Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-15 / 140. szám
4 HÍDLAP • 2004. július 15., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA Mi a véleménye a külföldiek munkavállalásáról? A külföldi munkavállalók többsége szlovák és román A Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ az elmúlt évben közel négyezer külföldi munkavállaló számára adott ki munka- vállalási engedélyt. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Komárom-Esztergom megyei igazgatósága által közétett legfrissebb statisztikai tájékoztatóból, amely a megyében foglalkoztatott külföldieket veszi számba. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ma Magyarországon a külföldiek - bizonyos kivételekkel - engedély alapján foglalkoztathatók. Az erre vonatkozó kérelmet mindig a foglalkoztató nyújtja be, ennek feltételeit pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium egyik rendelete szabályozza. Sok munkavállaló érkezik Szlovákiából A 2003-as évben a Komárom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ 3787 külföldi munkavállaló számára adott ki engedélyt, míg az elutasított kérelmek száma 124 volt. Ezen belül 95 Szlovákiából, illetve 21 Romániából érkező munkavállalónak nem fogadták el a kérelmét valamilyen okból kifolyólag. A munkavállalók jelentős része, több mint 80 százaléka Szlovákiából, 11,6 százaléka pedig Romániából érkezett. A Magyarországgal határos szlovákiai járásokban ugyanis magas a munkanélküliség szintje, egyes járásokban megközelíti és át is lépi a 20 százalékot. A szlovák munkavállalási engedélyek mindegyike megyei munkahelyre vonatkozott és ez jellemző a románokra is. Az engedélyek 86 százaléka egyéves időtartamot ölelt fel, hat hónapra vagy annál rövidebb időre 11,8 százalékukat adták ki. Nemek és korcsoportok tekintetében A külföldi munkavállalók között többségben vannak a férfiak, számuk 574 százalék volt. A szlovákok 52,1, míg a románok 70,7 százaléka volt férfi. Korcsoportokat nézve 25-39 év közötti volt a munkavállalók 46,4 százaléka, mintegy negyedük tartozott a 20-24 évesek közé csakúgy, mint a 40-54 éves korosztályba. A románok esetében ez utóbbi két csoportot képviselők hányada közel megegyezett, viszont a 25-39 évesekhez tartozóké meghaladta az 50 százalékot. A szlovákoknál pedig a 20-24 év közöttiek aránya magasabb volt, mint a 40-54 éves korosztályé, a 25-39 éveseké 44 százalékot ért el. Iparágak szerint Az év végén érvényben lévő 2980 engedély több mint négyötödénél a munkavállaló munkáltatója a feldolgozóiparból került ki, a kereskedelembe 4,5, az építőiparba 3,8 százalékuk tartozott. A külföldi munkavállalók két legnépesebb táborát nézve (szlovákok, románok) az engedélyek legnagyobb hányada szintén a feldolgozó- ipari munkahelyekre vonatkozott. A megyében található külföldi érdekeltségű vállalkozások is alkalmaznak külföldi munkavállalókat, mert a munkavégzéshez szükséges képesítésük megfelel az elvárásaiknak. A megyében munkát végző külföldiek nemcsak a határ menti településeken dolgoznak, hanem például tatabányai, tatai székhelyű gazdasági szervezeteknél is igényt tartanak rájuk. Az érvényben lévő engedélyeket a munkavállalók FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) besorolása alapján nézve háromnegyedük vonatkozott a gépkezelő, összeszerelő, járművezető, közel tizedük az ipari és építőipari, 3,9 százalékuk pedig a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásúakra. A külföldi munkavállalók kevesebb, mint harmada rendelkezett legfeljebb az általános iskola 8. évfolyamával, a többségük 63,1 százalékuk valamilyen középfokú végzettséggel bírt, míg a felsőfokúak hányada 5,6 százalékos volt. A szlovákoknál közel ugyanekkora a középfokú végzettségűek aránya, a románoknál pedig ennél kevesebb. A japánok esetében elmondható, hogy a legtöbben közülük rendelkeznek felsőfokú végzettséggel (81,3%). A románoknál ez a szám 4,8, míg a szlovákoknál 21 százalék. Uniós változások Az Európai Unióba történt belépésünket követően változtak a külföldi munkavállalók magyarországi munka- vállalási feltételei. A velünk csatlakozott országok tekintetében az az álláspont, hogy kölcsönösen munkát vállalhatnak a munkavállalók egymás országaiban, de ha nagyobb mértékű beáramlás veszélyeztetné valamelyik országból a hazai munkaerő-piacot, akkor átmenetileg visszaállíthatok a korlátozó szabályok. Az unión kívüli országok munkavállalói továbbra is engedéllyel vállalhatnak munkát Magyarországon. Amennyiben valamelyik tagállam Magyarországot érintő korlátozásokat tart fenn, úgy hazánk is a viszonosság elve alapján azzal egyenértékű korlátozásokat alkalmazhat a magyar munkaerő- piacra belépni szándékozó munkavállalókkal szemben. Az Európai Unióban a határ mentén dolgozó munkavállalókat az álláskeresés és szabad belépés vonatkozásában ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a többi munkavállalót. A tartózkodási jog esetében sincs különbség abban, hogy a munkakeresés és munkavégzés idejére tartózkodási jog illeti meg őket. Az viszont eltérés, hogy a határ menti munkavállalóknak akkor sem kell tartózkodási engedélyt kérniük, ha három hónapnál hosszabb ideig maradnak az adott tagállamban, ugyanis életük fő központjaként a lakóhelyüket veszik figyelembe. Az egyenlő elbánás elve is teljes mértékben alkalmazható a határ menti munkavállalókra. • A KSH ADATAI alapjAn feldolgozta: GK Többfunkciós otthon nyitja meg kapuit Esztergomban Helyszín: egy volt laktanyaépület a RELABOR mellett. Korán érkezem, így van idom körülnézni egy kicsit. A környék szép, már-már vadregényes, a madarak hívogatóan csiripelnek, a háromszintes épület kívülről már teljesen fel van újítva, mellette frissen kiásott árok húzódik - biztosan a közművek bevezetésére szolgál. Németh György, az Életút Egyesület elnöke. Ő lesz az idegenvezetőm a házban, és a témában egyaránt...- Mi épül itt, egészen pontosan?- A felső két szinten egy 42 főre tervezett idősek otthona, az alsó szinten pedig egy 12 férőhelyes otthon és egy 20 fő befogadására képes napközi, tanulásban akadályozottak számára.- Vagyis fogyatékkal élőknek?- Nem szívesen használom ezt a szót. Az itt lakók-illetve, akik itt fognak lakni- ugyanis részben enyhén értelmi fogyatékosok, részben pedig rokkantak. Ha az előbbiek valamelyikével az utcán találkozol, észre sem veszed, hogy nem teljesen olyan, mint te, utóbbiak pedig szellemileg tökéletesen épek. Ez a szó amúgy is egészen meglepő reakciókat vált ki az emberekből...- Félelemre gondolsz?- Nem. Arra gondolok, hogy az egészséges emberek nagy része nem kíván tudni kevésbé szerencsés társairól, szeretné őket eldugni, bezárni, hogy ne is lássa...- De hát manapság már iskolákat is alakítanak ezeknek a gyerekeknek, a Monthágban akár szakmát is tanulhatnak, amivel aztán...- Amivel aztán nem tudnak elhelyezkedni, hiszen a munkáltatók tele vannak előítéletekkel, és nem szívesen alkalmazzák őket. Ezért csak ülnek otthon, a fenekükön, naphosszat nézik a tévét, ráadásul tíz-húszezres nagyság- rendű segélyt kapnak, ami édeskevés...- A foglalkozás itteni elfoglaltságot jelent, vagy pedig megpróbáltok számukra munkát keresni?- Mindkettőt. Például arra gondoltunk, néhány itt lakónak a fenti szinteken is biztosíthatnánk munkát, a gond csak az, hogy...- Hogy?- Az idősek hozzáállása.- Nem tetszik nekik az ötlet?- Legtöbbjük nem is veszi a fáradtságot, hogy végighallgasson. Amint elhangzik a „fogyatékos” kifejezés, már vissza is vagyok utasítva. Persze, mint mindig itt is vannak kivételek, akik hajlandók meghallgatni, és megérteni, hogy nem akarok nekik rosz- szat, csak az a baj, hogy kevesen.- Miért? Mi félnivalójuk van? Mi a legrosszabb, ami történhet?- Hát épp ez az: semmi. Hiszen pontosan az a célunk, hogy az időskorú ellátottaknak színvonalas és nyugalmas ellátást biztosítsunk. Ha veszélyes lenne ez a kettős működtetés, nyilván nem próbálkoznánk vele. Három éve működik egy otthonunk Nyergesújfalun, és egy tányér nem tört el ezalatt az idő alatt. A vicc az egészben, hogy az idősek rövid időn belül nagyon megkedvelik a lakóinkat.- Miért, működik már ilyen összetett otthon is valahol?- Nem, az egyik nyergesi „lakónk” a közeli idősek otthonában dolgozik, és nagyon szeretik. Ráadásul mindkét félnek jó lenne ez a kapcsolat, mert az idősek nem csak a saját korosztályukat látnák maguk körül, az otthon lakóinak pedig lehetőségük lenne akár unoka-nagyszülő viszony kialakítására is, ami azért fontos, mert közülük többen állami neveltként nőttek fel...- A támogatók jóváhagyták az ötletet?- Nincsenek állandó szponzoraink. De az engedély mindkét intézmény működtetésére hamarosan meglesz.- Támogatók nélkül, hogy juttok elég pénzhez?- A felújításhoz szükséges összeget részben pályázaton szedtük össze, részben pedig a beköltözők hozzájárulásából. Egyéb fontos segítséget is kapunk: a területet és az épületet ugyanis a város biztosította, ezenfelül pénzügyi támogatást is nyújt, mivel fontos, eddig megoldatlan feladatokat látunk majd el Esztergomban.- A fiatalok egyébként dolgoznak?- Igen. Az Életút Egyesület fontosnak tartja, hogy ne csak az elhelyezést, de a társadalmi integrációt, és a foglalkoztatási rehabilitációt is biztosítsa számukra.- A pénz, amit így keresnek teljes mértékben az övék?- Nem egészen. Fizetésük bizonyos hányada térítési díjként hozzánk kerül, de itt minden szükségeset megkapnak, a maradék pénz pedig bőven elég a szórakozásra, azt hiszem... • Bády Viktória Marika (nyugdíjas) Akiket külföldi munkavállalóknak neveznek és szidnak, hogy elveszik a munkát, azok rendes, becsületes emberek, akik a családjukért mindent megtesznek. Ráadásul legtöbbször ugyanolyan magyarok, mint mi, csak az átkozott Trianon miatt határon túlra, kisebbségi sorba kerültek. Másrészt lenne itt munka mindenkinek, csak az itteni magyar lusta. Szili (polgári szolgálatos) Ha hazájukban nem, akkor talán nálunk elő tudják teremteni a családjuk számára szükséges pénzt, és elvégzik azt a munkát, amit a magyar nem. Arra gondolok, hogy bizonyos összeg alatt nem megyünk el dolgozni, illetve a lenézett, nehéz, kényelmetlen munkát nem vállaljuk el. Hazánkban nagy az önkéntes munkanélküliség, holott munka lenne bőven. Ebben a problémában segítenek a vendégmunkások. Brigi (tanuló) E Túl sok a román munka- vállaló, akik aláígérnek a munkaadóknál, vagy éppen feketén vállalják cl a mun- ______ kát. Ezzel nagy kárt okoznak a magyar munkaerőpiacon. Persze ma Magyarországon rendkívül nehéz a képzetlen, iskolázatlan, szegény rétegek számára olyan munkát találni, amely elegendő bért jelentene a megélhetéshez. Ge rzson (munkanélküli) Elveszik a magyarok elől a munkát, pedig így is nagy a munkanélküliség. Saját bőrömön tapasztalom ezt. Már egy éve nem kapok állást, mivel a külföldi munkaerő klasszisokkal olcsóbb, mint a magyar. Legalkalmasabbnak azt tartanám, ha törvényileg szabályoznák az EU-ba beözönlő elemek szűrését. Esztergom városa ragaszkodik repülőteréhez Folytatás az 1. oldalról A Földhivatal a szerződésben fog- j laltaknak az ingatlan-nyilvántartásba történő átvezetését elutasította. Az önkormányzat a folytatódó eljárásban is fenntartja arra irányuló kérését, hogy a bíróság állapítsa meg: a Mosoni István által 1996-ban átvett 1660 darab részvény továbbra is az önkormányzat tulajdonát képezi, mivel a Grante Rt-től azok ellenértékeként nem kapta meg a kért ellenszolgáltatást, vagyis a repülőtér tulajdonjogát. Az önkormányzat kéri továbbá annak megállapítását, hogy a tulajdonát képező részvényeket az önkormányzat a majdan a Grante Rt. tulajdonából önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok vételárának tekinti, és az ingat- ! lanok, vagyis a repülőtér városi tulajdonba adása esetén a részvények tulajdonáról lemond. Az önkormányzat szilárd elhatározása, hogy a repülőteret sport- és/vagy forgalmi repülőtérként üzemeltesse és fejlessze, sőt a hosszú távú elképzelések a reptér bővítésével számolnak. A repülőtér működéséhez a város a tulajdoni viszonyoktól függetlenül is eltökélten ragaszkodik. • Nil
