Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-16 / 141. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. július 16., péntek I MAI TÉMA A vadon élő állatok is veszélyt jelenthetnek az utakon A közúti gépjármű-forgalom növekedésével egyre több autós ütközik vadakkal. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi is ilyenkor a teendő', kihez fordulhatnak esetleg kártérítésért. Magyarországon a települések belső területeit kivéve az ország egész területe a vadállatok természetes élőhelyének számít. Az erdőkön, mezőkön az ott élő állatok szabadon, tulajdonképpen teljesen háborítatlanul vándorolnak évszázados csapásaikon. Ahogy gyarapodik a gépjárművek száma és nő a forgalom, úgy nő a vad által okozott balesetek száma is.'Ezeknek az állatoknak kialakult táplálkozási és szaporodási életterük van, az emberek pedig betörtek ezekbe. Valójában nem ők sétálgatnak a közutakon, hanem az ember épített utat az ő életterükben. Ha bekerítenék az erdőket, egyrészt költséges lenne, másrészt elszigetelnék egymástól az állatokat, és megakadályoznák szaporodásukat, amely komoly biológiai és ökológiai katasztró- fáhoZ'Vezetne. Budapest környékén és a Pilisben elsősorban az őzzel és vaddisznóval találkozhat az autós. Ezek általában hajnali és esti szürkületkor mozognak. A vaddisznó mozoghat éjszaka is, tehát szinte mindig számítani kell rájuk. Sokszor csapatosan szaladnak az útra, kivédhetetlen a velük való találkozás. Magasságukban van az autón gyúródó zóna, így az utasok csak akkor sérülnek, ha nem kapcsolják be a biztonsági övét. Május végén, júniusban van az őzek párzási időszaka. Ekkor a biológiai vezérlet miatt nem látnak és nem hallanak. A szarvasok júliusi üzekedési idejükben hiperaktívak, mindenütt a nőstényeket kutatják. A szarvasbőgés időszaka szeptemberben van. A vadgazdálkodással foglalkozók természetesen igyekeznek megelőzni a veszélyes baleseteket. A vad által sűrűbben használt helyeken haladó utak mellé kiteszik a „Vadveszély” táblát. Itt lassan és körültekintően kell vezetni. Ugyanígy kell haladnunk akkor is, amikor az út két oldalán erdő van, függetlenül attól, hogy korábban láttunk-e a vadveszélyre figyelmeztető táblát, vagy sem. Sokszor sajnos olyan tempóban és közelségben érkezik a vad az autó elé, hogy elkerülhetetlen az ütközés. Ha megtörtént a baj, és az autó vezetője nem maga akarja megfizetni a kocsijában esett kárt, az elütött vadat semmiképpen ne tegye a csomagtartóba, és ne hagyja el a helyszínt. Inkább hívja fel a területileg illetékes rendőrkapitányságot. A rendőrségen pontosan tudják, ki az adott területen a vadászatra jogosult képviselő, aki a helyszínelőkkel együtt részt vesz a baleset körülményeinek tisztázásában. Éjszaka csak a rendőrök vállalják az ügyintézést. A sérült autót biztosítói kárfelvételre kell vinni, és közben meg kell keresni a terület tulajdonosát vagy a heiyi vadásztársaságot. Elméletileg ők megtérítik a biztosító által megállapított kárértéket. A szegényebb vadásztársaságoknak azonban nincs biztosításuk, és pénzhiányra hivatkozva visszautasíthatják a kártérítés kifizetését. Előfordul, hogy természeti juttatást, vadhúst, tűzifát ajánlanak fel helyette. Az érvényes biztosítás sem garancia a megoldásra. Gyakori, hogy a társaságok összeghatáros biztosítást kötnek, például egy év alatt 15 millió forint keretre kérnek biztosítást. A rendőrség a baleset vizsgálata során megállapítja, nem hajtott-e gyorsan, vagy nem ivott-e alkoholt a balesetet szenvedett autós. Az adott területen gazdálkodó vadásztársaság, vagy az erdőgazdaság képviselője pedig észrevételt tesz a körülményeket illetően, és gondoskodik az elhullott állat elszállításáról. Nagytestű vadnál, elsősorban szarvas, vaddisznó esetében előfordul, hogy az ütközés ellenére az állat túléli a balesetet, és elszalad a helyszínről. Ilyenkor a vadász a nyomokból próbálja rekonstruálni a történteket. A pórul járt autósnak célszerű vele egyeztetnie az ütközés által okozott károkat. Ezt követően lehet az összetört autót szervizbe, vagy valamelyik biztosító- társasághoz elvinni kárfelvételre. A kárfelvételi jegyzőkönyvvel kell felkeresni a vadászatra jogosult szervezetet, amelynek képviselője az abban szereplő adatokat összehasonlítja a helyszínen készített jegyzőkönyv adataival. Ha minden rendben van, a vadásztársaság kifizetheti a vad által okozott kárt. Sokszor előfordul, hogy a felek nem rúdnak megegyezni, és bírósághoz fordulnak. Ilyen esetben az autós van kedvezőbb helyzetben, hiszen a balesetnél csak ő és a vad volt jelen. A vadásztársaság képviselője csak utólag rekonstruálhatja az eseményeket a féknyomokból, valamint a vad sérüléseiből. Ha pereskedésre kerülne sor, jó tudni, hogy a Legfelsőbb Bíróság szerint, a vadásztársaságnak nem róható fel hogy a vad az útra került. A Polgári Törvénykönyv mind az autóvezetést, mind a vadászatot veszélyes üzemként kezeli. A vaddal történő ütközés tehát két veszélyes üzemnek számító tevékenység találkozása. Az ebből eredő jogviták során a bíróságok három lépcsőben vizsgálódnak. Először azt nézik, valamelyik fél felróható magatartást tanúsított-e a baleset előtt, például a sofőr figyelmetlenül vezetett-e? Ha igen, akkor nemcsak az autóban keletkezett kárt kell saját zsebből fizetnie, hanem a vadat ért kárért is ő a felelős. Egy értékes trófeát viselő szarvasbikánál ez akár egymillió forint is lehet. Ha egyik fél magatartása sem okolható a balesetért, akkor a bíróság vizsgálja, volt-e valamilyen rendellenesség az autóban, vagy szervezett vadászat a közelben, amely a balesetet okozhatta. Amennyiben pedig a bíróság sem felróható magatartást, sem rendellenességet nem talál, esetleg mindkét félnél megállapítja a felróható magatartást a per során, akkor az autós és a vadász- társaság is maga viseli saját kárát. • ÁRPÁS i A hegyekben, a Börzsöny, a Pilis útjain mindig felbukkanhatnak állatok. A 11-es úton Tahitótfalu és Dunabogdány között, ahol az állatok a szárazságban lejárnak inni a Dunához, szintén sok a baleset. A vadgázolások jelentős hányadát az autósok észre sem veszik, ugyanis kisállatok kerülnek a kerekek alá. Nyulak, pockok, sündisznók, menyétek, békák az áldozatok. Védelmükre az autópálya-építők a megfigyelt vonulási helyeken átjáró alagutakat fúrnak, csak az a baj, hogy az állatkák rendszerint továbbra is az aszfalton haladnak céljuk felé. Néha közlekedési veszélyt is okoznak. A békák párzási időben csapatokban vonulnak, az út síkossá válhat a sok szétlapított tetemtől. Tudja-e miért szól a tárogató? Gábor (zenész) Természetesen. Trianonra emlékeztet. Fél ötkor írták alá a diktátumot, ezért hallható ekkor. Ez rendkívül fontos, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy mit tettek velünk 1 a nagyhatalmak. Nem eleve ilyen kicsi ez az ország, csak szétszabdalták, megerőszakolták, igyekeztek megsemmisíteni. De ez sosem fog menni, mert lesz, lesz, lesz... Margó (tanár) Bárhol vagyok a városban, meghallom a muzsikát. Amikor még nem tudtam mi ez, idegesített. Azt hittem utcazene. Amióta tudom, hogy a trianoni békeszerződés 84. évfordulója alkalmából szól egy igazi magyar hangszeren, dicséretes kezdeményezésnek tartom. Örülök, hogy a város Vezetése odafigyel az ilyen apró, de fontos dolgokra is. Gábor (mérnök) Nem tudom pontosan, miért szólal meg délutánonként ez a zene, de gondolom a Balassi-em- lékévvel lehet összefüggésben. A tárogatóról annyit tudok, hogy a klarinéthoz hasonló hangszer, a kurucok kedvenc instrumentuma volt. A hallható nóták pedig, ha nem tévedek, magyar népdalok. Jó ötletnek tartom. Klára (nyugdíjas) Mivel nem tudtam, nemrég megérdeklődtem, és most már tudom, hogy megnyomorított hazámért szól a tárogató. A legszebb zene, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország hallatán minden délután elérzékenyülök. A rokonság erdélyi, és szörnyű állapotok közé kerültek az átkozott Trianon miatt. Ezt a gyalázatot nem szabad feledni. Nehéz, de megszerezhető a munkaerő Összeköt a tárogató Az esztergomi várból minden délután megszólal az ősi magyar tárogató. A Duna mindkét partján hallható muzsika ugyanúgy a folyó bal és jobb partján élő magyarok összetartozását szimbolizálja, mint a két város között újjáépült Mária Valéria híd. Az esztergomi Suzuki a kapacitásbővítés miatt a jelenlegi 2300 dolgozó mellé az 450 munkatársat kíván felvenni. A bővítéshez szükséges százmilliárd forint idén esedékes hatvanmilliárdja rendelkezésre áll, már csak a megfelelő munkaerő megtalálása van hátra. Szakemberek tekintetében minimális hiányunk van csak, de alapvetően betanított munkásokat keresünk - adott felvilágosítást a munkaerőhelyzetről a Suzuki személyzeti vezetője, Pawlusné Mathuny Anikó. Keresnek karbantartókat, villanyszerelő szakembereket, de a 450 felvenni kívánt munkaerőt tekintve az ő számuk nagyon elenyésző. Alapvetően, 99 százalékban betanított munkásokat keresnek, hiszen szalagmunka folyik náluk. Az itt végzendő munkát egy bizonyos próbaidő alatt tanulják meg a dolgozók. Munkaerő-toborzást végeznek Magyarországon, elsősorban innen elégítik ki a munkaerő-szükségletüket. Ez mellett vannak önként jelentkezők is, hiszen minden héten van felvétel a Suzukinál. A termelés részéről érkező felvételi igényt ki tudják elégíteni.- Megpróbáljuk helyből toborozni az embereket. Nem könnyű megszerezni a munkaerőt, de meg lehet oldani - szögezte le Pawlusné Mathuny Anikó. Hozzátette: tapasztalataik szerint a magyarországi munkaerő-források nem elegendőek, vagyis nincs elég szabad munkaerő itt. Először természetesen a környékről próbálják megszerezni a munkaerőt, hiszen a dolgozóknak is előnyösebb, ha minden nap haza tudnak menni a családjukhoz. Amikor már nincs elég környékbeli jelentkező, akkor Magyarország egyéb megyéihez fordulnak. Hosszútávon viszont az emberek nem szívesen laknak távol az otthonuktól, és nem is mobilisak.- Földrajzi helyzetünkből adódóan viszont itt vagyunk a szlovák-magyar határon, és így Szlovákiából tudunk olyan munkatársakat fogadni, akik haza tudnak járni minden nap. Ennek ellenére van több mint négyszáz emberünk, akik munkásszállón laknak, tehát távolabb élő magyarokat, vagy magyarul beszélő románokat is alkalmazunk - mondta a személyzeti vezető. Az angol nyelvtudás természetesen a betanított munkaerőnél nem, sőt még a szakképzetteknél sem minden esetben feltétel. Csak a felsőfokú végzettségűeknél, technológus-mérnököknél követelmény, hiszen ez a kommunikáció nyelve. A japán autógyár jövőre újabb 500 munkatársat kíván felvenni a kapacitásbővítés miatt. • GK Esztergom Város Önkormányzatának képviselő-testülete a magyarságot szétszakító trianoni békediktátum megszületésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából döntött úgy - Jónás László képviselő javaslatára hogy a tárogató ezentúl minden délután emlékeztesse a magyarokat határon innen és túl az együvé tartozásra. Az önkormányzat által támogatott javaslat szerint a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, délután fél ötkor Szent István városának polgárait és az ide látogatókat a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország” kezdetű dal emlékezteti az első világháborút követő gyászos eseményre. A felcsendülő dallam a Temesvárhoz közeli, magyar reformátusok lakta Végvár nevű településen született Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész játékának felvétele. Az ősi magyar hangszer hétköznapokon két percig, munkaszüneti és ünnepnapokon tíz percig hallható a Duna mindkét partján. Az esztergomi önkormányzat a kezdeményezésre 250 ezer forintot különített el a költségvetéséből. • Bk
