Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-29 / 193. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. szeptember 29., szerda MAI TÉMA A kollégiumi képzés hozzájárul a szlovákiai magyar értelmiség számának növekedéséhez A Selye János Kollégium tevékeny­sége a 2003/2004-es tanévben, az előző évekhez hasonlóan, a felvidéki magyar tudományosság és szellemi élet fejlesztésének, fiatal felvidéki magyar kutatók, kiemelkedően te­hetséges egyetemisták és doktoran­dusok támogatásának és képzésé­nek jegyében zajlott. Tanévnyitó és diplomaosztó ünnepségére idén ok­tóber 2-án kerül sor Komáromban a Tiszti Pavilon dísztermében. Az ünnepélyen Szabó Zoltán igazga­tó, majd az Oktatási Minisztérium kép­viselője és Hulkó Gábor, a kollégium kuratóriumának elnöke mond beszédet. Ezt követően kerül sor az oklevelek át­adására a jelenlevő támogatóknak, majd az új kollégisták és tutoraik bemutatásá­ra, a végzős kollégisták ünnepélyes fo­gadalomtételére, az oklevél átadására a végzősöknek és tutoraiknak, végül a kollégistáknak és csoportvezetőinek, va­lamint a Diplomata Cabinet végzősei­nek adják át az okleveleket. A iogadás után kerül sor a végzős kollégisták rö­vid beszámolójára a Selye János Kol­légiumban végzett munka eredmé­nyeiről, sikereiről és élményeiről. A Selye János Kollégiumot, mint közhasznú alapot 1998 februárjában jegyezte be az illetékes szlovák állami hivatal. A kollégium alapszabályában lefektetett elsőrendű célja, hogy minden lehetséges módon segítse, tá­mogassa a kiemelkedően tehetséges szlovákiai magyar egyetemistákat. A 2003/2004-es tanévben 42 egyete­mi hallgató, illetve doktorandus volt tagja az intézménynek. Jelenlegi kol­légistáik a következő szakterületekről képviseltetik -magukat: közgazdaság-, műszaki-, bölcsész- és természettudo­mányok, színművészet, jog, orvos- és agrártudományok. Tagjaik közül 17- en doktorandusok. Az elmúlt időszak­ban számos szakmai konferencián és tanulmányúton vettek részt, és tettek érvényes, nemzetközileg elismert kö­zépfokú és felsőfokú nyelvvizsgákat. Több publikációjuk jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, konferencia gyűjteményekben. A kollégium tá­mogatta tagjainak nyelvtanulását, konferencia-részvételét és tanulmá­nyi versenyen való részvételét is. \ A tutorális képzés mellett a kollégis­ták részére közös képzéseket szervez­nek. A képzések hétvégenként, bentla­kásos formában valósulnak meg. A hallgatók képzéseit pszichológusok ve­zetik, akik minden egyes alkalomra összeállítanak egy képzési programot, amely alapján folynak a különböző készségfejlesztő tréningek. Kommuni­kációs, önismereti gyakorlatokat vé­geznek, szervezetfejlesztéssel, szerve­zeti finanszírozással, pályázatírással foglalkoznak. A képzéseken fontos sze­repet kapnak a személyiségfejlesztő tréningek. A kollégisták szakmai mű­helyeket alakítanak ki egyetemi szak­irányaik szerint. Ezeken belül problé­mamegoldással, kutatások, együttmű­ködések lehetőségével foglalkoznak, valamint szakmai vitákat folytatnak. A kollégium meghívására a külön­féle képzéseken olyan személyiségek adtak elő, mint például Freund Ta­más, a Magyar Tudományos Akadé­mia Kísérleti Orvostudományi Inté­zetének igazgatója, Bolyai-díjas agy­kutató, Makara Gábor, a Magyar Tu­dományos Akadémia Endokrin és Magatartás Neurobiológiai Osztályá­nak vezetője, valamint Ottlik Károly, az Országgyűlés protokoll-főnöke és Buda Béla, a Nemzeti Drogmegelő­zési Intézet tudományos igazgatója. A kollégium a múlt tanévben szá­mos regionális, országos és nemzet­közi szakmai rendezvényt, kiállítást, kulturális programot, konferenciát hívott életre a felvidéki tudományos és kulturális élet fellendítése céljából. Az elmúlt időszakban jelent meg is­mételten a Selye János Egyetemért Alapítvánnyal karöltve az Irány a ma­gyar középiskola kiadvány következő évfolyama a 2004/2005-ös tanévre. Második jelentős hiánypótló kiadvá­nyuk, az Európai Unió támogatásá­nak köszönhetően megjelentetett két­nyelvű Karrierkalauz, amely a végzős középiskolások és egyetemisták részé­re nyújt segítséget az álláskeresés te­rén a hazai és az Európai Unió többi tagországa munkaerőpiacán. Intézményükbe a következő tanévre a 72 jelentkezőből 13-an nyertek felvé­telt. Egy biológus, egy politológus, egy gyógypedagógus, egy fizikus, két or­vos, két informatikus, két zenész és há­rom közgazdász. Ez a nagyarányú ér­deklődés reményteli a felvidéki ma­gyarság számára, hiszen a kollégium célkitűzése, hogy tevékenységével hoz­zájáruljon a szlovákiai magyar egyete­mi hallgatók számának emelkedéséhez és versenyképességének növeléséhez. • Czigler Mónika Hasznos-e a kollégium működése? Szigeti János (polgármester, parlamenti képviselő) Mindenképpen fontosnak tartom a működését. A Selye János Kollégium alapköve volt az egyetem megalapításának. A kollé­gium jelen pillanatban is fontos szerepet tölt be a szlovákiai magyar fiatalok szakképzésének biztosítá­sában. Mindenképpen szeretnénk tovább működtetni, hiszen az egye­tem mellett is van létjogosultsága. Kuczmann Erika (középiskolai tanár) Az újságokból értesültem az intézmény működésé­ről. Természetesen fon­tosnak tartom, hogy ma­gyarul tanulhassanak a hallgatók. Minden ember csak az anyanyelvén lehet tudós. Mélyeb­ben bevésődnek az ismeretek, ha a saját nyelvén tanul valaki. Fon­tos az idegen nyelv ismerete is, de sokkal nagyobb mennyiségű is­meretet tudnak elsajátítani a hall­gatók az anyanyelvükön. Hóka László (polgármester) A kürti önkormányzatnak nagyon jó kapcsolata van a kollégiummal. Rendszere­sen látogatjuk egymás ren­dezvényeit. Egész műkö­dése nagyon áttekinthető, tehát szerintem ez a legtransz- parensebben működő szlovákiai intézmény. Nekik nincsenek félre­érthető dolgaik, az információ- áramlás tökéletes. Egyéves a Dorogi Borklub Jubileumi rendezvény a hét végén Pályázati pénzekből a fejlődésért Továbbra is lendületben az Esztergom-Nyergesújfalu Kistérség „Bort mindig lassan, megfontoltan igyál!” E mottóval rendezi meg az egyéves Dorogi Borklub jubileumi találkozóját szombaton a dorogi Zrí­nyi Ilona Általános Iskola étkezőjé­ben. A szervezők célja változatlan: megismertetni a borkedvelő közön­séget a hazai bortermelés jeles kép­viselőivel, s azok termékeivel, illetve további hangulatos rendezvények keretében a tágabb értelemben vett borkultúrával is. A Dorogi Borklub létjogosultságát Riegel Béla főszervező szerint bizonyí­totta az elmúlt év, így a borbarátok est­jeire továbbra is sor kerül negyedévi rendszerességgel, összefogva Dorog és Esztergom térségében a borászat és a borfogyasztás kultusza iránt érdeklődő embereket korosztálytól függetlenül. A kettős állampolgárságról, a Délvidéken tapasztalt magyarveré­sekről, a dorogi égetőmű környe­zetszennyezéséről, valamint az esz­tergomi Magyar Klub programjairól tartott sajtótájékoztatót a Magyar Igazság és Élet Pártjának Komá- rom-Esztergom Megyei Szervezete. A kettős állampolgárságot a Ma­gyarok Világszövetsége kezdemé­nyezte, és ezzel egyetértünk és támo­gatjuk, hogy a trianoni határokon kí­vül rekedt magyarok az anyaország­ban is kapjanak állampolgárságot. De azt gondoljuk, Patrubányi Mik­lósnak ezt a kezdeményezést 1998- 2002 között kellett volna átvinnie - mondta a Szabó Zsolt, a tokodaltárói szervezet vezetője. Szabó kifejtette, Nem csupán kulturális programról van szó, sokkal inkább rendszeres tár­sasági eseményről, ahol egy közös té­hogy tarthatatlan az az állapot, mely szerint míg a nem Európából érke­zők néhány hónap alatt állampolgár­ságot kapnak, addig a határainkon túl élő magyaroknak sokszor éveket kell várni erre. A városi szervezet elnöke, Tamáshidy Viktória a délvidéki ma­gyarverésekkel kapcsolatban el­mondta, hogy azok nem új keletűek, és ütni-verni kellene a vasat minden nemzetközi fórumon, hogy elég volt a határon túli magyarok ellen elköve­tett agresszióból, erőszakból. A MIÉP szerint a jelenlegi magyar kül­politikai vezetés nem tesz eleget dél­vidéki magyarjaink védelméért. A dorogi környezetszennyezéssel kapcsolatban Tamáshidy Viktória beszámolt arról, hogy a MIÉP volt az első, aki már augusztus 6-án bün­ma köré csoportosulva színvonalas szó­rakozásban lehet részük a vendégek­nek. A borestek fix programjaként az ország különböző borvidékeiről meg­hívott szakemberek tartanak előadást. Szombaton Vesztergombi Ferenc, szekszárdi borász mutatkozik be. Az előadásokat követő kóstoló fo­lyamán a vendégek megízlelhetik a minőségi fehér- és vörösborok karak­terét, zamatát és aromáját, illetve le­hetőség nyílik a prezentált nedűk megvásárlására is. A Dorogi Borklub távlati tervei között szerepel a tavaly nagysikerű karácsonyi borvásár ismé­telt megrendezése, valamint már a jö­vő évre gondolva olyan, akár többna­pos túrák előkészítése, melyek során a magyar borvidékekre is ellátogatná­nak a szőlő- és borkultusz rajongói. • N. M. tető feljelentést tett az Onyx Kft. környezetszennyező tevékenysége miatt ismeretlen tettesek és tettes­társak ellen. Tamáshidy szerint tet­testársként kell kezelni a szennyező anyagot elhallgató Onyx igazgatójá­nak mellébeszélését közvetítő médi­umot, valamint az ÁNTSZ-t is, amely nem végzett időben megfelelő vizsgálatokat. Úgy vélik, hogy az égetőművet precedens értékű ítélet­ben kellene elmarasztalni. A városi szervezet elnöke beszá­molt a Magyar Klub rendezvényei­ről, melynek következő előadását ok­tóber S-én Szőke István Attila Meg­szentelt magyar múltunk mesét mond címmel tartják a Bajor Ágost Művelődési Házban. • ÁK Egy ideje új menedzser látja el az Esztergom-Nyergesújfalu Kistér­ség térség- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos teendőit. Az eddigi menedzser, Scherlein Angéla anyai örömök elé nézett, távollétében helyét Hummel Rudolf vette át. Az új munkatársnak nem idegen a feladat, Nyergesújfaluban él, ismeri a kistérséget. Szakmai pályafutását Tatán a Városi Polgármesteri Hiva­talban kezdte, jelenleg munka mel­lett az államigazgatási főiskola vég­zős másoddiplomás levelező tagoza­tos hallgatója. Hummel Rudolf munkájával kapcsolatban elmondta, hogy augusztusban a kistérség je­lentős forrást nyert a Belügyminisz­térium 2004. évi területfejlesztési pályázatán. A pályázati forrásból egy komplex közlekedéshálózat-fej- lesztési program készül, kiemelt pri­oritásokkal. A menedzser hozzátet­te, hogy a kistérség elfogadott Ag­rárstruktúra és Vidékfejlesztési Programmal rendelkezik, a korábbi Sapard program felülvizsgálata júli­usban fejeződött be sikeresen, így lehetőség van az AVOP (Agrárstruk­túra és Vidékfejlesztési Operatív Program) kínálta pályázati források igénybe vételére is. A közeljövőben egy a falufejlesztés és megújítás tárgykörében beadandó pályázat ki­dolgozására készülnek. Pályázat ke­rült benyújtásra megyei forrás el­nyerésére „Vendégváró” kiadvá­nyuk utánnyomására, ezúttal német nyelven. Tájékoztatott, hogy a jövő­ben továbbra is szoros együttműkö­dést remél a helyi vállalkozói réteg­gel és a civil szervezetekkel. Utóbbi­ak máris nagyban hozzájárultak a kistérség nyertes közlekedéshálózat­fejlesztési programjához, hiszen széles körben támogatták a munkát.- Október közepétől indul a Kis­térségi Honlap, amely egy alapít­vány közreműködésével térítés- mentesen kerül kialakításra. A kis­térség munkáját továbbra is támo­gatja a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium - számolt be Hummel Rudolf. A kistérségi iroda (2500 Eszter­gom, Széchenyi tér 1., telefon: + 36/33-500-790) várja a kistérség vállalkozóinak, civil szervezeteinek érdeklődőit, és örömmel áll rendel­kezésre, pályázati és egyéb kistérsé­get érintő kérdésben. A Kistérségi Társulás soron kö­vetkező ülését október 4-én 11 óra­kor Süttőn a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja, ahol többek között a közlekedéshálózat-fejlesz- tési programmal kapcsolatos közbe­szerzés részleteiről és egyéb pályá­zati lehetőségekről döntenek. Pályázati lehetőségek íróknak, költőknek A Boldog Jövőnkért Alapítvány Őszi irodalmi antológia címmel pályá­zatot hirdet hivatásos és amatőr költők és írók számára. A pályázatokat ez év szeptember 30-ig lehet benyújtani. A Magyarországon és határainkon túl élő magyar nyelven írók számára (kortól és foglalkozástól függetlenül) a No-Ko Sat Bt. Kiadó pályázatot hirdet Gyerekirodalom címmel. Beadási határdő 2004. december 31. • -ER­A tettestársak megbüntetése is szükséges

Next

/
Thumbnails
Contents