Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-13 / 138. szám
4 HÍDLAP • 2004. július 13., kedd RÉGIÓ MAI TÉMA Folytatás az 1. oldalról Fehér Juli színművésznő és Szakonyi Károly előadásában rögtön induláskor meghallgathattak egy Szentendréhez kötődő glosszát az „utazók”. Mindenki ismeri Czóbel Béla festőművészt. Amit kevesebben tudnak róla, hogy Szentendrén is élt. A felolvasott műből megismerhettük a művész személyét, életszeretetét. „Lenyűgözte az élet. Az életet és a világot festői szemmel látta” - írja Szakonyi Károly Czóbel a kertben című művében. Továbbra is Szentendrére emlékezve eg)r fiatal költőnő adta elő saját versét, amelyet a városhoz írt. Tyroler Beatrix versei Bakay Zita selyemfestményeivel együtt tavaly láttak napvilágot egy igényes kiadású könyvben. Móricz, a leányfalui szomszéd Az irodalmi értékfeltárás első állomása Leányfalu volt. Kedves meglepetéssel szolgált a kirándulóknak kikötéskor Leányfalu polgármestere, Szirma Gábor, aki kapcsolódva a „küldetéshez” két helyi ihletésű verset adott elő. Magyarország bajnoka, leányfalu dalnoka — olvasható Marschalkó Teofil sírfeliratán. „Királyi kincs itt minden szó” - idézett Négy évszak című versének Nyár részéből a polgármester, majd tovább engedte a kirándulókat az úton. Hangulatos, fákkal övezett Du- na-parti sétány vezetett Móricz Zsig- mond egykori házához. A tizenkét éve múzeum szerepet betöltő házban szombaton délután négy órakor új anyagokkal bővült kiállítás nyílt meg. Az értékkutatóknak soron kívül, a megnyitó előtt volt lehetőségük megismerkedni a tárlattal. „Ha egyszer Magyarország annyira viszi, hogy Móricz Zsigmondnak is jut kegy hely benne, az nem lehet más, csak Leányfalu. Itt kell az ő múzeumát felállítani.” - olvasható Németh László gondolata a falon függő Móricz kép alatt. A szobát egy hatalmas kép uralja, amely eredeti állapotában mutatja a Nyugat és a Kelet népe szerkesztőjének dolgozó szobáját. Irodalmi kávéház a Dunán Gyurkovics Tibor az átalakított Móricz emlékhelyen A falon, halálhíréről hírt adó értesítő fölött, kifüggesztve láthatók a sírján egykoron elhelyezett koszorúk szalagjai. írói nagyságát hirdeti, hogy az Atheneaum kiadó és a Kisfaludy-tár- saság is lerótta kegyeletét a sírnál. Fényképek a Leányfalui életről, korabeli hírlapok, eredeti, Móricz által írt kéziratok szerepelnek még a helytörténeti és irodalmi kiállítás anyagai között. Még egy adalék, amit talán szintén kevesen tudnak: Márai Sándor is élt egy évet Leányfalun. Ez a Móricz Múzeumban berendezett állandó Márai-kiállítás anyagában olvasható. Tovább Visegrádra A kishajó tovább úszott Visegrád felé. Az irodalmi kávéházhoz hozzátartozik a jó erős fekete is, amit ekkor szolgáltak fel első ízben. És ha beszélgetés, akkor ki más következhetett, mint Gyurkovics Tibor író, költő. Az ő sajátos, hihetetlenül szug- gesztív és szórakoztató előadásmódjában kifejtette egyéni élettapasztalataira alapozott nézetét a szerelemről. Idézett saját verseiből és elbeszéléseiből, majd azt is elmesélte, hogyan „keveredtek össze” Szakonyi Károlylyal, vagyis honnan ered az ő barátságuk. Az élvezetes és talán egyik irodalomkönyvben sem olvasható történet vége felé befutott a Szent Gellért Visegrádra. A kis csoport „átvereked- te” magát a Visegrádi Palotajátékokra érkezett tömegen, egészen fel a temetőbe, ahol lerótta kegyeletét Áprily Lajos sírjánál. Egyetlen andezittömbből kifaragott sírjelén a következő felirat olvasható: „Erdélye helyett megtalálta itt a visegrádi erdőkoszorút.” Nem messze tőle nyugszik Cseres Tibor irodalmár, akinek sírját szintén felkereste a zarándok-csapat. Vissza a Dunán A visegrádi megálló után hazafelé vette az irányt a csapat. A kishajó fedélzetén folytatódott az irodalmi kávéház, természetesen gőzölgő fekete társaságában. Visszafelé Szakonyi Károly Karinthy Ferenc hetvenedik születésnapjára íródott köszöntőjét hallgatta meg a társaság. Az idős mesterhez írt tisztelgés, végén a jókívánság a mű megírásakor még időszerű volt. Szombati felolvasásakor viszont már múlt idő, ugyanis Cini - ahogy Szakonyi nevezi - nem sokkal később meghalt. Szakonyi Károly író, drámaíró Budapest, 1931. október 26. Néhány műve: Középütt vannak a felhők, elbeszélések, Túl a városon, kisregény, Életem, Zsóka, színmű, Holt lelkek, Dráma Gogol nyomán, A barátság könyve, elbeszélések, Napfényes Granada, elbeszélések, Ember az alagútban. Korrajz az átmeneti évekről, Szívek zárkái, kisregény. Díjak, kitüntetések: 1970 József Attila-díj 1991 a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1997 Kossuth-díj Gyurkovics Tibor költő', író Budapest-Rákosfalva, 1931. december 18. 1968-tól írásaiból él, bár vannak más kötöttségei is. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től az azonos című folyóirat alapítója. 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa (fél évig), 1995-től a Magyar írók Egyesülete elnöke. Első verseskönyve, a Grafit 1961- ben jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is ír, ezért nevezik őt a magyar irodalom pentatlonistájá- nak, illetve öttusa bajnokának. Díjak, kitüntetések: 1982 József Attila-díj, 1992 Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1994 Kossuth-díj A kávéházi beszélgetés tovább folytatódott a művészekkel, közben a Szent Gellért a Duna-parti fák és településekkel övezett folyón haladt tovább végcélja, Szentendre felé. S bár a kirándulás délután véget ért, az érték és az élmény megmarad... egészen addig, amíg vannak emberek, akik kutatnak és emlékeznek. • Gál Kata Szokott-e szépirodalmat olvasni? Dalma (nyugdíjas őstermelő) A nyugdíj mellett sokat kell dolgoznom, hogy beteg férjemmel együtt megéljünk, de lefekvés előtt mindig olvasok. Az első szótól az utolsóig mindent elolvasok. Gyerekkorom óta ez a legkedveltebb szórakozásom, e nélkül nem telhet el nap. Általában a romantikus és a kalandos regényeket szeretem, de érdekelnek az életrajzok is. Feri (műszerész) Alig olvastam el a kötelező olvasmányt a középiskolában. A híres regényeket filmen szeretem nézni. Ennek ellenére mostanában - csodálkozom,magamon - elolvastam egy Wass Albert kötetet és nagyon tetszett. Egyébként a kedvenc filmemnek, a Mátrixnak a könyvváltozatát kezdtem el olvasni legutóbb, de idő hiányában lassan haladok vele. Júlia (tanuló) Sokat olvasok, vegyesen prózát és verseket. Kedvenc költőm az általános iskola végétől fogva Radnóti. Kedvenc íróm nincs, szerintem rengeteg jó tollú magyar van. A húgom is a többséghez tartozik, sajnos, egyáltalán nem olvas könyveket. Csak a tévé és a számítógép köti le, pedig komoly könyvtárat hoztak össze a szüléink. Kornél (közgazdász hallgató) Mindenevő vagyok, sokat olvasok. Sajnos a szorgalmi időszak alatt inkább tankönyvek kerülnek a kezembe, de nyáron van időm pótolni. Ilyenkor egy időben öt-hat könyvet is olvasok, heti kettőt fogyasztok. Mostanában rákaptam a dokumentumirodalomra és az abszurd, groteszk művekre. A TV-ben is gyakran megnézem az irodalmi műsorokat. Párkány testvérvárosa: Bruntál Pályázati pénzből valósulna meg a sétálóutca A párkányi önkormányzat 2003. szeptember 28. óta ápol testvérvárosi kapcsolatot a hozzávetőleg 17 500 lelket számláló észak-morvaor- szági Bruntállal. Bruntál Észak - Morvaországban, a lengyel határtól hozzávetőleg 20, Ostravától 70 kilométerre a Nyugat- Jeseníky hegység nyugati kapujaként egy festői környezetben, 547 méterrel a tengerszint felett fekszik. Pozsony, Brünn és Olomouc érintésével, Opava felé nyugodt tempóban autózva körülbelül öt és fél óra alatt tehetjük meg a Párkány és Bruntál közötti 437 kilométernyi távolságot. A várostól 60 kilométerre északészaknyugati irányban a mintegy 500 négyzetkilométer kiterjedésű Nyugat-Jeseníky hegyvonulat, ezen belül vadakban gazdag erdők, számos, üdülő, sízésre alkalmas terep és sífelvonó található. A Jeseníky legmagasabb csúcsa az 1492 m tengerszint feletti magassággal és páratlan kilátást nyújtó TV toronnyal büszkélkedő Pradíd. Szép idő és kedvező légköri viszonyok esetén e kilátóból a Magas - T átra és a Krkonose egy-egy csúcsa is látható. A Pradid néven határon túl is ismert szeszesital e hegycsúcsról kapta a nevét. Az ital jellegzetes aromáját ugyanis azok a Jeseníky térségében található gyógynövények adják, amelyek sehol máshol nem fordulnak elő. A térség számos nevezetessége közül említésre méltó a Pradid hegység tő- szomszédságában 1996-ban üzembe helyezett, vízátemelő elven működő villanyerőmű. Ez a 650 MWló teljesítményű, áramot termelő üzem műszaki kuriózumnak számít. Két hatalmas víztározó teszi lehetővé a szakaszos üzemeltetési módot. Míg az alsó 306 méter hosszú, 57 méter mély, 3,3 millió köbméter vizet befogadó, kis patak által vízzel táplált tározót egy völgy elzárásával, a felette lévő 1350 méter tengerszint feletti magasságban lévő, felső víztározót a hegy tetején művileg alakították ki. Ez a felső teknő üresen egy hatalmas stadionra emlékeztet, amelynek befogadóképessége 2,8 millió köbméter víz, a vízoszlop magassága 27 méter. A két tározó közötti szintkülönbség 500 méter. A felső tározóból a vizet egy 3,6 méter átmérőjű csövön engedik a turbina lapátjaira. Innen jut az alsó tározóba, majd visszaszivattyúzzák a felső hatalmas teknőbe. A műszaki érdekesség folyamatosan hat órán át üzemelhet és rendszerint csúcsidőben termeli az áramot. A Jeseníky hegyvonulat időjárása hideg, északi lejtőin sokszor még május elején is lehet sízni. A párkányi régió és a Jeseníky tájvédelmi terület közötti klímára jellemző, hogy e hegyek csúcsai közelében csak június második felében virágzik a gyermekláncfű. • (zc) A polgármester által kiírt pályázat eredményeképpen, illetve az érintett iskolatanácsok javaslatai alapján július í-jei hatállyal öt párkányi oktatási intézmény igazgatói posztjának betöltéséről hozott döntést a képviselő-testület júliusi ülésén. Az intézmények élére kinevezett személyek a következők: a szlovák nyelvű alapiskoláé Judita Vízióvá, a Szabadidő Központé Július Hégli, a Művészeti Alapiskoláé Papp Katalin, a Bartók utcai óvodáé Hégli Marianna és az Ady utcaié Csányi Andrea. Módosult az általános iskolák párkányi körzetére vonatkozó 2/2004-es számú kötelezőérvényű városi rendelet. Ennek alapján Szalka és Karva szlovák tannyelvű iskolái is a körzethez fognak tartozni, Kiskeszit viszont kivették a párkányi körzetből. Módosult a városi rendőrség szervezeti szabályzata. Tekintettel a feladatok igényességére 11-ről 13-ra bővül az állomány létszáma. A Kappa Stúrovo által a városnak ajándékozott 600 ezer korona összeget sport és egészségügyi célokra használják fel. 300 ezer koronát kap a TJ Juhcelpap Stúrovo, 100 ezret a TJ Dunaj, 100 ezret a Poliklinika és a maradékon a város iskolái, illetve a Városi Szabadidőközpont osztozik. A városvezetés továbbra megpróbál uniós pénzekhez jutni. Szeptember elején pályázatot nyújt be a sétálóutca és a volt városi szeméttelep rekultivációjának finanszírozására. A pályázatok pozitív elbírálása esetén mindkét esetben ötszázalékos önrészre - 3,25 millió, illetve 1,55 millió koronára lesz szükség. A sétálóutca beruházásának összköltsége feltehetően 65 millióba kerül, a volt szeméttelep által elpusztult növényzet helyreállítása kb. 31,1 millió koronát emészt fel. A sétálóutca tervezetének megvalósítása előreláthatólag 2005 júliusáig valósul meg. A Duna-sétány, illetve a híd és a volt kompkikötő közötti szakasz árvízvédelmi gátjának megépítése a vízgazdálkodási vállalattal karöltve, az elképzelések szerint szintén uniós pénzekből később kerül megvalósításra. Idén az Öreg utca közművesítésére 2,5 millió koronát a Körzeti Hivatalhoz vezető bekötőút, illetve parkoló megépítésére 2,648 millió koronát költ a város. A testület jóváhagyta néhány hektárnyi terület bérbeadását a Kappa Stúrovo vállalatnak, amelyet a Kappa a gyár tőszomszédságában salak le- rakatként fog hasznosítani. Döntés született arról is, hogy az önkormányzat a Diófa utca (Orechová) 3- és 4-es számú házát árverés útján értékesíti. • (zc) » 1 1 I
