tett arra, hogy egészítsék ki a bizottság napirendjét a kancelláriaminiszter-jelölt meg­hallgatásával, aki a jövőben a sport területét fogja felügyelni. A kor­mánypártok azonban nem támogat­ták a javaslatot, ezért az ellenzéki képviselők elhagyták az üléstermet. A miniszterjelöltek csütörtöki meg­hallgatásain már felvetődött az a problé­ma, hogy a kormányfő az új minisztéri­umi struktúra alapján tett javaslatot a tárcák vezetésére, ám a bizottságok - szükséges törvénymódosítás hiányában - a jelenlegi kormányszerkezet alapján tudják csak meghallgatni a jelölteket. Az Országgyűlés emberi jogi bi­zottsága ülésén az ellenzéki képvise­lők például azért nem szavaztak, mert kifogásolták, hogy a miniszter- elnök azt kérte, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter-jelöltként hallgassák meg Göncz Kingát. Ezek a területek azonban nem tartoznak a bizottság kompetenciájába. Gyurcsány Ferenc csütörtökön is­mertette kormánya összetételét. Ek­kor elmondta azt is: a kabinet első ülé­sén tárgyalja a kormányzat átalakítá­sához szükséges törvénymódosítási tervezetet. A miniszterek így október 4-én, a jelenlegi kormányzati struktú­rák szerint teszik le esküjüket, és a parlamenti bizottságok is ennek meg­felelően hallgatják meg a jelölteket. Egy hónapon belül, a jogszabály mó­dosítása után kerülhet majd sor a kor­mányzat szerkezeti átalakítására is. • (mtv.hu) Gyurcsány Ferenc a főbírónál járt A igazságszolgáltatás független­ségének megőrzéséhez kért támoga­tást a kormányfőtől Lomnici Zoltán Nincs biztonságos Magyarország független és hatékony bíróságok nél­kül - mondta Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök, miután Lomnici Zoltán főbírónál tett látogatást a Legfelsőbb Bíróság épületében. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a bíróság függet­lenségének politikai oldala tiszta, elfo­gadott és becsben tartott. Hozzátette: az igazságügyi reform eddigi eredmé­nyeit sokra tartja, ugyanis jelentős elő­relépés történt a jogbiztonság terén. Gyurcsány Ferenc arra kérte az LB és az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács elnökét, hogy a lehető leggyorsabban találkozzon az új igaz­ságügy-miniszterrel, és alakítsanak ki szoros munkakapcsolatot, hogy az igazságügyi reform minden magyar polgár számára érzékelhetővé váljon. Lomnici Zoltán a találkozó után kifejtette: a magyar alkotmány sze­rint a bírói szervezet független, a ha­talmi ágak egyenrangúak, ugyanak­kor együtt kell működniük. Ennek jegyében jött létre a találkozó. A fő­bíró elmondta: támogatást kért a mi­niszterelnöktől ahhoz, hogy az igaz­ságszolgáltatás megőrizhesse függet­lenségét, semlegességét és távol tart­hassa magát a politikától. A megbeszélésen Lomnici Zoltán ismertette az igazságügyi reform utóbbi években elért eredményeit is. A főbíró példaként említette, hogy a tavaly felállított három új ítélőtábla egy év alatt csaknem teljesen feldol­gozta a bíróságok 15 év alatt felhal­mozódott ügyhátralékát. • (mtv.hu) Extra védelem a miniszterelnöknek Négymilliárd a határon túli egyetemeknek A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke Nagyváradon, az Áldás - Népes­ség címmel rendezett nemzetközi konferencián szólalt fel. „A határon túli fel­sőoktatás támogatása a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés” - mondta Orbán Viktor, és azt kérte a kormánytól, hogy a jövő évi költségvetésben négymilli­árd forintot biztosítson a határon túli magyar felsőoktatás támogatására. A né­pességfogyással összefüggésben Magyarország legnagyobb ellenségének a bi­zalmatlanságot nevezte. Orbán Viktor szerint annak, aki a magyar demográfiai gondok enyhítéséért tenni akar a hazai közéletben, biztonságot kell teremtenie a magyarság számára az egész Kárpát-medencében. • (hvg.hu) Zsidómentőket keres a Terror Háza Olyan embereket keres a Terror Háza Múzeum, akik a második vi­lágháborúban zsidókat mentettek meg a haláltól. Interjút készítenek velük, és a róluk szóló visszaem­lékezésekkel együtt nyilvános adatbázist készítenek a magyaror­szági embermentőkről. A holokauszt 60. évfordulójára em­lékezve indítja a Terror Háza Múzeum azt a kutatását, melyben zsidómentő­ket keresnek szerte az országban. Schmidt Mária, a múzeum igazgatója pénteken jelentette be, hogy mostantól várják a jelentkezéseket. Azokat a ma­gyar állampolgárokat keresik, „akik a vészkorszakban saját és családjuk éle­tét kockára téve segítettek az üldözöt­teken”. A múzeum egy dokumentációs bázist akar létrehozni, ahol írott és szó­beli visszaemlékezések lesznek ezekről az emberekről. A múzeum gyűjtemé­nye szabadon kutatható lesz. Schmidt kiemelte, hogy Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman hozzá­járult az embermentőkről szóló összeál­lítások nyilvánosságra hozatalahához. Korábban az ombudsman egy állásfog­lalásában törvénysértőnek tartotta, hogy a náci bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ Magyarországon működjön. A bűnösök adatait ugyanis Izraelbe, a Wiesenthal Központ székhe­lyére továbbították volna, és Péterfalvi jogértelmezése szerint harmadik or­szágnak nem lehet személyes adatokat kiadni magyar állampolgárokról. Schmidt Mária azt mondta, hogy október 15-én zárva tart majd a Terror Háza Múzeum. A nyilas hatalomátvé­tel 60. évfordulóján azért zárják be az intézményt, mert a Magyar Jövő Cso­port nevű hungarista szervezet tüntet­ni készül az épület előtt. A zárással azt akarják megakadályozni, hogy olya­nok léphessenek a múzeumba, „akik meggyalázhatnák a nyilas és kommu­nista terror áldozatainak emlékét”. • (index.hu) Gyurcsány Ferencet beiktatása után különlegesen védett személy­nek nyilvánította a Köztársasági Őr­ezred. Ez azt jelenti, hogy mindenho­va, még a magánprogramjaira is kor­mányőrök kísérik a miniszterelnököt Gyurcsány Ferencnek mostantól nincs beleszólása abba, hogy kísérik- e őt kormányőrök vagy sem, a törvé­nyek szerint ugyanis ez az állandó védelem kötelező. A Köztársasági Őrezred parancs­noka elmondta: látta Gyurcsány Fe­rencen, hogy nem mindent vett jó szívvel tudomásul, hiszen az eddigi élete meg fog változni, mert a nap 24 órájában kormányőr lesz a közvetlen közelében, és nem mindent tehet úgy, mint eddig, és bizonyos korrek­ciókat kell tenni az életében. Szabó Ferenc elmondta, hogy bizo­nyos magánprogramok esetében, ha a kormányőrök nem találnak kockázati tényezőt, akkor a miniszterelnök le­mondhat a védelemről, de ezt minden egyes alkalommal írásban kell kérnie. Ilyen esetben maga vezetheti autóját is. Elődjéhez hasonlóan Gyurcsány Ferenc házát is fel kell szerelni biz­tonsági rendszerekkel. • (mtv.hu) Bizottsági meghallgatáson a kijelölt miniszterek Többségi döntéssel alkalmasnak találta az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Kóka Jánost a szaktárca vezetésére. A 32 éves üzletember meghallgatásán kérdésre válaszolva kijelentette, hogy idén nem lesz gáz­áremelés és nincs napirenden a paksi erőmű privatizációja. Fő céljának az uniós források minél jobb hasznosítá­sát, a külföldi működő tőke bevonását és a magyar cégek külföldi beruházá­sainak támogatását nevezte a gazda­sági miniszterjelölt. Kóka János a va­gyonával és cégei állami megrendelé­seivel kapcsolatos kérdésekre azt mondta, hogy hamarosan részletes bevallást tesz közzé vagyonáról, és időben lemond azokról a cégbeli tisztségeiről is, amelyek nem egyez­tethetők össze a miniszteri poszttal. A munkahelyteremtést és a munka- nélküliek álláshoz juttatását nevezte leg­fontosabb feladatának a leendő munka­ügyi miniszter. Csizmár Gábor a célok eléréséhez a többi között a beruházások ösztönzését, a vállalkozások támogatá­sát és a bérek járulékos költségeinek csökkentését látja a legfontosabb esz­köznek. Parlamenti meghallgatásán a munkaügyi tárca várományosa hangsú­lyozta a távmunka és a részmunkaidő és a felnőttképzés bővítésének fontosságát is. Elmondta, hogy törvényjavaslatot kí­ván benyújtani a pályakezdők munkába állásának elősegítéséhez. • (MR) Szigorít az APEH Több tájékoztatást ígért az APEH elnöke, aki bejelentette, hogy decem­ber elsejétől központi ügyfélszolgálatot működtetnek. Király László György elmondta, hogy az adóbevallások meg­könnyítésére az elképzelések szerint, a 100-150 legfontosabb kérdésre előre el­készítik a megfelelő szakmai választ és ennek alapján válaszolnak a központi ügyfélszolgálaton. A másik újdonság; a személyi jövedelemadó-bevallás végén ötven olyan általános kérdést fogal­maznak meg, ami az átlagos adózó szá­mára a legtipikusabb, és, ha az ő kérdé­se megegyezik valamelyikkel, akkor csak fel kell hívni a megadott telefon­számot, ahol rövid és érthető választ kap majd. Az APEH elnöke azt is közölte, hogy az adóhatóság inter­netes honlapját is továbbfejlesztik és bővebb információkkal látják el Robbanás a Mátrai Hőerőműben A Mátrai Erőműben várhatóan hétfőre sikerül részlegesen visszaál­lítani a termelést a csütörtöki robba­nás után. Az erőmű sajtóközlemé­nye szerint a balesetet az okozta, hogy a blokk átmeneti zavar miatt kikapcsolódott és az újraindításkor a párologtató tartály szétrobbant. A balesetben senki nem sérült meg. A szivattyúház 300 négyzetméte­ren összeomlott, és mintegy 18 köb­méternyi pakura kiömlött és folyt végig négy szinten. Ezt a tűzoltók felitatták és tartályba gyűjtötték. Je­lenleg két blokk áll és egy harmadik működése is veszélyben van. A kár több százmillió forint. Felfüggesztett pályázat Péntektől indult az AVOP de any- nyi pályázat érkezett, hogy a falufej­lesztésre szánt keret elfogyott, így felfüggesztették a pályázatok befoga­dását. Pásztor Zsuzsanna, a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal SAPARD és AVOP ügyekért felelős igazgatója kijelentette, hogy ameny- nyiben sikerül átcsoportosítani a pénzt, kielégítik a többletigényeket is. • (MR) Nyolc év Sztecuranak Nyolc év fegyházbüntetésre ítélte pénteken, első fokon a Fővárosi Bíróság Leonid Sztecura ukrán-izraeli állampol­gárt, aki egy Magyarországon tevékeny­kedő, orosz és ukrán származású szemé­lyekből álló, jól szervezett és jelentős erőt képviselő bűnözői csoport vezetője volt. A bíróság ítélete értelmében a vád­lott bűnös emberölés bűntettének kísér­letében, amelyet felbujtóként követett el. Bűnös emellett két rendbeli, bűn- szervezetben folytatólagosan elkövetett zsarolásban, mint társtettes. • (szeredai) Kevesebb ipari beszerzés A Beszerzési Menedzser Index (BMI) szezonálisan kiigazított szep­temberi értéke az augusztusi, növeke­dést mutató 52,8 százalékot követően, 50,0 százalék lett. Ez a feldolgozóipar stagnálását jelzi - áll a Magyar Lo­gisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) legfrissebb gyorsjelentésében. Az idén a harma­dik negyedév átlagos teljesítménye enyhébb növekedést mutat, mint a megelőző negyedév, amikor a BMI ér­téke 52,6 százalék volt. Tavaly szep­temberben az index 54,8 százalék volt. (mtv.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents